Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-31 / 176. szám

2009. JULIUS 31., PÉNTEK A BUX index 2009. július 30-án 17 2001 Változás-3^5% 17 000 16800 16600 16400 16 200 16000 15800 Előző napi záróérték: 16488 15.38, aJiewYoii-iP tőzsde nyitása j 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.07.30. fteawwy UJrtfihérfR) UátoraM MööóR Richter 37 500 5,48 1067 OTP 3850 4,76 18531 Mól 13780 3,60 1400 FHB 764 3,24 68 Fotex 382 2,96 17 Égte 18290 2,75 182 Synergon 733 2,51 10 VESZTESEK FORRÁS: BÉT M«MM VtM^iMíA KEG 864-3,13 17 Pannergy 834-1,30 9 Rába 647-0,46 2 A BUX index az elmúlt napokban 15800 píírt/*' 07.22 07.23 07.24 07.27 07.28 07.29 ' 113,1 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna? 07.30.) EUROBÚZA 2009. augusztus 29100 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 25 200 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 31000 TAKARMÁNYÁRRA 2009. auguszus 23 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 55 600 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. július 30-án. /FI $/Ft CHF/Ft i f i 268,18 190,78 175,35-1,62 Ft +0,10 Ft-1,78 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.30.) Allianz Bank 262,81 276,29 Budapest Bank 261,45 277,63 CIB Bank 258,73 280,29 Citibank 258,40 279,94 Erste Bank 261,86 276,94 K&H Bank 261,86 276,94 MKB Bank 262,76 276,24 OTP Bank 261,20 274,60 Raiffeisen Bank 262,76 274,58 Már a sör sem csúszik jól visszaesés Évi 70 liter alá csökkenhet az egy főre eső fogyasztás ASZ: nálunk a ppp-rendszer sem működik a beruházásoknál A söröspultokon is mutat­kozik a válság: az idén már az uniós átlag alá csökkenhet a magyar át­lagfogyasztás. Németh Márk Két év óta folyamatosan csökken a hazai fogyasztás, az idén pe­dig még a korábbinál is erősebb visszaesés várható - hangzott el tegnap a Magyar Sörgyártók Szövetsége által tartott háttérbe­szélgetésen. Míg 2007-ben még fejenként 78 litert gurítottak le a torkukon a magyarok, az idén ez a szám a 70 literes uniós átlag alá, 67-68 literre mérséklődhet. Összehasonlításképpen: a nyolc­vanas években még bőven száz liter felett volt a magyarok fejen­kénti éves sörfogyasztása. „Már 2008-ban is 7 százalék­kal csökkent a hazai piac, erre az idén még a válság is rátesz egy lapáttal, tíz százalék körüli to­vábbi csökkenés sem kizárt” - mondta Sivó Imre, a szövetség elnöke. Ezt a mostani meleg nyá­ri időjárás sem tudja megállíta­ni. A lejtmenetben lévő hazai fo­gyasztás egyik oka, hogy itthon drága a sör a keresetekhez, illet­ve a környező országokhoz ké­pest. A szakember emlékeztetett arra, hogy 2009 júliusától 6,5 százalékkal nőtt a jövedéki adó mértéke, 2010-től pedig további 10 százalékos emelés várható. „A másik ok egyértelműen a válság: egyrészt mivel a sör nem számít alapvető élelmiszernek, a vásárlók először az ilyen jellegű kiadásaikat mérséklik” - mond­ta lapunknak Csóka Sándor, a Borsodi Sörgyár Zrt. trade mar­ketingmenedzsere. „Ennek meg­felelően már nem csupán a ven­déglátóhelyeken, hanem a kiske­reskedelemben is csökkennek az eladások” - pontosított Agócs Mónika, a Dreher Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. A válság miatt szorosabbra hú­zott vásárlói nadrágszíjak miatt legfőképpen a középkategóriás termékek forgalma csökkent (Arany Ászok, Soproni, Borsodi), mivel egyre inkább az olcsóbb, alsó kategóriás sörök felé tolódik a kereslet. Agócs Mónika érde­kességként megemlítette, hogy a legfelsőbb, szuper prémium kate­gória eladásai tavasszal még tar­tották magukat - valószínűleg Tavaly csak a legdrágább forris: Magyar Sőrgyá.'tók jti kategóriában nem csök­kent a forgalom. Ezt azzal magyarázzák, hogy ezek fogyasztói nem érzékenyek az árváltozásra 3629 Sorértékesites (termékcsoportok szerint, Magyarországon, ezer hektoliter) 1543 ■ - . 1128 H 786 727 573 458 662 6 Sum prémium kategória 9azdaságos Ä azért, mert kevésbé árérzékeny réteg vásárolja az ilyen típusú ita­lokat - azonban már itt is elindult a csökkenés. „Szintén szémbetű- nő, hogy míg az üveges sörök fo­gyasztása csökken, addig a dobo­zos sörök forgalma az elmúlt idő­szakban tíz százalékkal nőtt, így a részesedésük a teljes piacon már meghaladja az ötven száza­lékot” - mondta Kiss Éva, a Heineken Hungária Zrt. kommu­nikációs menedzsere. Agócs Mónika elmondta, hogy a romló adatokra, mint a válság következményeire, számítottak a Drehernél, és ennek megfelelően igazították promóciós stratégiá­jukat is. „Nemcsak országos, ha­nem helyi szintű, a boltokkal, vendéglátóhelyekkel kö­zösen kialakított, személyre szabott promóciókat indítunk, amelyekkel a partnereink forgalmát is igyekszünk fel­lendíteni” - mondta. Szintén a hatékonyabb promócióra és cél­zottabb reklámokra helyezik a hangsúlyt a Borsodinál. „Célunk, hogy minél jobban megszólítsuk az egyes termékeink vásárlói kö­zönségét, emellett pedig még na­gyobb hangsúlyt fektetünk a termékinnovációra, valamint a partnereinknek nyújtott szolgál­tatások (például a vendéglátóhe­lyeken a sörcsapok karbantartá­sa, szervize) fejlesztésére” - mondta Csóka Sándor. Más termékdíj-szabályozást szeretnének a sörösdobozgyártók nem értenek egyet a magyar sörgyártók a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jelen­legi szándékával, amely kizá­rólag a termékcsomagolások gyártóim terhelné a termékdíj megfizetését. Ezzel Sivó Imre szerint a gyártókm túl nagy te­her hárulna, míg a kereske­dőknek megszűnne az érde­kük a környezetvédelmi szem­pontok teljesítésére. a szövetség javaslatában ki­zárólag a nagyobb, 200 négy­zetméterfeletti üzlethelyiséggel rendelkező kereskedelmi egysé­geket vonná a termékdíjtör­vény hatálya alá, mert ezek­ben keletkezik a kereskedelmi hulladékok több mint 60 szá­zaléka. A sörös csomagolások után fizetett termékdíj mintegy háromnegyedét teszi ki az ital­csomagolások után fizetendő termékdíjaknak, a sörgyártók 2009-ben így 3 milliárd forin­tos befizetésre számítanak. Nem érvényesült a ppp-konst- rukcióban épülő sportlétesítmé­nyeknél az az elv, hogy a magán­tőke megjelenésével fokozódik a verseny, és csökkennek az árak. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Sport XXI. létesítményfejlesztési program keretében támogatott önkormányzati ppp-beruházáso- kat vizsgálva arra a megállapí­tásra jutott, nem volt jellemző a verseny, mivel sem az önkor­mányzatok, sem a vállalkozók ré­széről nem mutatkozott különö­sebb beruházási hajlandóság. A ppp-konstrukcióban épülő tornatermek, tanuszodák és sportcsarnokok esetében a be­ruházások mérete és költségigé­nye nem vonzotta a befektetőket. Ugyancsak probléma volt, hogy az ilyen sportcélú beruházások­nál legalább 30 százalék önerő­re volna szükség, ám ez a leg­több esetben mindössze 10 szá­zalék volt. Sokatmondó a terve­zett és a megvalósult projektek aránya is: a tornaterem-építések esetében 145 önkormányzat lé­pett be a programba, ebből 127 visszalépett, így végül 18 beru­házás valósulhatott meg. Tan­uszoda létesítésére 66 önkor­mányzatjelentkezett, de 48 visz- szalépett, és csak 18 valósította meg a programot. A magántőke bevonásával épülő sportcsarnok- projekteknél 10 programba belé­pő önkormányzat közül 8 lépett vissza, a beruházást pedig mind­össze kettő valósította meg. ■ Az önkormányzatok többsége visszalépett a programtól. Az elkészült létesítményeket az önkormányzatok sok esetben visszavették üzemeltetésre, hol­ott a ppp-konstrukciók egyik lé­nyeges eleme éppen az, hogy a magánszféra üzemelteti az elké­szült intézményeket, az állam és az önkormányzatok pedig a szol­gáltatási díjat fizetik. A ppp- beruházással elkészült uszodák esetében egyébként fele-fele arányban megfelelő, illetve rossz a kihasználtság, a tornatermek­nél ez már lényegesen jobb. Mi­vel az építési, az üzemeltetési és a keresleti kockázat megosztá- sásának változása miatt sérültek az államháztartáson kívüli el­számolhatóság követelményei, az államháztartási hiány emel­kedhet. ■ Közüzemi díj fizetése mobiltelefonnal A lopás okozza a legtöbb kárt boltok Milliárdos kiesés a nem megfelelő tárolás miatt is A Pannon, a T-Mobile és az FHB Kereskedelmi Bank együttmű­ködésében működtetett Mobil- Fizetés szolgáltatás mostantól újabb kényelmes fizetési lehető­séget biztosít az ügyfeleknek: immár a Díjbeszedő Zrt. által ke­zelt közműszámlák kifizetésére is lehetőség nyílik. A díjmentes regisztrációt kö­vetően minden hónapban a fize­tés esedékességekor az ügyfél a Díjbeszedő Zrt.-től egy közmű­számla kiegyenlítésére vonatko­zó MobilFizetési üzenetet kap a telefonjára. Az üzenet tartalmaz­za a Díjbeszedő Zrt nevét, a fize­tendő összeget, az előfizető Díjbe­szedőnél nyilvántartott ügyfél azonosítóját, az ügyfél által meg­adott, a számlához tartozó bece­nevet, valamint a MobilFizetés üzenet érvényességi idejét, ami egyben a fizetési határidőt is je­lenti. A számla kiegyenlítése a MobilFizetésben megszokott mó­don az mSzámla kiválasztásával és a hozzá tartozó mKód megadá­sával történik. A MobilFizetés Beszedéssel bonyolított befizeté­sek megjelennek a havi bank­számlakivonaton, így a befizetés ténye utólag is igazolható. A szolgáltatásra minden köz­mű esetén külön regisztráció szükséges, amit az ügyfél az FHB NetB@nkban, TeleBankban vagy az FHB bankfiókjaiban, illetve a Díjbeszedő Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban tehet meg. ■ Cs. E. A kiskereskedők készletveszte­sége akár az árbevétel 3 százalé­kát is meg is haladhatja derül ki a KPMG friss nemzetközi fel­méréséből, amelyben 47 jelentős kiskereskedő vett részt. A veszte­ség egy része a vevők és a mun­katársak által elkövetett lopásra, más része a szállítás vagy a táro­lás során keletkezett károkra ve­zethető vissza. A veszteség má­sik oka számolási vagy egyéb in­formációs hibából ered. A kuta­tás rámutat, a veszteségek leg­alább egyharmada valójában a vállalat hibáinak tudható be, és a belső folyamatok átszervezésé­vel elkerülhető lenne. Ezáltal je­lentős összegeket takaríthatná­nak meg a vállalkozások. Az árbevétel 3 százaléka tűnik el A kereskedők a készletvesz­teségeket a KPMG felmérése szerint nem kezelik megfele­lően, ennek egyik oka az lehet, hogy gyakran nem egyértelmű, ki a felelős a vállalatnál a felme­rülő problémáért. „Nagy problé­ma az is, hogy sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezekre a vesz­teségekre úgy tekintenek, mint amelyek nem csökkenthetők. A kiskereskedők a hiányt gyak­ran elkerülhetetlen üzleti ki­adásként kezelik. Ha jelentős és kézzelfogható a veszteség, miért ne tennénk meg mindent annak kezelésére?” - véli Mark Bownas, a KPMG üzleti tanács­adási részlegének magyarorszá­gi vezetője. ■

Next

/
Thumbnails
Contents