Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)

2009-08-28 / 198. szám

MW 6 GAZDASÁG 1T1iTHtTffH3ig^WMWMMMMMMMMÍB8WMMÍW 2009. AUGUSZTUS 28., PENTEK mmwm A BUX index 2009. augusztus 27-én 18400 15.30, aKe« Yort-é? tőzsde nyitása /i 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Emász 22 600 2,72 iMi o VESZTES FORRÁS: BÉT BSsnény s I Vt íJtojiR «ft MWJjfs Cf Econet 62-4,61 39 OTP 4700-4,56 14699 KEG 820-3,41 7 Danubius 3560-3,12 10 Fotex 420-3,00 42 Richter 38005-2,55 1518 Mol 14370-1,91 2025 TVK 2865-1,54 39 Rába 621-1,42 36 A BUX index az elmúlt napokban K 08.17 08.18 08.19 08.24 08.25 08.26 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.27.) EUROBÚZA 2009. szeptember 28 000 TAKARMÁNYBÚZA 2009. szeptember 25 300 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. szeptember 28 000 TAKARMÁNYÁRPA 2009. szeptember 24 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 53 600 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. augusztus 27-én. /Ft $/Ft CHF/Ft f f f 268,91 188,78 176,56 +1,96 Ft +2,36 Ft +0,87 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank ____________5,25 5,25 Er ste Bank 6,70 6,90 K&H Bank**_________4,00 4,05 MK B Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Ralffelsen Bank 6,20 6,40 UniCredlt Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.27.) Vételi ÖadásJl Allianz Bank 262,11 275,55 Budapest Bank 260,63 276,75 CIB Bank 258,24 279,76 Citibank 257,90 279,40 Erste Bank 261,47 276,53 K&H Bank 261,11 276,15 MKB Bank 261,49 274,91 OTP Bank 262,42 275,88 Raiffeisen Bank 266,54 271,92 Célegyenesben a nagyprojektek fejlesztések Hamarosan újabb uniós támogatásokról dönthetnek Brüsszelben Több magyar nagyprojekt EU-támogatása ügyében szeptember elején várha­tó hivatalos bejelentés az Európai Bizottság részé­ről. Hogy milyen érzé­keny terepről van szó, ar­ra jó példa a tegnapi hír: Brüsszel kevesebbet ad a 4-es metróra. Kocsi Margit Eddig 21 nagyprojekt támoga­tási kérelmét nyújtottuk be Brüsszelben, ezek közül tíz kap­ta meg az EU jóváhagyását. „Ez­zel Magyarország az első helyen áll a tagállamok körében, és messze megelőzi a térség többi országát” - értékelte lapunknak Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Egyúttal jelezte, a kormány további kérel­mek rövid időn belüli brüsszeli benyújtását tervezi. Megjegyez­te azt is, két környezetvédelmi és két közlekedési nagyprojekt esetében 2010-re húzódhat a beadás. A környezetvédelem területén eddig hat nagyprojektünk ka­pott zöld jelzést az EU-tól, és to­vábbi négy kérelemnél várjuk a kedvező döntést. A Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség (NFÜ) illeté­kesei abban bíznak, a már emlí­tett makói és győri kérelem szep­temberi jóváhagyása mellett ok­tóber elejére a székesfehérvári szennyvíztisztítási-csatornázási beruházás és a Mecsek-Dráva rekultiváció támogatását is szen­tesíti az Európai Bizottság. Vár­ható, hogy az NFÜ a közeljövő­ben kiküldi a tiszai hullámtér ár- vízvédelmi nagyprojektjének tá­mogatási kérelmét is. A Kis-Baiaton komplex vízgaz­dálkodási programjának ü. üte­me a tervek szerint szeptember­ben kerül a kormány elé, és leg­hamarabb október végén juthat el Brüsszelbe. Még az év vége előtt van remény a dunai árvíz- védelmi program támogatási ké­relmének kiküldésére is. Egy­idejűleg hazai belső viták árnyé­kolják be a Szamos-Kraszna árvízszintcsökkentő tározó be­ruházásának kilátásait. A közlekedési nagyprojektek közül elsőként Debrecen, majd Miskolc villamosfejlesztése és Szeged elektromos közlekedési Szegedi villamosok. A villamoshálózat 29,5 milliárdos fejlesztése nagyrészt uniós forrásból valósulhat meg, akárcsak Debrecenben és Miskolcon Az EU által jóváhagyott nagyprojektek KÖRNYEZETVÉDELEM Közép-Duna-vidéki hulladéklerakók rekultivációja 7,7 7,7 Békéscsabai szennyvíztisztítás és csatornázás 17,8 15,0 Nagykunsági árvízszintcsökkentő tározó 13,2 13,2 Hanyi-tiszasiilyi árvízszintcsökkentő tározó 24,8 24,8 Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program 18,5 12,9 Nyíregyházi szennyvízprogram 12,8 9,9 KÖZLEKEDÉS A debreceni villamoshálózat fejlesztése 17,7 17,7 A miskolci villamosvasút fejlesztése 37,8 33,7 Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztése Szegeden 29,5 25,2 A Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése 48,6 45,1 EU-jóváhagyásra várnak Makói szennyvizprogram 14,1 11,5 Győri hulladékgazdálkodási program 9,5 6,5 Székesfehérvári szennyvízprogram 8,6 6,4 Mecsek-Dráva rekultivációs program 8,6 6,9 Szamos-Kraszna árvízszintcsökkentő tározó 16,7 16,7 Az M43-as gyorsforgalmi út Szeged-Makó szakasza 85,1 58,7 A budai villamoshálózat fejlesztése 7,5 5,5 A Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, 1. szakasz 119,2 119,2 FORRÁS: VCrGYŰJTÉS beruházása kapott zöld utat Brüsszelből. További kérelmek benyújtása várható a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájá­nak fejlesztésére, a Szajol-Püs- pökladány vasútvonal rekonst­rukciójára. A Budapest-Eszter- gom vonalszakasz első üteme felújításának uniós támogatásá­ra a kérelem benyújtása 2010 elejére várható. S ugyancsak a jövő évben valószínű a Buda- pest-Szolnok-Lökösháza II1/1. projekt dokumentációjának beadása is. Ez a legfontosabb páneurópai, IV. számú kiemelt vasúti folyosó Békéscsaba-Lö- kösháza közötti részének kétvá­gányú kiépítését célozza meg. Esélyes a nagyprojekti beso­rolásra az M3-as tervezett Nyír- egyháza-Vásárosnamény közöt­ti szakasza is. A több mint 97 milliárd forintos beruházás az Új Magyarország fejlesztési terv nagyprojekti formában történő akciótervi nevesítéséről augusz­tus 19-én döntött a kormány. Egyidejűleg felmerül, mi lesz az M7-es Balatonkeresztúr-Nagy- kanizsa szakaszának a sorsa. Mivel az EU kifogásolja az ottani közbeszerzéseket, a megítélt tá­mogatás egy részét visszavon­hatja. De a kormány átcsopor­tosíthatja ezt az M3-ra. 4-es metró: kevesebb jut a vártnál jóval kevesebb tá­mogatás érkezhet az EU-tól a 4-es metróra. A NFÜ illetékes vezetője, Szalóki Flórián az In- foRádióban azt mondta: Brüsz- szelből mindössze 181 milliárd forintra számíthatunk a 350 milliárd forintos költségvetésű beruházásból. 56 milliárd fo­rintot veszített a projekt azzal, hogy Brüsszel szabálytalannak minősített 11 közbeszerzést A támogatásról szóló tárgyalá­sok 248forint/euró árfolyam­mal számolva folytak, így elkép­zelhető, hogy több uniós forrás­sal is számolhat a beruházás. Ha így megy tovább, leállnak a termesztéssel alma Nagy ráfizetés: aszály, jégverés, gyenge árak sújtják a gazdákat - Az állam közvetíthet Az Alma Terméktanács tagjai szerint az idei újabb, alacsony felvásárlási ár miatt a megszű­nés fenyegeti az almatermesz­tést - ezt az újfehértói elnöksé­gi ülésükön fogalmazták meg. Demendi László, a szabolcsi ag­rárkamara elnöke, az MSZP or­szággyűlési képviselője közölte: az ipari alma jelenlegi 11 forint kilogrammonkénti ára azt ered­ményezheti, hogy a termelők fel­hagynak a gyümölcstermesztés­sel, hiszen jövőre már aligha tudják finanszírozni költségei­ket. Hozzátette: az ágazat meg­mentésére most 3-4 milliárd fo­rint összegű állami támogatásra lenne szükség, s emellett hosszú távú intézkedések is kellenének, hogy végre rendeződjenek a pia­ci anomáliák. Bodnár József, a terméktanács elnöke szerint 510 ezer tonna al­matermés várható az idén, a ta­valyi 670 ezerrel szemben. A ter­mésből mintegy 300 ezer tonna csak ipari feldolgozásra lesz jó az aszálykár és a jégverések miatt, írja az MTI. A 2007-es évben a termelők a fagykár miatt nem tudtak jöve­delemhez jutni, 2008-ban pedig - állami segítséggel is - alig ér­ték el a nullszaldót gazdálkodá­sukban. „Az idén sem lesz bevé­tel, hiszen az étkezési alma ára is alacsony, a korai Gála fajtáért a korábbi 100 helyett 50 forintot sem adnak a felvásárlók.” A 11 Az alma gyönyörű, de a szüretelő boldogságát a piac nem igazolja vissza forintos ipari almaár legfeljebb csak a betakarítás és a szállítás költségeit fedezi, s a termelőnek kell finanszíroznia a növényápo­lási és védelmi költségeket, amely hektáronként több mint 400 ezer forint. Az állam nem avatkozhat köz­vetlenül a piaci folyamatokba - mondta Gőgös Zoltán, az agrár­tárca államtitkára a gazdák három-négy milliárdos támoga­tási igényére reagálva. A minisz­térium esetleg megint közvetítő szerepet vállalhat a termesztők és a felvásárlók között. Az ipari léalma alacsony ára Lengyelor­szágban is gond. Ezért ezt várha­tóan jelzik az Európai Unió bi­zottságának is. ■

Next

/
Thumbnails
Contents