Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)
2009-06-12 / 134. szám
>009. JÚNIUS 12., PÉNTEK 5 GAZDASÁG Az ingatlanadó az IMF-szerződés része is meg nem is Hároméves marad a gyes? család Sólyom visszadobta a Bajnai-csomag intézkedését 2012-ig európai uniós forrásból kívánják bővíteni az óvodai és bölcsődei férőhelyek számát, és megemelik a csoportlétszámokat is \ Fidesz kezdeményezi a parlament költségvetési bizottságának összehívását - mondta tegnap Cser-Palkovics András. A párt helyettes szóvivője szerint érre azért van szükség, mert sajtóértesülések szerint az IMF-fel kötött szerződés módosítása tartalmazza az ingatlanadó bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalást. A Fidesz követelte a szerződés nyilvánosságra hozatalát is. Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese közölte: nem zárkóznak el a nyilvánosságra hozataltól. Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap leszögezte: a vállalások között valóban szerepel a vagyonadó, a MÁV és az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása, ezeket a kérdéseket ugyanis „meg kell oldani”. ■ A kormány szerint a vagyonadó nem diktátum, szükség van rá. Fontos azonban tisztázni, hogy a hitelmegállapodás kifejezés félrevezető lehet. Az IMF-fel kötött egyezség ugyanis egyfelől számszerűsített technikai részletekre épül, másfelől a magyar kormány immár kétszer frissített szándéknyilatkozatára. Ez utóbbiban pedig nemcsak a vagyonadóval vagy az állami vasúttársaság finanszírozásával kapcsolatos kérdések jelennek meg, hanem valamennyi, az adókat, a járulékokat vagy az állami kiadásokat érintő kormányzati célkitűzés. Ennyiből tehát természetes, hogy a szándéknyilatkozat májusi módosításában felbukkan a heves viták kereszttüzében álló vagyonadó jövő évi bevezetése is. Ezek tehát nem IMF-diktátu- mok, a valutaalap azonban természetesen figyelemmel kíséri, hogy hazánk teljesíti-e a vállaltakat - fogalmaztak lapunk kérdésére a pénzügyi tárcánál. Érdemes megjegyezni, hogy olyan átalakítások, mint az 5 százalék- pontos járulékcsökkentés, a személyi jövedelemadó sávhatárának megemelése vagy az áfanövelés, szerepeltek az eggyel korábbi, március 11-i szándéknyilatkozatban is. A legutóbbi „frissítés” lapunk tudomása szerint egy-két héten belül kerül a nyilvánosság elé, a vagyonadóról szóló törvényjavaslat zárószavazása pedig június 29-én lesz. ■ Visszaküldte a parlamentnek a gyes megkurtításáról szóló törvényt Sólyom László. Az államfő szerint nem lehet elvenni a döntési szabadságot az anyáktól, hogy otthon maradnak, vagy bölcsődébe adják-e a gyereket. Vég Márton Sólyom László köztársasági elnök nem ért egyet a gyermek- gondozási segély (gyes) időtartamának három évről két évre csökkentésével, ezért nem írta alá a családtámogatási rendszer megváltoztatásáról szóló törvényt. Az államfő a jogszabályt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Fia a parlament változtatás nélkül ismét megszavazza, akkor az államfőnek már nincs mérlegelési joga, és alá kell írnia a törvényt. Sólyom is fontosnak tartja ugyan a kisgyermekes anyák munkába állásának támogatását, de szerinte pozitív, ösztönző intézkedésekre van szükség, és nem olyanokra, amelyek kényszert jelentenek. Ilyen pozitív intézkedések közé sorolta az államfő a bölcsődei férőhelyek számának növelését, a családi napközik létesítésének támogatását és a részmunkaidős munkavállalást. „A népesség elöregedése és alacsony gyermekvállalási hajlandósága miatt nem szabad az anyasági ellátásokat úgy módosítani, hogy azok további gyermekszámcsökkenést okozhatnak” - fogalmazott Sólyom László. Az államfő szerint a gyermek egészséges fejlődésére is kedvező hatással van, ha az anya szabadon, kényszerektől mentesen választja meg, hogy mikor, hogyan tér vissza a munka világába. Biztosan nem véletlen, hogy Budai Bernadett kormányszóviAZOKNAK A SZÜLŐKNEK nyújt segítséget 2010-től a családi gyermekfelügyelet új rendszere, akik nem tudják bölcsődében elhelyezni a gyermeküket, vagy késő estig dolgoznak. Az új intézmény a családi napközi mintájára jönne létre, azonban annál egyszerűbb és rugalmasabb lesz a létrehozása - például nem vő éppen tegnap jelentette be, hogy a gyes időtartamának csökkentése mellett a kormány programot dolgozott ki a gyerekvállalás ösztönzésére. Ennek keretében 2012-ig, főként EU-s forrásból, 15-16 ezerrel kívánják bővíteni az óvodai, bölcsődei férőhelyek számát. A kormány 2010. január 1-jétől 20 százalékkal megemeli a csoportlétszámokat (10-ről 12 főre) is, ezzel további 5000 férőhely jön létre. „Megismertetjük az államfővel a csomag egészét, mert nem hiányoznak belőle a hiányolt pozitív ösztönzők” - fogalmazott Budai. A Fidesz szerint a kormány felelőtlenül ígérget, miközben megszüntettek és integráltak lesz bonyolult szakhatósági engedélyezési procedúra -, igaz, kevesebb gyermeket vállalhat (maximum hármat). A családi gyermekfelügyelet a napközihez hasonlóan állami normatívát kap, és a kormány számításai szerint 2012-ig újabb 1000-1500 gyermek nappali ellátását oldhatja meg. bölcsődéket, valamint folyamatosan csökkentették a finanszírozást. „Most 96 ezer gyermek születik évente, ami azt jelenti, hogy az unió elvárásainak eleget téve 30 ezerre kell növelni a férőhelyek számát” - magyarázta Pelczné Gáli Ildikó. A Fidesz al- elnöke hozzátette: ma a bölcső- déskorúak 10 százaléka jár mindössze bölcsődébe, és 130 százalékos a férőhelyek kihasználtsága, vagyis már akkor várólistára kell vetetni a gyermeket, amikor megszületik. Az Országgyűlés még május 25-én fogadta el azt a jogszabályt, amely szerint a 2010. május elseje után születő gyerekek esetében kétéves korig jár majd a gyes. A gyermekgondozási díjat (gyed) legfeljebb annyi időre lehetne igénybe venni, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és maximum a gyermek kétéves koráig járna. A törvény szerint jövőre nem emelkedne a családi pótlék, amelynek összegét az idei szinten fagyasztanák be, és amelynek folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik. A terhességi gyermekágyi segély és a gyed igény- bevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött időre lenne szükség. Gyermekfelügyelet a későig dolgozóknak Itt az esély: zöld államháztartást! AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ZÖldítését, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő átalakítást szorgalmaz a jövő nemzedékek ország- gyűlési biztosa. Fülöp Sándor a kormányfőnek írt levelében figyelmeztet: a krízis külön kiadások nélkül tesz lehetővé a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés irányában történő átalakításokat. Veszélyben a fogyatékos emberek foglalkoztatása közel tízezer megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos tűnhet el a munkaerőpiacról, ha a kormány befagyasztja a Munkaerőpiaci Alapot - hívta fel a figyelmet Pintér Csaba, a CÉHálózat és a Munkaesély Szövetség közös szakértője. A szakember szerint a 4,2 milliárd forint forrásból gazdálkodó alap befagyasztása miatt az év végéig megszűnhet 32 komplex munkaerő-piaci szolgáltatás és 40 munkahelyi program is. Erdei: ősszel lesz a legrosszabb A pénzügyi válság már oldódik, a gazdasági válságból való kilábalás azonban hosszú ideig tart majd Erdei Tamás, az MKB Bank elnökvezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség volt elnöke szerint, aki úgy véli, a válság mélypontja Magyarországon ősszel lesz. Hangsúlyozta: a szociálisan rászorult adósok problémáit a bankrendszer nem tudja megoldani, esetükben az államnak kell beavatkoznia. További romlást vár Erdei Össztűz jobbról is, balról is Simorra? jegybank Kovács Tibor cáfolta, hogy az MSZP leváltani akarná az MNB vezetőjét A cégek kétharmada több mint egy éve vár a pénzére „Nem tudok olyan szándékról, hogy az MSZP el akarná távolítani Simor Andrást a jegybank éléről” - jelentette ki Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese az Index cikkére reagálva. A hírportál szerint a szocialisták el akarják távolítani a jegybankelnöki posztról Simort. Szerdán ugyanis a jegybank vezérkarát a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága elé citálták, ahol Simor jobbról is, balról is „éles támadásokat kapott”. A fideszes képviselők az „offshore-ügyet” hozták fel többször, és érzékeltették, hogy a jegybankelnök lemondását tar■ A kamatpolitika és az off-shore cég is vitatott. tanák megfelelő megoldásnak. A Fidesz sérelmezte, hogy Si- mornak három éve még kilencszázmillió feletti megtakarítása volt akkor is külföldön tartott befektetési jegyekben, ám az lecsökkent 2007-re 67 millióra, 2008-ban pedig nyolcvanmilliónyi vagyona volt befektetési jegyekben. A 800 milliós hiányzó részről a jegybankelnök vagyon- bevallásában hallgatott. Simor később bejelentette, hogy eladja Cipruson bejegyzett cégét, és az ellenértéket hazahozza Magyar- országra. Ezt Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője is csak részmegoldásnak nevezte. Több ügy miatt bírálják Simort A szocialisták több szakmai ügyben vonták kérdőre a jegybank vezetését. Sérelmezték, hogy miért ilyen magas a jegybanki alapkamat; nehezményezték, hogy az MNB miért nem bátrabb a kamatcsökkentéssel, miért nem segíti a kormány gazdaságpolitikáját, ha az inflációt nem érzi veszélyesnek. Újra elővették az ellenzék által korábban már többször firtatott kérdést: miért kellett olyan nagyot emelni az alapkamaton tavaly októberben, a forint elleni támadáskor. Kovács szerint teljes félreértése a bizottságban történteknek, ha úgy értelmezik, hogy az MSZP el akarná távolítani a jegybank elnökét. ■ É. S. A magyar cégek 65 százalékának van egy évnél régebbi lejárt kinnlevősége, egyharmaduk esetében pedig ennek mértéke meghaladja az 50 millió forintot - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. E szerint a kinnlevőségek emelkedése még sebezhetőbbé teszi a magyar kis- és középvállalkozásokat a jelenlegi gazdasági környezetben, veszélyezteti a cégek működését, rontja a jövedelmezőségüket. A romló fizetési morál és az emelkedő csődhányad nemcsak hazánkra, hanem az egész kelet-közép-euró- pai térségre jellemző lesz az idén, Magyarországon azonban már 2005 óta folyamatosan nő a fizetésképtelenségi eljárások száma - mutatott rá Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója. A március eleji 88 napos átlagos fizetési határidő június elejére 50 százalékkal, 132 napra nőtt - derül ki a Direkt- info Kft. három ágazat elemzéséből is. A fizetési fegyelem romlását a beszállítók nagy része képtelen lesz finanszírozni, és még korántsem értük el a mélypontot - vélik a cégnél. A felmérés szerint a helyzet a könnyűipari kereskedelemben a legrosszabb, itt a késedelmes napok száma duplájára nőtt. ■ 50 százalékkal nőtt a fizetési határidő is.
