Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-22 / 219. szám
2000. SZEPTEMBER 22 KEDD XX. ÉVFOLYAM. 21f: SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 95 FT ELŐFIZETVE: 78 FT AMADÉ 11 Kfí. saisoianan. Forsacti fi. úi idd. uoiKsuiagen szeruiz 32/512-244 Skoda Szeruiz 32/512-244 o Fiai Szeruiz 32/512-242 • Alla Romeo szeruiz 32/512-242 & HIRDETESFELV ETEL UJ HELYEN JÚNIUS 22-TŐL SUBA FOTO I FUJI FOTO CENTRUM Balassagyarmat, Rákóczi út 28. ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ MlHALIK JÚLIA Telefon: (32) 416-455 IDŐJÁRÁS Reggel ködös, majd többnyire napos idő lesz. MEDIAPARTNERUNK Éjjel-nappal Nógrádban EGY MEGÚJULT RADIO A RÉGI FREKVENCIÁN www.radiofocus.hu LOTTONYEREMENYEK ÖTÖSLOTTÓ: A héten telita- lálatos szelvényt nem találtak. A négyesekre 1 074 465, a hármasokra 13 690, a kettesekre 955 forintot fizetnek. hatoslottó: Telitalálatos nem volt, az ötösökre 396 885, a négyesekre 6920, a hármasokra 1435 forintot fizenek nyerő szelvényenként. 9IV71215"90100011 09219 A salgótarjáni József Attila Művelődési Központban szombatról vasárnapra virradó éjjel, azaz 2009. szeptember 20-án néhány perccel két óra előtt fordult meg először a színpad a Vertich Színpadstúdió „Önnek ficereg?” című előadása keretében, úgymond rendeltetésszerű működés közben. E pillanatot nem véletlenül nevezte várostörténeti jelentőségűnek Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester abban a beszédben, amellyel a „Kultúrházak éjjel-nappal”-program keretében köszöntötte kilenc színjátszó együttes tagjait és a kavalkád közönségét. Várostörténeti pillanat: „játszik” a forgószínpad Kilenc együttes több mint kétszáz tagja vonult fel a salgótaijáni főtérről a Kohász Művelődési Központhoz és vissza a magyar örökség napja tiszteletére rendezett színjátszókavalkádon fotó: p. tóth László Csongrády Béla A városvezető elmondta, hogy a forgószínpad üzembe helyezésének dátuma nemcsak azért kerül be a város történelemkönyvébe, mert nagy ugrást jelent a színházi élet tárgyi feltételeinek fejlesztése terén, hanem azért is, mert e beruházáshoz példaszerű társadalmi, szakmai összefogás, együttműködés révén sikerült megteremteni az anyagi forrásokat. S ez mindig is nagy teljesítmény lett volna, manapság, pedig különösen az. Ezért a gyakorlati hasznosságán túl a forgószínpad szimbolikus értékkel, jelentőséggel is bír. Székyné dr. Sztrémi Melinda külön is köszönettel szólt Susán Ferenc kezdeményező szerepéről és a pénzek összegyűjtésében, a munkálatok összehangolásában vállalt tevékenységéről. A polgármester azt is kiemelte, hogy e jeles eseményre a kulturális örökség napja alkalmából Salgótarjánban első ízben megrendezett „Kultúrházak éjjel-nappal”-akció keretében, a városban nagy hagyományokkal rendelkező színjátszó csoportok közreműködésével került sor. Ez pedig egymás produkcióinak, törekvéseinek megismerésére, tapasztalatcserére, s nem utolsósorban találkozásra, baráti beszélgetésekre is módot adott. A rendezvény egyébként is ebben a szellemben szerveződött és ugyanilyen hangulatban kezdődött az együttesek jelmezes, kosztümös felvonulásával. A belvárosból őszi verőfényben indult menet a több mint százharminc éves múltú Kohász Művelődési Központot vette célba, amely több mint egy évszázadon át adott otthont a színjátszásnak, a Petőfi nevét viselő legendás csoportnak, s ahol 1922. január 27-én kimondatott Salgótarján várossá nyilvánítása is. A koszorúzási ünnepség és a patinás öreg épület egy részének bejárása után a program a Fő téren a „Hívogató”-val folytatódott. A csoportok bemutattak és szoborszerűen kimerevítettek néhány jellemző mozzanatot repertoárjukból és egy-egy érdeklődőt kézen fogva invitálták a közönséget az előadásokra. A színházteremben Sándor Zsombor, a Pódium Stúdió tagja mondta el Kazinczy Ferenc „Híven szeretni” című versét, majd Nagyné Hajdú Györgyi, a házigazda intézmény igazgatója üdvözölte a jelenlévőket, s mutatta be a színjátszó- kavalkád zsűrijét Solténszky Tibor rendező, dramaturg és Mészáros Mátélászai-dí- jas színművész személyében. A maratoni sorozat keretében kilenc csoport mintegy kétszáz tagja mutatkozott be. Színpadra lépett a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar Örökség-díjas a Chritas Fortissima A Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság meghozta fennállása alatt az ötvenha- todik döntését a korunk, valamint a világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek folyamatos, rendszeres megnevezésében. A Magyar Örökség kitüntető címeket az Aranykönyv őrzi meg az utókor számára. Sz. A. Budapest-Batesagyarmat Matúz Gábor javaslata alapján a bizottság a balassagyarmatiak 1919. januári helytállását magyar örökségnek minősítette. A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelek ünnepélyes átadására a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került sor szeptember 19-én. Az ünnepi díjátadó műsort Juhász Judit vezette. Hámori /dzse/megnyitó- beszédében utalt a magyar teljesítmények jelentőségére és megőrzésük fontosságára. A kitüntetett Csík zenekar muzsikája emelte a rendezvény ünnepélyességét. A Magyar Örökség Egyesület és a bírálóbizottság Balassagyarmatnak szóló elismerését Schulek Ágoston ismertette és adta át az oklevelet és az érmet MedváczLajos polgármesternek. A laudátor Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója volt. - A huszadik század tragikus magyar sorsfordulója az 1918 októberét követő egy esztendő, amely alatt három radikális rendszerváltás rázta meg az országot, miközben elveszítettük területünk kétharmadát. (Folytatás a 3. oldalon.) Balázs János az „Aranykönyv” ben fjwfapKt-SatgÉtaj». Harminckét évvel halála után ítélték méltónak a Magyar örökség-díjra Balázs János festőművészt. A Salgótarjánban élt alkotó nevét az úgynevezett Aranykönyv is megőrzi. A díjátadó ünnepségre a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került sor. A hazai cigányság kiemelkedő művészének nevére címzett elegáns okiratot a bírálóbizottság tagjai - élükön Hámori József elnökkel, agykutató professzorral - szignálták. A jelentős erkölcsi és művészeti elismerésnek számító kitüntetést két személy vette át: Salgótarjánból Botos Zoltán, a művész barátja, képző- művészeti munkásságának újraindítója és Kecskemétről Laczkó János, a naiv művészetnek is otthont adó múzeum igazgatója vette át az adományozókat képviselő Kelemenné Farkas Márta nyelvésztől, egyetemi oktatótól. A ceremónia keretében a jelenlévők filmbejátszás révén ismerkedhettek Balázs lános örökbecsű munkásságával. Balázs János szobra Salgótarjánban
