Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)

2009-08-27 / 197. szám

2009. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK 5 GAZDASÁG Aránytalan illetékek közterhek Ha üzletrészt örököl, kérdés, mi a tényleges értéke Örökösödési illetékbevételek (millió forint) 15 000 WFW? Tévém mindig bedöglik, javítgatják, de csak nem jó villámcsapás Olvasónk kétéves tévéje villámcsa­pás miatt meghibásodott. A szerviz többször megja­vította, ám otthon csak nem működött. A hölgy legutóbb már a távirányí­tót sem kapta vissza. A HÖLGYNEK VOLT lakásbiztO- sítása, és a biztosító ki is fi­zette a javítási költséget. Mint olvasónk írja, messzire lakik a szerviztől, így a tévé odaszállítása sokba került. Kérdés persze, mekkora a tévé, hiszen a javítóműhely embereinek a tíz kilónál ne­hezebb meghibásodott gé­pekhez személyesen ki kell szállniuk. más kérdés, ha hibás telje­sítésről van szó, és a tévé ja­víthatatlan. Ezt azonban a szerviznek el kell ismernie. Mindenesetre gyanús, hogy valahányszor megjavították, a készülék otthon rendre be­döglött. Tehát vagy tévesen ítélték a tévét javíthatónak, vagy rosszul javították meg. Ez esetben kártérítésért le­het hozzájuk fordulni. Ha nem ismerik el a hibás telje­sítést, az ügyet a polgári bí­róságon, illetve a békéltető testület segítségével lehet rendezni. A hölgy panaszolja, másod­jára már nem írták rá az át­vételi papírra a távirányítót, így azt nem is kapta vissza. Mindig alaposan át kell néz­ni az átvételi okmányt. Autó­szerelőknél is megtörténik, hogy valaki beviszi a kocsi­ját az autórádióval, elmu­lasztja feltüntetni a listán, és anélkül kapja vissza. Utólag nagyon nehéz bebizonyítani, hogy a tévéhez távirányító tartozott. az esettől függetlenül a hölgy leírásából úgy tűnik, a televízió végleg tönkre­ment. Megpróbálkozhat a ja­víttatásával egy másik mű­helyben, de nem biztos, hogy sikerrel jár. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Ha valaki örököl, akkor jövőre már a gazdasági társaságokban lévő va­gyoni betétek, vagyis az üzletrészek és befektetői vagy szövetkezeti részje­gyek után is meg kell fizetnie az örökösödési illetéket. Azt azonban nem könnyű meghatároz­ni, mennyit is ér az örö­költ rész. Kiss Roland Jövőre az üzletrészek öröklése után is le kell róni az illetéket, ám egyelőre vitatott, mi is lesz az illetékfizetés alapja, vagyis hogyan lehet pontosan megálla­pítani egy-egy társaság értékét. Ismeretes: a nyár elején megsza­vazott adótörvény-módosítások szerint 2010-től a gazdasági tár­saságokban lévő vagyoni beté­tek, vagyis az üzletrészek és be­fektetői vagy szövetkezeti rész­jegyek után is le kell róni az örö­kösödési illetéket. A jövőre élet­be lépő módosítás a kormány szerint a jogszabályok „összefé­sülésének” jegyében született, ebben van is valami, hiszen 2005 óta az értékpapírok örök­lése esetén is illetéket kell fizetni. A jogszabály szerint üzletré­szek öröklésekor a forgalmi érté­ket kell figyelembe venni, ame­lyet csökkenteni lehet a hagyaté­kot terhelő tartozások és kötele­zettségek egy-egy örökösre jutó összegével. A jogszabályi rendel­kezések között szerepel az a ki­tétel is, amely szerint a vagyoni betétek és üzletrészek értékét a legutolsó elfogadott számviteli beszámoló mérlegében szereplő saját tőke összege határozza meg. Pontosabban e tőke mérleg szerinti értékének a vagyoni be­tétre jutó hányada. Ha üyen beszámoló nincs, ak­kor az alapításkori nyitó vagyon­mérleget, felszámolás alatt álló társaságnál pedig a felszámolás kezdetét megelőző napra készí­tett zárómérleget kell figyelembe venni. Ugyanakkor a saját tőke az esetek nagy részében egyálta­lán nem tükrözi egy-egy társa­ság tényleges értékét, így a fize­tendő illeték mértéke sem lesz arányban az örökölt cég valós va­gyoni helyzetével. Ezekből az összegekből azon­ban levonható a cég adóssága, így könnyen lehet - különösen jelen gazdasági körülmények kö­zött hogy az illetékfizetési kö­telezettség alapja negatív előjelű szám lesz. Ilyenkor a fizetendő illeték természetesen nulla. Az illetékmértékek egyébként kö­zeli hozzátartozók esetén 11 és 21 százalék, unoka, nagyszülő és testvérek körében 15 és 30 százalék, minden más örökös esetén pedig 21 és 40 százalék között alakulnak a vagyoni betét értékének függvényében. 2002 2003 2004 2005 A szabályok ugyanakkor jövőre is nyitva hagynak „kiskaput”. Az öröklési illeték alól ugyanis - egy ez év elején életbe lépett módosí­tásnak hála - húszmillió forintos értékhatárig mentesülnek a köze­li hozzátartozók, márpedig ez a passzus 2010-től sem veszíti hatá­lyát Ha tehát a kérdéses cég mér­leg szerinti saját tőkéje nem éri el ezt az összeget, az örökhagyó tulaj­donos gyermekét szülőjét vagy há­zastársát jövőre sem terheli sem­milyen illetékfizetési kötelezettség. Más kiskapukat azonban nem érdemes keresni, az illetékfizeté­si ügyek ugyanis immár máso­dik éve automatikusan az APEH- hez kerülnek. Itt pedig alaposan górcső alá veszik, hogy a társa­ságok tulajdonoscseréje során a felek reálisan „lőtték-e” be a köz­teher alapját Ha a revizoroknak gyanús lesz egy-egy ügylet ese­tén a megadott forgalmi érték, vizsgálatot indítanak a vagyoni betétek tényleges értékének fel­derítése érdekében. Az egyéni vállalkozóként mű­ködő kisvállalkozás vagyonának öröklése és elajándékozása is él­vez bizonyos kedvezményeket. Igaz, ez csak akkor vehető igény­be, ha az örökös magánszemély vállalja, hogy a vállalkozást az il­letékfizetési meghagyás jogerő­re emelkedése évének utolsó napjától számított legalább há­rom évig egyéni vállalkozói iga­zolvánnyal tovább viszi. Erről - vagyis a kisvállalkozás folytatá­sáról - az örökös előzetes nyilat­kozatot is köteles tenni. HÍRSÁV MNB: zárolni kell a tartalékokat! akkor tartható a 3,9 szá­zalékos idei államháztartási hiány, ha a kormány zárolja a GDP 0,3 százalékát kite­vő, 78 milliárd forint össze­gű stabilitási tartalék na­gyobb részét. Ha ez nem valósul meg, akkor a hiány 4,1 százalék lesz - hangzott el a jegybank (MNB) tájé­koztatóján. Az infláció az idén 4,5, jövőre 4,1 száza­lék lesz a jegybank szerint. Szolidan figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap a valutaalap szerint életbe­vágó a 2010-es hiánycél tar­tása. Figyelmeztetik Ma­gyarországot, az idei hiány­cél emelése rossz hatással lehet a gazdaságra. Készek az egyeztetésre, szükséges- e újabb hitelfelvétel az IMF- től és az EU-tól, amely „sok­kal olcsóbb” lehet a köt­vénykibocsátásnál. Az IMF- keret 70 százalékát már le­hívta a kormány. Lamperth: mennyit lehetne megspórolni? eldőlt: jövőre nem lesz ki­zárólag hazai költségvetési forrásból finanszírozott ön- kormányzati fejlesztés. Uniós forrásokhoz azonban hozzájuthatnak a települé­sek - mondta Lamperth Mónika az MTI-nek. Az MSZP elnökhelyettese sze­rint megtakarítható lehet egy 50 milliárd forintos csomag, mely részben ki­sebb területfejlesztési forrá­sok leállításából áll. Lamperth: átszabni a feladatokat Pannon Ha házastárs az örökös ha a vállalkozás folytatója az örökhagyó házastársa, ak­kor a fizetendő illeték alapját 50 százalékkal, de maximum ötmillió forinttal csökkenteni lehet Ugyanezeket a mértéke­ket minden más magánsze­mély örökös, valamint az ajándékozás haszonélvezője esetében 25 százalékban, il­letve 2,5 millió forintban ha­tározza meg a jogszabály. Sokkal könnyebb lesz építési engedélyhez jutni gyorsítás Októbertől jön végre a fedezetkezelő a csődöt okozó építőipari körbetartozások ellen Argus szemmel figyel a pénzre a kincstárnok Újabb szabályokat alkotott a kor­mány az építésügyben: a jövő­ben bevezetik az építői fedezet­kezelő intézményét, s egyszerű­södik az építési engedélyezés. A kabinet mindezt a Gyorsítás D. program keretében szabályozza - jelentette be szerdán Varga Ist­ván gazdasági miniszter. Csalá­di házra 60, minősített készház esetében 30 nap az engedély ki­adásának határideje. Nem lesz szükség engedélyre a tartószer­kezetet nem érintő felújításhoz, de bejelentés után azonnal épít­hető a jövőben az 50 négyzetmé­ternél kisebb építmény: ilyen le­het például garázs, kerti fürdő- medence, urnasírhely, telken be­lüli út. Engedély és bejelentés A miniszterelnök által kijelölt kincstárnokok ellenőrizhetik szeptembertől a központi költ­ségvetési intézmények gazdál­kodását. A kincstárnoki rend­szer bevezetését a fegyelmezett gazdálkodás betartásával indo­kolta Szollár Domokos kor­mányszóvivő. A kincstárnokok valamennyi pénzmozgást lát­nak majd, a közbeszerzésekét is. Az intézmények függetlensé­gét nem korlátozzák, de jelzik a pénzügyi tárcának (PM), ha probléma van. A kincstárnok te­hát nem állíthat le kifizetést, be­ruházást. Olyan szakemberek lesznek, akik az államkincstár­nál vagy a PM-nél láttak el ha­sonló feladatot. ■ A. V. nélkül kerti építményeket vagy kerítést is lehet építeni. Osztrák és német modell alap­ján október 1-jétől bevezetik az építésügyben a fedezetkezelő in­tézményét. Ennek egyrészt az a célja, hogy javítsa a beruházá­sok minőségi kivitelezését, más­részt garantálja a pénzügyi telje­sítést az alvállalkozók felé. A fe­dezetkezelő alkalmazása közbe­szerzéseknél 90 millió forint, míg a magánberuházásoknál 1,2 milliárd forint értékhatár felett lesz kötelező. Mindezt a közbe­szerzéseknél a Magyar Állam- kincstár látja el, az építés ideje alatt havi 100 ezer forintért. Ma- | gánberuházásoknál bank lehet £ a fedezetkezelő, de a díjtétel ilyen esetben nincs meghatároz­va. Ausztriában a projekt érté­kének 1,5-2 százaléka a fedezet­kezelő díja. A szabályozás szerint a jövő év elejétől csak regisztrált építő­ipari vállalkozók tevékenyked­hetnek a piacon, a kamarák nemcsak a cégek alap adatait, hanem az előéletüket - bírság, késedelem - is nyilvántartják. Az erről szóló rendeletben egyúttal meghatározzák a mű­ködés minimális emberi és tech­nikai feltételeit is. A második építőipari gyorsító csomaghoz tartozó törvényeket nyár elején fogadta el az Ország- gyűlés. ■ Ambrus V. Az új intézkedésektől tényleg felgyorsul a munka. Csak legyen építő!

Next

/
Thumbnails
Contents