Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)

2009-08-25 / 195. szám

ZUU3. MUOUOZ.IUO z.z>., r\cuu O Zj £j U O £j ±N I 1 i\ A r L U 0 Térítési díjak emelése Szécsény. A város önkor­mányzata a legutóbbi testü­leti ülésén döntött az oktatá­si intézményekben az étke­zési térítési díjak emeléséről. Szeptember 1-jétől a bölcső­débe járó egy gyermek után a szülőknek 407 forintot kell fizetni. Az apróságok napon­ta négy alkalommal étkez­nek. Az óvodában az egynapi térítési díj 371 forint. Itt a gyermekek naponta három­szor étkeznek. A iskolában a napközit igénybe vevő tanu­lók napi háromszori étkezé­sért 465 forintot fizetnek. Azok a diákok, akik csak ebédet kérnek 309 forintot fognak fizetni. Az iskola konyháján étkező felnőttek 668 forintért kapnak ebédet. Ravatalozó felújítása Szécsény. A közigazgatásilag Szécsényhez tartozó Ben- czúrfalván és Pösténypusz- tán rossz állapotban volt, il­letve van a ravatalozó. A vá­rosüzemeltetési kft. dolgozói a benczúrfalvai temetőben felújították a ravatalozót. Petrás László, a kft. igazgató­ja elmondta, hogy Pöstény- pusztán szeptemberben ke­rül sor a ravatalozó felújítá­sára. Csoportlétszámok Szécsény. Az óvodai csopor­tok, iskolai osztályok a tör­vényben engedélyezett lét­számának felső határát az in­tézményt fenntartó önkor­mányzatok bizonyos határo­kon belül megemelhetik. A szécsényi önkormányzat élt ezzel a lehetőséggel. Az isko­latársulás formájában a szé­csényi II. Rákóczi Ferenc Böl­csőde, Óvoda, Általános Isko­la, Gimnázium és Szakkö­zépiskolához tartozó nógrád- szakáli óvodába 33 gyerme­ket lehet felvenni egy cso­portba. A szécsényi általános iskola a két negyedik osztá­lyában az engedélyezett lét­szám 27-27 diák. A két hete­dik osztályba 31, illetve 32 tanuló járhat. A gimnázium 10. a osztályában 38-an fog­nak tanulni. Testközelben István, a király Jelenet a múzeumkerti előadásból Szenográdi Ferenc Szécsény. A városban augusztus 20-án este a Garam-Team Garamvölgyi Andrea rende­zésében bemutatta az István, a király című rockoperát. Ha röviden kellene a bemutató­ról szólnom, azt mondanám: telitalálat a vá­lasztás, nagyszerű, már-már profi színvo­nalú a bemutató. Szécsényben és nagyon sok településen felfokozott érdeklődés előz­te meg az előadást, ami minden várakozást felülmúlt. Mindaz, amit láttunk, átéltünk, megér­demli, hogy egy kicsit bővebben írjak róla. Mindig is tudtam, hogy amihez Garamvölgyi Andrea, a helyi művészeti iskola tanára hoz­záfog, azt csak egyféleképpen tudja megol­dani: kiválóan. Ezt bizonyították az elmúlt években az Andi színjátszósai által bemuta­tott musicalek. A nagy érdeklődés miatt egy- egy darabot hét-nyolc alkalommal is színre kellett állítani. Augusztus 20-án este a 3000 néző közül azok, akik nem fértek be a múzeumkertbe a kerítésen kívülről figyelték és hallgatták az előadást. Csak fizikálisán voltunk a múzeum­kertben, az előadás színvonalának köszönhe­tően lélekben István király korában jártunk, átéltük első királyunk lelki töprengéseit, Koppánnyal vívott küzdelmét. Korábban pro­fi színészek előadásában láttam a darabot szabadtéri előadáson és kőszínházban is. Nyugodtan mondhatom, a szécsényieké bár­melyik színházban megállná a helyét. Azt hiszem, ilyen szép, lélekben felemelő augusz­tus húszadikája még nem volt a városnak. A stáb jóvoltából és Garamvölgyi Andrea ren­dező munkásságának köszönhetően a kisvá­ros nagy tettet hajtott végre. Nem túlzók, ha azt írom, még akkor is, ha tudom, hogy lesz folytatás, Garamvölgyi Andreáék az eddigi munkájukra feltették a koronát. A bemutatón a statisztákkal együtt 70 sze­replő működött közre. Közülük nem szeret­nék senkit kiemelni, azért sem, mert min­denki remekül megoldotta a rábízott felada­tot. István szerepében a szécsényi művésze­ti iskola egykori diákját, aki ma már hivatá­sos színész, Pásztor Mátét láttuk. Koppányi Rónai Egon alakította, aki a szécsényi ren­dezvények állandó szereplője. A főpapot a balassagyarmati Ádám Gábor személyesí­tette meg. Táltos Pusztai Gergely, a helyi ve­gyes kar tagja volt. Stayer László Laboncz szerepét személyesítette meg. A három ma­gyar úr: Smelkó István, Varga Bálint, Hlavaj Árpád. A három német lovag: Bobály Csaba, Szép Zsolt, Bakos Péter. A két regélő szerepét a Palóc néptáncegyüttesből Őze János és Bocsó Péter vállalták el. A krónikás Berényi József volt. A női szereplőknél Saroltát Bakosné Bányai Mária, a helyi művészeti is­kola tanára alakította. Gizella szerepét Var­ga Nikolett, a művészeti iskola korábbi nö­vendéke kapta. Réka szerepét Beszkid Zsu­zsanna tanárnőre bízta a rendező. A három feleség: Vargáné Donkó Alexandra, Tóthné Németh Ilona és Kassai Csilla. A táncokban, tömegjelenetekben közreműködött a Palóc táncegyüttes. A táltos jelenetében Deák Ré­ka táncosait láthattuk. Kisebb szerepben még a ministránsok is színre léptek. A tö­megjeleneteknél, a táncoknál a táncosok nagyszerűen kifejezték István és Koppány közötti küzdelmet. A hangerősítés Pápai László szervező és technikai munkáját dicsé­ri. A világítást az a szécsényi Szekeres Ro­land végezte, aki Budapesten világítástech­nikával foglalkozik.- Az előadás három éve érlelődik. Az An­di színjátszósaihoz, a gyermekcsoporthoz három éve egyre több felnőtt csatlakozott. Smelkó István, Varga Bálint, Stayer László, Pásztor Máté, s a varsányi Avar Színpad tag­jai közül többen. Tavaly az augusztus 20-i vá­rosi ünnepély utáni beszélgetésen született meg a gondolat, hogy egy év múlva, a város 675. évfordulójához kapcsolódva, augusztus 20-án mutassuk be az István, a királyt. Igent mondtam. A felnőttekből összejött egy nagy­szerű csapat. A tagok javaslatára felvettük a Gara-Team nevet. Ez volt az első bemuta­tónk, de nem az utolsó. Szeretném megkö­szönni a csapat munkáját, a több ezer néző­nek az érdeklődését - értékelt a bemutatást követően a darab rendezője. wmznmHm SZENOGRÁDI FERENC Egy tucat gondolat az ifjúságnak • A megoldás legtöbbször az akaraterőben rejlik. • A csoda bennünk él, csak fel kell fedezni. • Az ember szívéhez csak a csendes szó jut el, a durva, hangos kiabálás vissza­pattog a dobhártyájáról. • A szeretet szeretetet szül; a gyűlölet gyűlöletet szít; a viszály viszályt ger­jeszt. • A pazarló, költekező em­ber csak a mára, a takaré­kos a holnapra is gondol. • A hibát nem rejtegetni, letagadni, azt megszün­tetni kell. • Ha az emberekhez szólsz, lehetőleg úgy he­lyezkedj el, hogy lássa­nak; fogalmazz világo­san, hogy értsenek, légy rövid, hogy tiszteljenek. • Legyen időd a szeretteidre, barátaidra, önmagadra. • Ne azt magyarázd: mit miért nem lehet, arról be­szélj, hogy mit és hogyan! • Aki állandóan a kifogáso­kat keresi, az nagyon gyorsan megtalálja a fel­mondás útját. • A háziasszonynak is ki­jár az elismerés. Viszont ha nem ízlik az étel hall­gass, ne dicsérd, mert még egyszer szedned kell belőle! • Vigyázz! Az őszinte, hi­székeny embert sokan azért szeretik, mert köny- nyen lépre lehet őt csalni. Vásárjegyzék Szécsény. A város képviselő-tes- tülete a legutóbbi ülésén elfo­gadta a 2010-es év városjegyzé­két. Ezek szerint az országos kirakodóvásárok időpontja: ja­nuár 25., március 22., április 26., május 31., június 28., au­gusztus 23., szeptember 27., ok­tóber 25., november 22. Munkára csak munkával lehet nevelni Szenográdi F. Szécsény. Az agilis Fiikor Lajos annak a középiskolának az életét szervezi, igazgatja, ahol annak idején érettségi­zett. Amikor a nagylóci általános isko­lában befejezte tanulmányait, a közép­iskola megválasztásában egy szem­pont lebegett a szeme előtt: a gépész- mérnöki orientáció. A szécsényi mező- gazdasági szakközépiskolában négy éven át gépészetet tanult. Az érettségi után sikeresen felvételizett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmér­nöki karára. Szerződése volt a szécsé­nyi mezőgazdasági termelőszövetke­zettel, hogy a diploma megszerzése után oda megy dolgozni. Közben a rendszerváltást követően megszűnt a mezőgazdasági termelőszövetkezet. A volt középiskolájától jelzést kapott, na­gyon szívesen alkalmaznák tanárnak. A gépészmérnöki képzésével párhuza­mosan elkezdte a pedagógiai tanulmá­nyait. Az egyetem befejezése után 1994-től az iskola tanára, ahol kezdet­Filkor Lajos ben gépészetet tanított. A fiatalok ré­széről egyre csökkent az érdeklődés a gépészet iránt. Nagyon kevés tanuló választotta a mezőgazdasági gépszere­lői szakot. Ez is szerepet játszott ab­ban, hogy a gyakorlatorientált, fiatal, tettrekész szakember megszerezze a számítástechnikai programozó vég­zettséget. Ezt követően egyre inkább informatikát tanított. Kollégájával, Barna Mátyással kiépítették az iskolá­ban az informatikarendszert. Egy évvel ezelőtt, amikor kiírták a pályázatot az igazgatói állás betöltésé­re, úgy döntött, hogy megméretteti ma­gát. Öt évre kinevezték az iskola igaz­gatójának, amely új kihívást jelentett számára.- Igazgatóként mit tartott és tart fon­tosnak megvalósítani?- A pályázat beadásánál az motivált, hogy több kollégámmal együtt hiányol­tuk az iskolában a gyakorlatorientáltsá­got. Az a célom, célunk, hogy a gyerme­kekkel megértessük: a piacorientált vi- . lágban is meg lehet élni a mezőgazda­ságból, de ahhoz dolgozni kell. Mun­kára nevelni csak munkán keresztül lehet. Minden egyes fejlesztést azzal a céllal tettük, hogy a gyermekeknek megmutassuk és bevonjuk őket az ér­tékteremtő munka lehetőségébe. A fenntartóval, a megyei közgyűléssel jó a viszonyunk. Belátták, hogy a tangaz­daságra szükségünk van ahhoz, hogy az iskolában érdemben tudjunk szak­képzést oktatni. Korábban az iskola földjét nem mi műveltük, azt az arra létrejött közhasznú társaság használ­ta. A 37 hektár területből 36-ot vissza­kérünk, fontosabb, hogy a gyermekek megtapasztalják, érezzék, hogy hasz­na, eredménye van a munkájuknak. Termelő iskolává szeretnénk válni. A következő tanévtől a terület másik felét is visszaigényeljük a kft.-től, hogy 72 hektáron tudjunk gazdálkodni. Gép­parkunk a fenntartónak köszönhetően korszerű, a jövő mezőgazdasági szak­embereit csak ilyen körülmények kö­zött lehet tanítani, oktatni, munkára nevelni. A legkorszerűbb technikával rendelkezünk, olyannal, amivel a ta­nulóink, ha végeznek, találkozni fog­nak a piacon. A munkára nevelés mellett fontos­nak tartom az idegennyelv-oktatást. Széles körű, nemzetközi kapcsolata­ink révén gyermekeink megtapasztal­ják az idegen nyelv tudásának a fontos­ságát. A nyáron kialakítottunk egy kor­szerű nyelvi labort, amit a diákok már szeptembertől használhatnak. A har­madik kiemelt terület a számítástech­nika. Fontos, hogy a tanulók akár a munka, akár más révén, de sikerél­ményhez jussanak. A gyermekekkel el kell hitetni, hogy sikeresek tudnak len­ni, érezzék azt, hogy van értelme an­nak, amit csinálnak: a tanulásnak. Távlati célom, hogy a majorunkban sa­ját energiaellátásra rendezkedünk be, a megújuló energiaforrások, a szél, a napfény, a geoenergia felhasználásá­val. Ha ezt megvalósítjuk, akár refe­renciaértékkel bírhat. Szeretném meg­köszönni a kollégáim türelmét, támo­gatását, megértését.

Next

/
Thumbnails
Contents