Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-18 / 165. szám
2009. JÚLIUS 18., SZOMBAT 3 NO GRAD MEGYE Búcsút tartanak Mátraverebély-Szentkút Kármei- hegyi Boldogasszony ünnepére való tekintettel búcsút tartanak a kegyhelyen július 19-én, vasárnap. A szentmisék 9 és 11 órakor kezdődnek. Faluszépítés Vizslás. Az „Út a munkához” közmunkaprogram keretein belül hat főt foglalkoztat jelenleg a község önkormányzata. A munkások környezetük megszépítésén munkálkodnak: füvet vágnak és parkosítanak, de az önkormányzati fenntartású intézmények tisztítómeszelésében is kiveszik részüket. Felújítás, bővítés NÓgrádsáp. Megkezdődött az intézmények felújítása a településen, a munkálatokat az önkormányzat karbantartó és közhasznú brigádja végzi. A polgármesteri hivatalban a szóban forgó feladatokkal egyidejűleg bővítés is lesz. Sikeresen pályáztak Piliny. Sikeres volt a község ön- kormányzatának az Önkormányzati Minisztériumhoz benyújtott pályázata. Az elnyert 3,5 millió forint támogatást a forráshiány csökkentésére és működésre lehet fordítani. Az önkormányzat az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések részére benyújtott pályázaton 11,5 millió forintot nyert. Zenei fesztivál Pásztó. Harmadik alkalommal rendezik meg a pásztói zenei fesztivált július 18-án 16.30 órától a kishegyi szabadidőparkban. A helyi zenekarokon kívül tari, gyöngyösi és budapesti banda is színpadra lép, sztárvendégként pedig a Pokolgép ad koncertet 20 órakor. Zalai szemmel A 60-as 70-es években szüleimmel bejártuk az egész országot. Gyerekfejjel roppant izgalmasnak találtam a számomra addig ismeretlen vidéket Szép emlékek sora marad meg bennem Nógrád megyéről. Apám korán megszeretette velem a sportot Nem véletlen, hogy anno Salgótarjánba érkezvén, nekem bizony egyből a Básti, Kmetty, Szoó, Magyar, Kegye, leck, Kajdi, Répás fémjelezte, Dávid Róbert edző vezette - ma már legendás - csapat jutott eszembe. Meg a régi fagyizók emléke. Bár akkoriban közel sem volt akkora választék, a minőségről meg tapintatból inkább nem szólnék... Szirákon a várkastély szépsége fogott meg. Bujákon a meseszép, színpompás, ma már csak ünnepnapokon viselt népviseletbe öltözött lányok, asszonyok emléke kísért Balassagyarmatról a Palóc Múzeum és Madách Imre, Mikszáth Kálmán irodalmi pályafutásának kezdete jut eszembe. Minden kirándulásnak van egy fénypontja. Nekem ezt jelentette Hollókő. Sokan nevezik az „ország legszebb községének” - teljes joggal. A XIV. századi templom és a környékén lévő tor- nácos házak között sétálva, jó volt visszamenni az időben, sok-sok évszázadot. Mindig beleélem magam a régi paraszti világba, az önellátó életmódba. (Megjegyzem a hajdani zalai élet is hasonló volt) Hollókő vára vajon mennyit tudna mesélni a rohanó évszázadokról? A nógrádi természeti szépségek, hegyek, dombok, folyók, patakocskák emlékei, bizony gyakran előjönnek földrajzóráimon, a megye gazdag történelmével együtt Családommal három földrészen, 32 országban jártunk. Ezért (is) van összehasonlítási alapom. Elmondhatom, hogy Magyarország, Nógrád megye gyönyörű! Legyünk büszkék rá! Örüljünk, hogy Itt élhetünk. Nagy öröm, hogy szüleimtől, jó tanítóimtól ezt tanultam... Paksa Tibor tanár, Lenti Cs. E. __________________ NÓg rád megye. A XXI. század küszöbén egyre több az olyan lelkes ember, akik társadalmi munkában, fizetés nélkül, időt és energiát nem kímélve munkálkodik egy-egy kitűzött cél megvalósításán és egy-egy közösség kialakításán itthon-és külföldön egyaránt. Valami hasonló történt Kutasó és Bokor településeken is, amikor az elmúlt vasárnap egy kilencfős csapat kétkerekű járgányával begurult a településekre. Céljuk világos és magasztos, tervük akkor még homályos, lelkesedésük azonban törteden volt. A fiatalok - akik évek óta önkéntes munkát végeznek - a Hollókőn állomásozó Synergy Group részeként működő Egyesek Közhasznú Egyesület tíznapos ifjúságsegítő tréningén vettek részt. Az ország minden területéről érkeztek, feladatuk pedig az volt, hogy a fiatalok bevonásával valami maradandót alkossanak a két faluban. Felhasználható eszközeik a saját hitük és lelkesedésük volt csupán: mindenféle anyagi és eszköztámogatás nélkül kellett nekivágniuk a „nagy” útnak. Megtanulták, hogy a körülményeket ne korlátnak, hanem inkább lehetőségnek tekintsék, ami valami újat, mást, és jót is hozhat. Hétfőn délutánra egy nyári falunapot hívtak össze, ahol a gyerekeknek játékos foglalkozást, a fiataloknak értékteremtő játékokat tartottak a csapatban lévő élménypedagógusok. Fociztak a fiúkkal, az asszonyok pedig paprikás krumplit készítettek a falu parkjában. Közös munkával levágták a füvet és kigazolták a kaprot a kertből. Remek hangúA fiatalok élvezik az olykor számukra teljesen ismeretlen körülményeket latban, mint régi kedves ismerősök töltötték el a délutánt: együtt beszélgettek az ifjúság helyzetéről, lehetőségeiről, álmairól és megvalósítási terveikről. A tréningen részt vevők elmondása szerint remek élményben volt részük, külön értékelték azt, hogy a kedves kis falvakban milyen szeretetteljes légkör fogadta őket. A települések lakóinak segítőkészsége, embersége és közvetlensége igazán összepasszolt a fiatalok önkéntes lel- kületével. Önkéntesek értékteremtő ifjúsági programja Túráztattuk a Toyota iQ-t Intelligenciateszt. A Toyota vadonatúj iQ-jával mindössze két problémánk adódott: túl fényesre sikerült a műszerfal konzola, ami erős napsütésben zavaró lehet, másrész a hatalmas ajtó kilincse kissé előre került, így a vezető bal karja minden bizonnyal erősebb lesz, mint a jobb, anélkül, hogy konditerembe járna az illető. Az összes többi paramétert tekintve azt tapasztaltuk, hogy tényleg akkora „koponya” a japán szupermini! TNL A bravúros megoldások sorába tartozik az aszimmetrikus elrendezésű utastér. Mivel a kesztyűtartót egy kivehető irattartó táska helyettesíti, az első utas a vezetőhöz képest előrébb ülhet, így több hely marad mögötte. Ellenőrzés gyanánt bekászálódtam hátra, és a magam 178 centis termetével meglepő módon tágas lábteret találtam. Továbbá az is nyilvánvalóvá vált, hogy a negyedik ülésen maximum a házi kedvenc ücsöröghet kényelmesen, legfeljebb egy aprócska gyermek, de az is inkább gyermekülésben. Praktikusan használható viszont - lehajtott üléstámla mellett - csomagtartónak, lévén, hogy eredeti állapotában azt csak kézitáskára méretezték. De hát ezért mini! Célközönségét a szinglik és a fiatal párok alkotják, s minden bizonnyal lesz olyan család, ahol ez lesz a második, vagy harmacük autó. Tervezői nem a magyar gépkocsi-vásárlási szokásokat vették alapul, hanem azt a tényt, hogy a gépkocsik többsége egy emberrel halad, amiért ugye luxus fenntartani egy benzinfaló terepjárót. Ha minden városi ilyennel járna, ismeretlenek lennének a dugók, hiszen egy lámpaváltás alatt több jármű haladhatna át, s a parkolással sem lenne gond, hiszen a mini 3 és fél, 4 méteres helyre beparkolható. Kipróbáltuk! Méreteihez képest elöl váratlanul tágas a kocsi. Igaz, a kormánynak csak a magasságát lehet állítani, a kényelmes vezetési pozíció viszonylag gyorsan kialakítható, még az egyik égimeszelő kollégám is jól érezte magát a volán mögött. A belső szélesség pedig a két kategóriával nagyobb Auriséval vetekszik, a vezető és az utas válla legfeljebb akkor ér össze, amikor az a cél. Annak ellenére, hogy a teljes műszerfalat és az ajtókat is kemény, kopogós műanyag borítja, a jól megválasztott anyagoknak és színeknek köszönhetően határozottan kellemes a belső hangulat, s értékes kocsi benyomását kelti a csöppnyi Toyota. Drága divatautóhoz méltón nagyvonalú a felszereltség is: már az alapkivitelben menetstabilizáló rendszer és kilenc légzsák(!) szavatolja a biztonságot, s egyebek mellett a távirányítós központi zár, az elektromos ablakok és tükrök, a hat hangszórós rádió MP3- és WMA-kompatibilis CD-lejátszó- val, a manuális légkondicionáló, illetve a bőrkormány és váltógomb is széria. A következő szinten (iQ2) már esőérzékelősek az ablaktörlők, sötétedéskor automatikusan felkapcsolódnak a fényszórók, automata a klíma, elektromosan behajthatok a tükrök, kulcs nélkül nyithatók az ajtók és gombnyomásra indul a motor. Esetünkben ez az Aygóból és a Yarisból származó 998 cm3- es, változó szelepvezérlésű benzinest jelenti. A 68 lóerő nem hangzik éppen soknak, de mindössze 885 kilót kell cipelnie, így az iü-t nem érezni lomhának, kpnnyedén felveszi a forgalom ritmusát. A kis három- hengeres pedig élénken veszi a gázadást és vidáman pörög fel. Akármilyen elképesztően hangzik, az iQ a második fokozat végére eléri a 110 km/órát, míg ötödikben 130-as autópályatempónál már közel 4000-et forogó motor, a csúcssebesség pedig 150 km/óra. Nem tűnik ugyan elveszettnek, s a széles nyomtávnak betudhatóan nagy sebességnél is meglepően stabil a kocsi, de országúton és autópályán az iQ előzési rugalmassága hagy némi kívánnivalót maga után, és az erősebb emelkedőkkel is küzd a csöppség. Ezen segít a hamarosan megjelenő dízelváltozat, amelynek nyomatéka jócskán felülmúlja a benzines aggregátot. Az iQ a nagyvárosi „dzsungelharcban” sziporkázik igazán: szemtelenül jól manőverezhető, így kihasználhatjuk a sűrű forgalomban kialakuló réseket. Szűkebb utcákban, vagy parkoláskor óriási előnyt jelent, hogy rövid és elképesztően fordulékony (fordulókor 7,8 m!) a kocsi. Aki tisztában van a Smartok értékével, azt a Toyota iQ vételára sem fogja letaglózni: a japán divattörpe 3 435 000 forinttól kelleti magát, a gazdagabban felszerelt iQ2-ért pedig 345 ezer forinttal kérnek többet. Ennek ellenére folyamatos az érdeklődés a jövevény iránt a Kakuk Autóház mindkét szalonjában, ahol, önök is kipróbálhatják az iQ-t. S aki számára még nem dőlt el, megveszi-e az iQ-t, annak álljon itt egy kis csemege a végére: az iQ a felerősített törésteszten 5 csillagot ért el, ami ugyebár egy ilyen parányiéi óriási teljesítmény, hiszen alig 800 kilónyi vas van benne. Néhány kétton- nás presztízsautó sírva könyörögne ezért az eredményért...
