Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)

2009-06-15 / 136. szám

m Wmmm KÖZELET Nemzetközi Adalbert-díjjal tüntették ki Göncz Árpádot, a Magyar Köztár­saság volt elnökét. A díjat az európai béke és szabadság érdekében kifejtett ki­emelkedő tevékenységéért ítélték oda Göncz Árpádnak, aki egészségi állapota mi­att nem vett részt a prágai ünnepségen. Az elismerést lánya, Göncz Kinga vette át. Családi tömegbunyó és rendőrverés Körömben egymásnak estek egy csalá­di rendezvény résztvevői a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Körömben, majd neki­támadtak az egyik rendőr­autónak is. Az indulatokat csak nagy rendőri erővel si­került megfékezni, 28 em­bert állítottak elő - közölte a rendőrség vasárnap. A szombaton késő este történ­teket követően hivatalos sze­mély elleni erőszak miatt in­dított eljárást az ügyészség. Az MKP elvenné a kilépők mandátumát Mandátumuk visszaadására szólította fel a Magyar Koa­líció Pártjának (MKP) orszá­gos tanácsa azokat a parla­menti képviselőket - Bugár Bélát, A. Nagy Lászlót, Gál Gábort, Bastrnák Tibort és Simon Zsoltot -, akik kilép­tek a pártból. A szlovákiai magyarok többsége elítéli, hogy az öt képviselő elhagy­ta a frakciót, és károsnak te­kinti igyekezetüket egy új magyar párt létrehozására - állítja az MKP. Szili: Kíméletlen bátorságra van szükség Szili Katalin: Csak őszintén SZILI KATALIN SZERINT az MSZP-nek elemeznie kell az elmúlt húsz, illetve hét év politikai hibáit, mert csak ez teremthet alapot egy új politikai stratégia építéséhez, továbbá az er­kölcsi és politikai hiteles­ség megteremtéséhez. A házelnök hangsúlyozta: az MSZP csak értékek mentén nyithat új ablakot a társa­dalom felé, ehhez őszinte­ségre, szakmai megalapo­zottságra és kíméletlen bá­torságra van szükség. Meghalt a hungarista Ekrem-Kemál György EKREM-KEMÁL GYÖRGY ÜOSZ­szú betegség után, június 12-én hunyt el, 63 éves korában. A hungarista poli­tikus ellen 1997-ben vádat emeltek az alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntettének kísérlete miatt. Állítólag hozzá köthető Göncz Árpád köztársasági elnök parlament előtti kifü­tyülésének megszervezése is, még 1992-ben. Alelnöke volt a Szabó Albert által ve­zetett hungarista Világnem­zeti Népuralmista Pártnak. Nincs koalíció szélsőségesekkel elnök Csak öten nem szavaztak Orbánra a Fidesz tisztújító kongresszusán Újraválasztották a Fidesz elnökének Orbán Viktort, valamint a párt négy je­lenlegi alelnökét. Az EP- választáson győztes párt kényszerkoalíció nélküli kormányalakításra készül. Vég Márton A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán újraválasztották további két évre Orbán Viktor pártelnököt és a négy alelnököt, Pokorni Zoltánt, Varga Mihályt, Kosa Lajost és Pelczné Gáli Ildi­kót. A tisztújítás eredménye nem okozott meglepetést, hiszen a Fidesz országos választmányá­nak elnöksége a jelenlegi pártel­nök és a négy alelnök megvá­lasztására tett javaslatot. Bár el­méletileg még a kongresszuson is volt lehetőség jelölni, a tanács­kozás levezető elnökei a szava­zás előtt bejelentették: sem Or­bánnak, sem a négy alelnöknek nem akadt kihívója. A Fidesz elnöke 1216 érvényes szavazatból 1211 igen voksoz ka­pott. Az alelnökökre szintén 1216 érvényes szavazat érkezett, ebből Varga Mihályra 1206-an, Kosa Lajosra 1197-en, Pokorni Zoltánra 1173-an, Pelczné Gáli Ildikóra pedig 1139-en szavaz­tak igennel. „Történelmi lehetőséget jelent az európai parlamenti választá­sok eredménye, mert úgy tűnik, a Fidesz és a KDNP politikai kényszerkoalíció nélkül kormá­nyozhatja majd az országot” - je­lentette ki beszédében Orbán. Azt mondta: múlt vasárnap - jú­nius 7-én - olyan lehetőséget ka­pott Magyarország, amilyet „éle­tünkben soha még egyszer kap­ni nem fogunk”. Szerinte a Gyurcsány-Bajnai- korszak megkezdte saját maga át­mentését a kormányváltás utáni időkre. Azt mondta: jó lenne hát­radőlni a győzelem után, de küz­delem következik. „Most itt az idő: egy a tábor, és hatalmas, egy a zászló, és büszkén, magasan leng, és az van ráírva: „Hajrá, Ma­gyarország, hajrá, magyarok!” ­Még egyszer nem lesz ilyen lehetőségünk, mint ma - mondta Orbán Viktor a kongresszuson. Egy táborban zárta kongresszusi beszédét a Fi­desz elnöke. A küldötteknek kiosztották az Orbán által jegyzett Fundamen­tumok című dokumentumot, amelyben a Fidesz vezetője párt­elnöki programját fogalmazza meg. Ebben többek között azt ír­ja, hogy a Fidesz a szabad magya­rok pártja, stratégiai kapcsolat­ban él a KDNP-vel, és önálló kor­mányzást céloz meg, ezután sem köt koalíciót a kommunista dikta­túra utódpártjával, az MSZP-vel és a szélsőségekbe hajló jobbolda­li pártokkal. Orbán a dokumen­tumban azt is írja, hogy a Fidesz a Kárpát-medencei magyarok ha­tárokon átívelő újraegyesítésé­nek pártja, valamint jobboldali modern európai néppárt, amely képes a jelenlegi válsághelyzet­ből kivezetni Magyarországot To­vábbá a Fundamentumok szerint a Fidesz a törvényes rend pártja, amely védelmet nyújt a törvény- tisztelőknek, és követeli a bűnö­zők gyors és kemény büntetését. A Fidesz legutóbb 2007. május 20-án tartott tisztújító kongresz­Szegeden szélsőjobb „nemzeti csúcs" volt EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN állapi meg a Jobbik, a Magyar Gi a Hatvannégy Vármegye Ifi gi Mozgalom (HVIM) és töl más nemzeti radikális mo2 lom vasárnap Szegeden. „/ nemzeti oldal hagyományo sokszínű, és bár vannak ve ménykülönbségek, az alap cél közös: erős Magyarorsz és erős magyar nemzetet sz nének a határon innen és i - mondta Vona Gábor, a Jc elnöke a szervezetek vezető többórás megbeszélése utál sajtótájékoztatón. A Jobbik nőké kifejtette, már az idén ra kerülő, előre hozott vála sokra készülnek. TOROCZKAI LÁSZLÓ, a HVIM teletheti elnöke szerint legir kább abban van nézetedén hogy a jelenlegi helyzetet „c utcán vagy a parlamenten i lül kell megoldani”. Abban megegyeztek: együttesen léf. ßl majd a fővárosi melegfe nulás megakadályozásáért. szust, amelyen újabb két évr lasztották meg Orbánt és a ji légi négy alelnököt. Schmitt Pál akkor visszak az alelnöki jelöléstől, viszor vállalta a 2009-es EP-válas; kampány vezetését. Orbán 2 óta pártelnök, ezt megelőz 1993 és 2000 között is ő volt desz meghatározó első embe Hősök tere: Tarlós beszélt a civil tüntetők között két-háromezresre lehetett be­csülni a tömeget a Civil Össze­fogás Fórum tüntetésén a Hő­sök terén. A kormány távozá­sát, előre hozott választások kiírását követelték. Ha szep­temberig nem írják ki a válasz­tásokat, általános sztrájkot szeretnének. Bár eredetileg pártsemlegesnek hirdették a demonstrációt, voltak ott politi­kusok, még a felszólalók kö­zött is. Tarlós István, a főváro­si ellenzék vezetője: „Milyen demokrácia az, ahol a hata­lom kiárusítja az ország vagyo­nát, és a hatalom nem veszi észre: nem kell a népnek?” Döntsön a nép! - ezzel a transzparenssel indult el a me­net egy Csepel teherautó mö­gött a Parlamenthez, ahol elfo­gadtak egy petíciót a kormány távozását sürgetve. A tüntetők állandó kellékükkel, egy libával Halálos utcai zavargások az iráni választás után Teherán Ellenfelük szerint Ahmadinezsádék csaltak - Vasárnap már a hatóság volt az úr az utcán Három reformpárti tüntető meg­halt, amikor a rendőrök össze­csaptak Teheránban a Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök újjá- választása miatt tüntetőkkel - je­lentette honlapján az Al-Arabíja hírtelevízió. Olasz tévéseket is megagyaltak. A BBC helyszíni tudósítása szerint vasárnap nyu­galom szállt Teheránra, de a rendőrség betonbarikádokat ál­lított a biztonság kedvéért. Irán szombaton hivatalosan is bejelentette: a hivatalban lévő el­nök, Ahmadinezsád a szavaza­tok 62,6 százalékát szerezte meg. Legfőbb riválisa, az egykori kor­mányfő, Mir Husszein Musszavi 33,75 százalékot kapott. Ez a nagyarányú győzelem azt sugallta az ellenzéki szava­zóknak, hogy csalás történhe­tett. Több ezer csalódott - első­sorban Teherán középosztálybe­li fiataljai - az utcákra vonult és összecsapott a rendőrökkel. A tüntetők közül körülbelül szá­zat letartóztattak az éjszaka fo­lyamán. „A voksolás tiszta volt, az eredménye pedig megkérdője­lezhetetlen” - fogalmazott Ahmadinezsád. Egyértelművé tette: második elnöki megbíza­tása alatt sem változik Teherán nukleáris politikája. Az ultra­konzervatív politikus azzal fe­nyegetőzött, aki meg merészeli támadni Iránt, keservesen meg­bánja. Ugyanakkor csak minden ötödik izraeli zsidó gondolja hogy egy atomfegyverrel ren kező Irán megpróbálja leroml ni Izraelt - derült ki egy va: nap közzétett közvélemény­tatásból. Mir Husszein Muss? mindenesetre fellebbezést m tott be az eredmény ellen, és vénytelenítést követel. Bél tüntetésekre szólította fel kövi it, a rendőrséget pedig ai hagyjon fel az erőszakkal. Joe Biden amerikai aleír szerint is kétséges az eredmé nem biztos benne, hogy a vála tás szabad és tisztességes v „Egyelőre el kell fogadnunk az eredményt, várnunk kell, nekem nem tűnt egyérteln nek” - mondta. ■ Vég Teheráni utcakép szombatról. Vasárnap tízezrek tüntettek az elnök mellett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents