Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)
2009-08-05 / 180. szám
2 2009. AUGUSZTUS 5., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Négyszázharmincmillió forint a kistérségnek A régi salgótarjáni köztemető úthálózata „megérett" a felújításra Sz. A. Salgótarján. Július 31-én örömteli hírt jelentette be Salgótarján megyei jogú város polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki egyben a salgótarjáni kistérség elnöke is. Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács a salgótarjáni kistérség számára összesen 430 millió forint támogatást ítélt meg négy különböző pályázati forráslehetőségre. A pályázatok a következők: a fejlesztési feladatok támogatása területi kötöttség nélkül, a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések, a leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatása, valamint a települési önkormányzatok belterületi közútjainak fejlesztése. A salgótarjáni kistérség 24 településének 46 pályázata nyert, a 430 millió forintból Salgótarján város 151 millió forinthoz jut hozzá. Nógrád megyében a salgótarjáni kistérség a leghátrányosabb kistérségek tekintetében a megyei források több mint 59 százalékát hozta el, s a megyei kereten belül több mint 57 százalékot kapott a belterületi utak fejlesztésére is, vagyis 59 millió forintot szerzett meg négy pályázatra, azaz négy út felújítására. Az útfelújítások esetében ötven százalék körüli a biztosítandó önerő. Salgótarján útjai közül a Gizella út és a Hunyadi körút nyert a pályázaton. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására beadott pályázatok közül Salgótarjánban az Arany János út és Kistarján út közötti lépcső felújítására, a régi temető teljes körű útfelújítására és csapadékvíz elvezetésére és a Beszterce-lakótelepi tagiskola nyílászáróinak a felújítására nyert pályázati pénzt az önkormányzat, illetve egy csaknem ötvenmillió forintos forrást nyertek el a salgóbányai szennyvízelvezetés első ütemének megvalósítására, a gerincvezeték lehe- lyezésére. A területi ki- egyenlítést szolgáló fejlesztésekre Salgótarján kistérsége kilenc- venmillió forintos támogatást kapott: a településeken térfigyelő rendszert, buszöblöket alakítanak ki, utakat és járdákat újítanak fel, a közbiztonsági helyzetet szándékoznak javítani. Hét település nyert kilenc pályázattal kilencvenmillió forintot. A fejlesztési feladatok támogatására 24 millió forintot hozott el a kistérség, ebből Salgótarján egy nyolcmilliós projektet valósít meg: a Fáy András körúton lévő játszótér felújítását. Karancs- lapujtő és Somoskőújfalu pályázatait is befogadták.- Az önmérsékletet minden településnek meg kell tartania ahhoz, hogy viszonylag kiegyenlítetten jussanak a forráslehetőségekhez a települések. A karancs-lapujtői nyertes pályázatnak nagyon örülök, mert anélkül nem lett volna megvalósítható az ottani iskola felújítása. Az önmérsékletet sajnos a kistérség nem minden településénél figyelhettük meg. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását szolgáló önkormányzati fejlesztések projekt kapcsán a májusban megtartott kistérségi tanácsülésen döntés született arról, hogy milyen megegyezéssel nyújtjuk be a kistérség számára rendelkezésre álló összegre a pályázatokat. A keret 259 millió forint volt. Az egyezséget felrúgva azonban néhány település magasabb összegű pályázatot nyújtott be, mint ameny- nyiben eredetileg megegyeztünk. Ennek következtében Rákóczibánya, Egyházasgerge és Karancsberény pályázata nem kapott támogatást - mondta Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki módosító indítványt nyújtott be a tanácshoz, azt javasolva: azoktól a településektől, amelyek - az eredeti döntéstől eltérve - túllépték a támogatási igényt, csökkentsék az összeget, s adják a három településnek. - Sajnos a tanács nem fogadta be ezt a javaslatot, pedig a három kimaradt település összesen nyolcmillió forintra tartott volna igényt, míg a másik három, amelyik nem tartotta be az egyezséget, fejenként húszmillió körüli támogatásra nyújtotta be igényét. Vajon mennyire van értelme a kistérségeknek, ha sem maguk a települések, sem a regionális fejlesztési tanács nem veszi komolyan a kistérségek döntéseit? - vetette fel a kérdést a polgármester. A Beszterce-lakótelepi tagiskola nyílászáróit is kicserélik Középpontban az ember Nógrádmegyer. Az Új Magyar- ország Fejlesztési Terv úgynevezett „TÁMOP”-ja keretében az „Építő közösségek” közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulás második körében kiírt pályázatán a nógrádm- egyeri önkormányzat az „Esély a tanulásra” pályázatával két éven át tartó különböző programok megvalósítására harmincegymil- lió-százhuszonhatezer-hét- százötvennyolc forintot nyert. A pályázat szakmai vezetője Szigeti Lászlóné, a művelődési ház vezetője, a projektasszisztens Sirkó Eszter, az iskola igazgatóhelyettese, s a menedzser Antal Gyula, az iskola és a művelődési ház igazgatója. A pályázat megvalósításán, amely szinte minden korosztályra kiterjed, a művelődési ház, iskola összefogva, együtt dolgozik.- Mit tartalmaz a pályázati anyag, s annak keretében milyen programok kerülnek megvalósításra? - kérdeztük Szigeti Lászlónét.- Pályázatunk négy komponensből áll: az első az oktatást kiegészítő, iskolán kívüli képesség- és kompetenciafejlesztő, tehetséggondozó, közművelődési programokat tartalmazza. Az általános iskolások részére két tanév során hatféle szakköri jellegű foglalkozást tartunk. Ezek témakörei: sport, egészséges életmód, kézműves-foglalkozások, ének, zene, tánc, környezet- és természetvédelem. A korosztály részére a rendőrséggel közösen, közbiztonsági és a káros szenvedélyek kialakulását megelőző prevenciós foglalkozásokat szervezünk. Szerepel a programban a tehetséggondozás, a különböző tanulmányi versenyekre a diákok felkészítése, valamint két tábor szervezése is. A második komponensünk a felnőttekkel a digitális alapismereteket sajátíttatja el. A lakosság számára a ILS szakemberei vezetésével olyan tanfolyamokat szervezünk, ahol a résztvevők megtanulhatják a számítás- technika alapismereteit. A pályázatunk harmadik szakterülete a társadalmi, tanulási folyamatok elősegítése, a demokratikus jogok, kötelességek tudatosítása, az egyes csoportok jogérvényesítése. Itt elsősorban a hátrányos helyzetű csoportokra gondolunk. A program gyakorlati megvalósításában több budapesti kirándulás is szerepel. Éllátogatunk a Parlamentbe, az Alkotmánybíróságra, a cigányvédelmi érdekképviselethez, a köztársasági elnök hivatalába. Ezeket a kirándulásokat minden alkalommal kulturális eseménnyel, színház- és múzeumlátogatással, városnézéssel kapcsoljuk össze. Húsz alkalommal szervezünk olyan foglalkozást, ahol a cél a szociális kompetenciák erősítése. A negyedik terület a lakosságmegtartó, közösségi programok szervezése. Ennek keretében olyan programokat biztosítunk, amelyek segítik a lakosság, főleg a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küszködő rétegek életvezetését. Szakemberek irányításával önismereti, személyiségfejlesztő tréningeket tartunk. Gondoltunk a különböző konfliktusok kezelésére. Segítséget nyújtunk a szülőknek, gyermekeknek a tanulás módszereinek elsajátíttatásában. Olyan praktikus segítséget adunk, mint az önéletrajz és kérvény írása, vagy segítünk abban, hogy miként kell egy felvételi elbeszélgetésre felkészülni. A helyi közösségekben erősíteni kívánjuk a megfelelő kommunikatív kapcsolatok kialakítását is. A programunk igen színes, középpontjában az ember áll. ■ Szenográdi Ferenc „Bűnt követett el az ellenzék”- Történelmi bűnt követett el az ellenzék azzal, hogy nem támogatta a salgótarjáni városközpont funkció- bővítő rehabilitációját célzó fejlesztést - erről beszéltek a fideszes városvezetés meghatározó személyiségei az általuk tartott sajtótájékoztatón. Ingatlanbotrány a város szélén Cs. E. Salgótarján. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester elmondta: a városközpont funkcióbővítő fejlesztésének első üteme több mint 2 müliárd forintból valósulhat meg, ehhez 1,2 milliárd forint támogatást tudnak felhasználni. Ilyen nagyságrendű fejlesztés még nem volt Salgótarjánban. A parkolási gondok enyhítése mellett ifjúsági szabadidőközpontot valósítanak meg az Apolló mozi - egyébként kihasználatlan - épületében, a megyeszékhely belvárosában ugyanis jelenleg nincs helyük a fiataloknak.- Pontosan tudjuk, hogy rengeteg helye lenne még ennek a pénznek, ez azonban címzett támogatás, kifejezetten a városközpontra fordítható - hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda. Simon Tibor, a Fidesz-KDNP salgótarjáni frakcióvezetője arról beszélt, hogy a funkcióhiány megoldásának egyik fontos előfeltétele a belvárosban hiányzó parkolóhelyek kiépítése, ezért létesítenek több mint 260 felszíni megállóhelyet A József Attila Művelődési és Konferencia-központ toldásaként pedig - a Március 15. útról Indított kör alakú felhajtóval és a szerviz- útról is megközelíthető - lóO férőhelyes parkolóház épül. A másik meghatározó vállalkozói fejlesztés a Karancs Szálló épületének rehabilitációja, amely egy négycsillagos szállodát eredményez Salgótarján szívében. A későbbiekben pedig a volt Centrum Áruházat magába foglaló telektömb fejlesztésével valósulhat meg a Salgó Pláza kereskedelmi és szórakoztató központ. Szalai Erika fideszes képviselő, a gazdasági, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság elnöke elmondta: Salgótarján belvárosának megújításával veszi kezdetét a tavaly júniusban elfogadott integrált városfejlesztési stratégia megvalósítása. A közvetlen cél a belvárosban található közterületek, zöldfelületek és középületek megújítása, teljes körű fejlesztése és a súlyos parkolási gondok enyhítése. Mindez biztosíthatja az előfeltételét a városi funkciók megerősödésének, új, minőségi szolgáltatások megjelenésének és a magánszféra fejlesztéseinek.- Történelmi bűn egy ilyen nagyságrendű fejlesztést nem támogatni, márpedig a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselői a legutóbbi közgyűlésen egyöntetűen ezt tették - summázta Simon Tibor. Szavait Székyné dr. Sztrémi Melinda azzal támasztotta alá, hogy az irányító hatóság értesítése szerint, amennyiben ez év július 31-ig nem nyújtották volna be részletes elképzeléseiket, akkor azokat már csak - egyelőre pontosan nem tisztázott - „megváltozott feltételekkel” valósíthatták volna meg. További három hónapos késés esetén pedig elesnének ettől a forrástól, s a pénzt a régió többi megyei jogú városa között osztanák szét. Sagótarjáa. A megyeszékhely központjának funkcióbővítése és a már ismeretes ingatlanbotrány volt a központi témája az MSZP városi frakcióvezetője, Dóra Ottó által tartott minapi sajtótájékoztatónak.- Mint ismeretes, a közelmúltban 3,4 milliárd forintot kapott Salgótarján a városközpont fejlesztésére. A legutóbbi közgyűlésen született döntés alapján a pénz egy részéből az Apolló mozi épületében dráma- pedagógiai műhelyt alakítanak ki és létrehoznak egy kávézót is - közölte Dóra Ottó. - A fejlesztések során parkolóházat és felszíni parkolót is építenek, az Európa parkban és az Erzsébet téren viszont ismételten nem fog történni semmi. Rendkívül rossz az az opció, amely szerint ha pár száz parkolóhelyet létrehozunk, akkor Salgótarján élhetőbb lesz. Nem gondolom, hogy az élhetőség paramétere a megfelelő számú parkolóhely lenne. A szocialisták véleménye szerint a program keretében a szociális városrehabilitációt is meg kellene valósítani, az egyes városrészekben létesült gettókat pedig fel kell számolni. A közgyűlés második napirendi pontja a terület- és településfejlesztési célú infrastrukturális fejlesztés megvalósításáról szólt volna, de határozatképtelenség miatt negyedik alkalommal sem tudták azt megtárgyalni. A frakcióvezetőtől megtudtuk, hogy a város határában van két földterület, amelyeket két különböző cég birtokol. Mindkét szervezet kereskedelmi típusú beruházást kíván megvalósítani rajta, s nem azonos céllal, de utat is építenének.- Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere mindkét cégnek megígérte, hogy adott földdarabon az adott cég építheti meg az utat - közölte Dóra Ottó. - Ez az ígéret azt jelentette, hogy önkormányzati felhatalmazás nélkül szándéknyilatkozatot adott a földtulajdonnal nem rendelkező cég számára, amely szerint az utat a másik cég területén megépítheti. A nyilatkozat létrejötte után néhány hónappal viszont a másik céggel is szerződést kötött, miszerint a saját földjén utat építhet. Tavaly ősszel a közgyűlés elé tárta a témát, ahol is a résztvevők nem engedték napirendre tűzni ezt a pontot. A képviselők közül - akkor is és most is - többen azt gondolják, hogy az ügyhöz semmi köze a közgyűlésnek. Két, gazdaságban „utazó” cégről van szó, amelyek ügyeibe az önkormányzatnak nem kellett volna és most sem lenne szabad beavatkoznia - vélelmezte, majd hozzátette: - A polgármester asszony ez év elején a már említett szándék- nyilatkozatot szerződéssé módosította az egyik cég számára, mivel az beperelte a várost. A per tárgya pedig az ígéret be nem váltása, s a cég kára, elmaradt haszna volt. A cég mintegy 2,5 millió eurót és 390 millió forintot kér a perben. Mint Dóra Ottó elmondta, a másik cég is írt egy levelet a város vezetőségének, amely szerint ha bejegyeztetik a földet, akkor ők is perelnek.