Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)
2009-08-06 / 181. szám
5 2009. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Külföldre csábították a minisztert levelek A kamara nem tartja etikátlannak a doktorok távozásának segítését A nyugati kórházaknak nem csak a felszerelésük jobb, de az orvosok is többet kereshetnek. A kamara ezzel magyarázza a segítséget, ugyanakkor az orvoshiányra hívják fel a figyelmet Külföldi munkára csábító leveleket küld tagjainak az orvosi kamara, miközben súlyos orvoshiányról beszélnek. A szakminiszter inkorrektnek nevezi az eljárást, az érdekvédők szerint inkább azzal kellene foglalkoznia, miért mennek el. Nógrádi Tóth Erzsébet Inkorrektnek tartja Székely Tamás, hogy miközben orvoshiány van hazánkban, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) segíti a doktorok külföldi munkavállalását. Mindezt úgy, hogy érdek-képviseleti szervezetként többször hangoztatták, a távozók miatt az itthon maradók helyzete nehezebb lesz - tette hozzá az egészségügyi miniszter, akit angliai és svédországi munkára csábított már a MOK. „Inkább azzal foglalkozzon a miniszter, hogy miért mennek el az orvosok, semmint a köztestületet bírálja” - reflektált Gyenes Géza, a MOK főtitkára. Az orvosok külföldi munka- vállalása körüli vitát egy sebész pattantotta ki, aki felháborodva nyilatkozott az InfoRádiónak: három alkalommal kapott svédországi munkavállalást propagáló levelet a kamarától, a szervezet borítékjában. Kettőt a szemétkosárba dobott, ám a harmadikat nem akarta szó nélkül hagyni. Már csak azért sem, mert a köztestület elnöke többször hangoztatta, hogy Magyarországot orvoshiány fenyegeti. „Nincs ellentmondás a két dolog között” - vágott vissza Gyenes. „A MOK éppen az orvoshiányt, az elöregedő orvoskart és az európai uniós csatlakozással lehetővé váló külföldi munkavállalást látva sürgette többször is, hogy tegyék rendbe az orvosok munkafeltételeit, jövedelmi viszonyait. Amúgy, aki külföldre megy, nem a MOK- levél miatt teszi, anélkül is állást találhat bármelyik ország kórházi honlapján” - állítja. A kamara csupán tájékoztat, s azért saját borítékban, mert egyetlen fejvadász cégnek sem adja ki a doktorok listáját, és nem érzi etikátlannak a közreműködést. „A köztestület közel egy évtizede küzd azért, hogy az orvosok itthon maradjanak, ezért dolgozta ki 2002-ben az életpá- lyamodellt” - magyarázza a főtitkár. „E szerint a kezdő szakorvos (az egyetem elvégzése után öt év szükséges az első szakvizsga letételéhez) nettó bére 215 909, a béreket terhelő járulékokkal együtt 600 ezer forint lett volna. S mivel az éves növekményt 3,3 százalékra tervezték, így például a 15 évi gyakorlatot szerzett doktor bruttó bére 803 626, a negyven éve dolgozóé 1,809 millió forint lett volna. A bértábla bevezetését 2004-re javasolta a MOK, megvalósulásával az EU- átlag 50 százalékát érték volna el” - mondta Gyenes Géza. „Ám az életpályamodellből semmi sem lett, ehelyett jelenleg a kezdő orvosi fizetés bruttó 136 ezer, míg a kezdő szakorvosi bruttó 153 ezer forint” - tette hozzá. A Magyar Kórházszövetség két éve készült felmérése szerint az akkor hatályos gyógyítási minimumfeltételekhez szükséges 11 ezer doktorból 2000-2500 hiányzott a kórházakból. S mivel az új minimumfeltétel rendelete még nem jelent meg, Varga Ferenc, a Külföldi munkához igazolást kérők száma Év Orvos (fő) Szakdolgozó (fő) 1 2005 604 239 2006 520 113 2007 590 127 2008 728 153 FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM szövetség elnöke nem tudja, annak alapján hányán hiányoznak majd a gyógyításból. Tény: regionálisan és szakmánként nagy az egyenetlenség - mondta. Míg pár éve a labor-, a röntgenorvosokból és a patológusokból, később az altatóorvosokból és a baleseti sebészekből volt hiány, mára már sok helyen nincs elég belgyógyász és szülész sem. Az új rezidensréndelet úgy próbál segíteni, hogy a szakvizsgát szerzett fiataloknak lehetővé teszi: az országon belül válthatnának kórházat. Ám a külföldre távozóknak vissza kellene fizetniük a szakvizsgamegszerzés két-három éve alatt kapott fizetést. Amúgy 20-25 millió adóforintba és 10-11 évbe kerül, amíg valaki elvégzi az orvosit, és megszerzi a szakvizsgát. Ki miért és mikor menne? GiRASEK edmond, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának munkatársa állítja: a rezidensek kétharmada külföldre távozna. Tavaly a 713 főre kiterjedő felmérésben 48(kin tervezték a távozást, Iáikén biztosan mennének. okként a rossz fizetést, a szegényes munka- és életkörülményeket jelölték meg. Az itthon maradók érzelmi okokra, a családra, a barátokra hivatkoztak. nem az a baj, hogy elmennek pár évre, hanem hogy nem jönnek vissza, így félő, hogy pár eV múlva nem lesz elegendő gyógyító a hazai intézményekben - tette hozzá Girasek Edmond Mintha kőbe vésték volna a hitelkamatokat hitelezés A kölcsönök ára nem csökken, hiába mérséklődik a Jegybanki kamat Úgy tűnik, egyelőre túl jól tartják magukat a bankok az egyoldalú szerződésmódosításhoz kapcsolódó moratóriumhoz: bár a hónapfordulóval elvileg indokolt lehetett volna a jegybanki alapkamat múlt heti csökkentésének beárazása, augusztus elejével nem változtattak kölcsö- neik kamatain a hitelintézetek. Egyedül az OTP és a Volksbank módosította kondíciós listáit. Előbbinél azonban nem a forint-, hanem egyes jövedelemigazolással igényelhető euróalapú jelzáloghitelek THM-je csökkent, utóbbinál a piaci kamatozású, jövedelemalapú forintlakáshitelek, adósságkezelő kölcsönök és a forint- vagy euróalapú lombard hitelek éves kamata és THM-je lett valamivel alacsonyabb. A bankok többsége viszont nem nyúlt a hitelkondíciókhoz, miközben a lekötött betétek utáni kifizetések már több helyen a múlt héten módosultak. Igaz, az alapráta tavaly november óta tartó folyamatos csökkenését sem követték eddig a bankok: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból legalábbis az látszik, hogy a változó kamatozású hitelek átlagkamatai tavaly október óta nemhogy nem csökkentek, de voltak hónapok, amikor ■ Kevés bank változtatta a kondíciókat. Lakáscélú hitelek átlagos kamata (százalék) Fogyasztási hitelek átlagos kamata (százalék) 24,5 VG-GRAF1KA Forrás: MNB még növekedtek is. A lakáshitelek után is átlagosan 11-12 százalékos kamatot számítottak fel a hitelezők az elmúlt bő fél évben, a 9,50 százalékos irányadó ráta mellett is. Magyarázatként korábban a bankközi piacon fellépő forráshiányt és a forrásköltségek jelentős drágulását hozták fel a bankok, most indok lehet az is, hogy a július 20-a óta érvényes moratóriumban a hitelintézetek azt vállalták, hogy szeptember végéig tartózkodnak az egyoldalú szerződésmódosításoktól. Igaz, ez az ügyfelek számára kedvezőtlen módosításokra vonatkozik, kamatot csökkenteni elvileg lehetne. ■ W Csökkennek a lekötött betétek kamatai más A helyzet a lekötött betétek piacán - ezek kamata mindig sokkal gyorsabban igazodik az irányadó rátához. Bár saját árazásukra vonatkozóan a múlt hét elején még óvatosan nyilatkoztak lapunknak a hitelintézetek, azt kivétel nélkül megerősítették, hogy a jegybank kamat- csökkentései rövid időn belül megmutatkoznak majd a lekötő sek után fizetett nyereségekben is. Bár a nem akciós kamatok a legtöbb helyen már most is tíz százalék alatt vannak, volt, ahol már a múlt hét közepén csökkentek az akciós ajánlatok is. HÍRSÁV Telefonon is lehet vonatjegyet venni telefonon, akár már útban a vonat felé is megrendelhetjük év végétől a vonatjegyet. Ez csak teljes árú menetjegyeknél lesz lehetséges. A neten rendelt jegyek kiadására már jelenleg is működnek érintőképernyős terminálok, ezeken lehet majd a telefonon megrendelt jegyeket is megkapni. Nem vizsgálják Tátrai szerződését nem vizsgálja a kormány Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. leváltott vezetőjének munkaszerződését - közölte Szollár Domokos kormány- szóvivő. Tátrai Miklós havonta 6,5 millió forintot keresett, amely mellé a vagyongazdálkodási tanács tagjaként további egymillió forint is jár neki. Gyárfoglalás után harc a rendőrökkel a kivezényelt rendőrök tegnap összecsaptak a dél-koreai Ssangyong autógyárat elfoglaló dolgozókkal. Az alkalmazottak a tervezett létszámcsökkentés miatt folyamodtak a gyárfoglaláshoz. Szemtanúk szerint a gyár „tűz- és füstpokollá” változott, mintegy száz sebesültje van a rendőri fellépésnek. Kamarás helyet kapott a vagyontanácsban sólyom László köztársasági elnök kinevezte a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjává Kamarás Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. új vezérigazgatóját. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat szerint a kinevezés hat évre szól, bár az MNV vezérigazgatói munkaszerződését egy évre kötötték meg. Korábban az ÁPV elnöke volt Jöhet jövőre a magáncsőd A KORMÁNY MÉG aUgUSZtUS- ban tárgyalna a természetes személyek adósságrendezési eljárásának szabályozásáról. A tervek megvalósításával az adósságspirálba került magánszemélyek számára kedvező lehetőség nyílna egy szabályozott keretek között történő tartozásrendezésre, és az eljárás befejeztével az adós jogszerűen szabadulhatna meg a folyamatosan fennálló hitelezői fenyegetettségtől. A Hírsávot a IÍ^IÜto támogatja.
