Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-19 / 217. szám
4 2009. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT KULTÚRA Rónai művésztelep: „színtér - térszín” Az elmúlt nyáron egyszeri alkalomnak, mondhatni kísérletnek tűnt, az idén azonban bebizonyosodott: a rónafalui művésztelep folytatható, életképes kezdeményezés. Augusztus elején tíz résztvevő és három vendég - nem beszélve az alkalmankénti látogatókról - népesítette be az egyik ötletgazda, főszervező, Kovács Bodor Sándor portáját és „szállta meg” a rendelkezésükre bocsátott helyi művelődési házat. S, hogy milyen eredménnyel járt a közösségben végzett alkotómunka, arról ezekben a napokban Salgótarján belvárosában, a Frei Café galériájában bárki meggyőződhet. A kiállítás megnyitóünnepségén összegyűlteket a Rónart Művészeti Egyesület nevében Kovács Bodor Sándor köszöntötte, majd Székyné dr. Sztrémi Melinda polgár- mester mondott beszédet. Örömét fejezte ki, hogy a szép fekvésű, jól szervezett, otthonos hangulatú rónafalui városrészben igazi salgótarjáni művésztelep született, amelynek léte, tevékenysége beleillik a megyeszékhely kulturális koncepciójába. Fontos küldetést teljesít, amikor teret, lehetőséget ad a fiatal tehetségeknek, akik sokat tanulhatnak a művészi pályán már bizonyított alkotóktól. A családi, baráti kötelékek, kollegiális kapcsolatok révén nem elhanyagolható a több művészeti ágat is reprezentáló telep jelentősége a közösség- építés szempontjából sem. A továbblépésről, a jövőről szólva a polgármester hangsúlyozta a várossal kötendő együttműködési megállapodás szerepét és szorgalmazta a művészeti iskolával való kapcsolatfelvételt is. Bakos Ferenc festőművész, a „Rónart” művészeti vezetője örökös körforgásnak, kölcsönös energiaátadásnak nevezte a különböző generációk egymásra hatását. Elmondta, hogy a művésztelep úgymond általános tematikája a „színtér - térszín” szlogenben öltött testet. Ebből következően mindenki igyekezett a maga módján kihasználni és saját színvilágával megörökíteni, visszaadni az erősen inspirativ táj, a természeti környezet különleges látványát, a falu már-már mediterrán jellegéből fakadó élményeket. Bakos Ferenc - jó néhány gondolatilag és szakmailag egyaránt elmélyült munkával van jelen a bemutatkozó kiállításon - szakmai elemzéséből arra is fény derült, hogy kiki miként élt ezen adottságokkal. Birkás Babéit műveinek jellemzéseként többek között azt emelte ki, hogy frissen, ízig-vérig mai szemmel, játékos komolysággal jelenít meg úgymond hagyományos témákat. Gábor Balázs - Bakos Ferenc tanítványa - ugyancsak a tárgyak naturális képéből indul ki, de egyedi módon építkezik tovább. Bakos Tamara sokat változott egy esztendő során: képein az erős indulatokat, a zaklatott felkiáltójeleket a meditáció, a csönd váltotta fel. Gelencsér János, a „hús-vér mai valóságra” reagálva az egyiptomi hieroglifák szintjén képes sajátos jelrendszert teremteni. Bakos Ferenc szerint Gressainé Lóránt Lujza műveiben nagy szerepe van a fényeknek, Berencsikné Gedeon Hajnalka alkotásai viszont vonalcentrikusak. A pályája kezdetén álló Gressai Ferdinándnál a meglepően érett rajzok szövegekkel együtt érvényesülnek. Kovács Bodor Sándor fotói viszont akár vizuális gondolatokként is felfoghatók. Kovács Bodor Máté filmje - mint a kiállításmegnyitón is látható volt - bravúrosan illeszti egymáshoz a valós és virtuális világot. A három vendég egyike, Kai Pataki a táborban jó érzékkel ismerkedett a fotográfiával és általa a „színterekkel”. Kovács Bodor Leótól két remek állatfotó látható a kiállításon, ijj. Gelencsér János pedig - aki apjával népzenészként is jeleskedett a „Rónart”-on - egy rajzával érzékelteti, hogy vonzódik a képzőművészethez is. A legfiatalabb résztvevő, az ausztriai Fürstenfeldben élő tizenöt éves Kai Pataki volt. Kérdésünkre elmondta, hogy nagyon jól érezte magát Rónafaluban. Szép volt a környezet, kedvesek voltak az emberek. Annál is inkább emlékezetes marad számára a művésztelepen töltött néhány nap, mert komolyabban most próbálkozott először a fotózással és olyannyira megtetszett neki, hogy minden bizonnyal szakmaként, élethivatásként is ezt fogja választani. Csongrády Béla A „Rónart”-on készült képeket az alkotók a Frei Café-galériában mutatták be a közönségnek Oradnaiak a bányászünnepen Augusztus elején a salgótarjáni küldöttség hozta a hírt Erdélyből: az óradnaiak elfogadták Salgótarján megyei jogú város megbízásából Széky Miklós által személyesen tolmácsolt meghívást a bányásznapi ünnepségekre és az első bányarémfesztiválra. Óradna 6700 lakosú egykori bányászváros a Radnai-havasok lábánál mintegy nyolcszáz kilométernyire található Salgótarjántól. Annak idején ez volt Szent István országának legkeletibb települése. Egyre sokrétűbb kapcsolatuk több mint egy évtizede tart a Valiskó Ferenc vezette helyi Er- dély-körrel, illetve a salgótarjániakkal. A fúvószenekart, asszonykórust valamint a gyermek ének- és tánccsoportot is magában foglaló harmincnyolc fős delegációt a polgármester, Nascan Alexandru vezette. Az óradnaiak megérkezésüket követően a főtéri szabadtéri színpadon adtak először ízelítőt repertoárjukból, a következő napon pedig a város és környéke nevezetességeit tekintették meg. Az acélgyári, Szent lózsefről elnevezett római katolikus plébániatemplomban egy minikoncert keretében ismerkedtek a hetvenéves orgona hangzásvilágával. A zárónapon minden csoport sikeresen kapcsolódott be a rendezvénysorozatba. A óradnai vendégeket Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester is fogadta a városháza Förster Kálmán-termében. A salgótarjáni városvezető - amellett, hogy bemutatta a nógrádi megyeszékhely főbb jellemzőit és szólt a tervekről - kijelentette: - Példát mutatunk Közép-Eu- rópának! A kapcsolatok eddigi alakulására és továbbfejlesztésére vonatkozó biztató szavakat értelemszerűen jó érzéssel fogadták a vendégek, köztük az ön- kormányzat tanácsosai - Szabó János és Strimbuné Osztrovszki Erzsébet, az RMDSZ óradnai elnöke is. Valamennyien hálatelt szívvel gondolnak vissza a Magyarországon eltöltött napokra, a tarjániak - az önkormányzat, az Erdély-kör, az Akkord fiívós kisegyüttes, a Bányász-kohász dalkör, személy szerint Diósi János és Patakfalvi Zoltán - vendégszeretetére.- csébé Az óradnai asszonykórus és a salgótarjáni Bányász-kohász dalkör együtt is fellépett a Fő téren Színház így is, úgy is... A műfajt szeretők akár kilenc előadást is láthatnak ma 17 órától: a József Attila Művelődési és Konferencia-központban a „Kultúrházak éjjel-nappal” című program keretében fellép szinte valamennyi a városban működő színjátszó együttes. Közülük szakmai zsűri választja ki azt a produkciót, amelyik bekerül a Mikszáth Kálmán ifjúsági bérletsorozatba. A 2009/2010-es színházi évadban a felnőttek igényeit továbbra is a József Attila és Zenthe Ferenc bérletsorozat igyekszik kielégíteni. A legkisebbeknek - óvodásoknak, kisiskolásoknak - a Tudor, Vidor bérlet kínál kulturált szórakozást. A bérlet- és jegyigénylőknek nagy segítséget jelent az az új formátumú, szó szerint is színes műsorfüzet, amely sok információval látja el az érdeklődőket. A József Attila, illetve Zenthe Ferenc bérletben október 19-én és 20-án megy fel a függöny: a Vidám Színpad utódjaként funkcionáló Central Színház mutatkozik be Carlo Goldoni „A fogadósnő” (eredeti címén „Mirandolina”) című vígjátékával. A darabot Novák Eszter rendezi, a címszereplő Tóth Ildikó, a lovagot Cserhalmi György személyesíti meg. November 4-én és 5-én immár sokadszor a Kassai Thália Színház látogat el Salgótarjánba, ezúttal egy könnyed zenés vígjátékkal, Eisemann Mihály-Somogyi Gyula-Zágon István „Fekete Péter”-ével. Az egri Gárdonyi Géza Színház december 10-én és 11-én viszi színre Michael Frayn „Vadméz” című komédiáját. A Centrál Színház januárban visszatér A. P. Csehov és Kiss Csaba „A szerelmes hal” című játékával, amelyben a „háromszöget” József Attila Bérlet, Zenthe Ferenc Bérlet ' Mikszáth Kálmán Ifjúsági Bérlet tlliiiiiiiiiiiiiM i ii Tudor, Vidor Bérlet Az új formátumú műsorfüzetből sok információhoz juthatnak az érdeklődők Györgyi Anna, Bán János mint vendég és Mihályfl Balázs jeleníti meg. Ugyancsak januárban várható a Salgótarjánba már hazajáró Soproni Petőfi Színház előadása: Arthur Miller „Édes fiaim” című drámáját Kerényi Imre rendezi, a főbb szerepeket mások mellett Huszti Péter, Piros Ildikó, Viczián Ottó, Laklóth Aladár, Hűvösvölgyi Ildikó játssza. Februárban Molnár Ferenc „Üvegcipő”-jét a sorozatban újdonságot képviselő Örkény Színház mutatja be Mácsai Pál rendezésében, Gálffi László és Für Anikó főszereplésével. Márciusban Spiró György „Prah” című kétszemélyes darabjával a Radnóti Színház vendégszerepei: Börcsök Enikőt és Schneider Zoltánt Valló Péter rendezi. Szintén márciusban a soproniak Jókai Mór történelmi regényét, „A kőszívű ember fiai”-t mutatják be. A rendező Huszti Péter lesz, a Baradlay Kázmért Makay Sándor, a feleségét Piros Ildikó, a három fiút Bozsó József, Kiss Zoltán és Boros Zoltán formálja meg. Áprilisban a Karinthy Színház Neil Simon „A napsugár fiúk”-ját hozza el Koltai Róberttel, illetve Galla Miklóssal. A bérletes előadásokat májusban az egri társulat zárja Bob 8 Fosse, Fred Ebb és John m Harold Kander „Chicago” cí- Ü mű látványos musicaljével. Jó hír a „Józsi” háza táján, hogy üzembe helyezés előtt ■* áll a társadalmi összefogással készült forgószínpad, amely minőségi ugrást jelent a technikai színvonalban. Az intézmény által meghirdetett akció keretében meg lehet pályázni az arany, ezüst és bronz fokozatú támogató címet és lehet páholyt is bérelni. Cs. B. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Százezret fizettünk a magántanárnak, Lacika fújja is a relativitás elméletét. ” Szerencsés nyertesünk: Mester Jánosáé Salgótarján, Füleki út 52. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését szeptember 24-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Áz 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
