Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)

1032009-05-06 / 103. szám

4 2009. MÁJUS 6., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Mindenki tudja, hogy napjainkban a településeken a fejlesztés, a felújítás erősen pályázatfüggő. Az is tény, hogy egy-egy önkor­mányzat mennyire él a pályázat adta lehetőségekkel az elsősorbaji a képviselő-testületen, a polgármestereken múlik. A pályázat útján elnyert támogatások többségéhez önerő is tartozik. Azaz önkormányzat, amely a pályázatok lehetőségével szeretne a településen több mindent megvalósítani, rangsorol, tervez, megteremti az önerőt, s felkészül egy-egy pályázat benyújtására. A nógrádmegyeri önkormányzat, élén Verbói Gábor polgármesterrel, azon önkormányzatok közé tartozik, amely átgondolt, megtervezett, jól előkészített pályázatokkal több mindent megvalósított a községben. Nógrádmegyer: a pályázó község Kordában tartják az árhullámot Nógrádmegyerből az ember akár Szécsény, akár Salgótarján felé Indult el, kátyúkkal tarkított rossz állapotban lévő közúton volt kénytelen autózni. A gépko­csivezetők sokat bosszankodtak a rossz út miatt. így voltak ezzel nemcsak a nógrádmegyeriek, a közigazgatásilag Szécsényhez tartó- v| zó benczúrfalvai- ak, kisgéciek, magyargéciek, sóshartyániak is, s mindazok, akik kénytelenek voltak az utat igénybe ven­ni. Verbói Gábor, aki 1990 óta Nógrád­megyer polgármes­tere, a 2006-os hely- hatósági választáso­kat követően azt mondta, hogy köz­ségükben pályázati lehetőségekkel több mindent megvalósí­tottak, most a fejlesztés szempontjából szá­mukra a legfontosabb feladat a közút fel­újítása. Ennek megvalósítása túlmutat az önkormányzatuk hatáskörén. A polgár- mestereket elsősorban a saját településük gyarapodása érdekli. Csak második hely­re rangsorolják a kistérséget érintő beru­házásokat, a dobogó harmadik fokán van a több kistérséget is érintő fejlesztés. Már­pedig a szóban forgó út a szécsényi és a sal­gótarjáni kistérség területén is kanyarog. Verbói Gábor a feladatok közül első hely­re rangsorolta az út felújítását, korszerűsí­tését. Elkötelezett híve volt annak, hogy a térségben élők egy jó úton tudjanak autóz­ni. Ennek érdekében mozgósította az érin­tett települések polgármestereit.- Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébettel, Szécsény polgármesterével, a szécsényi kistérség önkormányzatai többcélú társu­lásának az elnökével megegyeztünk ab­ban, hogy az út felújítása érdekében lépé­seket teszünk. A szóban forgó út az állam tulajdona, amelynek kezelője a Magyar Közút Kht. Felkerestük annak vezetőjét, Ürmössy Ákost, aki elmondta, hogy öröm­mel venné, ha az első lépéseket az érintett önkormányzatok megtennék, a pályáza­tot előkészítenék, azt követően azt ők be­nyújtanák - magyarázta Verbói Gábor. A polgármesterek összefogtak, több al­kalommal is találkoztak a nógrádmegyeri polgármesteri hivatalban, megbeszélték a soron lévő feladatokat, a hogyan továbbot. Megegyeztek abban, hogy elké­szítik a felújítás tervét, amely a külszakaszt és az öt község belszakaszát is érinti. Mindaz, amit tettek szép példá­ja a kistérségeken átívelő közös gondolko­dásnak, egy fontos feladat megvalósításá­nak. Megvolt az alap a pályázat benyúj­tásához, amit a Magyar Közút Kht.-nek át­adtak, amelyik azt a pályázatra benyújtot­ta. A pályamunka sikeres volt, 2008 au­gusztusában elkezdődtek a munkák, ami a téli leállás után most folytatódik, rövide­sen befejeződik. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fej­lesztési Alap finanszírozásával valósul meg. Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatási ősz- szeg 667,8 millió forint. Az érintett hidak nem voltak leszigetelve, pára­lecsapódáskor veszélyt jelentettek a közlekedés számára. Most azok szi­getelése is megtörtént. Ahol szükséges, ott az út szélére felkerülnek a sza­lag védőkorlátok.- Három évvel ezelőtt sikeresen pályáztunk az autóbuszváró építésére. A kialakításánál már ak­kor figyelembe vettük a falun áthaladó út felújítását - mondta a község első embere. Az út ugyan még nincs teljesen kész, de a nógrádmegyeriek, s az érintett többi köz­ség lakói örülnek, hogy már most nagy­részt jó úton tudnak autózni.- Gyakran megyek kocsival Nógrád­megyerből Salgótarjánba, Szécsénybe. Az elmúlt években rengeteget bosszankod­tam a kátyúk miatt. Az egyiket kikerül­tem, a másikba belementem. Haladni sem lehetett megfelelően. Most örülök, hogy polgármesterünk kezdeményezésére vég­re jó úton tudunk a községből mindkét irányba a 22-es útra eljutni - újságolta örömmel Németh Kristóf.- Megszűnik a kocsin a teleszkóp- és a gömbcsuklócsere - tette hozzá Rácz Zsolt. A nógrádmegyeri családok közül azok, akiknek lakása alacsonyabban fekvő területen, a falun átfolyó pata­koktól nem messze épült, bi­zony nem szívesen emlékez­nek a nagyobb esőzésekre. Rettegnek, amikor a meteoro­lógiai intézet hosszan tartó esőzést prognosztizál, amikor nagy nyári vihar zúdul a kör­nyező hegyekre. Ilyenkor a legtöbb esetben mindkét pa­tak vize kilép a medréből, el­önti a házakat. Két éve a nagy esőzések ideén 40 családot kellett ki­költöztetni, mert a lakásukat elöntötte a víz. A patakok mentén 100 méter szé­lességben 60-70 centiméter magas­ságban hömpölygött az ár, amely az út­jába került tárgyakat magával sodorta.- Nógrádmegyernek igen nagy a vízgyűjtő területe. Délkeleti irányba elhúzódik a lucfalvai hegyekig, dél­nyugati részen pedig a nagylóci hegy­vonulatig. Az előbbinél a Ritka-patak, amely a község keleti részén folyik ke­resztül, az utóbbinál a Batorca-patak, amely a település nyugati részén ha­lad át, gyűjti össze a vizet. A két patak közigazgatási terültünkön egyesül, s mint Megyeri-patak Magyargéc, Kisgéc, Benczúrfalva érintésével fo­lyik tovább, s ömlik a Ménes-patakba - tájékoztatott Verbói Gábor. Nógrádmegyerben évek óta napiren­den volt a felszíni vízelvezetés rendezé­sének a megoldása. Öt éve annak, hogy megkezdték az előkészületi munkála­tokat egy pályázat benyújtására.- Elkészült a belterületi vízrende­zési tervünk, amelyre előbb elvi, majd végleges vízjogi engedélyt kaptunk. Ennek a birtokában tudtunk pályázni. Tavaly értesítést kaptunk az Észak- magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól, hogy ott vagyunk a nyertes pályázatok között, s megkezdhetjük az előkészüle­ti munkálatokat - újságolta örömmel a polgármester.- A munkák megvalósításá­hoz mennyi pénzt kapnak?- Több mint négyszázmillió forintot. Ilyen nagy összeget pályázat útján, de még más formában sem soha nem ka­pott az önkormányzatunk.- Mi valósul meg belőle?- A község belterületén valamennyi vízelvezető árkot kitisztítunk. A patak medrét a tisztítás, mélyítés után kikö­vezzük, illetve az oldalát betonlapok­kal kibéleljük. Ez nagymértékben fel­gyorsítja a víz sebességét, a patak ke­resztmetszetén másodpercenként át­folyó víz mennyiségét. A munkálatok­kal Nógrádmegyert árvízmentesítjük. A továbbhaladó víz a szomszédos tele­püléseken, Magyargéc, Kisgéc, Benczúrfalván jelentene komoly árvíz veszélyt. Ezért a Megyeri-patak med­rét egészen a Ménes-patak torkolatá­ig rendezni fogjuk. Ézzel nem csak községünk, a másik három település árvízmentesítését is megoldjuk.- A munkák mikor kezdődnek?- Pontosan nem tudom megmonda­ni. Alá kell írni a támogatási szerződét. Közbeszerzési pályázatot kell kiírni, s a törvényben előírt időt a kiírás, elbí­rálás, kihirdetés között be kell tartani. 2009-ből még sok idő hátravan, így re­ményeim szerint még az idén elkezd­hetjük a munkálatokat. Verbói Gábor Tanulóbarát iskola Példaértékűnek mondható mindaz, amit a községi önkor­mányzat és az általános iskola közösen összefogva pályázati pénzből valósított meg. A 2006- os helyhatósági választások óta pályázati pénzből száz­ötvennyolcmillió forin­tot fordítottak az iskola felújítására, fejlesztésé­re, az oktató-nevelő munka korszerűsítésé­re, megújítására. Ehhez még hozzá járul az a harmincmillió forint, amit az idén fognak fel­újításra fordítani. Erről, Verbói Gábor polgármester a kö­vetkezőket mondta:- Az Önkormányzati Minisz­tériumtól a közoktatási intézmé­nyek infrastrukturális fejleszté­sére harmincmillió forintot nyer­tünk. Az összegből tizenötmillió forintot fordítunk az óvodánk 60 négyzetméter tornaszobával tör­ténő bővítésére. A kishartyáni óvoda iskolatársulási fenntartás­ban hozzánk tartozik, ötmillió forintot különítünk el az ottani óvoda felújítására, fejlesztésére. A fennmaradó tízmillió forintból az iskolánkban a fűtést fogjuk korszerűsíteni, kicseréljük a rossz gázkazánokat. A szerve­zést már most elkezdjük, hogy a tanév befejezésével a munkála­tokat el lehessen kezdeni. 2006-ban a regionális operatív program „Infrastruktúra-fejlesz­tés az iskolában, a hatékonyabb integrált oktatás-nevelés érdekében” pályázaton százhatmillió forintot nyertek. Az összegből megoldották az elektro­mos hálózat, a víz- és a szennyvízelvezető csa­torna felújítását, a tan­termek padlózatának a cseréjét, korszerű infor­matikai szaktantermet és nyelvi laboratóriumot hoztak létre, sor került a vizesblokk, öl­tözők, tornaszoba korszerűsíté­sére, az épületet akadálymente­sítették, és szebbé „varázsolták” az iskola sportpályáját. „A roma kulturális szabadidő-foglalkoz­tatások létrehozására” közel fél­millió forintot kaptak. Az integ­rált oktatási, nevelési feladatok megvalósítására 7,8 millió forin­tot nyertek. Sikeresen pályáztak az útravaló ösztöndíjprogram szabadidő informatika fejleszté­se, az integrált oktató-nevelő fel­adatok megvalósítására. Két pe­dagógus, Sirkó Eszter igazgatóhe­lyettes és Verbói Gáborné vezető óvónő sikeresen elvégezték a pá- lyázatíró-tanfolyamot. 2007-ben pályázat útján 18 millió forintot kaptak. Ebből a legjelentősebb az a 10,1 millió forint, amelyet a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált neveléséhez szükséges humán erőforrás fej­lesztésére ítéltek oda az iskolá­nak. A 3,5 tanulmányi átlagnál jobb eredményt elért 12 roma ta­nulójuk, a Magyarországi Cigá­nyokért Közalapítványtól két­száztízezer forint ösztöndíjat kaptak. Egy évvel később 2008- ban, 15 ilyen diákjuk 390 ezer forint támogatásban részesült. A nógrádmegyeri pedagógusok mindennapi oktató-nevelő mun­káját, amit magas fokú szakmai elhivatottsággal végeznek, segítik a sikeres pályázatok; külsejében és tartalmában tanulóbarát isko­lát hoztak létre. Mindezekről An­tal Gyula, az iskola igazgatója a következőket mondta:- Örülünk, hogy a pályázati pénzekből megújult iskolánk épülete kívülről-belülről, szebb lett a környezetünk, tanterme­ink felszereltek, szépek, ottho­nosak. A felszereltségünk olyan, hogy bármelyik városi iskolával felveheti a versenyt. Fontosnak tartom, hogy a pályázati pénzek­nek köszönhetően a tartalmi munkát is sikerült megújítani. Szélesíteni tudtuk tanulóink részére a tanítási órán kívüli fog­lalkozások lehetőségét. A halmo­zottan hátrányos helyzetű gyer­mekek eddig is együtt tanultak a többiekkel, de a sajátos nevelést igény­lő diákjaink, szegregált formában tanultak. Most, igaz eltérő tanter­vei anyag szerint, de együtt tanulnak a többi­ekkel, pluszórákat bizto­sítunk a számukra, re­habilitációs szakembe­rek segítik őket, hogy fel tudjanak zárkózni a töb­biekhez. Pedagógusaink megértették a változás szükségességét, külön­böző' szakmai tanfo­lyamokon vettek részt, ahol az új tanítási módszerekkel ismerkedtek. Ma már, a frontális osztálymunkát egyre inkább fel­váltja a csoport- foglalkozás, a gyermekek munkáltatása. Ott tartunk, hogy bemutatóórákat tartunk más iskolák nevelői ré­szére. Sok, a tanulást, tanítást segítő segédeszközöket sikerült vásárolnunk. A 7. és 8. osztályo­sok szakköri foglalkozásokon vá­laszthatják a második idegen nyelvet. Több szakkör működte­tésére nyílik lehetőségünk, ezek részben a tananyaghoz kapcso­lódnak, mint például a számítás- technikai, nyelvi és részben más jellegűek. Sikeres a sakkszakkö­rünk, melyet, Cseh Sándorné ve­zet. Negyedik éve a mi iskolánk ad otthon a megyei sakkverseny­nek. A közlekedési szakkört is szeretik a diákjaink. Népszerű a gyermekek körében a labdarú­gás. Minden évben megrendez­zük a Mikszáth Kupa labdarú­gótornát. Az osztályoknak heti két órában kompetenciafejlesz­tő foglalkoztatásokat tartunk. Van énekkarunk, moderntánc- csoportunk. Látogatottak az is­kolai könyvtári órák. A művelő­dési házzal közösen szervezzük a kézműves-foglalkoztatásokat. A tanulóinkat úszásoktatásra visszük. Minden nyáron tábort szervezünk, a legjobbak tanul­mányi kirándulásokon vehetnek részt. Azon vagyunk, hogy a diák­jaink jól érezzék magukat az isko­lában, önmagához képest min­denki a lehető legjobban fejlőd­jön - zárta szavait az igazgató. Az oldalt összeállította: Szenográdi Ferenc Antal Gyula Útfelújítás

Next

/
Thumbnails
Contents