Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)
1072009-05-11 / 107. szám
12 2009. MÁJUS 11., HÉTFŐ SPORTTÜKÖR Magabiztos tarjáni siker a győzelem napján kosárlabda NB I/B, férfiak, bajnoki döntő, 1. mérkőzés A remek csapatmunkájuknak köszönhetően magabiztos győzelmet arató salgótarjániak (fehér mezben balról Hartvich Tamás és Sebők Tamás) hasonló teljesítménnyel pénteken végleg térdre kényszeríthetik a SMAFC együttesét fotó: hüvösi csaba Wamsler SE-Salgótarján - Soproni MAFC-NYME 98-86 (26-22, 27-25,23-18,22-21) Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 1500 néző, vezette: Bognár T., Jakab L Wamsler SE-Salgótarján; SEBŐK 16/6, Wehner 11/3, GORSZKIJ16/3, HARTVICH 27/3, VAVRA 21/6. Csere: Kolarics 3/3, Kiss K. 4, Szabó Z. Vezetőedző: Dániel Tamás. Edző: Borisz Maljkovics, Stefan Svitek. Soproni MAFC-NYME: Bausz 2, POJBICS 28/18, Balogh G. 10/6, GOMBÁS 14/6, Csaplár-Nagy A. 10. Csere: Vesztergom 8, Derdák 8/6, Karácsonyi Zs. 6, Kovács B. Vezetőedző: Vetési Imre. Az eredmény alakulása. 1. perc: 6-0, 5. perc: 15-12, 8. perc: 25-16, 13. perc: 33-28, 18. perc: 47-37, 24. perc: 60-51, 28. perc: 72-58, 34. perc: 83-70, 38. perc: 90-82. Kipontozódott: Balogh G. (40.). Pontosan hatvan esztendővel ezelőtt, az 1948 49-es idényben szerepelt először és mindmáig utoljára salgótarjáni férfi kosárlabdacsapat a sportág élvonalában, ám az idei szezonban a szép lassan a múlt ködébe vesző hőskor sikereinek felélesztésén ügyködő kései utódok sohasem látott közelségbe kerültek ahhoz, hogy a többek között Kőbán László, Földi Gyula és Kovács Emil nevével fémjelzett SSE nyomdokaiba lépjenek. A sors, no meg a már sokszor elátkozott versenykiírás igazságtalansága, hogy az újoncként remekül menetelő Wamsler SE biztosan nem ünnepelheti saját közönsége előtt eseüeges bajnoki címét, hiszen az országos szövetség „szakemberei” meglehetős hozzá nem értésről tanúbizonyságot téve a két győzelemig tartó finálé mindent eldöntő harmadik mérkőzését - amelyre persze csak abban az esetben lehet szükség, ha Salgótarjánban és Sopronban egyaránt hazai siker születik - semleges helyszínre írták ki. Bár a pontvadászatot lebonyolító férfiliga egy, a csapatok többségének jóváhagyásával született határozatával a rájátszás megkezdése előtt felülírta a szabályzat fent említett pontját, a módosítás miatt hátrányos helyzetbe kerülő soproniak vétójának köszönhetően végül mégis az eredeti felállás maradt érvényben. Idén tehát utoljára szerepelt hazai pályán a szakmai stábját a Kassa női együttesének vezetőedzőjeként a napokban egy szlovák bajnoki aranyérmet már besöprő Stefan Svitekkel megerősítő tarjáni legénység, nem meglepő hát, hogy kiemelt figyelem kísérte a mieink SMAFC elleni döntős párharcának „győzelem napi” - 64 évvel ezelőtt május 9-én ért véget Európában a második világháború - nyitó felvonását. Melynek első vastapsát Székyné dr. Sztrémi Melinda kezdő feldobása aratta, s a mintegy másfél ezres publikum jókedvét csak tovább fokozta, hogy a (polgár)mesteri felvezetést követően valóságos álomrajtot vett az első három támadását egyaránt könnyű ziccerekkel befejező, s pillanatok alatt hat ponttal meglépő hazai alakulat Nem csoda, hogy az alapszakaszban ugyancsak saját csoportjának élén záró, a rájátszás korábbi szakaszában pedig a Jászberényt és a Nagykanizsát búcsúztató SMAFC sok nagy csatát megélt szakvezetője, Vetési Imre kevesebb, mint egy perc elteltével máris magához rendelte zavartan tébláboló tanítványait. Akik közül leginkább Pojbics Szabolcs vette a veterán trénertől érkező adást: a rutinos hátvéd gyors egymásutánban betermelt két triplájával és egy középtávoli tempójával az első negyed derekára a vendégek minimalizálták hátrányukat. A folytatásban azonban az exsop- roni Vavra András vezetésével ismét szigorítottak védekezésükön a vendéglátók, s a rivális újabb megtorpanását kihasználva a társak kiszolgálásában is élenjáró Sebők, valamint a kellemetlen bordasérülését látszólag teljesen kiheverő Hartvich találataival nem sokkal a kisszünet előtt 26- 16-ra alakították az állást Az ekkortájt különösen sokat bakizó egyetemisták elsősorban a két hárompontosával egy 10-2-es vendégrohamnak utat nyitó Balogh Gergelynek rebeghettek hálát hogy nem dőlt el idejekorán a találkozó, hiába zárkóztak fel azonban a második etap elejére ismét egyetlen kosámyi távolságba, a nyugat-magyarországiak játékában továbbra sem igazán volt érezhető a fordításhoz szükséges plusz. Csapat- és egyéni teljesítmények, valamint motiváció tekintetében a mieink egyaránt riválisuk fölé kerekedtek, s a palánkot nagy elánnal ostromló Gorszkij és Vavra, az ördöngös Sebők, valamint a nyugodt erőt megtestesítő Hartvich „páratlan” (vagyis többnyire egy, illetve három pontot érő) góljai szép lassan ismét két számjegyű különbséget eredményeztek. A félidő hajrájában azért a dunántúliak is megrázták magukat, s Pojbics, Gombás, valamint Vesztergom révén a nagyszünetre ismét közelebb lopóz- tak az első húsz percben hét távoli kosarat beszedő tarjániakhoz (53-47). A térfélcserét követően egyértelműen a palánkok alá helyeződött át a küzdelem súlypontja, a nagyok játékába csupán hébe-hóba kotyogtak bele a mezőnyemberek. Amíg azonban a Veszprém elleni párharchoz képest ezúttal picit visszafogottabb Wehner, illetve Pojbics hárompontosai gyakorlatilag kioltották egymást, addig a „fő hadszíntéren” a Hartvich-Vavra duó elsöprő fölénybe került a jóval nehézkesebbnek tűnő, s a személyi hibákat is szaporán gyűjtögető Csaplár-Nagy Amold-Vesztergom kettőssel szemben. Az ismét nagyszerű hangulatot varázsoló publikumot olykor kimondottan látványos megoldásokkal szórakoztató tarjám centerpáros nem kevesebb mint tizennyolc egységgel részesedett csapata harmadik negyedbeli huszonhármas összetermésé- ből, döntően hozzájárva ahhoz, hogy a záró periódus elejére stabilan tíz pont fölött állandósult a felek közötti távolság. Ráadásul a folytatásban Kiss Károly, Sebők és Gorszkij személyében erősítést is kaptak a kimagasló teljesítményt nyújtó hazai középjátékosok, így hiába kezdtek mindent egy lapra feltéve huszáros hajrába a soproniak, Derdákék négy remekbe szabott triplájuk dacára sem tudtak már egyszer sem nyolc pontnál közelebb férkőzni a végjátékban is higgadtan kosárlabdázó vendéglátókhoz. Sőt, a finisben a mezőny két legeredményesebb tagjának, Hartvich Tamásnak és Pojbics Szabolcsnak a gólpárbaja ugyancsak a hazai sikerével zárult, így végül tizenkét pontos különbséggel született meg a tucatsikemek még véletlenül sem nevezhető tarjáni diadal. A szép számú és igen lelkes közönség a lefújás után méltán ünnepelte percekig felállva a végig előnyben játszó Wamsler SE együttesét, amely magabiztos sikerével mindössze egyetlen győzelemnyi távolságba került attól, hogy több mint fél évszázad elteltével ismét élvonalbeli kosárlabdacsapattal ajándékozza meg Salgótarjánt. A finálé első felvonásán látott elszánt és roppant tudatos játékkal, illetve javuló védekezéssel a mieinknek esélyük lehet arra, hogy már a pénteki, soproni visszavágón lezárják a két győztes mérkőzésig tartó párharcot - amihez persze a saját pályájukon az idei szezonban még veretlen egyetemistáknak is lesz egykét szavuk... üámiel Tamás: - Kívülről biztos viszonylag simának tűnhetett ez a mérkőzés, de higgyék el, nagyon megdolgozott a csapat a sikerért. Rendkívül fontos momentum volt, hogy'úgy tudtunk kezdem, hogy a Sopronnak már az első percben időt kellett kérnie. Már ott megtörtük kicsit a hitüket, de a győzelmet a koncentrált, néhol látványos játékunk hozta meg. Egy null ide, természetesen nyerni megyünk Sopronba is. Vetésűmre: - Gratulálok a nagyon ösz- szeszedetten játszó salgótarjáni csapatnak, amely hibáinkat rendre kosarakkal büntette. Elismerésem a szurkolóseregnek .is, véleményem szerint egy kifejezetten jó mérkőzést láthatott a közönség. ■ Horváth Péter Nem várt nagy különbségű vereség kézilabda NB I/B, Keleti csoport, 23. forduló Szerkesztőségünk számítógépeit a NŐD 32 antivirus syst mm antivirus védi. 2009. május 15-16-17. Salgótarján, Főtér Európai Borlovagrend felvonulása- május 15., 16.30 Borvacsoraest Konyári Jánossal, az év borászával- május 16., 19 ó. (Bejelentkezés alapján.) Borkóstoló mindhárom napon 15 kézműves borászat remekeiből ‘fafffinn Effio Salgótarján, Kassai sor 26. tarjanborhaz@chelIo.hu Telek András tel.: 30/9242638 Balassagyarmati Kábel SE - Kiskunfélegyháza KHTK 25-33 (13-16) Balassagyarmati Városi sport- csarnok, 350 néző, vezette: Agnecz, Sipos. Balassagyarmati Kábel SE: Síró- Takács N. 7/2, Kovácsovics 7, Piroska, STÉHU 7/4, Babicz 2, Rácz. Cs.: Jakab (k.), Kajdy, Széles Z. 2, Forgács, Jakubecz, Szabó András, Demus. Edző: Szabó Attila. Kiskunfélegyháza: KÖTELES- Szőllősi 2, BODA P. 10, Csató Dávid 4, BASARICS 5, Pásztor I. 1, Nagy T. 4. Cs.: Varga Zs. (k.), Horváth 2, Takács P. 4, Csató Dániel 1, Magyar, Danku, Molnár. Játékos-edző: Pásztor István. Hétméteresek: 7/6 illetve 1/1. Kiállítások: 8 perc + kizárás (Jakubecz), ill. 14 perc. Az eredmény alakulása: 10. perc: 5-5, 17. perc: 7-11, 24. perc: 10-14, 26. perc: 13-14,36. perc: 16-20, 43. perc: 19-24,51. perc: 20-29, 57. perc: 23-32. Takács Norbert révén hazai találattal indult a mérkőzés, majd a hatodik percig ugyanő szerezte a kábeles találatokat. Kiskunfélegyházi oldalról rendszeresen jött a válasz, így fej fej mellet haladtak a csapatok egészen a tizedik percig. Ekkor Basarics és Boda Péter találataival kétgólos előnyre tett szert a vendégcsapat. A játékrész közepén három góllal vezettek a félegyháziak. Egy hazai gólra mindig egy góllal válaszoltak Boda Péterék, és bár megvolt az esély a felzárkózásra, hiába talált a kapuba Kovácsovics és Stéhli Csaba nagyszerű átlövések után a két találat között Takács Norbert kihagyott egy hétméterest, így egy- gólos különbség helyett a huszonnegyedik percre gyorsan visszaállt a korábbi háromgólos vendégvezetés. Két perc alatt Stéhli és Kovácsovics remek találataival egyenlítési esély mutatkozott, de elég volt a védekezés és támadásbeli pontaüanság és szünetre Csató hétméteresével és a végig remekül játszó Boda találatával ismét három gól lett a Kiskunfélegyháza előnye. Szünet után egy perc alatt két gyors góllal nyitott a Kábel, de a vendégek védekezése, ha lehet még jobb lett mint az első játékrészben. A koreográfia maradt ugyanaz, amit már megszokhattunk, hazai gólra mindig egy két góllal válaszoltak a vendégek, így az ötvenedik perc tájékán ötgólos volt a félegyháziak előnye. Ez nagyon megzavarta a hazai játékosokat, mert támadásban kezdtek sok labdát elszórni, ezt kihasználta a vendégcsapat. A vereség ellenére a mérkőzés végén a közönség vastapssal köszönte meg a kábeles fiúk egész évben nyújtott nagyszerű teljesítményét - ne feledjük, ősszel a városi sportcsarnok valódi oroszlánbarlang volt, ahol csak a Ferencváros tudott pontokat szerezni - mellyel csoportjukban erős középcsapattá nőtték ki magukat Szabó Attila: - Ez volt az a mérkőzés ahol bármivel próbálkoztunk semmi sem sikerült. Ellenfelünk sajnos védekezésben és támadásban is fölénk nőtt, szinte minden próbálkozásunkat meghiúsított, így nem volt esélyünk a győzelemre. Pásztor István: - Számítottunk egy nagyon kemény mérkőzésre, mely úgy érzem a második félidő közepéig meg is valósult. Ott jobban bírtuk erővel, és így sikerült ilyen arányú győzelmet aratnunk. Ifi: 36-25. ■ Kanyó Ferenc A Kábel (fehér mezben) alulmaradt a Kiskunfélegyháza ellen
