Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)

1092009-05-13 / 109. szám

2 2009. MÁJUS 13., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Főiskola nélkül meghalna a város (Folytatás az 1. oldalról.) Egy biztos - fogalmazódott meg a háttérbeszélgetésen - hogy a diplomások magas szá­ma sokáig nem tartható, de változást csak az hozhat, ha majd nem lesz elég szakmun­kás és aranyért kapunk vil­lanyszerelőt, vagy vízvezeték­szerelőt. Ma még a szülők megítélése szerint a diploma megszerzése a legfőbb presz­tízsszempont, holott már évek óta az utcára termelik a tudás­gyárak a közgazdászokat, jo­gászokat. Dr. Rozgonyi József azt is hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetben is próbálják ma­gasra tenni a mércét, s a minő­ségi oktatás irányába elmenni, továbbá tervezik az „életen át tartó tanulás” elvét is átültetni a gyakorlatba. A diákokat ma már az interneten keresztül érik el leginkább, ezért frissí­tették honlapjukat, gyökere­sen átalakították marketingte­vékenységüket. Emellett csat­lakoztak az integrált szakkép­zési rendszerhez, amelynek a piaci igényekhez történő iga­zodás lenne az első számú fel­adata. Okos taktikával és támogatás­sal tehát túlélheti ezt a nehéz időszakot az intézmény, amely nélkül a város nemcsak szegé­nyebb lenne, hanem meg is hal­na - fogalmazott egy körtag. TNL Bencés házfőnök lesz a vendégük Nográdsipek. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele (házfőnöke) látogat május 20-án a tele­pülésre. Jövetelének célja, hogy megismerje a falut és vezetőit, a helyi keresztény általános Iskolát és óvodát, Tizenöt órai kezdettel szent­misét mutat be, 16 órától pe­dig a civil közösségi házban képekkel illusztrált elő­adást tart a házfőnök, mely részben szentföldi útjáról szól, illetve nevelési taná­csokat is ad szülőknek. A klub tagjai és az önkormányzati képviselő tegnap adták át az ajándékokat a kórház vezetőségének FOTÓ: GYURIÁN Salgótarján. Megkapó pillanatoknak le­hettek tanúi mindazok, akik kedden dél­előtt a Szent Lázár Megyei Kórház gyer­mekosztályán jártak, hiszen a Nők Sal­gótarjánért Klub valamint Szabó Péter önkormányzati képviselő adománnyal kedveskedett a gyógyulásra váró kisde­deknek. A történtek előzményei vissza­nyúlnak a salgótarjáni Tóparty fesztivál­ra, ahol a klub aktivistái a gyermekosz­tály javára gyűjtöttek napokon keresz­tül. Az összeget még meg is fejelték a jó­tékony hölgyek, hiszen kéthavi tagdíju­kat ajánlották fel a karitatív célra. Az adomány nem is kerülhetett volna jobb helyre, hiszen, mint dr. Bercsényi La­jos főigazgató főorvos elmondta, minden segítő kézre és minden jó szándékú támo­gatásra szüksége van az intézménynek, mivel a központi finanszírozás hiányossá­gait csak összefogással képesek áthidal­ni. Hasonló jó szándékról tett tanúbizony­ságot Németh Lajos, az SVG 2000 Kft. igazgatója és Kaister Miklós, a Taxco Kft. ügyvezetője, akik Szabó Péter önkor­mányzati képviselővel karöltve siettek a beteg gyermekek segítségére, gyógyulá­suk előmozdítására. A legnagyobb öröm az adományozók számára a bekötözött ke­zű és láztól piros gyermekek szemének csillogása volt. Dr. Saada Eyad gyermek- gyógyász szakfőorvos külön is köszöne­tét mondott kis páciensei nevében a sal­gótarjáni klub közösségének és mind azoknak, akik a jelenben és a jövőben is segíteni kívánják a gyógyítómunkát. Pótolták az ellopott emléktáblát Két év elteltével ismét emléktábla díszíti Oláh Jolán salgótarjáni szülőházának falát. A nemzetközileg is jegyzett roma származású festő tiszteletére, bronzból készített eredeti reliefet 2007-ben röviddel kihelyezé­se után ellopták. A mementót most civilek pótolták. Salgótarján. Az 1932-ben, Sal­gótarjánban született Oláh Jo­lán - az első roma művész, aki­nek munkáit életmű-kiállítá­son mutatták be - sohasem járt iskolába, írni és olvasni családtagjaitól tanult meg. Nyugdíjba vonulását követően, az 1970-es években kezdett el festeni. Szűkebb és tágabb ér­telemben vett hazánk mellett munkái külföldre is eljutottak: 1992-ben például Párizsban, a Magyar Intézetben is bemutat­kozott. A Romart Alapítvány kezde­ményezésére 2007 március 12- én, a 2005-ben elhunyt Oláh Jo­lán születésének 75. évforduló­ján, egy városi ünnepség kere­tében avattak emléktáblát a művésznő tiszteletére Salgótar­jánban. A hatvanszor nyolcvan centiméteres, bronzból készült mementó azonban alig két hó­napig díszeleghetett a Rákóczi út 31. számú ház falán - ahol Oláh Jolán élt és alkotott - azt ugyanis ismeretlen tettesek el­lopták.- Az ügyben lopás elkövetése miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen a salgótarjáni rendőr- kapitányságon - tájékoztatta la­punkat Medve Judit, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese: - A nyomozást azonban mára megszüntették, mivel az elkövető kiléte az eljá­rás során nem volt megállapítha­tó és a folytatástól sem volt vár­ható, hogy eredményt hoz. Az emléktábla pótlására irá­nyuló civil kezdeményezés egyik szervezője Gáspár István Gábor salgótarjáni író-újságíró volt, aki a mátraverebélyi műve­lődési ház vezetőjeként a múlt század nyolcvanas éveiben, az első Nógrád megyei cigány mű­velődési nap megrendezése kap­csán kötött ismeretséget Oláh Jo­lánnal és a ma is aktív festőmű­vész férjével, Balogh Balázs And­rással. Amint azt Gáspár lapunknak elmondta: a „megüresedett” helyre - a lopás tényéről tudósí­tó felirat mellett - egy időre az emléktábla repró-fotókópiája ke­rült (az Új Műhely reklámgrafi­kai cég segítségével), abban a re­ményben, hogy ez alapján vala­ki felismeri és megtalálja az ere­detit, ami azonban hiú ábránd­nak bizonyult. Felvetődött az is, hogy újra bronzba kellene önte­ni a mementót, ennek megvaló­sítására azonban nem akadt tá­mogató. Végül Rékasi János, a Romart Alapítvány elnöke és felesége, Uhl Gabriella művészettörténész - akik a költségeket magukra vállalták - egy ismerősük, í Nemzeti Színház kariatidái (oszlopokat helyettesítő nőalak jait) készítő Schrammal Imre ke ramikus tanácsára egy időjárás álló anyagból készítették el az el tűnt Oláh Jolán-relief másolatát - A reprodukció pontos más< az eredetinek, Kalmár Jáno: szobrász alkotásának, amely roma származású naiv festő Tónál című képének motívum nak felhasználásával készült < Egyetlen, ámde annál lényege sebb különbség, hogy a másola nem fémből, hanem szilikátix készült, amit talán kevésbé von zónák találnak a tolvajok. Enne! kihelyezésében önzetlenül se gédkeztek az Új Műhely reklám grafikai cég munkatársai - fo galmazott Gáspár István Gábor Tízmilliárd fejlesztésre Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. régi­ók három megyéjének teljes, valamint Pest és Jász- Nagykun-Szolnok megyék egyes területeit látja el villamos energiával. Fogyasztóként mondhatjuk, hogy zavarmentesen. Ehhez azonban jól karbantar­tott hálózatra, folyamatos szellemi és eszközberuhá­zásokra van szükség. A hatékony képzés érdekében Miskolc. Hans-Günter Hoggtól, az Elmű és ÉMÁSZ Nyrt. igaz­gatósági tagjától tudtuk meg, hogy ez évben a fejlesztések ér­téke meghaladja a 10 milliárd forintot. Új fogyasztók bekapcsolására 2,5 milliárdot terveznek költeni. Ezeket akkor lehet értelmezni, ha tudjuk, hogy 2007-ben kilenc­ezer, 2009-ben mindössze ötezer új fogyasztóval lehetett, illetve le­het a térségben tervezni. Hátra­menetben működik a gazdaság. A szolgáltató húszéves irányí­tástechnikáját magyar beszállí­tóval kétmillió eurós beruházási keretből korszerűsíti. Megújul a munkairányítási rendszer is, amelynek ha nem is a legfonto­sabb, mindenestre a leglátványo­sabb eleme lesz az, hogy a sze­relők laptopokkal lesznek ellát­va, ezekkel számolják el a vég­zett munkát. Megyei vonatkozású hír, hogy folyatják az elmúlt években megkezdett Nógrádkövesd, Ba­lassagyarmat 120 kV-os távve­zeték-hálózat rekonstrukciós munkáját. A mérési rendszer fej­lesztésére 1,2 milliárdot költe­nek. 75 ezer darab fogyasztás- mérő cseréjére kerül sor. A Miskolci Egyetem a legfonto­sabb innovációs partnerük. Ez évben negyvenmillió forint érték­ben tizenkét fejlesztési feladatot oldanak meg. Közülük igen érde­kesnek tűnik egy új közvilágítá­si megoldás alkalmazása. A LED lámpatestek kísérleti üzeme, a gazdasági mutatók értékelése Miskolc térségében folyik. (Folytatás az 1. oldalról) járműfényező, karosszérialaka­tos, villanyszerelő, fodrász, koz­metikus, pék, pék-cukrász és cukrász-szakképesítések iskola- rendszerben történő képzése, valamint a beiskolázásra vonat­kozó javaslatok álltak. A fórum résztvevőit dr. Nádai László, az Ipartestületek Borsod Megyei Szövetségének elnöke kö­szöntötte. Őt követte Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke, aki a bizottság beiskolázási irányára és arányára vonatkozó döntéseit ismertette a 2009/2010- es tanévre vonatkozóan. Az IPOSZ részéről Solti Gábor, a nem­zetközi és oktatási igazgató tar­tott előadást a szakképzés helyze­téről és az IPOSZ állásfoglalásáról Dr. Nádai László moderálása alatt vitafórumot rendeztek, melyet Telekné Dézsi Piroska nyitott meg előadásával. Ezt követően - jel­lemzően vállalkozók hozzászóló sával - kötetlen beszélgetés ala kult ki. Elhangzott, hogy a tanmű helyekben képzett fiatal szak munkások nehezen állják meg í helyüket a gyakorlatban. Tehá fontos lenne, hogy a szakmát a fi atalok a gyakorlatban, életszer! körülmények között tanulják. Az is kifejtették a hozzászólók: í szakképzés alapja a tanuló, a szü lő, az oktatási intézmény, a gazda ság szereplői, valamint az intéz mény fenntartói együttműködé se a hatékony szakmunkáskép zés érdekében. A rendezvényt a munkaadói é: a munkavállalói szervezetek, vala mint a kamarák által aláírt együtt működési megállapodás keretér belül rendezték meg, melynek cél ja a munkaerőpiaci szereplők isko larendszerű szakképzés koordiná dójában való részvételére történi felkészülés. A fórum szervezője < Pásztó és vidéke ipartestület volt Képünkön Hans-Günter Hogg átadja az első LEI>es lámpatestet Orosz Lajos miskolci alpolgármesternek Kórházban jártak, adományt vittek

Next

/
Thumbnails
Contents