Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-01 / 150. szám
6 GAZDASÁG 2009. JÚLIUS 1., SZERDA A BUX index 2009. június 30-án 16200 {Változás: 16 000 15600-2,93% | Záróérték: 15320 Nyitóérték: 15894 Előző napi záróérték: 15783 rv i Vj [ 15.3M*ewYoi*-i9 tőzsde nyitása /1 14 800, port/09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 /OTP FORRÁS: BÉT NYERTESEK ' 2009.06.30. Részráy Utolsó ár (RJ Változási*) MasóFt Any 800 3,89 55 FHB 755 1,34 77 Pannergy 857 0,82 21 Rába 641 0,15 3 Econet 55 0 8 VESZTESEK forrás, bét Részvény Utolsó ár {Ft) Változás!*) MŰSOR Mól 11950-4,70 2597 OTP 3 490-4,25 10934 Égis 17 495-2,80 836 KEG 1255-2,56 6 Synergon 707-2,34 15 A BUX index az elmúlt napokban port/06.22 06.23 06.24 06.25 06.26 06.29 ' BSP FORRÁS-RÉT BÉT-áruszekció (forini/tonna, 06.30.) ■■■£1«- Úi elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus 35 500 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 28 680 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 35 050 TAKARMÁNYÁRPA 2009. auguszus 26300 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 66 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. június 30-án. /Ft ÖT CHF/Ft i i NM 4 272,4 3 193,27 178,67-3,93 Ft-3,96 Ft-2,24 Ft Formtbetéti* kamatok (%, 02.27-től) Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ • Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.30.) .«M mm Allianz Bank 268,07 281,81 Budapest Bank 267,04 283,56 CIB Bank 263,90 285,90 Citibank 262,54 284,42. Erste Bank 267,69 283,11 K&H Bank 268,78 284,26 MKB Bank 269,39 283,21 OTP Bank 266,03 279,67 Raiffeisen Bank 268,04 280,10 Kellenek a bevándorlók OECD Magyarország aligha lesz vonzó célpont a közeljövőben A szigor vége: mától lehet görbe az uborka az unióban Afrikai bevándorlók szörnyű körülmények között érkeznek a földközi-tengeri országokba. Spanyolország eddig befogadta őket, most már nem A válság miatt sok helyen szabadulnának a bevándorlóktól, ám a munkaerő ezen része hosszú távon szükséges lesz a fejlett államok számára - áll az OECD most kiadott jelentésében. Takács Gábor A gazdasági válság érezhetően visszavetette a vendégmunkások iránti igényt, de hosszú távon a fejlett országok nem mondhatnak le a külföldi munkaerőről - hangoztatja az OECD. A szervezet most közzétett munkaerő-piaci jelentése szerint bevándorlás nélkül jelentősen - Magyarországon 2020-ig hat százalékkal - csökkenhet a munkaképes korú lakosság száma. Ugyanakkor a szakértők elismerik, hogy a külföldiek beengedése nem az egyetlen lehetséges válasz erre a problémára. A technológiai fejlődés, az outsourcing és a belső munkaerő-tartalékok mobilizálása is javíthatja az összképet. A helyzet és az igények természetesen országonként nagyon eltérőek: hazánkban például - a térség többi államához hasonlóan - sokkal alacsonyabb a külföldi munkavállalók aránya, mint Nyugat-Euró- pában vagy pláne a tengerentúli „olvasztótégelyekben” (Ausztrália, Egyesült Államok). Ezen a téren a kilencvenes évek óta nem volt érdemi változás. A gazdasági terjeszkedés időszakaiban Magyarországon is, mint bárhol másutt, érezhetően megnő az igény külföldi munka- vállalók iránt, például az építőiparban, a szolgáltatásokban, a feldolgozóiparban vagy az egészségügyben - összegezte kérdésünkre Hárs Ágnes, a Kopint- Tárki vezető kutatója. Ezt a szükségletet a szomszédos országokból érkező, részben magyar ajkú vendégmunkások a tapasztalatok szerint rugalmasan ki tudják elégíteni. A kelet-közép-európai országok azonban kevésbé vonzó célpontok a külföldi munkaerő számára, mint a kontinens nyugati része, így ezek az államok - különösen Lengyelország, Románia és a baltiak - mind a mai napig inkább nettó munkaerő-kibocsátóknak számítanak. Jórészt ezzel függ össze, hogy térségünkben sehol sem magas a külföldi népesség, illetve munkaerő aránya - mutat rá Hárs Ágnes. Magyar- ország esetében ehhez adódik hozzá ä gazdaság szerkezete is: a küencvenes évek óta létrejött ipar sokkal kevésbé munkaerő-igényes, mint mondjuk a dél-európai országoké, és a leggazdagabb országok munkaerőigényét tápláló helyhez kötött szolgáltatások iránti kereslet is kisebb. Kérdés, hogy a mostam válság után mikor és milyen sebességgel indul meg a gazdasági kilábalás, és ennek során mely ágazatokban lesz igény vendégmunkásokra. Mindenesetre Magyarország aligha fog a közeljövőben azon országok közé tartozni, ahol a legnagyobb arányban lesz szükség külföldi munkaerőre - véli a Kopint-Tárki kutatója. Jelentésében az OECD rámutat, hogy a gazdasági válság hatására a téli hónapoktól kezdve fokozatosan emelkedik a munkanélküliségi ráta a fejlett világban. A vendégmunkásokat különösen súlyosan érintik a létszámleépítések, ráadásul a kormányok sorra szigorítják bevándorlási politikájukat. Csökkentek a vendégmunkáskvóták, nehezebb lett a munkavállalási engedély megszerzése, szigorúbban ellenőrzik a határátlépést és a feketemunkát. Egyes államok - például Csehország, Spanyolország, Japán - anyagi eszközökkel is ösztönzik a feleslegessé vált vendégmunkások hazatérését. Ez persze csak a szabályozott folyamatokra van számottevő hatással: az illegális bevándorlás most is hasonló intenzitással folyik, mint korábban - húzza alá a jelentés. Július 1-jétől 26 zöldség-és gyümölcsféleség esetében szűnnek meg a - sokak szerint túlzónak tartott - közösségi minőségszabályozási és -ellenőrzési előírások. A legendás rendeletek értelmében eddig az első osztályú körtének például legalább 55 milliméter magasnak kellett lennie, a sárgarépa hegye nem ágazhatott el kétfelé, az uborkánál pedig 10 centiméterenként legfeljebb 10 milliméternyi görbület volt elfogadható. Az Európai Bizottság még tavaly decemberben döntött a közös agrárpolitika elhíresült szabályainak visszavonásáról, amelyek 35 - mellesleg az EU zöldség- és gyümölcskereskedelmének háromnegyedét adó - termékre vonatkozóan meghatározták, hogy milyen jellemzőik legyenek. A Brüsszelben hivatalosan liberalizációnak minősített döntés ugyanakkor további tíz termék esetében még mindig feltételekhez köti a forgalmazást. Ebbe a körbe tartozna még a banán, amely azonban külön piac- szabályozás alá esik az EU-ban. A közösségi változások jelentősen érintik Magyarországot is - tájékoztatta lapunkat Németh Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának vezető főtanácsosa. Szerinte a rendelkezések eredendő célja az, hogy a piacszabályozás alá tartozó termékeket kizárólag akkor lehessen forgalmazni, ha azok épek, egészségesek, megfelelnek a piaci elvárásoknak, és szerepel rajtuk a származási ország. ■ VG Nem teljes a szabadság A SZIGOR ALÓL KISZABADULT: avokádó, bab, borsó, cikória, cukkini, cseresznye, dió, fejes káposzta, fokhagyma, görög dinnye, hagyma, karfiol, kelbimbó, mogyoró, padlizsán, póréhagyma, sárgabarack, sárgarépa, sárgadinnye, spárga, spenót, szilva, uborka, termesztett gomba, zeller. MÉG MINDIG KORLÁTOZOTT: alma, citrusfélék, csemegeszőlő, étkezési paprika, fejes saláta, kivi, körte, őszibarack/nekta- rin, paradicsom, szamóca. FORRÁS: RAPID Szükség van alulképzettekre is AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN O leg több fejlett ország arra törekedett, hogy „kimazsolázza” magának a legjobban képzett külföldi jelentkezőket. Ám bizonyos ágazatokban, szakmákban alacsonyan képzett bevándorlókra is szükség van, és ha erre nem készül fel a migrációs politika, a folyamatok törvénytelen mederbe terelődnek - hívják fel a figyelmet a szakértők. Olyan szabályokra és intézményrendszerre van tehát szükség, amely minden szinten tekintettel van a munkaerő-piaci igényekre, ugyanakkora bevándorlás hosszú távú gazdasági-társadalmi hatásait sem téveszti szem elől Uj esélyek a magyar halászati ágazat számára halak Az ezredforduló óta nő a fogyasztás, de még mindig kevés az európai átlaghoz képest Félidejéhez érkezett az Európai Halászati Alaphoz (EHA) kapcsolódó első pályázati időszak. Az EHA összesen csaknem 23,7 millió eurót biztosít, ezt a magyar költségvetés további 7,9 millióval egészíti ki. 2013-ig a mostani pénzekkel együtt összesen 45,7 millió euróra lehet pályázni. Az ágazat hazai szereplőinek, akiknek 2006 óta nem volt lehetőségük beruházási támogatásokhoz jutni, az első időszakban július 31-ig van lehetőségük benyújtani kérelmeiket. „Az előzetes felmérések alapján a pályázat iránt az érintett cégek körében igen élénk az ér- J deklődés” - mondta lapunknak s Lévai Ferenc, az Aranyponty A magyar halászok három éve nem jutottak beruházási támogatáshoz Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsának (Haltermosz) tógazdasági társelnöke. A jelenleg 24-25 ezer hektárnyi területen az igényeknek megfelelő mennyiségű hal tenyészthető. Ezért a tófelújítások mellett a Haltermosz inkább a korszerű feldolgozókapacitás kiépítését tartja szükségesnek, mert a haltermelés hatékonysága az 1980-as évek közepe óta nem javult, és az alkalmazott technológiák mostanra elavultak. Ám a körülményekhez képest nincsenek rossz helyzetben, hiszen sikerült elkerülniük a többi állattenyésztési ágazat lejtmenetét - mondta Lévai Ferenc. Azt, hogy Magyarországon a lehetőségek kiaknázatlanok, jól mutatja, hogy itt évente átlagosan négy kiló hal fogy fejenként, szemben az európai 22 kilóval. Pintér Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium halászati osztályának vezetője lapunknak megerősítette, hogy a nemzeti halászati stratégia központi eleme a halfogyasztás növelése; valamint az, hogy a fogyasztás minél nagyobb hányadát legyenek képesek kielégíteni a magyar tógazdaságok. A jelek biztatók, hiszen 2000 óta folyamatosan növekszik a hazai halfogyasztás. ■
