Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)
2009-06-23 / 143. szám
4 MOZAIK 2009. IÚNIUS 24., SZER Az idei pedagógusnapon Borenszkiné Imre Éva, a Balassi Bálint Gimnázium igazgatónője „a megye kiváló intézményvezetője” elismerésben részesült. Pályafutásáról, iskolája értékrendjéről s a tanársággal kapcsolatos gondolatairól beszélgettünk. „...a világ útvesztőjéből kitalálni a szív paradicsomába...” Interjú Borenszkiné Imre Évával Balassagyarmat - Milyen volt a családi indíttatás, mi ösztökélte arra, hogy pedagógus legyen?- Első generációs értelmiségi vagyok, a szüleim az építőiparban dolgoztak Nógrádszakálban. Egyetlen gyerekként nagyon hamar érzékeltem: mindent megtesznek azért, hogy a szó legnemesebb értelmében, többre vigyem. Szorgos gyerek voltam. A nógrádszakáli kisiskolás évek után édesapám úgy döntött, hogy a felső tagozatot Szécsényben folytassam. Édesanyámnak majdnem a szíve szakadt meg, mert törékeny kislányként naponta be kellett utaznom Szécsénybe. A szüleim tehát a tanulás, a tudás útját szánták nekem.- 1973-ban aztán a megye legpatinásabb gimnáziumába, a Balassi Bálint Gimnáziumba került Milyennek látta az akkori iskolát?- Megilletődött voltam. Falusi gyerekként volt bennem valamifajta kisebbségi érzés, s ezzel együtt egy nagyon erős megfelelni akarás. Nem az volt a legfontosabb igazodási pont, hogy olyan legyek, mint a városi gyerekek, inkább annak akartam megfelelni, hogy mit várnak el tőlem a tanáraim. Versényi György igazgatói tekintélye, az ünnepségek, a tanári kar tartása mind azt sugallták: a tudás ebben az épületben mindenütt jelen van. A tanítás után a jelenlegi városi képtár helyén álló könyvtárba vezetett majdnem minden délután az utunk. A bejáró csapat, a „diák-kocsisok”, a sok-sok faluról jövő gyerek nagyon fogékony lehetett arra, amit a Balassi gimnáziumban kapott. Délután nem a városban sétálgattunk, hanem a könyvtárban folyóiratokat olvastunk, s erről beszélgettünk hazafelé a vonaton. A Balassi intézmény korán vitt minket az értelmiségi lét felé, a többre való készség észrevétlenül alakiüt ki bennünk.-A debreceni egyetem történelem-orosz szakának elvégzése után a hazajövetel mellett döntött...- Középiskolás koromban már eldőlt, hogy Nógrád megyében fogok élni. Az, hogy elhagyom a szülőföldemet, fel sem merült bennem. S csakis a Balassiban akartam tanítani. Önfeledt örömet, óriási megtiszteltetést jelentett, amikor Versényi György igazgató úr tanárává fogadott. Egykori tanáraim nagyon kedvesen átsegítettek mindenen, irántuk való tiszteletem kollegiális tiszteletté transzformálódott. 1995-ben lettem igazgató. Életkoromból, s a világ változásából adódóan is kritikusabb voltam akkoriban. A rendszerváltás első fél évtizedében szabadabb lett a világ, úgyhogy az iskola is kereste a szerkezetváltás mezsgyéit, s 1993- ban hat évfolyamos gimnáziummá vált. Kiszélesedett a látókörünk, valami elmozdult, s mi is mozdítani akartuk, jobban elindult a fantáziánk. 1995-ben már a nyolc évfolyamos gimnázium felé léptünk.-A szerkezeti változások mellett mi az, amit feltétlenül meg akart őrizni a régi Balassiból?- A Balassi szellemiségét mindenképpen tovább akartam vinni. Most is azt mondják az ideérkezők, hogy ennek az épületnek még megvan a kisugárzása: a szellem temploma ez a nagy múltú, jövőre 110 éves iskola. A hagyományok kell, hogy legyenek a fundamentumok, amelyekből nem szabad engedni, amelyeket a szó legjobb értelmében konzerválni kell. Még az ötvenes években is átmentették a múltat, pedig akkor az nem volt Borenszkiné Imre Éva könnyű. Tiszta funkciójú iskolára törekedett Versényi György is, amely értelmiségi elitképzést nyújt E tradicionális értékrendben kiemelkedően nagy szerepe van a tudásnak, a szellemnek, s az ahhoz vezető, erőt feszítő tanulásnak, ami nyilvánvalóan embert, jellemet formál. Ha valaki idekerült, tudta, hogy tanulnia kell, s a tanulás, a tudás formálta őt jellemes emberré - tiszta értékrenddel, jó lelkiismerettel, becsületességgel, egyenességgel.- Gondolom, ebben a zavaros, kissé önmagából kifordult korban nem lehet köny- nyű a Balassi időt álló értékeit őrizni..- Egy kicsit szembe kell menni a világgal, nem pedig belesimulni. Akkor is küzdeni kell, ha rövid távon veszteséget hoz a küzdelem, s abban az erős hitben kell élni, hogy az idő majd bennünket igazol. Egyébként sem rögtön érik meg a tanári pályán a gyümölcs. Amikor a jelenben dolgozunk, a jövőbe kell tekintenünk. Nagy útvesztők alakultak ki az elmúlt másfél évtizedben. Mértékét vesztette a világ, lényegesen kevesebb az útjelző vagy az igazodási pont. Comenius mondta: „ az egyik legnagyobb feladat és nagy- nagy küzdés a világ útvesztőjéből kitalálni a szív paradicsomába.” Nemzeti alaptantervek, helyi tantervek, jogszabályi módosítások visznek afelé, hogy újítsuk meg az iskolát ismeretekben, tudástartalomban, de a jogi környezet változása nem visz feltétlenül jó irányba. Elvesznek a szó legjobb értelmében vett tanári vagy felnőtti tekintélyből, ami elengedhe- teüenül szükséges ahhoz, hogy még nem kész embert, még nevelendő gyereket formáljunk, neveljünk. Jogokat adnak nem felnőtt embereknek, amelyekkel sokszor nem tudnak élni, csak rosszul élni vagy visszaélni. Ott kell, hogy maradjon a személyiségben az a karizmatikus belső erőtartalék, hogy megküzdj mindezzel, s pedagógiai meggyőzéssel küzdj olyan ügyekért, amelyekben a jog gátol. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha van a másik félben fogadókészség, a gyerekben, a szülőben. Nagy problémának érzem azt, hogy a közös nyelv elvész, s a tanárképzés megbicsaklott - mind értékében, mind nívójában. Elvárják a fiatal kollégától, hogy született tekintélye, karizmája legyen, miközben ezt a tanárképzésben nem igyekeznek kifejleszteni. Egyik legkeserűbb megtapasztalás az, hogy vannak vesztes helyzeteink, s e helyzetekből győztesként kerül ki egy sok esetben hamis vüág.- A sok vesztes helyzet, sokszor meddő küzdelem ellenére mégis mi tartja az embert a tanári pályán?- Ha olykor elkeseredem, akkor is a mondom, hogy az egyik leghálásabb he ahol lehetünk, az iskola vüága. Ahol mi van esélyed, reményed beleszólni abt hogy müyen lesz a jövő. Ez adja a hitet, i köteleződést, amit nem lehet elveszítei Sehol máshol nem tudod formálni a me álmodott jövőt, a felnőtt társadalmi amelyben te is ott vagy, mint egy nagyi kis eszköze a Jóistennek. Csak úgy tud< hittel, reménnyel tenni a dolgodat, ha t dód, hogy a jövőnek dolgozol. Ha a régi ( ákok úgy térnek be: „itt a levegő is más, < jó ide belépni”, akkor nem szabad feladi- Miben változott a személyisége tize négy évnyi igazgatósága során?- Le kellett szállnom a realitás talaj ra. A Balassi értékrendjében még mind képes a maradandóságot szolgálni, < meg kellett tanulnom a türelmet a m; irányú mozgásokkal szemben is. Az er bői reagálás hosszú távon nem jó. Azi láthatóbb rendet, a kohéziót a meggyőz dés ereje mellett az alázattal lehet me teremtem. Nem csak a gyereket form; juk, hanem egymást is. Ma már a léle építés fontosabb számomra, kapcsolódási, egybetartó pontok felért kelődtek. A lélek az, ami éltet, s a kijelö ség a fontos. Ha lelkesedés nélkül, igaz dási pontok nélkül tanítasz, erőtlen, ene vált emberré válsz, akinek nincs kis gárzása. Abban a tudatban kell tanítun hogy nem véletlenül, „jobb híján” v gyünk itt, hanem az embernek van ej kijelöltsége, amit nevezhetünk hivatá nak is. Téged nem lehet rángatni, a fő e kölcsi parancsod az, hogy a jót szolgál a becsületességet, nyíltságot, őszintes get, a tiszta, egyenes beszédet. Ebbe nem inoghatunk meg. Száz százalékig francia portré Holnap mutatják be a Coco Chanel életéről szóló filmet Audrey Tautou a Coco Chanel című film egyik jelenetében AJÁNLÓK Doktor House house legújabb páciense egy 66 éves öregúr. Szívátültetésre lenne szüksége, ám kora miatt nem kerülhet fel a várólistára. House merész ötlettel áll elő. 21.10 TV2 Szexi fiúk a húszéves seb, Frank és Manu főiskolai éveik középpontjában a szerelmi kalandok állnak. Seb kedves, jóképű, mégsem tud egy lányt megtartani egy hétnél tovább. Manu bulis, lázadó új barátnőt szeretne. Frank komoly srác, már majdnem megnősült. 21.20 RTL KLUB Viccelődnek, és keresik az igazit Néger, néger hans-jürgen nagypapája a libériái konzul Hamburgban. A család a város előkelő negyedében lakik. Kényelmes életük véget ér, amikor a nagypapa visszatér Afrikába. Berta a fiával olcsó lakásba költözik a munkáskerületben. A gyerekek csúfolják a fiút. 21.30 DUNA TV Előlépett az elcsodálkozó tetóntetű kis párizsi pincérlány az Amélie csodálatos élete című különös francia vígjátékból: Audrey Tautou alakítja a francia divat nagyasszonyát. Chanel, aki 1971-ben halt meg, majdnem kilencvenévesen igazi legenda, és nemcsak francia földön. A neve egyet jelent a francia kellemmel. Az első modern nő és az őzike tekintetű Audrey ugyanarról a vidékről származik. Valószínűleg nem ez a véletlen segítette hozzá a színésznőt, hogy ő lehessen a legendás Chanel No5-ös parfüm arca is. Olyan szépasszonyok után következik a sorban, mint Catherine Deneuve, Carol Bouquet és Nicole Kidman. „Nem hasonlítom magam ezekhez a nagyszerű színésznőkhöz - mondja szerényen. - Inkább az illathoz kö- § tődöm, a történetéhez, és külö- 1 nősen Coco Chanelhez.” Tautou 5 kisasszony életébe tehát bekö- f szöntött a Chanel-év: eljátssza f Coco Chanelt az azonos című filmben, és hirdeti a parfümjét. A film Chanel életének legsikeresebb szakaszáról szól, még a híres illat létrehozása előtt. „Soha nem akartam híres lenni” - állítja (utólag már ellenőrizhetetlenül) a 32 éves Audrey. Persze lehet, hogy igazat mond: a fogorvos papa és tanár mama lányaként érettségi után vidékről Párizsba ment modem irodalmat tanulni. Kedvtelésből vett színi órákat a Cours Florent iskolában. Nem titkolhatta el a tehetségét: néhány héttel később máris ösztöndíjat ajánlottak neki. Nem utasította vissza, inkább az egyetemet hagyta ott. Kis tévés szerepekkel kezdett, majd 21 évesen a Vénusz Szépségszalon című film egyik fodrásznőjének szerepéért kiérdemelte a legjobb fiatal színésznőnek járó Césart, a tekintélyes francia filmes díjat Szerelmes lányokat alakított ezután két filmben is (Gyere hozzám feleségül, Isten nagy, én kicsi vagyok), és már jöhetett is Amelie. Őrült, eszelős, gyilkos szerelmest alakított a Szeretni bolondulásig című thrillerben, majd megerőszakolt török takarítónőt a bevándorlók életéről szóló Gyönyörű mocsok- ságok című angol filmdrámában. Utóbbiról tudomást sem akartak venni a Tautou-rajongók. Nekik az a lány kell a Montmartre-ról. Audrey erre olyan eltökélt szerelmes lányt játszott a Hosszú jegyességben, aki nem akarja elfogadni, hogy vőlegénye meghalhatott az első világháborúban a fronton. Utána minden hájjal megkent szélhámosnőt alakított a Drágaságomban, és világhírű bűnügyben nyomozott A Da Vinci-kódban. A színésznő fukarul bánik a személyéről szóló információkkal. Egyvalamit viszont nem titkol el, célozva a találgatásokra, melyek a származását körülveszik: „azt hiszik, hogy Észak- Afrikából, Ázsiából vagy Olaszországból, esetleg Spanyolországból származom. Pedig ahogy tudom, száz százalékig francia vagyok!” Régi és új kulturális magazii a Duna Televízióban A fiatal generációt szeretné képernyő elé ültetni a Duna T levízió új kulturális magazinja, szerdánként jelentkező Est n ked. A műsor három házigazd ja - Frankó Veronika, Nagy Sál dór és Kernbe Soréi - hétről hé re elkalauzol oda, ahol a kultur lis paletta legérdekesebb esem nyei zajlanak. Lehet az koncéi színház, mozi vagy egy jó köny esetleg egy jó hely, amit láti kell. A hazai programok melle a környező országok magyarlal ta területeinek kulturális esem nyei közül is válogatnak. ■ Az Est neked programo ajánl, a Kikötő - Extra fesztiválokról tudósít. Az Est neked magazin ha madik adása látható ma esti míg a Kikötő című műsor kész tői nemrég ünnepelték mej hogy hétszázötvenedik adásu is képernyőre került. A Dun Televízió kulturális magazinj sétahajózásra hívta mindazi kát, akik részesei voltak az e múlt négy évnek. Az ünnepsi gen a művészvilág jeles képv selői - színészek, zenészek, fi mesek, írók - is tiszteletűk! tették. Nyár sincs Kikötő né kül: a képernyőn a Kikötő - Ex ra számol be péntekenként legrangosabb művészeti feszt válókról.
