Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)

1162009-05-21 / 116. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2009. MÁJUS 21., CSÜTÖRTC interjú. A budapesti székhelyű Central European University professzorát, a gazdasági és pénzügyek szakértőjét, az MDF európai parlamenti listavezető képviselőjelöltjét a párt programjáról, konzervativizmusról és liberalizmusról, az ország és a határon túliak helyzetéről kérdeztük közelmúltbeli látogatásán. „A harmadik erő a történelmi kihívás"- Az európai parlamenti választások kampányában ügy tűnik, mintha nem is a pártok által külhonban képviselt prog­ramok versengenének egymással, ha­nem folytatódna a belpolitikai harc. Van- e markáns programja az MDF-nek?- Az MDF-nek van mondanivalója, programja a válság megoldására. A Bajnai-kormány rövid lejáratú válság- kezelést folytat, ezt az MDF szükséges­nek tartja, de korántsem elégségesnek. Mi nem csak elismerjük a válság létét és nem csak figyelmeztetünk arra, hogy a felelőtlen, jövőfelélő gazdaságpolitika válságba sodorja az országot, hanem azt is mondjuk, hogy ezen túlmenően szerkezeti reformokra van szükség leg­alább öt területen. Az egészségügyben, az oktatásban - a köz- és felsőfokúban, a nyugdíjrendszerben, a közigazgatás­ban - ezen belül az önkormányzati rendszerben, s a közteherviselésben, vagyis az adózásban. Ami az utóbbit il­leti: minden kormány szereti megtenni a népszerű intézkedéseket. Adóreform alatt azt értik, hogy csökkentsünk bizo­nyos adómértékeket. Mi nem ezt értjük adóreformon. Természetesen az adó­mértékek csökkentésére szükség van, de csak akkor, ha többen fizetnek keve­sebb adót. Az adóreform ott kezdődik, ha létezik egy igazságosabb és arányo­sabb közteherviselés, aminek fő köve­telménye az, hogy többen fizessenek adót, illetve társadalombiztosítási járu­lékokat. Ezen a területen korlátlanul áll­nak rendelkezésre tartalékok, hiszen Magyarországon a népesség egyharma- da fizet egészségbiztosítási járulékot és egynegyede személyi jövedelemadót. Nem lehet társadalmi szempontból igazságosnak nevezni egy olyan közte­herviselést, ahol ilyen kevesen viselik az összes közterhet, aminek a haszná­ból a közjavak és közszolgáltatások elő­állításán keresztül tízmillió ember kí­ván részesedni. Azok is, akik egyetlen egy fillérrel nem járultak hozzá a köz­terhek viseléséhez. A társadalmi igazsá­gosságot mi nagyon is konkrétan értel­mezzük mind az adók, a járulékok, a be­fizetések, a költségvetés bevételi olda­lán és a kiadási oldalon, tehát, hogy ki milyen formában, milyen mértékben részesüljön a közjavak, közszolgáltatá­sok áldásaiból. Azt gondoljuk, hogy szo­rosabb összefüggést kell teremteni a já­rulékfizetés és a járadékélvezés között. Csökkenteni kell a potyautasok számát. A nyugdíjak emelgetése nem egy tet­szőleges, akaratlagos, voluntarista gaz­daságpolitika eredménye kell, hogy le­gyen, hanem azt kell megnéznünk: egyensúlyban van-e a nyugdíjrendszer és csak azt lehet elosztani a kiadások között, ami a bevételek oldalán össze­jön. Azért van szükség a reformokra, mert ezek a növekedés, a felzárkózás, a versenyképesség alapjai. Magyarország a 21. század első évtizedét a felzárkózás szempontjából sajnos elvesztegette. A felzárkózáshoz elengedhetetlen szerke­zeti reformok célja az, hogy az állam kevesebb befizetésből jóval hatékonyab­ban, jobb minőségben és egyenlőbb hozzáférési eséllyel állítsa elő a közszol­gáltatásokat. Egyúttal meg kell erősíte­ni a munkára való ösztönzést, csökken­teni kell a segélyfüggőséget, becsület és méltóság dolgává kell avatni a mun­kát és az adózást, s ha ennek alapján kö­zelítünk kultúrában Európához, akkor van esélyünk a gazdasági felzárkózás­ra is.- Ön egy konzervatív párt listavezet& je liberálisnak mondott gazdaság- politikával...- A konzervativizmus és a liberaliz­mus nem ellentéte egymásnak, nem is volt soha. Deáktól kezdve Eötvösön át nagyon sok nagy magyarja volt a törté­nelemnek, aki egyszerre volt konzerva­tív és szabadelvű. A gazdaság ma is a versenyt, a hatékonyságot, a piac szere­pének erősítését ígéri, egyúttal az álla­mi szabályozás és felügyelet megerősí­tését mindazokon a területeken, ahol a verseny önmagában nem biztosítja a társadalmi jólétet - így a bankrendszer­ben, az energiaszektorban, a közleke­désben, ahol természetes monopóliu­mok vannak. Ezeket ellensúlyozni kell, nehogy a fejünkre nőjenek. Ez egyúttal konzervatív gazdaságpolitika is, hiszen végső soron a családok és a nemzet jó­létét szolgálja, ami a legfontosabb tartó­pillére a konzervatív felfogásnak. Mo­dern világot akarunk, nem a régimódi értelemben vagyunk konzervatívak. Ragaszkodunk azokhoz az értékekhez, amelyekben hiszünk, így a családok megerősítésében, a nemzet felemelke­désében, a szolidáris társadalomban, amely érzékenyen figyel nem csak a tagjaira, hanem arra is, hogy mi törté­nik a világban. A nemzeti szűkkeblűség és bezárkózás helyett a világgazdaság­ba való minél teljesebb beintegrálódást választjuk. Ez nem egyedi jelenség, ha­nem hasonlít például Angela Merkel fel­fogására, aki a Kereszténydemokrata Unió vezetője. Az Európai Parlament­ben csak akkor tudjuk hatékonyan kép­viselni érdekeinket, ha nem a mi civa- kodásunktól hangos Strasbourg vagy Brüsszel. Ez nem jelenti azt, hogy a pár­tok között ne lehetne nyílt, tisztességes verseny, de nem karaktergyilkossággal, személyek lejáratásával, netán meg­vesztegetéssel vagy korrupcióval.- Üzen-e valamit az MDF a határon tú­li magyarságnak és a szomszédos orszá­goknak?- Én, aki rendszeresen tanítok a ko­lozsvári Babes- Bolyai Tudományegyete­men mint díszdoktor, és aki Bukarest­ben a közgazdaságtudományi egyete­men már nyolcadik éve tanítom a ro­mán diákokat, azt az üzenetet tudom közvetíteni: egyrészt elengedhetetlenül szükség van a szomszéd népek megis­merésére és egymás üszteletére, s ezen az alapon van mód és lehetőség azokat ■ Az Európai Parlamentben csak akkor tudjuk hatéko­nyan képviselni érdekeinket, ha nem a mi civakodásunktól hangos Strasbourg vagy Brüsszel. a sajátos magyar nemzeti érdekeket képviselni, melyek túlnyúlnak a határo­kon. Ha megértjük más népek érveit, s azokkal kulturáltan tudunk vitatkozni, akkor nincs az a probléma, ami civili­zált viselkedéssel megoldható ne len­ne. Mi nem vagyunk a hangoskodás, az asztalverés hívei, le tudunk ülni bár­melyik szomszédos ország konzervatív, liberális erőivel egy asztalhoz. Szlováki­ában az SZDKU, a Dzurinda-féle volt kormánypárt múlt októberben tartotl a programalkotó kongresszusát, a ki díszvendég közül az egyik én voltam, amikor 150 szlovák küldött állva tapsi egy magyarnak, az azért jó érzés. A acsarkodás helyett meg kell találni az ami összeköt bennünket.- Sokan hangoztatják ma azt: megva az esélye annak, hogy a jövő évi ország gyűlési választásokon csak két párt jut l a parlamentbe.- Én azért csatlakoztam az MDF-he: mert ez az egyetlen olyan párt, amel hosszú évek óta nem a pillanatnyi, o csó népszerűségszerzésre törekszil hanem a társadalom hosszú lejáratú é dekeit figyelembe véve, adott esetben rövid lejáratú népszerűségszerzés rí vására is, hajlandó nézeteit képviseln Az MDF nem volt népszerű, amikc 2002-ben egyetlenként nem szavazt meg a száznapos programot. Akko Medgyessy jóléti rendszerváltásról b( szélt, holott pontosan lehetett tudn hogy ennek meglesz a böjtje, s unok; ink csak a terheket fogják látni, melye azokból a külföldi hitelekből és adó: ságállományból fakadnak, amely finar szírozni akarta a jóléti rendszerváltás Magyarországon kialakult egy kóro: káros, koravén kétpártrendszer. \ kétpártrendszer lehet jele a stabil dt mokráciának, például az Egyesült Állt mok esetében. Az átmeneti országéi­ban, melyek húsz éve ugrottak ki kommunista rendszerből, nem mine egy, hogy az állam gazdaságpolitikája az állam szereplőinek a viselkedésmóe ja milyen mértékben rombolja szét társadalom alapszövetét. Itt két nag párt van, mely szeret osztogatni, szere ti a költségvetési hiányt, szeret ígérgei ni, szereti az állami beavatkozást, sok szór ostorozza a tőkéseket, a kapitaliz must, a külföldi tőkét, tehát hihetetlenü populista, s nagyon sok tekintetben kői rupt. Ehhez képest kell egy harmadil erő, melynek megjelenése történelm kihívás, mely a józan rétegek számár azt is mutatja: van választás, lehet m: bői választani. Ez a Magyar Demokrat Fórum történelmi hivatása. Szabó Andre Ipoly-völgyi túra margójára LA A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a mmm-r beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. 8*>f-9gJg A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Május 11-én, ragyogó napsütésben in­dult kirándulásra a polgármesteri hivatal elől a Balassagyarmati Honismereti Kör Kovács Ferenc, a kör elnökségi tagjának vezetésével. A Madách utcán befordulva megnézték az Ipoly régi medrét, s fölötte a vasbeton kishidat, az ún. Madách-hidat. Útjukat Ipolyszög felé folytatva elhaladtak az égerláp mellett, majd Dejtáron és Pata­kon keresztül elérték az első erőpróbát je­lentő drégelyi várat Megemlékeztek Szon­di György és katonatársai vitézségéről, s a várban megkoszorúzták a hősöknek állí­tott emléktáblát. Urbán Aladár Ipoly- balogról és a drégelypalánki születésű Csegezi Tamásné Téglás Mária helyezték el a koszorút Kovács tanár úr elmesélte az ostromhoz kapcsolódó legendákat, az áru­ló varga történetét, s megnézték a gyönyö­rű panorámát, amely térképszerűen tárult fel szemük előtt. A Drégelyvár Alapítvány kitartó munkájának köszönhető, hogy ez a szép látvány ma már minden kiránduló számára hozzáférhető. A vártúra után a drégelyi hős Kő Pál szobrászművész alkotta szarkofágjánál tisztelegtek Drégelypalánkon. Következő megálló a Hont-csitári kápolna volt, ahol a kegyhely megtekintése után az árnyas ligetben hűsölt a társaság, megkóstolva a csodatévő forrás vizét, majd ellátogattak az alagút bejáratához , mely a legendák szerint a drégelyi, illetve a nógrádi várhoz vezetett. Kovács Ferenc tanár úr megem­lékezett Németh József Krizosz- tom atyáról, a kápolna búcsújáróhellyé alakítójáról és a 100 éve született Kama­rás Józsefről, aki kezdeményezte és szer­vezte az alagút feltárását. Elmesélte az utolsó nógrádi betyár, Kumpér Jancsi tör­ténetét, aki állítólag szintén itt húzódott meg üldözői elől. Az utat az Ipoly mentén Bernece- baráti - Kemence felé folytatva megérkez­tek Nagybörzsönybe, a középkori bányavá­rosba, melynek szász lakosait a 15. század­ban telepítette ide Zsigmond király az arany- és rézbányák művelésére. A gondo­zott, rendezett, tiszta településen végigha­ladva a kisvasút állomására jutottak, ahol asztalok és padok várják a turistákat. A kel­lemes szellő, az árnyas hely, s a jó levegő felüdítették a kirándulókat Visszaindulva jóérzéssel látták, hogy egy gépkocsivezető lefékezve, majd leállítva autóját, megkímé­li egy sikló életét A falu túlsó végén lévő Szent István-templomnál Gyócsiné Évike is­mertette a 13. századi román kori műem­lék építésének és megóvásának történetét, s mai életét Ipolytölgyesen, Szobon keresz­tül Zebegénybe ért a társaság, ahol a Du- na-partról elsétáltak a Kós Károly tervezte katolikus templomba. Kapás István plébá­nos úr, aki drégelypalánki származású, nagy szeretettel fogadta a csoportot, s bár vendégei voltak, alaposan bemutatta temp­lomát, elemezve a tavaly felújított üvegab­lakokat, s a templomot díszítő freskókat A következő állomás Nógrád vára, amely az Árpád-korban királyi birtok volt, középpontja a róla elnevezett vármegyé­nek. 1544-ben a török elfoglalja. Sok há­nyattatás után, amikor 1685-ben villám csap a vár tornyába, a törökök felgyújtják, majd kiürítik. Sok érdekes tudnivalóval gazdagodva, kicsit megfáradt izomzattal haladt tovább a csoport, a diósjenői tó mel­lett megemlékezve Marcus Aurelius csá­szárról, aki 173-ban itt csatázott a markomannokkal és a kvádokkal. Rétságon a volt laktanyában tiszte legtek Mindszenty József emléktáblá jánál, melyet annak emlékére állítottak hogy a bíboros Felsőpetényből kiszaba dítva, 1956. október 30-31. éjszakáját: rétsági laktanyában töltötte. Dr. Kovác Győzőné és Chikán József helyezte el < honismereti kör koszorúját. A kirándulás befejezésekén Horpácsra látogattak, röviden megem lékezve Mikszáth Kálmán kúriájánál parkjában azokról a nagyságokról, akii e faluban éltek. Mikszáth Kálmán, Mik száth Kálmánná Mauks Ilona, Szontagt Pál és Nagy Iván szobrát megtekintve í temetőkert mellett elhelyezett Mik száth- Szontagh síremlékegyüttes Cseh Marcetiné és férje tisztelték meg í kör koszorújával. A napi élményekkel eltelve, jóleső fá radtság érzésével tagjaikban érkeztet haza a Balassagyarmati Honismeret Kör tagjai, megköszönve a kiváló veze tést Kovács Ferenc tanár úrnak . A kö vetkező kirándulást a Madách Imre Vá rosi Könyvtár szervezésében, Kovács Ferenc tanár úr vezetésével október 5 én tartják, amikor az Ipoly forrásvidé kéig tesznek meg hasonló utat. A Balassagyarmati Honismeret Kör vezetősége

Next

/
Thumbnails
Contents