Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)

2009-06-09 / 131. szám

2009. JÚNIUS 9., KEDD 5 GAZDASÁG Nem tudott visszaadni a bolti eladó kényelmetlenség Olva­sónk munkába menet szokta megvásárolni a reggelijét. Egyik nap az eladó visszautasította az­zal, hogy nem tud vissza­adni. Azt mondta, váltsa fel a pénzt valahol. A kereskedőnek biztosíta­nia kell a váltópénzt a kasz- szában - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztó- védelmi Fiatóság Közép-ma­gyarországi Regionális Fel­ügyelőségének osztályveze­tője. Már csak, pszichológiai szempontból is balfogás, ha az eladó elküldi a vásárlót azzal, hogy nem tud vissza­adni, váltsa fel az úr a pén­zét, és úgy jöjjön újra a bolt­ba. Ezek után a kereskedő valószínűleg elveszíti a vá­sárlót, különösen, ha élelmi­szerről van szó, hiszen a leg­több helyen egymást érik az ennivalót árusító üzletek. A vevő nyilván ott fogja meg­venni a reggelijét a nagy sietségben, ahol ez nem üt­közik akadályba. Mindez jogszabályban ugyan nincs lefektetve, de alapvető keres­kedelmi-etikai tudnivaló. a másik kérdés a fizetőesz- köz, a pénznem. Magyaror­szágon törvényesen ez a fo­rint, amit minden vásárlóhe­lyen el kell fogadni. Külön­ben a kereskedő szabályta­lanságot követ el. Elfogad­hatja még az eurót is, hiszen EU-tagállam vagyunk, de ez nem kötelező. És nem is biz­tos, hogy jól jár vele, tekint­ve az árfolyam-ingadozást és azt, hogy ha e pénznemet is elfogadja, akkor portékáján az árakat euróbán is fel kell tüntetnie. Ha az aktuális ár­folyamon akarja ezt megten­ni, a napi ingadozásra gon­dolva ez nem könnyű fel­adat. De ahol sok külföldi tu­rista fordul meg, akik na­gyobb értékben vásárolnak, lehetséges, hogy ezt érde­mes megtenni. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Bevételek* (milliárd forint) * Előirányzatok. Kockára tett milliárdok fogadás Nem aktuális az online szerencsejáték liberalizációja Reneszánszát éli az internetes szerencsejá­ték és a sportfogadás. Ez önmagában nem len­ne baj. De az súlyos ér­vágás az államnak - mindannyiunknak hogy az online fogadó­irodák elkerülik az adó­fizetést. Az állam egyelőre tehetetlen. VG - Tárcsái Lívia A legóvatosabb becslések sze­rint is több tízmilliárd forint be­vételtől esik el az állam az ille­gálisan működő online szeren­csejáték-szervező cégek miatt. A piac liberalizációja azonban továbbra sincs napirenden - kö­zölte a Pénzügyminisztérium (PM). Csak a hazai sportfogadá­si piacot 2007-ben mintegy 20- 25 milliárd forintra taksálták a szakértők. Ebből a Szerencsejá­ték Zrt. TippMixe 13,4 milliárd- dal részesedett (ebből 10 száza­lék származott az internetes fo­gadásból). A kaszinó vagy a pó­ker ennek akár a dupláját is ki­teheti, mert az online szeren­csejátékok hihetetlen mértékű terjedésével a sportfogadás egy­re több „játékost” csábít a hon­lapokra. Tavaly a kormány adócsomag­jában szerepelt az online foga­dóirodák liberalizációja. A ma­gyarországi telephellyel nem, de hazánkból is elérhető honlappal rendelkező cégeket fejenként egymilliárd forintos koncesz- sziós díj fejében törvényessé nyilvánították volna. A válság azonban közbeszólt, s az új adó­tervekbe már nem került bele az elképzelés. Az állam 2005 novemberé­ben tett kísérletet a tiltásra: az akkor megjelent jogszabály sze­rint online sportfogadást csak a magyar felügyelet engedélyével lehet szervezni. Erre viszont csak az állami Szerencsejáték Zrt. kapott felhatalmazást. Az engedélyt nem kapott irodák­nál az interneten magyar állam­polgár nem fogadhat, reklám­jaikat a hazai médiumok nem jelentethetik meg. Az internet­szolgáltatóknak le kell tiltaniuk honlapjaik hozzáférését, a ban­koknak pedig nem szabad át­az idén mintegy 140 milliárd forintos bevétellel számol a Szerencsejáték Zrt. Ez több mint 11 százalékkal marad­na el a 2008-as forgalomtól, és több mint egymilliárddal múlná alul a 2006-os érté­ket. Ugyanakkor tavaly a ha­tos lottó rekord főnyeremé­nye, a labdarúgó Eb és az olimpiai játékok jócskán megdobták a fogadási ked­vet, így magas bázisévhez Szerencsejáték Zrt.* 2006 20071 Árbevétel 141,69 144,93 Üzleti eredmény 1,43 1,26 Adózott eredmény 1,55 2,14 Saját tőke 16,82 16,96 Kötelezettségek 10,59 14,00 * MILLIÁRD FORINT FORRÁS: CÉGKÖZLÉS utalniuk a számláikra. Ha a hi­telintézetek megszegnék ezt a szabályt, 500 ezer és 10 millió forint közötti bírságra számít­hatnak. Elvben. Gyakorlatban ugyan­is sem a bankszövetség, sem a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) nincs tisztában a törvény betar­tásának módjával. A bankszö­vetség nem kapott olyan listát, amely részletesen leírta volna a tiltott szervezeteket és azokat kell viszonyítani a számokat. Habár nincs nagy változás a játékkedvben a válság miatt, a Szerencsejáték Zrt. az első negyedévben 2,2 százalékos mínusszal zárt. A sportfogadás forgalma azonban 17 százalékkal, 6,35 milliárd forintra bővült a tavalyi első negyedévhez képest. A sorsjegyek átlag 22,2 százalékkal drágulnak az idén. a bankszámlaszámokat, ame­lyekre nem lehet átutalást telje­síteni. Binder István, a PSZÁF szóvivője elismerte: ahhoz, hogy mindezt ellenőrizni lehes­sen, szükség lenne egy a ban­kok által ismert listára. Ilyet azonban ő nem ismer. Kifejtet­te azt is, nem tud arról, hogy a PSZÁF-nak ellenőriznie kell a rendelkezés betartását. Hasonló a helyzet a reklámo­zással is: a kereskedelmi tévé- csatornák sorra indítanak on­line játékok által támogatott mű­sorokat. Székely Gábor, a Szerencsejá­ték Zrt. vezérigazgatója szerint az online fogadóirodák nemcsak nálunk, de az egész világon ki­bújnak az adófizetés alól. Mi több, a játékfüggők kezeléséhez sem járulnak hozzá. Székely Gá­bor a PM-től eltérően úgy tudja, folynak a tárgyalások arról, hogy az online szerencsejátékot mi­lyen módon lehetne liberalizál­ni. A Szerencsejáték Zrt. azon­ban nem száll be az internetes fogadóirodák versenyébe. Székely szerint a Szerencse- játék Zrt. játékainak nincs nagy online piaca. A törvények alap­ján internetes pókert és kaszi­nójátékot pedig még az állami társaság sem szervezhetne. Székely úgy látja, a kaszinó- és pókerjátékoknál egyébként is kicsi a tiszta játékbevétel, hi­szen a befolyt összeg akár 92- 95 százalékát is nyeremény­ként fizetik vissza. Kevesebb bevétel a Szerencsejáték Zrt-nél ■KIIIÖCTB Most egy hatossal ugrik a benzin ára szerdától 6-6 forinttal emelkedik a benzin és a gázolaj literenkénti ára is. így a benzin átlag 286, a gázolaj pedig 264 forint le­het a kutaknál. Elemzők szerint a forint erősödését a Mól ezúttal nem építette be a tarifákba. Igaz, a hét vége felé a forint gyengülésnek indult. A benzin ára április óta felfelé tör, a gázolajé vi­szont csak május vége óta. Legutóbb 8 forinttal emel­tek benzinárat. Ukrajna kifizette aGazpromot miután a gazprom ismét fi­gyelmeztette Kijevet, hogy leállítja a gázszállítást, az ukrán Naftogaz rendezte tartozásait. 657 millió dol­lár volt az adósság - közöl­te hétfőn a Gazprom orosz gázipari cég szóvivője. Az orosz cég hétfői bejelen­téséből nem derült ki, hogy Ukrajna mikor utalta át a tartozását. Eredetileg jú­nius 7-ig kellett volna ren­deznie az adósságot. Simor eladja tulajdonát a ciprusi cégben simor András jegybankel­nök tegnapi közleményében kijelenti, noha vagyonát so­ha nem „menekítette kül­földre”, de ciprusi cégének - amely nem offshore, mert uniós terület - tulajdonré­szétől most megválik. Ko­rábban külföldön dolgozott, s ott szerzett jövedelmeit tartotta külföldön, tehát nem Magyarországról me­nekítette ki megtakarításait. Az igazi rozé az marad, ami volt: rozé unió Továbbra is tilos a pancsolás, a vörös- és fehérbor keverése Nem titkolhatják a fizetést - pert vesztett a MÁV Fellélegezhet a hazai és az euró­pai borásztársadalom: mégsem változik az Európai Unió rozé ké­szítésére vonatkozó szabályozá­sa. A hírt Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgaz­dasági felelőse je­lentette be hétfőn Brüsszelben. Az elmúlt hetek­ben az uniós tagor­szágok bortermelő­szövetségei arra kérték az uniós végrehajtó testületet, hogy ne változtasson azon a jelenlegi sza­bályozáson, amely tiltja a vörös- és a fehérborok keverését rozé­bor nyeréséhez. Fischer Boel hét­főn leszögezte, hogy a termelők aggályaira figyelni kell, és az el­múlt hetek egyeztetései során vi­lágossá vált, hogy többségük úgy látja, a hagyományos rozé hírne­vének súlyosan árthat a tilalom felszámolása. A most kifogásolt új rozé­készítési előírások­ra a bizottság ta­vasszal tett javasla­tot. A tavaly eldön­tött uniós borreform végrehajtási rende­letben azonban már a jelenlegi status quo megtartását fogják megszavazni a tagországok - de­rül ki Fischer Boel közleményé­ből. A francia, spanyol és olasz bortermelők lobbierejét bizonyít- | ja, hogy az Európai Bizottság £ meghátrált, és agrárfelelőse visz­■ Visszakoztak: győzött a józan ész a profithaj­szolás felett. Ez is megvan: egészségünkre! szavonta a roséborkészítés sza­bályainak lazításáról szóló terve­zetét. S hogy miért akart lazítani az EU? A több profitért. Az unió szerint a „keveréssel” javultak volna az európai borok esélyei az egyre fontosabbá váló új export­piacokon, például Ázsiában. Az itt jelen lévő Európán kívüli ter­melők akadálytalanul készíthet­nek „pancsolt” rozéborokat. Az uniós borászok szerint azonban a lazítás lejáratta volna az európai borok jó hírét. Tiltako­zásukat az után is folytatták, hogy Fischer Boel nemrégen kompromisszumot ajánlott: a ha­gyományos módon készített ro­zékon megkülönböztető elneve­zést lehetett volna használni. ■ Első fokon elvesztette a MÁV azt a pert, amit egy újságíró kezde­ményezett a vasúttársaság ellen, miután az nem volt hajlandó tá­jékoztatást adni csúcsvezetőinek fizetéseiről és egyéb juttatásairól. A felperes újságíró több mint egy évvel ezelőtt kérdezte a MÁV Zrt.-t a társa­ság igazgatósági tag­jainak és a felügyelő­bizottsági tagjainak járandóságai­ról. A publicista többek között ar­ról kért tájékoztatást, hogy mi­lyen havi fizetésben részesednek, milyen szolgálati autókat hasz­nálnak, továbbá hogy milyen vég- kielégítésre és egyéb juttatások­ra számíthatnak az érintett álla­mi társaság csúcsvezetői. Az al­peres azonban nem teljesítette az adatkérést, holott korábban már jogerős ítélet született arról, hogy az állami cégek vezetőinek a fize­tése a közfeladat ellátásával ösz- szefüggő személyes adat, s ezért nyilvá­nos információ. A hétfői tárgyalá­son a Fővárosi Bíró­ság nagyrészt a fel­peres újságírónak adott igazat. A döntés alapján azonban a vasút­társaságnak csak a kért adatok egy részét kell kiadnia - a szolgá­lati autókról például csak azok márkáját kell nyilvánosságra hoznia, a konkrét típusokat nem. A döntés még nem jogerős. ■ ■ Jogállam ma­gyar módra: volt már jogerős íté­let ilyen ügyben.

Next

/
Thumbnails
Contents