Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-15 / 213. szám
4 MOZAIK 2009. SZEPTEMBER 15., KEDD Tanórán kívül Ecseg. Tanulni nem csak az iskola padjaiban lehet: az ecsegj II. Rákóczi Ferenc Körzeti Általános Iskola igazgatóját, Stadler Árpádot az intézményben nagy hagyományokkal bíró tanórán kívüli nevelésről kérdeztük.- Pedagógusaink fontosnak tartják a tanórán kívüli nevelést is, ezért a tanév során több programot szerveznek diákjaiknak. A 2008-2009-es tanév indításaként tavaly reneszánsz napokat tartottunk, amelyen táncokat, dalokat, jeleneteket adtak elő a diákok. Kinizsi Pál erőmérő versenyt is szerveztünk, a programot egy reneszánsz akadályjáték zárta. Tavasszal a reneszánsz jegyében tettek diákjaink buszkirándulást Visegrádra, a diákönkormányzat farsangi karneválból befolyt pénzén. Télen a karácsonyi készülődés jegyében adventi ünnepi műsorokat szervezünk, s ezek esszenciáját adják elő a gyerekek az „Ecsegi karácsony” című falusi rendezvényen. Minden évben megszervezzük névadónk, II. Rákóczi Ferenc ünnepét. Az iskolások adják a március 15-i és október 23-i községi megemlékezések ünnepi műsorát is. A Föld napját az alsósok vetélkedőkkel, a felsősök az úgynevezett szakági nappal, a tanórák a természetben történő egyedi, rendhagyó megtartásával töltik. Az elmúlt tanévben megszerveztük a jó tanulók kirándulását is, annak célja a nagy- bárkányi Nádas-tó környéke és a sámsonházai vár volt. A roma tanulókkal az iskola igazgatójaként a Tepke-Macs- ka-hegy útvonalon tettünk igen jól sikerült gyalogtúrát. Gyermeknapi programunk rendszeres május utolsó szombatján, íjászattal, célba dobással, kakasütő versenynyel, céllövészettel, s más játékokkal a gyerekek nagy örömére szolgált! Ennek megszervezésében a diákönkormányzaton kívül nagy segítséget nyújtanak a szülők is. A tanévet múzeumi nappal zárjuk, az előző tanévben az egyik csoport a pásztói múzeumot és oskolamesterházat, másik a kisbágyoni vadászati múzeumot és a bujáki Glatz- galéria festményeit tekintette meg. Az alsó tagozatosok a tanév végén, illetve a nyári szünet kezdetén sikeres erdei iskolai napokon vettek részt Cserhátszentiván vendégszerető táborában. Idén hasonlóképpen szeretnénk gondoskodni a gyerekek tanórán kívüli elfoglaltságairól. Schotner János egy különleges őzbak trófeájával Az aranyérmes kan trófeája Aranyérmet termett a kukorica Faragó Zoltán Szügy. Negyvenhat vadkan trófeája sorakozik az ebédlő falán, egy pedig az asztalon hever. A trófeatalpon lévők sem meg- vetendők, de az, amelyik az asztalon hever... Azok bizony valóságos „sarlók”, ahogyan a vadászok mondják elismerően a különösen nagy agyarpárokra! A szügyi Schotner János, a helyi Kőbérc Vadásztársaság tagja, kedvenc vadja a disznó. Vadászéletének eddigi legnagyobb kanja nemrég, a nyár végén került terítékre, szügyi otthonától úgy kilométernyire. A rendkívüli méretű vadkan zsigerelt súlya 180 kilogramm volt, tehát életében valószínűleg a 230 kilót is meghaladta.- Egész vödörnyi kukorica volt a gyomrában - mondta el kérdésünkre Schotner János. - Azon a részen, ahol elejtettem, egészen a vasútig leették a disznók az összes terményt! Máskor is lőttem már nagy kant, de eddig nem volt közöttük 140 kilónál nehezebb... Hajnalban, háromnegyed négykor mentem ki, letettem az autót a faluszélen. A lestől ötven méterre lehettem, amikor szarvasok ugrottak meg előlem. Nem láttam őket, de a zörgésükről rájuk ismertem. Erre a zajra az árok aljából felkelt egy nagy disznó és megindult az ellenkező irányba. Rá tudtam lőni, a szíve felett a koszorúeret találtam el, még tíz métert ment - mutatja Schotner úr a 21,8 átlaghosszúságú, 120,45 pontra értékelt, aranyérmes agyarpárt.- A vaddisznó a kedvenc vadam, de nagyon sok időt töltöttem a vadászterületen addig, amíg össze nem jött ez a 47 kan - mondja. - Sok időt kell rászánni a kanok vadászatára, hiszen ők a legóvatosabbak, az éjszaka közepén járnak. A süldők mozognak jóval korábban is, sok vadász meglövi őket, esélyt sem adva annak, hogy kan érkezzen helyettük. Persze, ha az ember elengedi a süldőt, egyáltalán nem biztos, hogy jön utána nagy disznó. Csakhogy éppen emiatt a kiszámíthatatlanság miatt szép a vadászat! Kell hozzá a kitartás és az elszántság! Régebben Balassagyarmaton dolgoztam, a délutános műszakból este tíz körül értem haza. Olyankor mindig puskát fogtam és cserkeltem hajnali egy-két óráig, így gyarapodott a trófeagyűjteményem. Kétszer is előfordult már, hogy egy éjszaka két kant sikerült meglőni. A falon azért sorakozik még jó néhány őz- és gímszarvasagancs is, meg egy zerge- kampó:- Ausztriában lőttem, nem fűződik hozzá különösebb élmény - mondja házigazdánk. - Egy földúton mentünk, megugrott előlünk, felszaladt egy sziklára és visszanézett. Sikerült ott elejteni...- Az első kanjára azért bizonyára jól emlékszik?- Búzatarló szélén lőttem, sörétessel, mert akkor még nem volt másféle puskám! - mutatja is a falon a hatalmas, de törött trófeát. - Aratás után kiültünk, a disznó meg az erdőből óvakodott volna ki. Megállt a szélen, figyelt, de előbb észrevettem őt és sikerült leteríteni. Ez Cserháthaláp határában történt. Nem az első disznóm volt, de az első nagy kanom, ezért soha nem felejtem el... Az augusztusban elejtett nagy kant végül kocsival húzták ki az útra és négyen emelték a teherautó platójára. Kapcsolódási pont a bányamúzeum Salgótarján szénbányászata több mint egy évszázadig virágzott. Az első külszíni fejtést 1848-ban nyitották meg Inászón, az igazi nagy fellendülést, az ipar letelepedésével együtt, a vasútvonal kiépülése hozta el 1867 után. Az első világháborút lezáró trianoni diktátum miatt elveszett felvidéki és erdélyi bányák és gyárak pótlására felértékelte a maradékot Salgótarján környékén, fokozva a város jelentőségét - akárhogyan is nézzük azonban, mindez a múlté. Selmecbánya, a történelmi Hont vármegye északi részén szintén virágzott, de sokkal hosszabban: a XIII. századtól az 1700-as évek végéig, amíg a bányák végleg ki nem merültek, a város nagy szerepet játszott nem csak az ország, hanem egész Európa nemesfémtermelésében is. Az itt felhalmozott töméntelen szakértelemnek - az egyre nehezebben kitermelhető ércek miatt gyorsan fejlődött a technika és a tudás - köszönhetően 1735-ben itt alapította meg az első bányászati-kohászati akadémiát a bécsi udvar. Mivel a bányászat rengeteg fát felemésztett, 1770-ben elkezdték oktatni az erdészeti ismereteket is, ami végül 1809-ben az önálló magyarerdészeti felsőoktatás létrejöttéhez vezetett. A Bányászati és Erdészeti Akadémia 1920-ban menekült el a városból, előbbi Miskolcon, utóbbi Sopronban talált otthonra. Salgótarján és vidéke a virágzás idején ezer szállal kötődött Selmechez: a korabeli bányák és gyárak szakemberi közül sokan szereztek diplomát a híres akadémián. Érdekes kapcsolódási pont a mai napig, hogy mindkét városnak van bányamúzeuma, s itt is, ott is megtalálható a klopacska... Faragó Zoltán Selmecbánya jelene Szép és dicső a múlt, de a mai Selmecbánya nem igazán ismert Magyarországon. Pavol Balzanka polgár- mestert kértük arra, hogy mutassa be városát.- Selmecbánya szülötte vagyok és az első ciklust töltöm a város élén - mondta el magáról elöljárójában Pavol Balzanka. - Szlovákia egyik legfiatalabb városi polgármestere vagyok, az ország legöregebb, egyben legszebb településén! Selmecbánya óvárosa szerepel az UNESCO világörökségek listáján. A történelmi és a kulturális hagyományokat, a műemlékek kezelését, a természeti környezet megóvását nem könnyű összehangolni korunk igényeivel és a működőképességgel. A város aranykora a XVII-XVIII. századra esett, ez közismert. Az már kevésbé, hogy 1989 körül, az átalakulás időszakában sok nehézség adódott. Megszűnt a dohánygyár, a textilipar leépült - a foglalkoztatás gondjai ma is ható szociális válságot okoztak. Az is közismert, hogy a XVI- XVII. században a török főleg a természeti adottságok miatt nem bírt a bányavárosokkal, mert hegyeken keresztül nehezen megPavol Balzanka közelíthetők. Ami azonban a középkorban a legfőbb előny volt, napjainkra hátránnyá vált, hiszen az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztését a domborzati adottságok megnehezítik. Most ezt a hátrányt az előnyünkre szeretnénk fordítani, hiszen ez az elszigeteltség egyfajta kedvező állapotot jelent a túlzsúfolt világban. Selmecen 10 500-an élnek, az idegenforgalomnak köszönhetően azonban néha úgy érezzük, mintha legalább 70 000 lakos lenne! Ennek örülhetünk, hiszen az idegenforgalom a lakosságnak munkát, megélhetést jelent. Ami a közeljövő terveit illeti, a környezeti adottságokat is szeretnénk kihasználni az idegenforgalomban. Tervezzük a kommunális szemétlerakó felújítását, a szelektív hulladék- gyűjtés megvalósítását, a főutca és a régi városközpont teljes helyreállítását. Ez a munka már megkezdődött, három évig tart és mintegy 2,7 millió euróba kerül. Tervezzük az összes, a város tulajdonában lévő épület felújítását is, ez reményeink szerint négy-öt évet vesz igénybe. A híres Kálvária felújítása jelenleg is zajlik.- Selmecbánya óvárosában sehol nem látni légkábelt...- A föld alatt vannak a villany- vezetékek! Egyébként azon dolgozunk, hogy digitális várost építsünk ki a középkori épületek között, hiszen egy számítógépes szakembernek a mai világban majdnem mindegy, hogy hol él, ha a feltételek adottak, dolgozni bárhol tud. Fiatalokat szeretnénk ezzel Selmecre csábítani, városunk környezete ugyanis, akár az épített, akár a természeti, páratlan! Ez jelenti az idegenforgalom fejlesztésének fő vonalát is, hiszen a közeljövő tervei között szerepel a 24 bányató összekötése túra- és bicikliúttal - utóbbi télen sífutópályának is alkalmas. A Hodrus-völgyben sípálya működik, ami a Magyarország felől érkezők számára a legközelebbi síparadicsom! A tervek között szerepel egy Budapestről induló, Szentendrén, Esztergomon, Párkányon át Selmecbányára vezető kerékpárút kiépítése is. Az idegenforgalmat kulturális rendezvényeinkkel erősítjük - Szlovákiában mi rendezzük a legtöbb fesztivált.- A várost hány vendég keresi fel évente?- A regisztrált látogatók száma 250 000, de ennél jóval több lehet. Amennyiben sikerül a fejlesztéseket megvalósítanunk, remélhető, hogy a jövőben akár egymillió turistát is fogadhatunk! F.Z. Selmec látképe a híres Kálváriával A bányászati kiállítóhely részlete Selmecbánya főtere - a háttérben a Leányvár
