Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)

2009-09-22 / 219. szám

2009. SZEPTEMBER 22., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Megkerült a csellengő Salgótarján. Közel százan - rend­őrök, polgárőrök és nevelők - keresték a minap azt a közepe­sen súlyos értelmi fogyatékos fi­út, aki egy speciális iskola kirán­dulásáról barangolt el a minap a Kercseg-laposon. Senki sem tud­ja hogyan, de a kamasz végül szerencsésen hazatalált. A rend­őrök vizsgálják, hogy terhel-e va­lakit felelősség az ügyben. A Kercseg-laposon kirándul­tak nemrég egy speciális isko­la tanulói, amikor az egyik kö­zepesen értelmi fogyatékos, 17 éves salgótarjáni fiú gombasze­dés közben eltűnt. A nevelők keresni kezdték, de nem talál­ták őt, így délután fél kettő kö­rüli időben értesítették a salgó­tarjáni rendőrkapitányságot. Negyven rendőr és ugyanennyi polgárőr kezdte átkutatni a megnevezett területet, s kutyá­kat is útnak indítottak. A személyes tárgyakat, ame­lyekről az ebek szagmintát vet­tek, az eltűnt édesapja vitte ki az erdőbe a rendőröknek, aki mie­lőtt elindult, meghagyta a szom­szédoknak, hogy azonnal érte­sítsék őt, ha esetleg hazamenne a fia. A kutatócsoport órákon ke­resztül folytatta sikertelenül a keresést, mígnem megcsörrent az apa telefonja: gyermeke már otthon van és sértetlen.- A fiú nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy miért ment el a többiektől, s hogyan ke­rült haza. Köszönjük a polgárőr­ség segítőkészségét, egyúttal kér­jük, ha legközelebb bármelyik in­tézménynél előfordul hasonló eset, akkor azonnal tegyenek be­jelentést a rendőrségen - fogal­mazott Hidasi Béla, a salgótarjáni rendőrkapitányság bűnügyi osz­tályvezető-helyettese, hozzátéve: a közigazgatási eljárás keretében azt is vizsgálják, hogy terhel-e va­lakit felelősség az ügyben. Világversenyen méretett meg NMH-informáciÓ. A nyolcadik he­lyet szerezte meg a kanadai Cal- garyban nemrégiben megrende­zett szakmunkás-világverse­nyen a fiatal asztalos, Berkes Gá­bor, aki Nógrádban készült fel a nem mindennapi megmérette­tésre. A győr-ménfőcsanaki ver­senyzőnek egy íves ajtót és lép­csőt kellett elkészítenie megsza­bott idő alatt. A szakmák olimpi­ájának is nevezett eseményen mintegy ötven ország képviselő­inek erős mezőnyében sikerült helytállnia, bizonyítania. Magyar Örökség-díjas a Civitas Fortissima (Folytatás az 1. oldalról.) Október az összeomlás hónap­ja, mely alatt semmivé lett az ezeréves Magyarország. Károlyi és hívei a békéről, pacifizmus­ról, demokráciáról szónokolnak, miközben a peremterületeken az antant támogatásával megin­dul a cseh, román és szerb tá­madás. Rövid három hónap alatt elvész Erdély, a Felvidék és Dél­vidék. 1919 első napjaiban betel­jesedik a történelmi Nógrád vár­megye sorsa. A csehek bevonul­nak Losoncra, majd január 15- én elfoglalják Balassagyarma­tot - ismertet­te a történelmi tényeket lyekvicska Ár­pád, aki azt is el­mondta: a város­ban felfordulás, zavar, félelem lett úrrá.- A cseh vezetők - a kezdeti udvari­as viselkedés után - egyértel­művé teszik az itt élők szá­mára, hogy hamaro­san egy új, eddig nem léte­zett állam polgárai lesznek. De Balas­sagyar­maton min­den politikai felfogás szövetkezé­sét jelentette a közös cél érde­kében - fogalmazott a méltató, aki azt is kiemelte: - ez Balas­sagyarmat titka. Egy közösség túl tudott lépni a megosztott­ságon, összefogva, amikor leg­szentebb értékeinek egyikét, nemzeti létét látta végveszély­ben. 1919. január 29-én, kato­nák, vasutasok, a hajnali órák­ban szervezett támadást intéz­tek a csehszlovák katonaság ellen. Pergőtűzben roha­mozták meg az ték a kaszárnyát. Ba­lassagyarmat felszaba­dult! A magyar, a cseh és szlovák áldozatok ma is együtt nyugszanak örök békében a katonai teme­tőben. A gyarmatiak hí­ven őrzik az 1919 januá­ri harcokban elesettek emlékét. Évről évre meg­emlékeznek róluk, büsz­kén viselik a másképp történt. A gyarmati­ak, iparosok, tisztviselők, s fő­képp a vasutasok gyűlésezni, szervezkedni kezdtek. Január 27-én történelmi összejövetelt tartottak a vármegyeházán. A lelkesítő beszédek után egy jelképes kézfogásra került sor. A vármegyei főjegyző és egy szociáldemokrata mozdonyve­zető kézszorítása két társadal­mi réteg, két eltérő látásmód, ellenséget rejtő laktanyát. Önként áldozták vérüket, fiatal életüket hazáju­kért. Őket követte a nap folyamán a fegyverbe szólított polgárság, iparosok, tanárok, gimnáziumi diákok, akik a környező háztetőkről, épületekből lőt­A díj odaítélését igazoló okmány Civitas Fortissima (Legbátrabb város) címet - fogalmazott a le­véltár igazgató, kinek laudációját vastaps követte. A megjelent balassagyarmatiak kis csoportja állva fogadta az ünneplést. Az ünnepség a Himnusz el- éneklésével kezdődött és a Csík zenekar műsorszáma után Há­mori József zárszavával és a Szó­zattal fejeződött be. Újjáélesztett hagyomány - Szüreti felvonulás Béren Tizenöt éve nem került sor szüreti vigasságra a faluban, ám a község szlovák kisebbségi önkor­mányzata - többek között Súlyán Andrásáé és Török Tamásné szervezőmunkájának köszönhe­tően - újjáélesztette a hagyományt Vidám felvonulással vette kezdetét a vigada­lom szombaton. A hintón a bíró és a bíróné ült, de a menetben ott volt a szépséges béri meny­asszony is, aki a tradíciókat ápolva egy negyven­öt éves esküvői ruhát viselt, míg a vőlegény ka­bátja szintén egy régi béri lagziból származó öt­venéves ruhadarab volt. Csőszlányok, kislányok, menyecskék kísérték a párt, a vajdás kocsi is ott haladt a menetben, s cigánylányok jósoltak a fa­lu népének. A helyi kicsik és nagyok tánca után a süteményverseny eredményeit hirdették ki: a győztes Török Tamásné lett. Volt itt kirakodóvá- g sár, kenyérsütés, friss mustot, gulyáslevest és 1 egyéb finomságokat kóstolhattak a vendégek. § Az ifjúsági házban megtartott bálon cigányzené­je kar húzta a talpalávalót, de az ifjúság is kedvé- s re rophatta a modern zenére. Kvízkérdések a szülőföld szeretetéért Salgótarján. „Nógrád megyei kvíz” címmel ritkaságszámba menő kötetet ad ki, és folytat­ja a tavaly elindított kis­könyvtár-sorozatot a megyei önkormányzat.- Az idei évben Szécsényben szeptember 20-án, immár har­madik alkalommal rendeztük meg a megyenapot. A színes programkínálaton kívül két ki­adványt is megjelentettünk ez alkalomból - hangsúlyozta Becsó Zsolt, a megyei közgyű­lés elnöke, hozzátéve: - Az egyik a „Nógrád megyei kvíz” címet viseli, emellett újabb hat része jelenik meg a tavaly el­indított „Nógrád, a varázslatos világ” kiskönyvtár-sorozatnak. Az elnök elmondta, a köz­gyűlés ciklusprogramjában ki­emelt helyet kapott a nógrádi identitástudat, a nógrádi ön­azonosság erősítése. Az elmúlt három évben ezzel kapcsolat­ban számos kezdeményezést megvalósítottak: megemlítette többek között, hogy az ünnepi közgyűléseket más-más tele­pülésen tartották, kiadták a megye tradícióit, értékeit meg­jelentető Palóc kalendáriumot, és a Nógrádi kincsestár fotóal­bumot. Ebbe a folyamatba il­leszkedik bele a „Nógrád me­gyei kvíz” elnevezésű könyv is, amely a maga nemében ku­riózumnak számít. A könyvvel elsősorban a középiskolásokat célozzák meg, de mindenki­nek tanulságos olvasmány lesz a kiadvány.- Azért választottuk az isme­retterjesztés e megszokottól el­térő formáját, hogy felkeltsük az érdeklődést a szülőföld, a saját és a szomszédos települé­sek értékei iránt. Szeretnénk, ha minél több ismerettel ren­delkeznének a nógrádi embe­rek saját megyéjük múltjáról, jelenéről - hangsúlyozta Becsó Zsolt, hozzátéve: - A könyvhöz kapcsolódóan szeretnénk egy vetélkedősorozatot is elindíta­ni, „Ki tud többet Nógrád me­gyéről?” címmel. A „Nógrád megyei kvíz”, amely ötezer példányban jele­nik meg, több fejezetet is ma­gába foglal: természetrajz, me­gyetörténet, gazdaság, iroda­lom, művészet, híres nógrádi­ak, műemlékek, palócok, sport és természetesen a kérdésekre a helyes válaszok is megtalál­hatók benne. A kérdések 15- 20 százaléka a történelmi Nóg­rád vármegyével kapcsolatos.- Ezzel a könyvvel mintát is szeretnénk nyújtani vala­mennyi megye számára, ugyanis nem tudok arról, hogy hasonló jellegű kiadvány meg­jelent volna máshol. Úgy vé­lem hasznos lenne, ha az or­szágot lefedő sorozatot sikerül­ne ezzel kialakítani - fogalma­zott az elnök, aki a kiskönyv­tár-sorozat újabb hat kötetét is bemutatta. Ezekből megismerhetjük Szécsény középkori történetét, id. Szabó Istvánról és Csohány Kálmánról is tartalmas össze­állítás készült, Hollókő legen­dáiról, Ipolytarnóc ősvilágáról is olvashatunk és megismer­hetjük a trianoni döntés hatá­sát megyénkre. Ebben az év­ben még négy kötet fog megje­lenni: „1956. Nógrád mártír­jai”, „Nógrád vára”, „Szondi két apródja, Drégely ostroma” címmel, illetve a nógrádi vas­úttörténetről is készül egy ér­dekes anyag.

Next

/
Thumbnails
Contents