Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)
1232009-05-29 / 123. szám
2009. MÁJUS 29., PENTEK KOZELET Gyermekrablás miatt vádat emeltek a francia I az orosz Irina Belenykaja elten, de szabadlábra helyezték, sőt még < is hazatérhet. Betenykaját áprilisban fogták el Magyarországon az ukrán határon / kislányával, és szerdán adták át a francia hatóságoknak Ferihegyen. Marké Béla RMDSZ-elnök (jobbra) Budapesten arról beszélt, hogy a magyar tisztségviselők romániai elbocsátása etnikai tisztogatást is jelent Tisztogatás a hivatalokban? segítség Az új kormány nem spórol a határon túliak támogatásán Lottóbevételeket kap a kulturális alap A megszűnő kulturális járulék helyett az ötös lottóból befolyó szerencsejáték-adó 90 százalékából gazdálkodhat 2010-től a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) - jelentette be az oktatási és kulturális miniszter. Hiller István emlékeztetett arra, hogy a jövő év elejétől életbe lépő változások hosszú idő óta tartó vita végére tesznek pontot. Moszkva ellenzi a Phenjan elleni szankciókat Moszkva kész támogatni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hozzon Észak-Koreáról, de ellenzi a szankciókat - közölte az orosz külügyi szóvivő. Andrej Nyesztyerenko hangoztatta, hogy türelemre van szükség, és folytatni kell a párbeszédet Észak-Korea nukleáris programjáról, amely sokakban aggodalmat vált ki. Újra Baka András az államfő jelöltje ISMÉT BAKA ANDRÁST jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének Sólyom László államfő - tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal. A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi elnökének, Lomnici Zoltánnak a mandátuma egy éve, 2008 júniusában lejárt Sólyom László államfő egyszer már jelölte Bakát, de nem kapta meg a kétharmados többséget a parlamentben. Ismét nekifut Baka Az RMDSZ szerint etnikai tisztogatási hullám kezdődött Romániában. Bajnai Gordon miniszterelnök megígérte: a válság ellenére sem csökkentik a határon túli magyarok támogatását Vég Márton A határon túli magyarok támogatását a válság okozta nehézségek ellenére sem csökkenti a kormány - jelentette ki tegnap Bajnai Gordon miniszterelnök a magyar-magyar kormányzati konzultáción. Korábban a határon túliak támogatásáról a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a magyarországi pártok közösen döntöttek. Az új rendszerben már a kormányfő és az érintett országok magyar pártjainak vezetői állapodnak meg a rendelkezésre álló keret arányairól és céljairól. Idén a közel tízmilliárdos keretösszeg negyven százaléka a romániai magyarságnak jut. Bajnai hangsúlyozta: „a határokon túl élő magyarságnak nem mindegy, hogy Magyarország milyen gazdasági állapotban van, mert csak egy erős, fejlődő anyaország lehet képes arra, hogy biztosítást, támogatást adjon a határon báliaknak”. Most különösen a romániai magyarságnak számít minden egyes forint a Szülőföld Alapból, mert amíg az RMDSZ kormányon volt, addig a román költségvetésből is igénybe tudtak venni bővebb támogatásokat, de ma ez nem áll rendelkezésünkre. „Minden politikai erő a maga emberét viszi be a hivatalokba, ez a gyakorlat azonban szétveri az egész rendszert. A magyar tisztségviselők esetében ez etnikai tisztogatást is jelent, mert a magyar szakemberek helyett románokat ültetnek a pozíciókba” - mondta lapunknak Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint az így kialakult helyzetnek köszönhetően számos intézményben, a magyar többségű megyében magyarok nélkül döntenek a fontos ügyekben. Példának említette, hogy Maros megyében az oktatási tanfelügyelőség 4 tagja közül most egy sem magyar, jóllehet a megye 40 százaléka magyar ajkú. A 75 százalékos magyar lakosságú Kovászna megyében pedig a vezetők 50 százaléka volt magyar, most megint visszavették 15 százalékra. „Megköszönjük, hogy nem zárják be a kassal konzulátust” - jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke. Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye is: az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia megsérti az ígért status quo megtartását és nemzetközi vállalásait. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke pedig elmondta, hogy semmi sem valósult meg a közös vállalásokból, amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Egy évvel a szerbiai választások és a kormányalakítás után ezért „végig kell gondolnunk, hogy mit teszünk” - mondta Pásztor István. Göncz Kinga levélben kerte számon Schmitt Pált „Az európai parlamenti választás lehetőség arra, hogy az emberek kifejezzék politikai akaratukat, azt, hogy nem tűrik például a további privatizációt, vagy nem fogadják el az ingatlanadót” - hangoztatta tegnap Semjén Zsolt. Á KDNP elnöke szerint ha az emberek többsége június 7-én beírja az elégtelent a Gyurcsány- Bajnai kormány bizonyítványába, akkor ennek a kormánynak csak arra van felhatalmazása, hogy ügyvezető jelleggel működjön az előrehozott választásokig. A Fidesz-KDNP már az első költségvetési évében bevezeti a családi adózást. Göncz Kinga levélben kérte számon a Fidesz EP-listavezető- jétől az Európai Parlamentben ■ Göncz Kinga sérelmezte, hogy a Fidesz nem beszél Európáról. hozott döntéseit. A volt külügyminiszter például azt firtatta, hogy Schmitt Pál miért hiányzott 2006 decemberében az EU 2007-es költségvetésének szavazásáról, vagy miért nem támogatta azt a javaslatot, amely európai szinten minimálisan 18-ról 20 hétre növelte volna a szülési szabadság időtartamát. Göncz sérelmezte, hogy a Fidesz kampányában egyetlen olyan óriásplakát vagy tévéhirdetés sincsen, amelyben a Fidesz akár egyetlen szót is szól Európáról vagy az Európai Parlamentről. „Az MDF programjában is különbözik a többi párttól, hiszen egy modern kapitalista piacgazdaság kialakítására törekszik” - hangoztatta tegnap Nyíregyházán Bokros Lajos. Az MDF EP- listavezetője korábban azt gondolta, hogy közgazdászi elképzeléseit az MSZP karolja majd fel, de a szocialisták voltak azok, akik leginkább elhallgatták azt, hogy a Bokros-csomag a csődtől mentette meg az országot. Az MDF azt javasolja, hogy a kormány egyenes ági leszármazottak esetében törölje el az ajándékozási illetéket. ■ Éber S. A válság ellenére marad a külpiaci hálózat A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM, illetve a gazdasági tárca által felügyelt külpiaci hálózat külön költségvetésen van, így önállóan döntenek arról, hogyan spóroljanak - hangsúlyozta lapunknak Garamhegyi Ábel szakállamtitkár, külgazdasági kormánymegbkott. A jelen helyzetben úgy látja: sehol sem kell megszüntetniük külgazdasági szakdiplomatai posztot Jelenleg 88 ilyen állomáshely van. Egyes - főként uniós országbeli - külpiaci irodákban csökkentik a létszámot, s az ott felszabaduló státusokat más országokban töltik be. Emellett bővítenék Bakuban és Tripoliban. Leszedték a keresztvizet az országról amnesty-jelentés A romákat és a melegeket hátrányos megkülönböztetés éri Törvénysértő a TMRSZ működése Bencze szerint A roma közösség továbbra is az élet minden területén megkülönböztetéssel kénytelen szembenézni, és a melegek is változatlanul erőszakos csoportok intoleranciájával találkoznak - áll az Amnesty International (AI) tegnap kiadott világjelentésének Magyarországról szóló fejezetében. A 2009-es összefoglaló szerint a romákat továbbra is sújtó megkülönböztetések közé tartozik a közoktatáshoz, az egészség- ügyi szolgáltatásokhoz, a lakhatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hiányos hozzáférés. 170 településen szegregált oktatás folyik, és az ezt felszámoló intézkedések egyes helyi hatóságok részéről ellenállásba ütköznek. Az AI felidézi, hogy a tavalyi melegfelvonulás részvevőit kísérő rendőrökre „több száz erőszakos szélsőjobboldali tüntető robbanószerkezeteket hajigáit, miközben fenyegető szólamokat skandált”. A felvonulást először nem engedélyezték, de nemzetközi és hazai nyomásra megváltoztatták a döntést. A jelentés kiemeli a Magyar Gárdát, amelyet „elsődlegesen romaellenes, radikális jobboldali szervezetként” ír le. Az összefoglaló kitér arra, hogy tavalyig még nem azonosították azokat a rendőrtiszteket, akik felelősek voltak a tüntetőkkel szembeni nem megfelelő bánásmódért a 2006-os demonstrációk során. ■ É. S. A tavaly nyári melegtüntetés rendőri védelmét bírálatok érték Törvénysértő a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) működése, ezért Bencze József országos rendőrfőkapitány ügyészségi vizsgálat megindítását kezdeményezte. A rendőrség befejezte a TMRSZ és a Jobbik együttműködési megállapodásával kapcsolatban indított vizsgálatot, amelyet Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezett. A vizsgálat szerint a TMRSZ egyes képviselőinek tevékenysége, politikai tartalmú közleményei, a politikai tevékenységet feltételező megállapodás aláírása, a szolgálati rend és fegyelem elleni megnyilatkozások együttesen annak megállapítására vezettek, hogy a szakszervezet működése a rendőrség rendeltetés- szerű működését gyakran veszélyezteti, és ezért törvénysértő. Vona Gábor, a Jobbik elnöke törvénysértőnek nevezte a Draskovics által kezdeményezett vizsgálatot, mivel a szakszervezetek felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet, így Bencze nem volt jogosult a vizsgálatra. A TMRSZ főtitkárának, Szima Juditnak a Tolna megyei főügyészhelyettes pedig korábban hivatalosan azt válaszolta, hogy a szakszervezet az alapszabálya értelmében más szervezetekkel együttműködhet, és megállapodásokat köthet. ■ É. S.
