Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)
2009-08-06 / 181. szám
2 NÓGRÁD MEGYE 2009. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK „A mi APEH-ünk igazi szellemi műhely volt” Kevesen vannak az APEH dolgozói közül, akik elmondhatják, hogy munkájukat „Az adóhivatalért” díjjal ismerték el. Évente egy két belső szakmai elismerés átadására kerül sor. Legutóbb dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet, az APEH észak-magyarországi régiójának szak- igazgatója vehette át a márványalapon bronzötvözetből készült műalkotást, nyugállományba vonulása alkalmából. Napjainkban a felmondással járó szabadságát tölti, leginkább salgótarjáni otthonának rendezgetésével, no meg tervezgetéssel...- Nem vagyok egy otthon ülő típus, azért nyújtottam be pályázatot, mert szakterületemen szeretnék oktatással foglalkozni a későbbiekben, no persze a könyv- vizsgálatról és az igazságügyi szakértésről sem szívesen feledkeznék meg - mondja, miközben helyet foglalunk árnyas teraszukon. - A díjról annyit, hogy 2007-ben alapították, s az kaphatja meg, aki több éven át kimagasló teljesítményt nyújtott a munkahelyén. Én 1987-től dolgozom az APEH-nál, s csak azért nem vagyok alapító, mert egy hónappal később kerültem a hivatalba. Osztályvezetőként kezdtem, majd röviddel ezután igazgatóhelyettes lettem. Akkoriban még ágazati (ipar, kereskedelem, mezőgazdasági, költségvetési stb.) osztályszerkezetben dolgoztunk, s külön szervezeti egység volt az adófelügyelőség és az igazgatóság. Hozzám az informatikai és köz- gazdasági osztály irányítása és a különböző ágazati (vállalatok, társaságok) osztályok felügyelete, koordinálása tartozott. Ezáltal felügyelhettem a revizorok munkáját, sőt, magam is részt vettem néhány ellenőrzésben, ami akkoriban teljesen szokatlan volt. Ezekből hihetetlenül sokat tanultam.- Mikortól vette át a megyei igazgatóság vezetését?- 1991. november 15-én kaptam meg az igazgatói megbízást, s első feladataim egyikeként megkaptam az adófelügyelőség és az igazgatóság szervezeti összevonását. Ekkor vált szét az ellenőrzés és az adóügyi vonal, s kialakult egy teljesen új terület, a végrehajtás, amely közvetlenül az igazgatóhoz tartozott. Ez a struktúra lehetővé tette, hogy munkatársaim felkészültségüknek megfelelő feladatokra specializálódjanak. Egyben lezajlott egyfajta munkafolyamat-tisztulás a szervezeten belül, ami a hatékonyságunkra hatott pozitívan.- A hatékonyság szóm biztosan sok vállalkozófelkapja a fejét, s a kötelezettségei jelennek meg. Nem lehetett könnyű egy gazdasági szempontból szegény vidéken adót begyűjteni..- Nagyon sokan élnek tévedésben, amikor azt hiszik, hogy a hatékonyság csak a beszedett adók növekedését jelenti. Az APEH jelentős szolgáltató tevékenységet is folytat (gondoljunk csak a bevallás átvételére, nyilvántartásra, tájékoztatásra, stb.). Alapvető feladata, hogy segítse az adózást, az adózókat, de fontos, hogy felfedje az adóelkerülőket. Ez utóbbi kör nem több, mint az adózók 4-5%-a. Az itt töltött évek alatt azt tapasztaltam, hogy a többség igenis tisztességesen adózik. A mi munkánkban meghatározó a szolgáltató jelleg, vagyis, hogy segítsük az önbevalláson alapuló adózást. Ezt a létszámunk is alátámasztja, hiszen a munkatársaim többsége közvetlenül segít eligazodni az adózás rejtelmeiben, illetve közvetve például nyilvántartások készítésével, információk nyújtásával segíti az ügyfeleink adózási feladatainak ellátását.- Jó adózók vagyunk mi, nógrádiak?- Nem vagyunk rosszabbak, mint a többi megye. Nyilván vannak helyi sajátosságok. Érződik például Pest közelsége, vagyis, a turpisság azonnal leköltözik vidékre is. A legtöbb gond a vándorvállalkozókkal volt és velük van ma is. Nekem személy szerint is jó kapcsolatom volt a vállalkozók szinte minden rétegével. Azt mondtam a kollégáimnak, hogy nem az a cél, hogy agyonüssük a vállalkozót, nekünk az a jó, ha a vállalkozó dolgozik és adózik. Természetesen, ha valaki kibúvót keres a törvény alól, azt mi sem menthetDr. Nagy László, az APEH volt régiós igazgatója adta át a nyugállományba vonuló dr. Instiróriszné dr. Kozma Erzsébetnek „Az adóhivatalérT-díjat jük fel. A problémás ügyek egyébként előbb, vagy utóbb nálam kötöttek ki. De szinte mindegyik eset megnyugtatóan rendeződött, mert mindig is a megoldást kerestem és ezt jó néven vették az érintettek is. Az a jó, amikor a gondok jelentkezésekor sikerül belépnünk a folyamatba, s nem az, amikor már tetemes adótartozást halmozott fel valaki.- Milyen mértékű adóhátmlékot tart nyilván az APEH?- A kilencvenes években még 300 ezer forintnyi áfatartozás is hírrel bírt, ma már 300 milliós adótartozáson sem rökönyö- dünk meg. Minél nagyobb egy cég, annál nagyobb galibát okozhat egy kicsiny figyelmetlenség is. Persze nem akarom védeni azokat, akik szándékosan kerülik az adózást, s halmoznak fel milliós hátralékokat. Sokan emlékeznek még azokra az állami vállalatokra, amelyek gyakorlatilag pénz nélkül mentek be a privatizációba. Ez szinte melegágya volt akkoriban a problémáknak. Aztán, amikor a „karvalytőke” bejött az országba, akkor is nagyon oda kellett figyelnünk. Volt, hogy egyes külföldi érdekeltségű cégek be sem engedték a revizorainkat a telephelyükre. Persze nekünk is megvoltak az eszközeink ezzel szemben, s érdekes módon két napon belül itt volt nálam az egész vezérkar. Határozottnak kellett lennünk.- Aztán itt vannak a „lengyelpiacok”...- Valahol ez is a rendszerváltás időszakával függ össze. Mi rendszeres nyugtaellenőrzésekkel próbáltuk ezt a szektort törvényes keretek közé szorítani. Pedig a bajok már akkor kezdődtek, amikor egy-egy önkormányzat kiadta a piac vagy a vásározó számára az engedélyt, pár forint bevételi hasznot remélve. S nem döbbentek rá, hogy saját vállalkozóiktól szívták el az életteret, azoktól, akik becsületesen adóznak. Ez a kettősség érzésem szerint a mai napig nincs feloldva. S ez nemcsak Salgótarjánban probléma, hanem a kontárok révén szinte minden településen, ahol hagyják őket érvényesülni, mondván, hogy a szegény embereknek szüksége van rájuk. Meg kell nézni, hány művelődési házban árusítanak kereskedők, akiknek sokszor az engedélyét sem kérik el. Fel sem vetődik, hogy ér-e annyit az a bérleti díj, mint amennyi kárt tesznek közvetve, vagy közvetlenül?- Mit tart pályafutása legnagyobb szakmai sikereinek?- Természetesen a Köztársasági Érdemkereszt arany fokozatát, amit ugyancsak a szakmai munkámért kaptam meg. Egyébként minden elnökömtől kaptam kitüntetést. Azt is sikerként élem meg, hogy nem sok igazgató van az országban, akivel együtt neveztek ki, s az is maradt. Úgy gondolom, az is valahol sikerkategória, hogy egy nagyon jó színvonalú közösséget tudtam kialakítani. A mi APEH-ünk igazi szellemi műhely volt. A légkör ma is nagyon hiányzik, még akkor is, ha a régió kialakításával sok minden megváltozott. A nógrádi adóhivatalt az országban mindenhol alkotó műhelyként tartották számon. Több, később országosan bevezetett programot dolgoztunk ki, ajánlva ezzel egy hatékonyabb munkaszervezési lehetőséget Természetesen nagy megtiszteltetésnek éreztük, hogy a későbbiek folyamán is mi gondoztuk ezeket.- Nem tudom kérdezték- e akkoriban, de egyetértett-e a regionalizációval?- Tiltakoztam ellene, nem értettem vele egyet, de amikor aláírtam, hogy csinálom, a jó oldalát néztem és tettem a dolgom. Az adó- és illetékvonalat vittem, mint szakigazgató, s ezen a téren is számos új szakmai kihívás ért. Az illetékintegráció sikeres végrehajtását meghatározta a folyószámlák mielőbbi összevezetése, amit számos probléma hátráltatott. A mi ötletünk, és kidolgozott rendszerünk alapján sikerült a többi régiónak is felgyorsítani a folyamatot. De ugyanígy elmondhatom, hogy néhány évvel korábban a járulékintegrációt is a mi (még akkor megyei) műhelymunkánk alapján vették át a többiek, s ezek szép szakmai sikerek. Egy dolog bánt, s ezt a személyes beszélgetések alkalmával sem rejtettem véka alá: immár nem Nógrád adja a következő szakigazgatót, s ez elszomorít, mert legalább két alkalmas jelöltem is volt a feladatra.- Nyugdíjasként hogyan képzeli el az életét: kiül erre a szép teraszra, hallgatja a ma- damk énekét?- Még annyira friss az érzés, hogy át sem volt Időm gondolni. Mintha tegnap lett volna, hogy elbúcsúztam a kollégáktól, főnökeimtől. Egy biztos, láblógatással nem tudnám elképzelni a jövőmet. Év végéig, amíg a felmondási időm tart, nem vállalhatok munkát, utána szívesen megyek bárhová, ahol szükség van a tapasztalataimra. Addig elsősorban a tanításra, oktatásra gondolok, erre van jogosítványom, azt követően más területen is szeretném kamatoztatni adóügyi és könyv- vizsgálói ismereteimet. Néhány pályázatot nyújtottam be mostanában, hiszen az unió is támogat bizonyos képzéseket. Remélem, befogadják az elképzeléseimet. Persze, nem a korábbi tempóban csinálnám új feladatomat, hanem egy kicsit már lassabban. Aztán itt van a családom: fiatalabb fiam nősül, édesapám pedig nagyon beteg, valószínűleg el kell őt hoznom Ráckevéról, ahonnan származom én is. Természetesen több időt szeretnék szentelni a szabad idő hasznos eltöltésére is: kirándulásokra, sportolásra, utazgatásra. Szívünk csücske férjemmel a Balaton, remélem több időt tudunk ott eltölteni, akár egy jó kis kerékpározással egybekötve Is. T. Németh László Elismerés az alelnöknek Az ország egyik legrégebbi, 1841- ben, dr. Bugát Pál által alapított civil szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kitüntetésekkel is rendszeresen elismeri önzetlen aktivistái munkáját. Az országos elnökség döntése értelmében az idei díjazottak közé dr. Márton József salgótarjáni ügyvéd, a Nógrád Megyei TIT-szervezet alelnöke is bekerült. Márton József hosszú évek óta segíti a megyei elnökség munkáját, s szinte nélkülözhetetlen a tevékenysége a testületek elé kerülő jogi természetű hivatalos iratok, dokumentumok elkészítésében. Mindezt figyelembe véve ítélték meg számára a TIT egyik legmagasabb erkölcsi elismerését, a „Kiváló ismeretterjesztésérf-kitüntetést, amelyet azonban a közelmúltban Sopronban tartott országos közgyűlésen szakmai elfoglaltsága miatt nem volt módja átvenni. Ezt pótlandó a minap a megyei elnökség egy kis ünnepséget rendezett Márton József tiszteletére, amely keretében dr. Csongrády Béla, az országos elnökség tagja méltatta érdemeit és nyújtotta át az ünnepeltnek a jól megérdemelt kitüntetést. A baráti hangulatú összejövetelen részt vett Pálinkás Sándorné, a TIT megyei szervezetének igazgatója, továbbá Kiss Sándor, a TIT megbízott megyei elnöke és Kopka Miklós, a TIT megyei elnökségének tagja, lapunk fő- szerkesztője is. Más stílust képvisel NMH-információ A nyári szabadságolások, távollétek miatt nem alakította még ki közös, végleges álláspontját a párt új, országos elnökének megválasztásával, és politikájával kapcsolatban a Szabad Demokraták Szövetségének megyei szervezete - mondta megkeresésünkre Ercsényi Ferenc, salgótarjáni SZDSZ-es önkormányzati képviselő. Személyes véleményként jelezte, hogy nem tudja támogatni azt a politikai stílust, amit az újonnan megválasztott elnök, Retkes Attila jelenített meg már az elnökválasztó küldöttgyűlésen.- Nem tudok politikailag azonosulni azokkal a nyilatkozataival, amelyek elhangzottak, illetve napvilágot láttak. S nem tartom elfogadhatónak például azt, hogy valaki, bárki, mondjuk Kuncze Gábort, Pető Ivánt vagy éppen Magyar Bálintot távozásra szólítsa fel - fogalmazott Ercsényi Ferenc. Pártja jövőjével kapcsolatban kifejtette: - Azt gondolom, hogy Magyarországon szükség van egy liberális középpártra és úgy vélem, ez nem a régi SZDSZ lesz, hiszen az újonnan megválasztott elnök szavai, kijelentései, értelmezésem szerint nem ebbe az irányba mutatnak. Ebből az is következik, hogy nagy esélyt látok arra: valamikor, belátható időn belül meg fog alakulni egy új, liberális, konzervatív középpárt. S ha ez megtörténik, abban is biztos vagyok, hogy nagyon sokan, akik - hozzám hasonlóan - szellemiségüktől idegennek találják az újonnan megjelenített politikát, el fognak gondolkodni azon: csatlakozzanak-e vagy sem a törvényszerűen, szükségszerűen létrejövő új tömörüléshez, a liberális középpárthoz. Ercsényi Ferenc „az ég adta világon semmi meglepőt” nem lát abban, hogy az utóbbi időben, az elnökválasztás óta, többen kiléptek az SZDSZ-ből. Szavai szerint azok az érintett, fővárosi, kerületi polgármesterek, „akik letettek már valamit az asztalra,” úgy gondolkoznak, mint ő, s a lépésük teljesen törvényszerű, érthető. KÉT HAGY HARCSA EGY HÉT AUTT ÜÉp-aá^piá-yirüi^. Egy héten belül kétszer is rámosolygott a horgász- szerencse a nógrádsipeki Petrovics Jánosra: két kapitális harcsa is horgára akadt a varsányi Táb-tavon. Előbb egy húsz (képünkön), majd egy huszonkét kilós példányt emelt ki a vízből. A két nem mindennapi fogás értékét növeli, hogy tartja a tórekordot, amely egyben ingyenes területi engedélyt is jelent számára 2010-re.