Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)
2009-08-13 / 187. szám
2009. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE Ki főzi a legfinomabb nyögvenyelőt? Szarvasgede. A hetedik falunapot rendezi meg idén a helyi önkormányzat, az augusztus 15-i szombati rendezvény eseményei gyerekeknek szóló játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal 10 órakor kezdődnek a kastély kertben. A főzőverseny résztvevői azonban már 9 órakor hozzáfognak a gulyások, illetve a burgonyaalapú, úgynevezett nyögvenyelők előkészületeinek. A legjobban sikerült fogásokat - a szintén versenyző süteményekkel együtt - díjazni fogják a nap folyamán. Az ünnepélyes megnyitót Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke 15 órakor tartja, ezután Tóth János- né polgármester mondja el ünnepi gondolatait. Ezt követően köszöntik a falu legidősebb és legfiatalabb lakóját, majd kihirdetik a versenyek eredményeit. Az esemény következő részében a műsoros összeállítás szórakoztatja a vendégeket környékbeliek és helyiek szereplésével. Fellép a csécsei Kéknefelejcs népdalkor és a Szivárvány tánccsoport, a bujáki Őszirózsák nyugdíjas baráti kör az egyházasdengelegi iskolai csapat, a mátraszőlősi Pillangó mazsorettcsoport, és a szarvasgedei Őszi Napsugár nyugdíjasklub produkciója is sorra kerül. A zárószám a helyiek kánkánja lesz, ezután veszi kezdetét a szabadtéri bál. Szent István ereklyéje Oltalom. A búcsú alkalmából rendezett ünnepségek már augusztus 19-én megkezdődnek a településen: este például hangversenyt tartanak a székesfehérvári Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola vonószenekara közreműködésével. Másnap, augusztus 20-án 10.15 órától a Szent István-ká- polnánál gyülekeznek az érdeklődők, majd államalapító királyunk csontereklyéjét fogadják. Ezt követően körme- net indul a Szent István-szo- borhoz, ahol áldást kapnak a hívek. Az ünnepi szentmise 11 órakor kezdődik, amelyet Horváth Zoltán kanonok, esperes, a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz-templom plébánosa celebrál. A rákbetegségeknél a korai felismerés és a megfelelő kezelés létfontosságú (képünk illusztráció) Salgótarján. A Magyar Rákellenes Liga salgótarjáni tagcsoportja az Országos Onkológiai Intézet nehézségeivel kapcsolatos hírek nyomán a liga állásfoglalásáról tájékoztatta szerkesztőségünket. Eszerint az onkológiai intézet a progresszív betegellátás csúcsintézménye, ahol magas színvonalú szakmai munka folyik. Sok daganatos beteg gyógyulásának legnagyobb esélyét itt érzi biztosítottnak, a kedvező személyi és tárgyi feltételek miatt. Tisztán kell látni, hogy egyetlen gyógyintézmény sem képes felvállalni azt a mérhetetlen terhet, amit egy egész ország betegeinek ellátása jelent. Hosszú távon megoldást a nemzeti rákellenes programban foglaltak gyakorlati megvalósítása, végrehajtása és ellenőrzése hozhat. A liga elengedhetetlennek tartja a vidéki rákcentrumok helyzetének rendezését, ezen intézmények fejlesztését, hiszen így az Országos Onkológiai Intézetre nehezedő fokozott nyomás is csökkenne. Rövid távú megoldásként át kell tekinteni a finanszírozási hátteret, amely bizonyos betegszám felett már nem a valós áron fizeti ki az intézetnek a köztudottan költséges onkológiai kezeléseket. A Magyar Rákellenes Liga fő célja továbbra is változatlan: küzdeni azért, hogy a daganatos betegek minél hamarabb jussanak diagnózishoz és a szakmai protokoll szerinti, magas színvonalú kezelésekhez, hiszen az idő esetükben életet menthet. Zöldségeket beszélnek, de jól keresnek... Szinte naponta történnek szűkebb hazánkban olyan bűncselekmények, amely során főleg az idős emberek hiszékenységét, kiszolgáltatottságát használják ki az elkövetők. NÓgrád megye. Egy jobbágyi férfi házába például burgonyavásárlás ürügyén mentek be ismeretlenek augusztus 11-én, kedden, s figyelmét elterelve eltulajdonították százezer forintját. Ugyanazon a napon Mátrakeresztesen egy 80 éves nőt keresett fel két ismeretlen azzal, hogy gombát árulnak. Kicsalták a háziasszonyt az udvarra, ahol az egyikük egy vashordóra kezdett el vele alkudozni, mialatt a másikuk visz- szament a házba és ellopta az idős hölgy ötvenezer forintját. Nem dőlt be viszont a trükknek az a 78 éves szécsényi asz- szony, akihez a múlt héten azzal kopogtatott be két Ismeretlen személy, hogy ellenőriznék az elektromos berendezéseit, mivel túlfizetése áll fenn az áramszolgáltatónál. Az idős ember gyanúsnak találta az idegenek viselkedését, ezért azonnal telefonált a rendőrségre, mire a látogatók sietve eliszkoltak.- Azok a bűnözők, akik ezeket az úgynevezett trükkös lopásokat elkövetik, azért tudják eltulajdonítani az értékeket, mert az áldozatok nem kellően elővigyázatosak, óvatosak. Ne teremtsünk nekik erre alkalmat! Soha ne engedjünk be idegeneket a házunkba, lakásunkba! - hívta fel a figyelmet Medve Judit, a NÓgrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Közösségi tér Szügy. A község önkormányzata pályázatot nyújtott be egy integrált közösségi tér kialakítására. Ezt egy kastélyépületben, a volt megyeházán szeretnék megvalósítani. Pályázatuk az első körben sikeres volt, most várják a támogatási szerződés mielőbbi megkötését. A közösségi térben kapnak helyet a civil szervezetek, az épületben lehetőséget biztosítanak az internet ingyenes hozzáférhetőségéhez. A közösségi ház éreztetni fogja hatását, az Ipolymenti Palócok Térségfejlesztő Egyesületének munka- szervezésében, tárgyi feltételeinek a javításában is. Fórum a szegénységről (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Ferge Sándor, az MTA Közgazdasági Intézet Gyerekprogram- iroda-Szociális Szövetkezet szakértője mutatta be a szociális szövetkezeti modellt. Mint mondta, egy önsegítő közösségi rendszer kialakítása a cél, amit a spanyolországi Mandragon Szövetkezet mintájára szeretnének kialakítani. Ezt 1956-ban, öt fiatal alapította, akik olajkályhákat kezdtek előállítani. Mára 70 ezer tagja, 100 ezer dolgozója, többek között saját bankja és kórháza van. Ilyen munkaalapú szövetkezeteket szeretnének itthon is kialakítani. A falvakban mindig is működött a kaláka, amelyben összefogva, egymást segítve dolgoztak az emberek. Ezt kellene a szövetkezetekben is alkalmazni.- A szövetkezeti törvény szerint ez egy olyan egység, amely a tagok gazdasági szükségletei mellett többek között a kulturális, szociális, oktatási és sportigényeiket is kielégíti - fejtette ki Ferge Sándor, hozzátéve: - Olyan vállalat, amelynek fő profiljába minden, a házépítésen keresztül a kenyérsütésig, beletartozik. Szomora Szilárd, a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ vezetője a térség ifjúsági, szociális és gyermekjóléti helyzetről számolt be. Mint mondta, a bátonyterenyei kistérségben egy éve indult el a gyermekesélyprogram, amelynek eredményeként számtalan öüet és feladat merült fel, amelyek közül most válogatják ki azokat, amelyek a gyermekeknek jobb lehetőségeket biztosítanak. Ilyen például a nyári szabadidős tevékenységek szervezése, amelyek öt településen, hat héten keresztül zajlottak. A későbbiekben ezt a nyári szünet három hónapjára szeretnék kiterjeszteni. További feladatként jelölték meg az iskolai szociális munka megerősítését, szabadidős tevékenységek szervezését, tanodák kialakítását és az adósságkezelési szolgálat kiterjesztését. Csak óvatosan az összehasonlításokkal! A NÓgrád Megyei Hírlap augusztus 12-i számában Paulusz Miklós balassagyarmati önkormányzati képviselő úr összehasonlítási alapként kezelte egy interjúban egy salgótarjáni 135 lm3-es, 44 GJ/év fogyasztású „átlaglakás” éves távhőköltségéL Nem csökkentve a balassagyarmatiak lépcsőházanként kialakított egyedi gázkazános fűtéssel elért eredményeit, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy gyümölcsöt a gyümölcscsel össze lehet ugyan hasonlítani, de igazán tiszta képet akkor kapunk, ha mondjuk a körtét a körtével, az almát az almával stb. hasonlítjuk össze. Konkrétabban, a fűtési költségekre visszatérve:- Salgótarjánban egy átlaglakás (135 lm3,44 GJ/éves hő fogyasztás) éves fűtési összköltsége valóban 190 572 forint, áfa nélkül, amelyből45 900 forint az alapdíj, 144 672 forint az energiadíj (hődíj).- A balassagyarmati 115 000 forintos éves fűtési díjról nem tudjuk meg, hogy hány GJ-os fogyasztáshoz párosul. Jelenleg az egyetemes szolgáltatási gázdíj áfával 20 m3/órás gázmérő alatt 3830 Ft/GJ; 20-100 m3/ó közötti gázmérőnél 4045 FJ/GJ. A fenti árakat 44 GJ/éves fűtési hő felhasználásra vonatkoztatva (100 százalékos éves átlagos gázkazánhatásfokot feltételezve) 168 520 fo- rinl/év, illetve 177 980 forint/év hődíjköltség alakul ki. A kedvezőbb értéket figyelembe véve is látható, hogy a cikkben közölt 125 000 forinj/éves fűtési költség egy 44 GJ/éves hőfogyasztásnál jóval kevesebbet fogyasztó lakásra vonatkozik. A 44 GJ/évnél alacsonyabb fogyasztású lakásokban pedig, a különbségtől függően Salgótarjánban is alacsonyabb az ilyen lakások éves költsége 190 ezer Ft-nál. A tisztesség megkívánta volna azt is, hogy Paulusz úr tájékoztassa az olvasókat arról, hogy a fejlesztés 10 éves törlesztési ideje alatt konkrétan mennyit kellett éves szinten „alapdíjként” kifizetni, mert ezt az összeget bizony hozzá kell adni az energiaköltséghez. Összefoglalva, arra kérem Paulusz urat, hogy a 190 572 fórint/évés salgótarjáni távhőköltséghez egy 44 GJ/éves hőfogyasztású balassagyarmati lakás alapdíjköltségekkel növelt éves költségét szíveskedjen összehasonlítani. És, hogy mi lesz 2010 december 1. után, vitassuk meg egy közös sajtótájékoztató keretén belül az akkori tényleges energiadíjak és áfa mértékek ismeretében. Salgótarján, 2009. augusztus 12. Tisztelettel: Kiss József, a Tarjánhő Kft. ügyvezető igazgatója Elengedhetetlen a vidéki rákcentrumok fejlesztése
