Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-15 / 162. szám

L NOGRAD MEGYE 2009. JÚLIUS 15., SZERDA Céget adok, céget veszek, de miért is felelhetek? Egy ma zajló adóellenőrzés szereplője az adóhatóságon túl, az ellenőrzött fél részéről az adózó, az adózó képviselője, il­letve a társaság képviseletre jo­gosult tagja, tulajdonosa lehet. Az adóhatóság az ellenőrzés és az azt követő hatósági eljárása során is elsődlegesen a cég mindenkori képviselőjével áll kapcsolatban. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján azonban gyakran előfordul, hogy a vizs­gálat alá vont céget eladják. Ez a lépés rendszerint az addigi képviselő intézkedési jogának megszűnésével is jár. A cég új tulajdonosa/képviselője azon­ban sok esetben csak az adó­hatósági eljárás során szembe­sül azzal a ténnyel, hogy mit je­lent cégtulajdonosnak lenni. Ilyenkor ugyanis az új képvi­selőt terheli valamennyi eljárá­si kötelezettség, ő ad számot a társaság gazdálkodásáról, tevé­kenységéről, a tulajdonos- sá/képviselővé válását megelő­ző időszakkal kapcsolatban is. A tulajdonosváltás következté­ben az új képviselő kiemelt kö­telezettsége lesz a cég iratainak megőrzése, továbbá az eljárás során az adóhatósággal történő együttműködés is. Utóbb nem hivatkozhat arra, hogy az adó­kötelezettség megállapításához szükséges iratanyagot azért nem tudja az adóhatóságnak átadni, mert azt a társaság ko­rábbi képviselőjétől nem kapta meg. A fentiek szerint tehát egy­részt alapvetően ő felel a cég ügyeinek folyamatos továbbvite­léért, másrészt pedig önmagá­nak is elemi érdeke, hogy valós képet kapjon a cég gazdasági te­vékenységéről, működéséről. A kellően körültekintő magatartás azért is bír kiemelt jelentőség­gel, mivel az adóhatóság nem vizsgálja, hogy a képviselőként bejegyzett személy milyen kö­rülmények között vásárolta meg a céget, illetve vált a társaság képviselőjévé. Ha az adózó számára csak az ellenőrzés során válik világos­sá, hogy milyen kötelezettsé­gekkel jár egy társaság tulajdo- nosának/képviselőjének lenni, már nem hivatkozhat arra, hogy a cég megvásárlásakor őt a korábbi tulajdonosok megté­vesztették, illetve bizonyos in­formációk birtokában nem is vásárolta volna meg a céget. Ez kizárólag a felek közötti polgá­ri jogi jogviszonyt érinti, és nem mentesíti az új képviselőt a mu­lasztásából eredő jogkövetkez­mények (adóhatósági megálla­pítások, szankciók) viselése alól. A visszaélések megelőzése érdekében egy cég üzletrész­ének megvásárlásakor érdemes tehát kellő gondossággal és kö­rültekintéssel eljárni, hogy utó­lag se kerülhessünk bajba. B. B. KING BUDAPESTEN Budapest Valószínűleg utoljára turnézik Európában B.B. King, a nyolcvanhárom éves blues-uralkodó. A One More Time Tour kere­tien belül július 16-án a magyarországi közönség is élvezheti kor­szakalkotó gitárjátékát és generációkat felnevelő hangját: csütör­tökön 20 órától a Papp László Budapest Sportarénában játszik a gitárfenomén. A búcsúzó legenda utolsó magyarországi örömün­nepére, ahol a blues-on keresztül majd’ félévszázados összefogla­lót kapunk a dzsessz és sok más stílus zenetörténelmi nyomairól. Osztályfőnökünk emlékére A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A ságújfalui általános iskolá­ban alig egy éve tartottuk az öt­venéves ballagási találkozónkat. Akkor senki sem gondolta vol­na, hogy szeretett és tisztelt osz­tályfőnökünk Pinczés Rudolftié tanító nénivel ez lesz az utolsó, ilyen szép együttlétünk. Nagyon jól érezte magát körünkben és azt mondta: gyerekek, ennek'a napnak az öröme elkísér engem egész életemben. Ezt az örömet sajnos, egy évig sem őrizhette: idén februárban utolsó útjára kí­sértük, mi tanítványai is... Na­gyon sokat köszönhetünk a taní­tó néninek, mert hozzásegített ahhoz, hogy tisztességes embe­rek váljanak belőlünk. Ő nem engedte el a kezünket akkor sem, amikor már nem jártunk iskolába, mindent megtett, hogy összetartsa a fiatalokat. Szerve­zett népitánc-csoportot, színját­szó kört, énekkart, tánciskolát, mindenféle mulatságot. Har­minc évig tanított ugyanabban az iskolában, de beilleszkedett a falu életébe is, ahol a családjával élt. Szerették és becsülték őt a fa­lusiak, a segítségét sokan érez­hették. A sok szép emléket megőriz­ve, kegyelettel búcsúzunk tőle. Tanítványai nevében: L. Gy.-né, Ságújfalu Emberek, énekeljetek! Kórustalálkozó Füleken „Na krídlach medzinárodnych melódi”, az­az igen találóan a „Nemzetközi melódiák-szár­nyain” címet adta a július 4-i rendezvényének a füleki Melódia kar. A határon átívelő, a kis­régiót is átlépő program szlovák és magyar- országi csoportok meghívásával hozzájárult a jó kapcsolatok erősítéséhez. Az egybegyűlteket Agócs/ozse/polgármes- ter köszöntötte, aki maga is 23 évig énekelt a füleki férfikarban. A büszkeséggel telt kere­setlen szavak ösztökélően hatottak a fellépők számára. A sort a tornaijai Andante vegyes kar nyitotta meg. A jó teljesítményt nyújtó csoport szeretetteljes légkört teremtve éne­kelt vidám táncdalt, a Cirkusz és pompa szer­zőjétől, Elgartól az Ave verum című művet, egy furcsa (kicsit üres, bár zongorakíséretes) Mozart Kis éji zene-átiratot, spirituálét és egy Birtalan József-népdalfeldolgozást, ami akár az ars poeticájuk is lehetne: „Félre tőlem bú­bánat”. Vezényelt Rumli Ágnes. Ez az alap­hang azután maradt is végig: a bántatot legyő­ző, azt elsöprő, felhőtlen jó hangulat. A ragyolci Jázmin női kar sokat fejlődött az évek során. A botladozó kezdeti lépések után az egyszólamú műveket felváltotta a két- és háromszólamú produkció. A törekvő csoport hatalmas igyekezettel kemény fába vágta fej­széjét: a Honfoglalás című film betétdala (Kell még egy szó) után latin műveket szólaltattak meg; talán többet is markoltak a kelleténél. Nagy falat még Kodály Isten kovácsa vagyok című műve. Mindenesetre dicséretes a karve­zető Tóth Agnes munkája. A recski Mátrai Visszhangok vegyes kar elegáns megjelenésű, nagy létszámú csoport irigylésre méltó férfikarral, fiatalokkal. Ho­gyan is tud ez a kis város ennyi muzsikáló ze­nebarátot kiállítani? A csapat első három da­rabja tetszett igazán figyelemfelkeltő szép te­norhangzásával. A hangnemi bizonytalansá­gon túl összességében megnyerő a társaság, üde jelenség a táncos és energikus karveze­tő, Vajk Zsuzsanna. Jó messziről, Csongrádból érkezett a Zene­barátok kórusa. A szintén nagy létszámú ének­kar főleg pedagógusokból alakult A biztonsá­gos előadásban elhangzott pl. Bach Hajnal kél, a Zúg a folyó spirituálé, Karai Vidám nótája. A pontos, kidolgozott produkciók ellenére - talán a jellegtelen fekete-fehér ruházat miatt - kevés­bé megjegyezhető a csoport Az egyesületek­nek egyedi arculat kialakítására kell töreked­ni, amiben akár döntő lehet az egyenruha is. Legsikeresebb számuknak Bárod Patkóéknál... kezdetű darabját éreztem Kocsis Istvánná pre­cíz, még a hangsúlyokra is odafigyelő vezény­letével. Az egész produkción átsütött a szorgos, becsületes háttérmunka. A fülekiek Pro Kultúra férfikar hamarosan 90 éves lesz, ami a megmaradás - óriási do­log a mai kultúrát megnyirbáló pénzvilág­ban. A maga nemében egyedülálló a létezé­sük: legjobb tudomásom szerint Szlovákiá­ban az egyedüli magyar nyelven énekelő fér­fi kórus. Most a biztos repertoárból válogat­tak, amit már többször is hallottunk tőlük. A hiányzó karmestert (Fehér Miklós) Balogh Ad­rián helyettesítette. Szigorúan tartotta magát a megadott idő­korlátokhoz a salgótarjáni pedagóguskórus. Mostani fellépésüket a kulturált női kari hangzás jellemezte. Kár, hogy kevesen van­nak a férfiak, mert így bátortalanok, s példá­ul a harcias forte kevésbé tud megszólalni. Ré­gen úgy tanították: „a mennyiségi fejlődés mi­nőségibe csap át”... Itt ez valószínűleg igaz lenne: a több egymást segítve, megerősítve stabilabbá válhatna. Biztos vagyok benne, hogy egy megyeszékhely városban akadnak még jóhangú, bátor legények! A műsorban elhangzott Haydn Évszakok oratóriumából a Tavasz kórus Szabó Istvánná zongorakísére­tével, Fábrez Boleras Sevillanas c. darabja Tóthné Molnár Marianna temperamentumos szólójával, valamint egy zenei szakkifejezé­sekből összekomponált „Olasz saláta”. Szép szólóhangokat hallhattunk Zsidai Sándor, Márkusáé Kovács Nelli és Karádi Tamás jóvol­tából. A kórust az este legszakszerűbb karna­gya, Baárné Dicse Zsuzsanna dirigálta. Összességében, mint ahogyan a recskiek kar­mestere értékelte a tarjániak szereplését: „profi volt”. A házigazda, a füleki Melódia kórus zárta az ünnepi estet. A női kórus igazából ZemriczkyZelma keze munkája nyomán ért el erre a szintre, elnyerve több szép díjat. A kül­földre pártolt szakember helyett újra Salgó- tarj ánból hívtak segítőket Bodon Katalin és Si­mon Katalin személyében. Műsorukból leg­jobban az Apácashowból ismert spirituálé tet­szett (I will Fallow hin). Hát még ha kívülről menne az angol szöveg, akkor felszabadultab­ban, némi mozgással is próbálkozhatnának! Még nagyobb lenne a siker. Persze így is si- kongatások és tapsvihar köszöntötte a daloló lányokat-asszonyokat és vezetőiket. Köszönet a Melódia kórusnak, Füleknek, a megyének a rendezvényért, a vendéglátás­ért! Nem is érti szegény ember, miből tudták előteremteni a sok résztvevő (7 kórus!) étkez­tetéséhez a költségeket. Nem beszélve a szebbnél szebb (s már ki tudja hányadik!) egyenruha árát. Valamit itt tudnak! Jobban tudnak... Összkari számokkal fejeződött be a kon­cert: Kodály Esti dala mellett Suchon Aká si mi krásna kezdetű műve csendült fel. Ez utób­bi, himnusznak is beillő, szlovák nyelvű kom­pozíciót egy magyarországi magyar, Bodon Katalin vezényelte, ami számomra a békés együttélés szimbólumává nemesedett. Summázva a teljes estét: ki kell emelni a jó hangulatot, a vidámságot. Öröm volt nézni az átszellemült arcokat, a sugárzó tekinteteket, az egy szív-egy lélek, egyszerre érző-mozgó- lélegző lelkes közösségeket. Gazdasági válság ide vagy oda, a színpadon álló emberekről sugárzott a boldogság. Igen, a dal segít.. Emberek, énekeljetek! Boros Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents