Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-25 / 171. szám
4 2009. JÚLIUS 25., SZOMBAT KULTÚRA Színházszünet: küszöbön az új évad Június elején ment fel illetve le utoljára a függöny a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színháztermében. Jelenleg az építőké a fő szerep: készül a várva várt forgószínpad. Bár az idei nyáron újraindult, gazdag programú „Kert”-ben is lesz egy előadás (augusztus 14-én a Forrás Színház Dörner Györggyel a címszerepben mutatja be Moliére „A képzelt beteg”-ét) egyelőre a 2009/2010-es évad előkészítése van napirenden. A korábbi bérlettulajdonosok máris megújíthatják jogosultságukat, az újak augusztus 10-től vásárolhatnak jegyeket előzetesben. Az alábbiakból kiderül, hogy mire számíthatnak. A Karinthy Színház két komédiásra - Galla Miklósra és Koltai Róbertre - építi „A napsugár fiúk”-at Színpad utódjaként funkcionáló Centrál Színház mutatkozik be méghozzá két darabbal is. Carlo Goldoni „A fogadósnő” (eredeti címén „Mirandolina”) című vígjátékának NovákEszter a rendezője, a címszerepet Tóth Ildikó játsz- sza, a nőgyűlölő Ripafratta lovagot pedig nem kisebb színészegyéniség mint Cserhalmi György személyesíti meg. A. P. Csehov és Kiss Csaba „A szerelmes hal” című játékának „háromszögét” Györgyi Anna, Bán János mint könnyed, felhőtlen szórakozást ígérő zenés vígjátékkal, Eisemann Mihály-Somogyi Gyula- Zágon István „Fekete Péter”-ével. Ugyancsak konkrét dátuma van már a Gárdonyi Géza Színház egyik előadásának: az egriek december 10-én és 11-én viszik színre Michael Frayn „Vadméz” című, túlfűtött és csalóka erotikájú komédiáját. Az új naptári év januárban a Salgótarjánba már hazajáró Soproni Petőfi Színház előadásával indul. A világhírű amerikai író, Arthur Miller „Édes fiaim” című, mély emberi, erkölcsi problémákat feszegető drámáját Kerényilmre rendezte. A megrendítő, már-már krimiszerűen izgalmas történetnek a legendás színészházaspár, Huszti Péter és Piros Ildikó, valamint az utóbbi években itt is gyakran látott Viczián Ottó a főszereplője. Februárban a magyar színházművészet klasszikus szerzőjének, Molnár Ferencnek az „Üvegcipő” című vígjátékát mutatja be a sorozatban az újdonságot képviselő Örkény Színház. A rendezést az igazgató, Máicsai Pál vállalta magára, a múlt század elejei „Hamupipőke-mese” két központi szerepét Gálffi László és Für Anikó formálja meg. Márciusban a „Csirkefej” óta drámaíróként is jól ismert Spiró György „Prah” című darabját viszi színre a Radnóti Színház Börcsök Enikővel és Schneider Zoltánnal, élvonalbeli rendező, Valló Péter irányításával. Ugyancsak márciusban a soproni társulat nagy vállalkozásának lehetnek tanúi a nézők: Jókai Mór híres történelmi regényét, „A kőszívű ember fi- ai”-t Böhm György és Korcsmáros György dramatizálta. A rendező Huszti Péter lesz, a Baradlay Kázmért Makay Sándor, a feleségét Piros Ildikó, a három fiút Bozsó József, Kiss Zoltán és Boros Zoltám játssza, de felvonul szinte az egész társulat. Áprilisban a Karinthy Színház Neil Simon „A napsugár fiúk” címen híressé lett darabját hozza el. A két komédiás - Willy Clark és A1 Lewis - szerepében Koltai Róbert, illetve Galla Miklós lép színpadra. Ketten lesznek a rendezők is Koltai Róbert és Szőke István személyében. A színházi évad bérletes előadásait májusban - mintegy csattanóként - az egri színház zárja Bob Fosse, Fred Ebb és John Harold Kander „Chicago” című musicaljével, amelyben a csillogó revű világát gyilkosságok, bűnök árnyékolják be. A produkció nagyszámú szereplőgárdáját Csizmadia Tibor rendező mozgatja, akár már a forgószínpad igénybevételével is. Minden tervezett és fent jelzett darab két előadás - a József Attila- és a Zenthe Ferenc-bérlet - keretében kerül színre. Csongrády Béla Tisztelet Nagy Lászlónak „Ilyen időről soha / nem csikorogtak atyák / a holnap kőikéinek / ilyen időről magam / vérhó- lyag-ajkú diák / dadoghatnék de kinek” - írta Nagy László mintegy negyven évvel ezelőtt a „Krónika-töredék” című hatsorosában s akár az ebből kiáltó gondolat is lehetne a mottója Dóczy Péter színművész előadóestjének, amelyet az 1978- ban elhunyt költő iránti mélységes tiszteletből, követendő alázatból állított össze, s a minap Salgótarjánban is bemutatott. De ugyanerre az értelmi és érzelmi srófra jár az előadás címadó verse a „Medvezsoltár” is, amely metaforikusán jeleníti meg egy megsebzett lény - amelyik nyilván az ember is lehet - örök küzdelmének stációit. De a többi, viszonylag kevésbé ismert és idézett vers - például az „Asszonyfejű felleg”, az „Árvácska sírverse”, a „Húsvét” - s egyáltalán az egész láto- másos, sámánisztikus lírai liturgia a gonosz erők elleni harc jegyében, a veszendőnek látszó tiszta eszmék, egyetemes erkölcsi normák, humánus értékek védelme érdekében fogant és idéződött meg. Dóczy Péter őszinte indulatoktól fűtött, drámai erejű, katartikus előadásmódja csak az egyik eleme annak a művészi hatásmechanizmusnak, amelyet a „Medvezsoltár” kivált. Fontos szerep jut ebben az általa archív képekből, felvételekből készített filmkollázsnak, a „Mentés Másként” nevű együttes - Ivánovics Tünde (ének, dob), Fábri Géza (koboz) - közreműködésének, a hang, a kép, a ritmus jól szerkesztett összjátékának. Az összeállítás tavaly, a költő halálának harmincadik évfordulója alkalmából a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Veszprém Megyei Önkormányzat támogatásával CD-re is került. Dicséretes ez a kezdeményezés, hiszen arra törekszik, hogy Nagy László költészete azt a méltó helyet foglalja el az irodalmi kánonban és a köztudatban, amelyet esztétikai rangja szerint megérdemel. A salgótarjáni vendégjáték eredetileg a József Attila Művelődési és Konferencia-központ nyári „Kert”-programjában került volna pódiumra, de ezt az esős időjárás meghiúsította. így a klubban jóval kevesebben élvezték, mint lehetett, kellett volna...- csébé Bizonyára a költő is elégedett lenne Dóczy Péter műsorával Irodalmi napok Nláridiázán Ki és mi kell ahhoz, hogy egy kis - alig kétszázötven lelkes - zsákfalu három nyári napra irodalmi találkozó színhelye legyen? Elsősorban olyasvalakire van szükség, aki képes egy ilyen programot felvállalni, megszervezni és otthonának kapuját szélesre tárni a szíves invitálást elfogadó - távolabbi, közelebbi és helyi - vendégek, együttműködők, támogatók előtt. Nos Márkházán él egy ilyen ember: Kőrössi P. József költő, író, szerkesztő, aki 1988-ban első „idegenként” vett hétvégi házat a szép fekvésű településen.- A marokházi Irodalmi napokat (én ugyanis a helyiek „nyelvén” így nevezem Márkházát) a július közepi hét végén a Palócfölddel közösen szerveztük meg. Nógrád megye irodalmi, művészeti, közéleti periodikája mellett jelen volt és bemutatkozott Nagyváradról az 1865-ben Budapesten alapított, Família című román nyelvű folyóirat és a 2002 óta megjelenő Várad című magyar kulturális lap szerkesztősé- . ge is. A vendéglátó folyóira- ' tot Mizser Attila főszerkesztő, Handó Péter szerkesztő, Nagy Csilla lektor, Pál József főmunkatárs, Hidasi Mónika szerkesztőségi titkár, valamint állandó szerzőként Kupcsulik Ágnes költő, Szávai Attila író és Zsibói Gergely költő képviselte. Nagyváradról érkezett a Família volt főszerkesztője, loan Moldovan és Traian Stef illetve a%árad képviseletében Szűcs László főszerkesztő, Kinde Annamária és Tavaszi Hajnal szerkesztő. Még messzebbről, a svédországi Göteborgból jött Márkházára, az egykori nagyváradi költő, Sail László. Legtöbbjük felolvasott egy- egy saját művet, s eszmecsere bontakozott ki a budapesti székhelyű Szépírók Társasága - amelynek elnöke Csapiár Vilmos író is a vendégek között volt - a nagyváradi Törzsasztal és a salgótarjáni Szerdatársaság Irodalmi Kávéház kapcsolatáról, együttműködéséről. .Megtisztelte a rendezvényt Vörös T Károly, a Népszabadság főszerkesztője és Brenda Péter, a falu polgár- mestere is. Gelencsér János salgótarjáni festőművész négy képét állította ki, egyik alkotását, a „Létrás”-t, Pál József elemezte vitát is kiváltva. Odaítéltük a „Díj- 64”-et is, amely ottani lakáscímemre, a Rákóczi u. 64-re utal: a három nap legrokonszenvesebb személyiségének a titkos szavazatok alapján Mizser Attila, a Palócfóld főszerkesztője bizonyult - foglalta össze a történteket a főszervező házigazda, Kőrössi P. József. Szűcs László, a Várad főszerkesztője elmondta, hogy a nyolcadik évfolyamában járó folyóirat megjelenését eleinte a nagyváradi Ady-társaság tette lehetővé, később ezt a szerepet a Bihar megyei tanács vállalta fel. A szépirodalom mellett erős a lap képzőművészeti és társadalmi vonulata is. Külön is kiemelte a „Fordítói műhely” című rovatot, amelyben elsősorban román szerzők művei jelennek meg. A Göteborgban élő Sail László örömmel számolt be arról, hogy „Hungarofans” címmel sikerült tető alá hozni egy olyan kiadványt, amely a svéd olvasók figyelmét a magyar kultúra értékeire irányítja. Negyedik beszélgetőpartnerünk a távolsági autóbusz gépkocsivezetője volt, aki sajnálkozását fejezte ki, hogy szolgálati beosztása miatt nem lehetett ott Kőrössi P. József portáján... Cs. B. A Várad című folyóirat 2009/3-as számának címlapján Tasi József István Olvasás című munkája JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Kedves gyerekek, én vagyok az új számítógéptanár!” Szerencsés nyertesünk: Lehoczki Zoltán Litke, Arany János út 17. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését július 30-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. A tíz előadásból álló ígéretes sorozat változatlanul vendégjátékokra - fele-fele arányban fővárosi és vidéki produkciókra - épül, a meghívott társulatok listája viszont módosul valamelyest. Októberben például a Vidám vendég és Mihályfi Balázs jeleníti meg. Az előadás keretében igazi rétest sütnek és fogyasztanak el a színészek. November 4-én és 5-én immár sokadszor a Kassai Thália Színház látogat el Salgótarjánba, ezúttal azonban egy
