Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)
1232009-05-29 / 123. szám
2 2009. MÁJUS 29., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Csodás gyermeknap Balassagyarmat Május 3i-én a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban 10 órától „Csodás történet” címmel aszfaltrajzversenyre kerül sor, majd 11 órakor az „Óz” című zenés mesejátékot adja elő a Körúti Színház a kamarateremben. 12-től 15 óráig kézműves-foglalkozások, lábas játékok, fejtörő feladatok következnek, 15 órakor íjászbemutató és íjászat szórakoztatja az egybegyűlteket, a szügyi Balassa Bálint íjász Egyesülettel. 15.30 órától Kép- mutogatók elnevezéssel a középkori vásári műfaj hagyományát eleveníti fel a budapesti Térszínház, amikor képeket mutogatva maszkban, bábbal, dalokkal ad elő egy-egy történetet. 16.30 órától táncbemutató és tánctanulás veszi kezdetét a Vitalitás-Rózsavölgyi tánccsoporttal. Egész nap büfé, könyvvásár, kézművesvásár, utazó vidámpark, portrérajzolás várja a gyermekeket. Zarándoklat Karancsság. Hősök napi búcsút tartanak Karancsság-szent- kúton június 1-jén, pünkösdhétfőn. A hívek a helyi Nepomuki Szent János-kápol- na előtt gyülekeznek reggel 9 órától, majd 9.30 órakor gyalogos zarándoklat indul a szentkúthoz. A zarándokhelyen 11 órától mutatnak be szentmisét. Amennyiben viszont az időjárás kedvezőtlenül alakulna, úgy a templomban celebrálják azt. A szervezők kérik a résztvevő egyházközségek tagjait, hogy keresztet és lobogót hozzanak magukkal. A helyiek minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak a közös zarándoklatra! Fogadónap Pásztó-Bátonyterenye. juhász Gábor országgyűlési képviselő május 29-én, pénteken 14-15.30 óráig a pásztói polgármesteri hivatalban, majd 16 és 17.30 óra között a bátonyterenyei polgármesteri hivatalban tart fogadóórát Festőművész tárlata Szoitldt. Karácsony Attila, Nóg- rád megyei festőművész munkáiból nyílik kiállítás június 2- án, kedden 17 órakor a szolnoki Hozam klubban (Mária út 27.). Az alkotásokat Bihari Levente festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. „Menjenek tovább a hídig, a hídon forduljanak balra, aztán csak menjenek, nem tudnak eltévedni” - igazította útba az érdeklődőt Recsken a megkérdezett, és igaza lett. Szerencsére nem tévedtünk el. Azért szerencsénkre, mert egy jó kilométer megtétele után erdősült környezetben, a szikrázó napsütésben, a fehértől a sötétzöldig terjedő színskálán mutatta magát a Búzásvölgyi horgásztó... Horgászvíz a szomszédban Várja vendégeit Recsken a Búzásvölgyi-tó A Búzásvölgyi-tó igazi horgászcsalogató Recsk. A halőrház volt az út mellett az első épület amelynél megálltunk. Itt számunkra ismeretlen emberek szinte barátként fogadtak, jóízű vadpörkölttel kínáltak. Jobban nem is kezdődhetett volna a bemutatkozás. Egy telefon az elnöknek, egy a tógazdának és amíg ők megérkeztek, addig tóról, halakról, múltról, jövőről és csu- pa-csupa szép élményről folyt a beszélgetés. A tó a 40. esztendejéhez közeledik, ma 54 hektár területen fekszik, átlagos szélessége 150-200 méter, parthossza 8,5 kilométer. A tavat tápláló kis patak befolyásához közeli kíméle- ti területtől eltekintve, valamint a völgyzárógát kivételével végig horgászható. Átlagos vízmélysége 1,5-2 méter körüli, a „köves- út” oldalán nádasokkal tarkított, a mederfenék döntően agyagos. Partján háromszáznál is több gondozott horgászhely található. Láttunk bojlizni, hagyományos fenekező módszerrel horgászni és úszóztak is, elsősorban a nádas környezetében. A horgászhelyek gépkocsival 5-10 méteres közelségbe megközelíthetők, két horgászhely között bőségesen van hely sátorozásra, bográcsozásra. Minden második-harmadik csapat sátorozik, bográcsozik. Irigylésre méltó nyugalom telepedett a völgyre. És hogy ez meg is maradjon, annak érdekében igencsak sokat tesz a 10 éve elnök Fábián János, vagy a fiatal tógazda, Pabolkov Péter és vezető társai. A szerencsés horgászok nem távoznak üres kézzel- A halállományt leginkább a Tisza, vagy a Tisza-tó halfaunájához hasonlítjuk - mondja az elnök, s hozzáteszi: ponty, harcsa, csuka, süllő, márna, kecse- ge, keszegfélék és - ahogy ma mondják - a tájidegen busa és az amur egyaránt jelen vannak, de mekkorák. Sorolnám: a bandanagy a 68,5 kilós harcsa, őt 20,5 kilós ponty, a 17 kilogrammos csuka, a 11,7 kilós süllő, a 7 kg feletti balin és a 9(!) kilós kecsege követi (a legnagyobb busa közel 50 kilogrammot nyom). Ez a szezon sem indult rosszul, hiszen az internetes oldaluk (www.buzasvolgyito.g- portal.hu) tanúsága szerint május hónapban ez idáig 16 db 7 és 12 kilogramm közötti pontyot fogtak a legügyesebbek. Az éves szintű telepített mennyiség már évek óta meghaladja a 800 mázsát, amelynek legnagyobb része ponty. Egyébként a napijegy ára 3300 forint, ezért 2 ponty, 2 ragadozó, 1 amur és 5 kiló egyéb hal fogható és el is vihető. Nem árt azonban a korlátozásokról a napijegy váltásánál tájékozódni. Nem mellékesen a héten 2 alkalommal 26-26 mázsa pontyot helyeztek ki, átlagosan 1,5-3 kilós súlyban. A horgászidő 6-20 óráig tart, de májustól októberig éjszakai horgászatra is van lehetőség. A tópart feltűnően tiszta, rendezett. Érdeklődő horgászok számára sok tanulsággal szolgálhat a június 7- én 2 fős csapatoknak rendezendő I. BUKI-MIX Pellet Kupa horgászverseny. Kedvcsinálónak egy légi felvétel megtekintését ajánljuk, a horgász életképben, úgy gondoljuk szinte minden, ami fontos benne van. A játék isteni öröme Mohorán Bállá István bőrész és iparművész negyedszázados munkásságának állított emléket „Ékszerképek” című kiállítása az általa megálmodott és létrehozott Tolnay-emlékházban május 23-án. Szabó A. Moftora. A családias atmoszférájú megnyitó hangulatát Környei Alice és lányai népdalai és gordonka játéka, valamint Mohai Gábor előadóművész tolmácsolásában Veres Péter „Én nem mehetek el innen” című verse alapozta meg. A művész - több mint Balról jobbra: Mohai Gábor, Bállá István és Környei Alice fotó: szabó hetven tárlat után, amelyet Mohorától a Stefánia palotáig, az Operaházig mutatott be - ismét hazahozta bőrből készített ékszerképeit a kis nógrádi faluba, másik múzsája, a színházművészet előtt is tisztelegve, éppen abban a házban, amelyben a falak a magyar színészet nagyasszonyának, Tolnay Klárinak az emlékét árasztják. Miklós Gyuláné bőrmíves mesteroktató, Bállá István egykori tanára különlegesnek, egyedinek nevezte a tanítvány művészetét, aki a természetes anyagokkal mesteri módon bánik. Kurdi Józsefné, a művész másik hajdani mesteroktatója kiemelte: Bállá István ikonjai, szobrai, ékszerképei színharmóniájukkal tanúskodnak az alkotó művészi hajlamáról, korán kibontakozott tehetségéről. Mohai Gábor szerint a csoda a világnak olyan természetes része, mint a kiszámíthatóság.- Bállá István műveli a csodát. Virtuozitása, technikája azt a csodát közvetíti, amellyel egy gyermek rácsodálkozik a világra. Valami elindítja nála az isteni gépezetet, a játék örömét, az alkotás állapotát, a gyermeki rajongást, csapongást és nyitottságot. Női arcok szépsége, az arany, az ezüst, a gyöngy, a drágakő fénylő, csillámló, szikrázó ragyogása árad a művekből, amelyek keretbe foglalják a múló időt - fogalmazott méltató beszédében Mohai Gábor.
