Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-29 / 174. szám

2009. JÚLIUS 29., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Határon átnyúló folklór- és gasztronómiai fesztivál A nógrádi nemzetközi folklór- és gasztronómiai fesztivál a megyei önkormányzat közgyűlésének legjelentősebb kulturális jellegű programja Árokban ébredt Nagyoroszi-Rétság. Egy 52 éves román férfi Nagyoroszi irányá­ból Rétság felé haladt gépkocsi­jával hétfőn, 2.15 óra körüli idő­ben a kettes számú főúton. A sofőr a hosszan tartó vezetés miatt - Lengyelországból érke­zett - egy egyenes útszakaszon elaludt a volán mögött. A jármű áttért a szembejövő forgalmi sávba, ahol az árokba hajtott és felborult. A baleset következté­ben a férfi könnyű sérüléseket szenvedett. Rockopera Ipolyság. A Szent István-napi ün­nepség keretein belül „A napba öltözött leány” című rockoperát adja elő Felvidéki Rockszínház augusztus 16-án, vasárnap 19 órai kezdettel a település főte­rén. A Koltay Gergely által írt mű előadására díszvendégként Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke érkezik. A rendezvény ingyenes. Muzsikaszó csendül Cs.E. Balassagyarmat, a xxiii. nem­zetközi muzsikustábor, verseny és művészeti fesztivál soron kö­vetkező programját július 29- én, szerdán 19 órai kezdettel a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény­ben tartják meg. Az est első fe­lében az egyéni előadói verseny győztesei adnak műsort, majd egy volt növendék, Tóth Balázs Haydn Trombitaverseny című darabjával lép színpadra. Ezt követően pedig Mendelssohn „Hegedűversenyével” Banda Ádám, szintén egykori növen­dék örvendezteti meg a közön­séget. A rendezvény keretein belül Haydn Évszakok című művéből is hallhatnak részle­teket az érdeklődők. Az esten - amelyen Róni Porát vezényel - számos zenekar és kórus is közreműködik: pódiumra lép­nek a salgótarjáni ifjúsági ka­maraszimfonikusok, a nemzet­közi muzsikustábor ifjúsági szimfonikus zenekarának tag­jai, a balassagyarmati dalegy­let, a Balassi Bálint Gimnázi­um vegyes kara, a salgótarjáni pedagóguskórus, a szintén sal­gótarjáni Liszt Ferenc kamara­kórus, a Budapestről érkező Capo di tutti i Capi kamarakó­rus, a váci Harmónia vegyes kar, valamint a szécsényi Erkel Ferenc vegyes kar. Gulyás Edina Salgótarján. A nógrádi nemzet­közi folklórfesztivált 1996-ban Ráróspusztán rendezték meg el­ső alkalommal, idén a program- sorozat neve és tartalma is kibő­vül a gasztronómiai jelzővel.- Az elmúlt időszakban nem volt olyan év, amikor akár egyet­len percig is veszélyben forgott volna e jelentős hagyományok­kal bíró fesztivál megrendezése - fogalmazott Becsó Zsolt, a köz­gyűlés elnöke, hozzátéve: - Ezért köszönet jár mindazok­nak, akik a program megálmo­dásában, lebonyolításában évről évre aktívan részt vettek. Mint mondta, a nógrádi nem­zetközi folklór- és gasztronómi­ai fesztivál a megyei önkor­mányzat közgyűlésének legje­lentősebb kulturális jellegű programja, ami illeszkedik az identitásprogramba, emellett hozzájárul a magyar-szlovák határ menti jó szomszédi vi­szony ápolásához és természe­tesen a kulturális kapcsolatok erősítéséhez.- A Somoskőn ma kezdődő fesztivál egyik fontos, de nem egyedi példája annak, hogy az egymás mellett élő népek úgy boldogulhatnak közösen, ha tisztelik egymás szokásait, ha­gyományait - fogalmazott Becsó Zsolt, hozzátéve: - Ennek ékes bizonyítéka ez a rendezvényso­rozat, amely 2000 óta átnyúlik a határon és amelyet szlovák bará­tainkkal közösen rendezünk meg. A besztercebányai megyei ön- kormányzattal kiváló és tartal­mas együttműködést sikerült ki­alakítani, amelynek konkrét eredményei is vannak. Az első alkalommal kiírt határon átnyú­ló operatív program keretei kö­zött elért siker, hogy Nógrád és Besztercebánya viszonylatában mintegy 23 projektet támogat­tak. Az elnök kifejtette, hogy az el­múlt években a marketingre és a promócióra viszonylag kevés forrás állt rendelkezésre, idén azonban - az operatív program győztes pályázatának köszönhe­tően - jelentősebb összegeket tudtak reklámtevékenységre for­dítani. A Magyar Televízió mind­két csatornája, a Duna Televízió és a TV2 napok óta 26 tévéspotot sugároz. Ezen kívül a megye vá­rosi televíziói is rendszeresen vetítik ezeket. Médiapartner - a Danubius, a Sláger és a Bartók rádión kívül - a Focus rádió is, és a Nógrád Megyei Hírlap is je­lentős szerepet tölt be annak ér­dekében, hogy minél több em­berhez eljussanak a fesztivállal kapcsolatos információk.- Résztvevők szempontjából, a hagyományos magyar és szlo­vák csoportok mellett, hét nem­zet - szerb, olasz, német, román, grúz, ukrán és lengyel - képvi­selteti magát a rendezvényen - fejtette ki Kriston Péter, a köz­gyűlés alelnöke, hozzátéve: - A fesztivál témája, amely minden évben más-más tematika men­tén szerveződik, idén a „Vasár­nap Nógrádban, vasárnap a fa­lun” címet viseli. A hagyomá­nyos, egykori vasárnapi visele­tét, ünnepi étrendet, szokásokat próbálják megjeleníteni a cso­portok a műsorok keretében. Mint mondta, a fesztivál költ­ségei magyar részről idén mint­egy 19 millió forintra rúgnak, ebből az összegből közel 3 millió forintot fordítottak marketingte­vékenységre. Ennek része a fesz­tiválújság is, amely második al­kalommal jelent meg 15 ezer példányban. A gasztronómiai programo­kat három helyszínen szerve­zik meg: Salgótarjánban július 30. és augusztus 1. között a Jó­zsef Attila Művelődési és Kon­ferencia-központ Kert részé­ben a magyar konyha hagyo­mányos ételeit készítik el, szlo­vák haluskát is kóstolhatnak az érdeklődők és a kazári konyha specialitásai is megje­lennek. Augusztus elsején Fü­leken délben kezdődik a főző­bemutató, amelyen 8-10-féle hagyományos szlovák ételt ké­szítenek, Pásztón pedig reggel 9 órától rendezik meg a II. Pa­lóc ízek kavalkádja - palócgu- lyásfőző versenyt. Visszavennék az erdőtől a legelőt (Folytatás az 1. oldalról.) természeti folyamatok visszaszo­rítása és a település közvetlen kö­zelében található dögkút felszá­molása a cél. Szarvas Imre, az Ipoly-völgye tájegység vezetője el­mondta: tájesztétikai szempon­tok mellett a világörökségi cím megtartása is indokolja, hogy el­végezzék ezeket a feladatokat A hagyásfák egyébként olyan idős, állékony fák - például tölgy, cser, juhar, hárs vagy kőris - ame­lyeket azért hagytak meg megfele­lő térközönként a legelőkön, hogy árnyékot biztosítsanak az állatok­nak. Hollókőn, a vár tövében talál­ható - csaknem 2,5 hektáron - ilyen terület, de ez a múlt század hatvanas éveinek a végén még jó­val nagyobb volt A világörökségi cím 1987-es el­nyerését, és az idegenforgalom felerősödését követően azonban visszaszorult a hagyományos - többnyire legeltető állattartásra alapozott - mezőgazdaság. Ez­után kedvezőtlen folyamatok in­dultak el: nőtt a beerdősülés, több faj kiszorult és változatosságuk is csökkent. Mindezek végső soron az ere­deti növénytakarót veszélyeztetik, a réteken és a gyepeken nagy mennyiségben telepedtek, tele­pednek meg tájidegen növényfa­jok. A hollókői hagyásfás legelőn - három év alatt, 11 millió forint ráfordítással - további 20 hektá­ros, országos védettségű táj reha­bilitációját tervezik, hogy meg­szüntessék az állapotromlást Ez­zel egyidejűleg a jelenlegi adottsá­gokhoz igazodó, komplex élőhelyfejlesztés valósul meg.- A kedvezőtlen erdősülési fo­lyamatokat mesterséges eszkö­zökkel fordítjuk vissza, de ez nem azt jelenti, hogy 2012 után is így tartjuk fenn a hagyásfás legelőt. Az elképzelések között szerepel az is, hogy a rekonstrukciót köve­tően szürkemarhát tartanak a te­rületen - fejtette ki Szarvas Imre. Hozzátette: a zömmel bozótir­tásból álló munkálatok azokat a részeket érintik, ahol még csak megjelenőben van az erdő, a már teljesen beerdősült részekhez nem nyúlnak. Ez a fejlesztés nem csupán a kultúrtáj megőrzésére irányul. További régészeti feltárá­sokat hozhat magával például a természeti értékeket fenyegető dögkút felszámolása, az ugyanis egy régi templomhoz és egy teme­tőhöz kötődik. Az élőhely-kezelési program to­vábbi elemei között a Mátra hegyi rétjei, félszáraz és száraz gyepei is szerepelnek. Szuromi László, a mátrai tájegység vezetője arról számolt be, hogy négy körzetben A Bükki Nemzeti Park szakértői - képünkön Szuromi László - megvéde­nék a természet valódi értékeit fota gyumXn t. SZILÁGYI EDINA Bankok, hitelek, védelem Ma már szinte minden ember rendelkezik hitellel, amelyet senki sem jókedvéből vett fel. Vajon a bankok kihasználják az emberek kényszerhelyzetét? Ezt a kérdést könnyű megvála­szolni. Igen, hiszen ha ez nem így lenne, akkor nem kezdték volna el kidolgozni a „banketi­kai kódexet”, hogy ezzel is meg­akadályozzák az egyoldalú banki szerződésmódosításokat. A bankok a profitszerzés mel­lett a társadalom érdekeit is szem előtt kellene, hogy tartsák. A gazdasági válság csak tetézte a helyzetet, és a bankok lecsap­tak a törleszteni nem tudó ügy­felekre. Ilyenkor hol marad az állami védelem?Az állam saját területén hozhat olyan jogsza­bályokat, amelyek védik a hitel- felvevőket. A lakhatáshoz való jog alapjog, ami minden pol­gárt megillet, ehhez képest az el­múlt hónapokban rengetegen veszítették el lakásukat a súlyos jelzáloghitelek miatt. Hol ma­rad az ő védelmük? A magyar alkotmányban nem szerepel a jóléti állam fogalma? Tudomá­som szerint igen. Nem most, ha­nem már hónapokkal ezelőtt kellett volna óvintézkedéseket tennie a felelős kabinetnek, hogy a bekövetkező katasztró­fákat elkerüljük. A banki szerződések, vall­juk be, gyakran homályosak. Amiért mi fel vagyunk hábo­rodva, hogy ez nem szerepelt a szerződésben, kiderül, hogy mégis. Ne engedjük, hogy a hi­telintézetek áldozatai legyünk, jogunk van a minket védő jog­szabályokra. Gyakran lehet hallani, hogy valaki már törlesztette minden tartozását, ehhez képest még mindig kap befizetésre váró csekkeket, általában ügyinté­zés címén. Mivel pár ezer forint­ról van szó, ezért a hitelfelvevő nem akar bonyodalmat, és be­fizeti, még akkor is, ha nem lát­ja jogosnak. A felesleges befize­téseket csak úgy tudjuk elkerül­ni, ha tájékozódunk, szakem­berek véleményét kikérjük, és akkor nem járhat túl az eszün­kön egyetlen pénzintézet sem.- Mátraszentimre, Párád, Gyön­gyös - Sár-hegy és Gyöngyös- solymos környékén - mintegy 168 hektárt érint majd közvetle­nül a fejlesztés. A rehabilitációt négy év alatt, 50 millió forintból valósítják meg - ez az összeg a szükséges területvásárlásokat is magába foglalja. A Bükk déli előterében találha­tó területeken, Eger, Cserépfalu és Tárd határában komplex élő­hely-fejlesztési stratégiát valósí­tanak meg, mintegy 254 hektá­ron. Az elkövetkező négy évben cserjeirtás, szárzúzás, gépi és ké­zi kaszálás zajlik majd. Itt 110 millió forintot fordítanak a beru­házásra, amely már a megvásá­rolni kívánt földekre szánt pénzt is magába foglalja.

Next

/
Thumbnails
Contents