Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)
2009-06-02 / 125. szám
2009. JÚNIUS 2., KEDD 4 GAZDASÁG m WtSSSSSSKk pffffffi bbbMMMHHMMMMI Mi sfW MMMHBSHÍ8MMMH9 Vezetéken alig több az internetes ügyfél Miközben az év első hónapjaiban a hazai mobilhálózatoknál minden korábbinál nagyobb lendületet vett a széles sávú netes előfizetések száma, a vezetékes hálózatoknál stagnál vagy alig növekszik. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) legfrissebb felmérése szerint április végére mindössze tízezres bővülést tudott kimutatni a DSL- és a kábeles előfizetéseket illetően, igaz, ha az egy évvel korábbi azonos időszakkal vetjük össze, a gyarapodás ennek a sokszorososa, 170 ezer. Az NHH gyorsjelentése az egykori monopolszolgáltatók, a vezető alternatív szolgáltatók és a négy legnagyobb kábeltelevíziós társaság önkéntes adatközlésére épül. A hagyományos telefonvonalon széles sávú ADSL- internetszolgáltatásra előfizetők száma áprilisban gyakorlatilag nem változott, maradt 804 ezer. A gyorsjelentésben szereplő négy legnagyobb kábelmodemes szolgáltató (UPC, T-Kábel, FiberNet, Digi) széles sávú internet-előfizetőinek száma 561 ezerről 568 ezerre emelkedett. A széles sávú internetszolgáltatásra kábeltelevíziós hálózaton keresztül előfizetők száma országosan mintegy 789 ezer volt április végén. Tovább csökkent ugyanakkor a hagyományos vezetékes telefonvonalak száma, amely a február végi 3,115 millió után április végén már csak 3,102 millió volt. Részint a válságnak is betudhatóan nemcsak a havidíjakból, hanem a beszélt percekből is kevesebb bevételre tehetnek szert a szolgáltatók. Az egy vonalra jutó hívások átlagos időtartama a márciusi 168,8 percről 153,6- re esett, míg a hívások átlagos hossza 3,26-ról 3,06 percre csökkent. ■ Százezrek változtattak a SZÁMH0RD0ZHATŐSÁ6 keretében a szolgáltatók között áprilisban közel 11 ezer szám mozgott. Az előfizetők a szolgáltatóváltást megkönnyítő számhordozhatóság keretében 2004januárja óta összesen 381 308 számot hordoztak. Sió-Eckes Kft/ Nettó árbevétel 15738 17706 Üzemi eredmény 249 181 Adózás előtti eredmény 160 34 Sajáttőke 2158 2124 * MILLIÓ FORINT FORRÁS: CÉGBÍRÓSÁG ítéletre várva Százmilliós bírság a tét a siófoki cég számára A maffiózók malmára hajtja a vizet a válság Itáliában Tovább növelhetik vagyonukat és befolyásukat a gazdasági válságot kihasználva az olaszországi maffiacsoportok. A legális üzleti szférával ellentétben nem hitelekkel, hanem készpénzalapon működő bűnszervezetek a mostani helyzetben könnyen felvásárolhatnak a hitelszűke miatt megszorult vállalkozásokat. A problémára a Giorgio Napolitano köztársasági elnök is fellüvta a figyelmet, Silvio Berlusconi kormánya pedig törvénymódosításokkal igyekszik bővíteni a rendőrség és az ügyészség mozgásterét. Megkönnyítették a bűnözői csoportok vagyontárgyainak lefoglalását. Ennek köszönhetően például Roberto Scarpi- nato államügyész 2,7 milliárd euró értékben foglalt le a Szicília szupermarketkirályaként emlegetett Giuseppe Grigoli tulajdonában lévő cégeket, épületeket és földterületeket. Az olasz központi bank a pénzmosás elleni szabályok szigorítását tervezi. Ezek azonban csak szúnyogcsípésnek számítanak a becslések szerint 130 milliárd euró éves bevételű, több mint 50 százalékos haszonkulccsal dolgozó itáliai maffiaklánok számára. A három legnagyobb bűnszervezethez - a szicíliai maffiához, a nápolyi camorrához és a kontinens legnagyobb kokainforgalmazójának számító calabriai ’ndranghetához - tavaly 70 milliárd euró folyt be. A maffia vezetői nem csak arra használják fel a válságot, hogy csődközeibe jutott cégek felvásárlásával tisztára mossák a pénzüket. A banki hitelforrások elapadásával egyre több vállalkozó szorul illegális kölcsönök felvételére. Ezekért most már akár 730 százalékos éves kamatot is elkérnek a bűnözők - állítja az SOS Impresa nevű római vállalkozói szervezet. ■ Silvio Berlusconi hiába próbálkozik Támogatást vettek igénybe azokhoz a gyümölcsökhöz, amelyekből az ital készült. Emiatt büntette meg a cégét a videkfejlesztesi hivatal Az Európai Bíróság (EB) állásfoglalásától függ, kell -e százmillió forintos bírságot fizetnie a piacvezető siófoki Sió-Eckes (SE) Kft.-nek. Hazafi László Az Európai Bíróságtól (EB) kért precedensértékű állásfoglalást a Fővárosi Bíróság abban a köz- igazgatási perben, amelyet a piacvezető siófoki Sió-Eckes (SE) Kft. indított a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) határozata ellen. Az MVH 45,8 millió forintra büntette az SE-t 2006-ban, mert megítélése szerint a cég 2004-2005- ben olyan termékeket állított elő, amelyek nem feleltek meg az uniós őszibarack-támogatási rendszer előírásainak. Az MVH egy másik, 2007-es döntésével hasonló nagyságú bírságot rótt ki, így az SE-nek - bár az utóbbi tétel nem része a pernek - százmillió forint körüli összeget kellene fizetnie. Az ügy előzménye, hogy az unió az elmúlt években küogram- monként ötforintos támogatást nyújtott az őszibarack-termelőknek, ha a gyümölcsöt - az úgynevezett termelői-értékesítői szövetkezetek (tészek) tagjaként - regisztrált feldolgozóknak adják el. A vita azon robbant ki, hogy a támogatott gyümölcsből mit lehet gyártani. Az SE ivólé-alapanyagul szolgáló félkész terméket, úgynevezett őszibarackvelőt állított elő, de ezt az MVH - utólagos ellenőrzéssel - nem ismerte el elfogadható áruféleségként. Az Európai Bíróság állásfoglalása azért lehet „tisztázó” jelentőségű, mert e témában az idevonatkozó uniós rendeletek vámtarifaszámai és kódjai sem egyértelműek. Őszibarack-támogatás kizárólag meghatározott késztermékek előállításához folyósítható, a velő viszont nem sorolható e kategóriába - közölték lapunkkal az MVH illetékesei. Szakértők szerint az uniós pénzfelhasználás szempontjából a befőttek, a lekvárok vagy a feldarabolt, „saját szirupos levőkben” tartott őszibaracktermékek jöhetnek szóba. Az MVH tájékoztatása szerint az EU-rendelkezések előírják, hogy a támogatási rendszerben részt vevő feldolgozók (kész)termékeit, készletmozgásait és számviteli nyilvántartásait minden gazdasági évben ellenőrizni kell. A hivatal e vizsgálatok során állapította meg, hogy az őszibarackvelő alapanyagára kiutalt EU-pénzek jogtalan támogatásnak minősülnek, ezért rótt ki szankciókat az SE-re. „Továbbra sem értjük, miért a Sió-Eckesre szabott ki büntetést a hivatal, hiszen a vállalat nem kapott támogatásokat, és az uniós forrásokból semmilyen előnye nem származott” - reagált Fazekas Endre, az SE ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a társaság az őszibarackot nem vásárolta fel olcsóbban az akkori országos áraknál, függetlenül attól, hogy a beszállító termelők az áruért támogatásokat kaptak. A céget az MVH 2004-ben vette nyilvántartásba gyümölcsfeldolgozóként, és a társaság - szögezte le az ügyvezető igazgató - már akkor bejelentette, hogy az EU-s vámtarifaszámoknak megfelelő őszibarackvelőt gyárt. Ráadásul a hivatal először 2005-ben ellenőrizte a társaságot, így a bírságot - kifogásolható módon - visszamenőlegesen szabta ki. Bár a vállalat a büntetést vitatta, 2006-tól külön is rögzítette a fel- vásárlási szerződésekben, hogy a termelők az értékesített áru után nem jogosultak támogatásokra. Az MVH az EU-pénzeket - korábbi határozatának is ellentmondva - mégis kifizette a gazdálkodóknak, majd 2007-ben ismét megbírságolta a céget Az SE az utóbbi döntést a földművelés- ügyi miniszternél fellebbezte meg, de ma ez az ügy is az Európai Bíróság állás- foglalására vár - mondta Fazekas Endre. Az EB dönti el, mi a Sió-velő Jóval kevesebb csokoládét esznek a magyarok forgalom A Mars csoportnál szinten maradhat az összforgalom - Promóciók fiataloknak Kereslet híján nem tudnak árat emelni Két számjegyű mértékben csökken a csokoládéfogyasztás a gazdasági válság hatására a hazai piacon - közölte Ács Tamás, a Mars Magyarország (MM) csoport ügyvezetője. Az MM forgalma is hasonló mértékben szűkül, de várhatóan meg tudja őrizni 10 százalékos eddigi részesedését a mai körülmények között is. A vállalat a vásárlások szempontjából legfontosabb fiatal korosztály szántára célzott pro- móciókat dolgoz ki. A kimutatások szerint az élelmiszerek és az FMCG-termékek (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) piaca összességében 4-5 százalékkal zsugorodott az elmúlt fél évben, egyes árucsoportokban viszont az eladások a válság ellenére is nőttek. így a Mars szempontjából meghatározó állateledelek iránti kereslet 5-10 százalékkal bővült, és javultak a rizs- és szósztermékek pozíciói is. Utóbbi magyarázata, hogy a fogyasztók kevesebbet járnak éttermekbe, így étkezéseikhez többet vásárolnak a könnyen elkészíthető ételalapanyagokból - állapította meg az ügyvezető. Ács Tamás tájékoztatása szerint az MM jó eredménynek tartaná, ha meg tudná ismételni 52 milliárd forintos tavalyi árbevételi teljesítményét 2009-ben is. A csoport magyarországi cégei az elmúlt években még 5-10 százalékos forgalombővülést könyAz élelmiszerek között is nagymértékben esett a csokoládé forgalma vélhettek el. Az MM árbevétele kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg a kül- és a belpiac között, az exportforgalom alapvetően az állateledel-értéke- sítésből származik. Az amerikai Mars Intercorporated (MI) az MM csoportban két vállalatot működtet Magyarországon: állateledeleit a csongrád- bokrosi Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft. állítja elő, a Mars Magyarország Értékesítő Bt. pedig édesség- és élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozik. Az MI ugyanakkor tavaly megvásárolta a Wrigley Company részvényeit is, így a budapesti Wrigley Hungária (WH) Kft. is érdekeltségi körébe került. ■ A forintgyengülés ellenére az ipari árak felől érkező inflációs nyomás enyhül az utóbbi hónapokban. Áprilisban az ipar belföldi értékesítési árai 2,5 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az exportértékesítés viszont 10,4 százalékkal drágult, míg a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest 16,3, a dollárral szemben pedig 38,9 százalékkal értékelődött le. Az összes értékesítés így 7,2 százalékkal drágult tavaly áprilishoz képest. A nyersanyagok ugyan év eleje óta újra drágulnak, de a globális kereslethiány mégis korlátot szab a termelők árszabásának is. ■
