Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)
1052009-05-08 / 105. szám
6 2009. MÁJUS 8., PENTEK GAZDASÁG A BUX index 2009. május 7-én 14400 Nyitóérték: ....I Változás: 0,62% I 14 200 13976 —— 14000 13800 13600 13400 13200 13000 Előző napi záróérték: 13809 Záróérték: 13894 Í5.30, ' a New Yorki 9 tözsde nyitása/| l»«t/09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK_________________2009.05.07. textet ___UMwárffQ mami*, móR Ph ytaxla 9 12,5 17 Danubius 3980 5,29 206 Égls 14295 4,76 708 TVK 2100 3,96 67 Synergon 778_______3,04 377 fe nási Mit» - 2,42 15 MTelekom 569 1,78 2 048 Any 751 1,62 23 VESZTESEK forrás: bét Pannergy 900 -4,25 35 OTP 2972 -1,32 19809 A 6UX index az elmúlt napokban 14200 13 809 11400 ----------------------------------po rt/04.27 04.28 04.29 05.04 05.05 05.06 Z"’*’ FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.07.) Ij elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus 39380 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 33 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 35 800 TAKARMÁNYÁRPA 2009. augusztus 32 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 68 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. május 7-én. /Ft $/Ft CHF/Ft í i i 278,74 209,61 184,13-5,73 Ft-4,08 Ft-4,51 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Eurwalutaárfolyamok (folinl/euró, 05.07.) Allianz Bank 276,08 290,24 Budapest Bank 268,30 284,90 CIB Bank 271,68 294,32 Citibank 271,67 294,31 Erste Bank 275,56 291,44 K&H Bank 272,55 , 288,25 MKB Bank 277,39 291,61 OTP Bank 270,27 284,13 Raiffeisen Bank 274,21 286,55 Mentőcsomagra várnak az építők építőipar Az ágazat szereplői kétségekkel fogadják a fellendítést célzó programot Az építőipar bajait kívánja orvosolni az a javaslat- csomag, amelyet a héten fogadtak el. A cégek ezt üdvözlik, ám egyáltalán nem biztosak abban, hogy ennyi elég az ágazat megmentésére. Bisztricsány iulianna Közhelyszámba megy, hogy beszűkültek az építőipari finanszírozási források, több százmilliósra duzzadt a lánctartozások állománya, alvállalkozók tömege megy csődbe, mert nem kapják meg munkájuk ellenértékét, az egész ágazatot megfertőzte a feketemunka. Mindezen „betegségekre” kínál szándékai szerint gyógymódot a most elfogadott országgyűlési határozat. A szakma azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel az intézkedéseket. A szakma elvárásai szinte kivétel nélkül szerepelnek az anyagban - üdvözli a javaslat- csomagot Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint most minél előbb a cselekvésnek kellene átvennie a terepet. Különösen az „azonnali” határidővel megjelölt intézkedések mielőbbi bevezetését tartja sürgetőnek. Az intézkedések jó irányba mutatnak, ám a Biztos kéz programja jelenlegi formájában nem alkalmas a lánctartozás problémájának megoldására - vélekedik. Ugyanis éppen a legaggályosabb kérdést, az irreálisan alacsony megbízási árak ügyét nem rendezi. A tervezett intézkedésekkel tisztulna az építőipar, ám elsőként az ágazat alapvető problémáját, a forráshiányt kellene megoldani - állítja Kató Aladár, a Tondach vezérigazgatója. Tapasztalatai szerint egyre nehezebb a hitelfelvétel, ma már a bankok a projekt értékének 40- 50 százalékát is elkérik önrészként. Ráadásul számos egyéb pénzügyi intézkedés - a 25 százalékosra emelendő áfa, a szoc- pol megszüntetése, az államilag támogatott lakáshitelek megvonása - erősen fékezi, illetve drágítja a beruházásokat. Az építőanyag-ipari cégek ma már ott tartanak, hogy nem tudják termékeiket eladni. Emiatt a Tondach leállította békéscsabai téglagyárát, s a múlt hét óta áll az egyik cserépgyártó kemencéje. A vezérigazgató szerint erősen lendítene a szektor helyzetén, ha beindulna az államilag támogatott bérlakásépítés. A Biztos kéz szerinte jó megoldás lehet, ahogyan a felújítás ötszázalékos áfája. „Ez némiképp visszafogja majd a feketemunkát” - véli. Hosszú távra szóló intézkedéseket látna szívesen Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezetője az új, több pontján „lózungnak tűnő" javaslatcsomag helyett. Bár szerinte is - elvben - jó megoldás lehet a Biztos kéz, a hazai jogi helyzetben kiskapuk tömege kínálja magát a kibúvásra. Számos országban egyszerűen megengedhetetlen, hogy a megrendelő ne fizessen az elvégzett munkáért. Romániában például az adósok börtöne is ott áll fenyegetésként. Nagy bajnak tartja az ügyvezető, hogy szinte alig halad előre a panelprogram, amely pedig számos ágazati szereplőnek nyújthatna menekülési útvonalat a válságban. Norbert Schwarzmüller, a Wienerberger Téglaipari Zrt. vezérigazgatója is üdvözli a szándékot, amely az építőipar súlyos helyzetének javítására irányul, ám „szomorúan veszi tudomásul”, hogy a például Belgiumban és Spanyolországban bevezetett átmeneti áfacsökkentés Magyar- országon csupán a használt lakások felújítására vonatkozik. Reméli, talán eljött az ideje, hogy az évek óta emlegetett közhasznú bérlakás-építési program megvalósítása is reális közelségbe kerüljön. A cég hazai téglagyárai közül egyébként most egyik sem működik, itt van ugyan az építési szezon, de nincs kereslet a piacon. A kormány reményei szerint az új intézkedés véget vet a lánctartozásnak megszűnhet a lánctartozás az építőiparban, ha a parlament elfogadja a második építésügyi csomagot. A javaslat része az engedélyezési idő lerövidítése, a kivitelezők kötelező regisztrációja, és a beruházások vállalkozóit kifizető fedezetkezelő meghonosítása - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. A fedezetkezelő bevezetése a lánctartozást úgy szünteti meg, hogy a folyamat végén lévő alvállalkozót fizeti ki először. A szakállamtitkár elmondta: a javaslat szerint minden alvállalkozót bejegyeznek az építési naplóba, a teljesítést a fedezetkezelővel együttműködő műszaki ellenőr igazolja, a fedezetkezelő pedig kifizeti a járandóságot. Több magyar tőkét helyezhetnek ki külföldre bővülés A tavalyi gyenge teljesítményt a nyereség újrabefektetésének elmaradása is okozta Erre az évre 2-3 milliárd euró értékű magyar működőtőkekihelyezést prognosztizál a szaktárca. Kutatók szerint tovább erősödik a tőkekihelyezési koncentráció, és a legnagyobb szereplők (Mól, OTP) mozgatják majd ezt a részpiacot, a kisebbek visszafogják külpiaci terjeszkedésüket. Tavaly 1,1 milliárd eurós volt a kihelyezés, ez az elmúlt négy év leggyengébb teljesítménye volt. Miközben tavaly a korábbi évekhez képest jócskán visszaesett a magyar működőtőkeexport értéke, 2009-re a múlt évi két-háromszorosát várja Garamhegyi Ábel. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, külgazdasági kormánymegbízott lapunknak ezt a válsággal indokolta. Elmondta: a krízis idején a cégek olyan megoldásokat igyekeznek találni, amelyekkel olcsóbbá tudják tenni termelésüket. Ennek megfelelően főként Szerbia és Románia % lehet a fo célpont, de a regio töb- s bi országa is vonzó marad. Mindenesetre a múlt évi eredmény gyenge volt. Az ICEG által az ITD Hungary számára készített összesítésből kiderül: tavaly a magyarországi cégek tőkekihelyezésének értéke 1,1 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 2,7, és a 2006-os 3,1 mil- liárdról. A kihelyezett tőkebefektetések döntő része részvény és egyéb részesedés szerzése formájában valósult meg (1046 millió euró). Az újra befektetett jövedelem részesedése csekély volt (114 millió euró). Ilyen alacsony érték utoljára 2005-ben fordult elő - áll a kutatóintézet elemzésében. Az év végén a kihelyezett tőke állománya 13,9 milliárd euróra nőtt. A legkedveltebb célország tavaly a Mol INA- részvényvásárlásának köszönhetően Horvátország volt. Az állományi adatokat tekintve továbbra is Szlovákia áll az első helyen. Ágazati bontásban a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás és a nukleáris fűtőanyaggyártás alágazatban volt a legjelentősebb tőkekihelyezés (927 millió euró). Emellett a „hagyományosan” tőkekihelyező pénzügyi szektor ért még el jelentősebb eredményt tavaly (410 millió euró). ■ N. Vadász Zsuzsa Csehország előzött tavaly a legtöbb versenytárs országban mérsékelt maradt a tőkekihelyezési aktivitás, nem úgy a cseheknél először fordult elő, hogy a cseh vállalatok több FDI-t fektettek be külföldön, mint a magyarok (1,3, illetve 1,1 milliárd euró). Magyarország az állományt tekintve így is toronymagasan az első 13,9 milliárd euróval. de Csehország közelít (7,1 milliárd), s azon a pályán mozog, amelyen hazánk néhány évvel korábban elindult. A Mól az egyik legfontosabb magyar befektető külföldön. Horvátországban az INA tulajdonosa. Az építőipari termelés alakulása (12 havi változás, százalék)
