Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)
1232009-05-29 / 123. szám
4 PF. 9 6 2009. MÁJUS 29., PÉNTEK Környezetkímélő gazdálkodás támogatása Ez év június 1. és 30. között nyújthatják be a mezőgazdák az ötéves támogatási időszakra vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási kérelmüket. Az intézkedés célja a környezettudatos gazdálkodás gyakorlása során felmerülő többletköltségek, valamint a kieső jövedelem kompenzálása. Az egyes célprogramoktól függően 40 és 900 euró közötti a támogatás mértéke hektáronként. A kérelmet elektronikusan, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani június 30-ig, mely határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. Az AKG-ban résztvevő teljes területre igényelhetőek még további támogatások is: EMGA területalapú támogatás és a hozzá kapcsolódó nemzeti támogatás, AMVA társfinanszírozású kedvezőtlen adottságú területek (KÁT), valamint Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatása. A kifizetési kérelmeket évente kell benyújtani május 15-ig. A környezetgazdálkodási támogatásokat igényelheti: aki jogszerű földhasználó és-megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek. Olyan területek után vehető igénybe támogatás: amelyeket a célprogramok előírásainak megfelelően hasznosítják, valamint a földterület el kell érje a minimális és nem haladhatja meg a maximális méretet. Milyen egyéb kötelezettségeket, előírásokat kell teljesíteni? Terü- letazonosítás-területmérés, gazdálkodási napló vezetése, kötelező képzésen való részvétel, vetés- szerkezetre vonatkozó előírások és vetésváltási szabályok betartása, földhasználati terv készítése, talajvizsgálat, tápanyag-gazdálkodási terv, monitoring adatszolgáltatás, helyes mezőgazdasági és környezeti állapot, valamint az egyes célprogramok előírásainak betartása. Az ellenőrzések során adódó eltérések esetén az MVH szankciót alkalmaz. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeit a 61/2009. (V. 14.) FVM-rendelet tartalmazza. A gazdák az egészséges élelmiszer és nyersanyag megtermelése mellett jótékonyan hozzájárulhatnak a természeti értékek megőrzéséhez a káros környezeti hatások csökkentésével. Tőzsér Mária tanácsadó, Magyar Agrárkamara Madarak és fák napja, tanösvényavatással Táblák vezetik a kirándulót Zagyvapálfalváról a Fehér-forrás vidékére Salgótaiján-Vizslás. Zagyvapálfalva és Vizslás község között, egy cseres és kocsánytalan tölgyes, akácfás domboldalban található a Fehér-forrás. Nem véletlenül kapta nevét, hiszen környékét világos szürke rio- littufa alkotja - alighanem a híres kazári riolittufa erózió kevésbé látványos kistestvérét szórta ide évmilliókkal ezelőtt egy vulkáni kitörés, valahonnan az Ősmátrából. Faragó Zoltán Az Ipoly Erdő Zrt. kisterenyei erdészete Zagyvapálfalváról Vizslásra vezető tanösvényt alakított ki nemrégiben, a hivatalos átadás a madarak és fák napjára készülve történt meg. A jeles napon Zagyvapálfalváról indulva - az erdészet munkatársainak vezetésével - csaknem száz gyermek, salgótarjáni általános iskolások, három intézmény, az Arany János, a Gagarin és az Uzoni Péter általános iskola képviseletében, vágott neki a Rózsafa útról leágazó, kijelölése után nem sokkal már túraútjelzésekkel is ellátott ösvénynek. Civil kezdeményezésre, az Ipoly Erdő Zrt. anyagi áldozat- vállalásával és saját forrásainak felhasználásával kialakított erdei út mentén nincsenek védett természeti kincsek és érdekességek - amelyek mellett a tanösvényeket szinte kivétel nélkül kialakították - de az itteni őshonos és telepített erdőségek is igen jelentős gazdasági, környezetvédelmi, vadgazdálkodási értéket képviselnek.- A madarak és fák napját 1906 óta ünnepeljük Magyarországon - mondta a túra első táblájánál - ami Zagyvapálfalva történetét foglalja össze dióhéjban - Bajnai Csaba, az Ipoly Erdő Zrt. kisterenyei erdészetének vezetője. - A tanösvényt azok számára alakítottuk ki, akik érdeklődnek a természet iránt, elsősorban az alsó tagozatos korosztály figyelmét szeretnénk felhívni a Fehér-forráshoz vezető ösvényre. Elmondta továbbá, hogy mind a tíz információs tábla jobb felső sarkában szerepel az Országos Erdészeti Egyesület lógója, ami arra ösztönzi a természetjárókat, hogy a szemetet vigyék magukkal haza vagy a legközelebbi kukáig. Éppen ezért nem helyeztek el szemét- tárolókat a tanösvény mellett, hiszen ezek alkalmanként több gondot okozhatnak, mint amennyi a hasznuk. A Fehér-forrás tanösvény mellett elhelyezett táblákon a környék lágy és fás szárú növényei - külön az őshonos és a telepített fajok - a rovar-, a madárvilág, az erdei haszonvételek lehetőségei, a vadgazdálkodás kapott helyet. A Fehér-forrásnál az Ipoly Erdő Zrt. rönkasztalokat és -padokat helyezett el, hogy megfáradt túrázók kipihenhessék az idáig vezető mintegy négy kilométert. Innen a túraút két irányba folytatható: egyrészt vissza lehet térni a kiindulási pontra, illetve további négy kilométer megtétele után a vizslási faluközpontban épp’ a buszmegállóba jut a kiránduló. A távlati tervek között szerepel, hogy az erdőn át a kazári riolittufa erózióig hosszabbítják meg a tanösvényt. A SZERZŐ FELVÉTELE pf.96 A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. . A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. r Igen Tisztelt, kedves, volt tanárom, Benkó Sándor Ur, személyes köszöntése helyett A magyar műszaki értelmiség napját, Benkó Sándor úr, a BENKÓ DIXIELAND megalapítója, évtizedek óta vezetője, hozta létre először, három évvel ezelőtt. A Magyar Mérnöki Kamara, és a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara képviseletében, jelen lehettem az első és azt követő ünnepségeken. A sors úgy hozta, hogy részt vehettem a magyar műszaki értelmiség napján, május 14-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában, majd a Parlament felsőházi termében tartott díszünnepségen, ahol a Magyar Köztársaság elnökétől kezdve, minden tudományos és oktatási szervezet, vezetői szinten képviselve volt. A Parlamentből hazafelé jövet, két meghívott társam, Kövesi Tibor, Braun József, majd telefonon Bózvári József úr, azzal a javaslattal álltak elő - tudva, hogy aznap este, harmadszor is, jelen leszek a Benkó Dixieland estjén - kérjek lehetőséget, a Magyar Mérnöki Kamara, a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara elnöksége és tagjai nevében, köszönteni Benkó Sándor tanár és művész urat, több okból kifolyólag. Először azért, mert az 1964-65 tanévben, előadóm, majd vizsgáztatóm volt, a Budapesti Műszaki Egyetemen. Valamit nem tudtam. Négyest adott. Azután, csendes hallgatója lévén a stadionban, és Salgótarjánban tartott előadásainak, találkoztam vele Dobogókőn, a Magyar Mérnöki Kamara kihelyezett elnökségi ülésén, ahol megegyeztünk, én egyike voltam azon több ezer hallgatójának, akiket oktatott és vizsgáztatott. „Mondd már meg nekem: milyen tanár, milyen vizsgáztató voltam? Én azt feleltem, a legjobb előadó voltál, mindig azt akartad, hogy mindent értsünk, vizsgán az igazi szívvel rendelkező, követelményt elváró EMBER voltál: Látod, fordult a feleségéhez, ő is azt mondja, jó ember voltam...” Második okom az lett volna, amit hallgattunk tőle, a Parlament felsőházi termében. A magyar műszaki értelmiség napja alkalmából, amelyet Benkó Sándor művész úr alapított, egyedül jegyezte meg, a rendkívüli kiválóságok sorában, hogy bármerre jár a világban, díjaik száma felmérhetetlen, mindig és mindenhol büszke volt arra, hogy magyar, és legnagyobb dicséretnek azt tartja, amikor itthon, a Magyar Köztársaság elnökétől átvehette a Kossuth-díjat. Ahogy mondani szokták: szem nem maradt szárazon. A harmadik ok az lett volna, hogy a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, Kövesi Tibor tizenegy éven át volt elnök, ma alelnök, Bózvári József jelenlegi elnök, Braun József \olt elnökségi tag, s jómagam, tizenegy évig volt alelnök, a Nógrád megyei műszaki értelmiség nevében köszöntsem a művész urat. A szoros és szigorú program miatt, nem kaptam lehetőséget e rendkívül megtisztelő feladat teljesítésére. Feljegyezzük az elkövetkező száz év programját, történéseit. A többit, száz év múlva megbeszéljük, és jegyzőkönyvben rögzítjük. Sok-sok sikert kívánunk, magyar nemzetünk nevében. Ezért, ez úton kérek lehetőséget a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztőségétől, hálánkat és kö- szönetünket megjelentetni, eljuttatni Benkó Sándor művész úrnak, a Nógrád megyei műszaki értelmiség nevében. Köszönettel: Kiss Sándor, oki. villamos- és kohómérnök Salgótarján-Somoskő
