Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)
1162009-05-21 / 116. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2009. MÁJUS 21., CSÜTÖRTC interjú. A budapesti székhelyű Central European University professzorát, a gazdasági és pénzügyek szakértőjét, az MDF európai parlamenti listavezető képviselőjelöltjét a párt programjáról, konzervativizmusról és liberalizmusról, az ország és a határon túliak helyzetéről kérdeztük közelmúltbeli látogatásán. „A harmadik erő a történelmi kihívás"- Az európai parlamenti választások kampányában ügy tűnik, mintha nem is a pártok által külhonban képviselt programok versengenének egymással, hanem folytatódna a belpolitikai harc. Van- e markáns programja az MDF-nek?- Az MDF-nek van mondanivalója, programja a válság megoldására. A Bajnai-kormány rövid lejáratú válság- kezelést folytat, ezt az MDF szükségesnek tartja, de korántsem elégségesnek. Mi nem csak elismerjük a válság létét és nem csak figyelmeztetünk arra, hogy a felelőtlen, jövőfelélő gazdaságpolitika válságba sodorja az országot, hanem azt is mondjuk, hogy ezen túlmenően szerkezeti reformokra van szükség legalább öt területen. Az egészségügyben, az oktatásban - a köz- és felsőfokúban, a nyugdíjrendszerben, a közigazgatásban - ezen belül az önkormányzati rendszerben, s a közteherviselésben, vagyis az adózásban. Ami az utóbbit illeti: minden kormány szereti megtenni a népszerű intézkedéseket. Adóreform alatt azt értik, hogy csökkentsünk bizonyos adómértékeket. Mi nem ezt értjük adóreformon. Természetesen az adómértékek csökkentésére szükség van, de csak akkor, ha többen fizetnek kevesebb adót. Az adóreform ott kezdődik, ha létezik egy igazságosabb és arányosabb közteherviselés, aminek fő követelménye az, hogy többen fizessenek adót, illetve társadalombiztosítási járulékokat. Ezen a területen korlátlanul állnak rendelkezésre tartalékok, hiszen Magyarországon a népesség egyharma- da fizet egészségbiztosítási járulékot és egynegyede személyi jövedelemadót. Nem lehet társadalmi szempontból igazságosnak nevezni egy olyan közteherviselést, ahol ilyen kevesen viselik az összes közterhet, aminek a hasznából a közjavak és közszolgáltatások előállításán keresztül tízmillió ember kíván részesedni. Azok is, akik egyetlen egy fillérrel nem járultak hozzá a közterhek viseléséhez. A társadalmi igazságosságot mi nagyon is konkrétan értelmezzük mind az adók, a járulékok, a befizetések, a költségvetés bevételi oldalán és a kiadási oldalon, tehát, hogy ki milyen formában, milyen mértékben részesüljön a közjavak, közszolgáltatások áldásaiból. Azt gondoljuk, hogy szorosabb összefüggést kell teremteni a járulékfizetés és a járadékélvezés között. Csökkenteni kell a potyautasok számát. A nyugdíjak emelgetése nem egy tetszőleges, akaratlagos, voluntarista gazdaságpolitika eredménye kell, hogy legyen, hanem azt kell megnéznünk: egyensúlyban van-e a nyugdíjrendszer és csak azt lehet elosztani a kiadások között, ami a bevételek oldalán összejön. Azért van szükség a reformokra, mert ezek a növekedés, a felzárkózás, a versenyképesség alapjai. Magyarország a 21. század első évtizedét a felzárkózás szempontjából sajnos elvesztegette. A felzárkózáshoz elengedhetetlen szerkezeti reformok célja az, hogy az állam kevesebb befizetésből jóval hatékonyabban, jobb minőségben és egyenlőbb hozzáférési eséllyel állítsa elő a közszolgáltatásokat. Egyúttal meg kell erősíteni a munkára való ösztönzést, csökkenteni kell a segélyfüggőséget, becsület és méltóság dolgává kell avatni a munkát és az adózást, s ha ennek alapján közelítünk kultúrában Európához, akkor van esélyünk a gazdasági felzárkózásra is.- Ön egy konzervatív párt listavezet& je liberálisnak mondott gazdaság- politikával...- A konzervativizmus és a liberalizmus nem ellentéte egymásnak, nem is volt soha. Deáktól kezdve Eötvösön át nagyon sok nagy magyarja volt a történelemnek, aki egyszerre volt konzervatív és szabadelvű. A gazdaság ma is a versenyt, a hatékonyságot, a piac szerepének erősítését ígéri, egyúttal az állami szabályozás és felügyelet megerősítését mindazokon a területeken, ahol a verseny önmagában nem biztosítja a társadalmi jólétet - így a bankrendszerben, az energiaszektorban, a közlekedésben, ahol természetes monopóliumok vannak. Ezeket ellensúlyozni kell, nehogy a fejünkre nőjenek. Ez egyúttal konzervatív gazdaságpolitika is, hiszen végső soron a családok és a nemzet jólétét szolgálja, ami a legfontosabb tartópillére a konzervatív felfogásnak. Modern világot akarunk, nem a régimódi értelemben vagyunk konzervatívak. Ragaszkodunk azokhoz az értékekhez, amelyekben hiszünk, így a családok megerősítésében, a nemzet felemelkedésében, a szolidáris társadalomban, amely érzékenyen figyel nem csak a tagjaira, hanem arra is, hogy mi történik a világban. A nemzeti szűkkeblűség és bezárkózás helyett a világgazdaságba való minél teljesebb beintegrálódást választjuk. Ez nem egyedi jelenség, hanem hasonlít például Angela Merkel felfogására, aki a Kereszténydemokrata Unió vezetője. Az Európai Parlamentben csak akkor tudjuk hatékonyan képviselni érdekeinket, ha nem a mi civa- kodásunktól hangos Strasbourg vagy Brüsszel. Ez nem jelenti azt, hogy a pártok között ne lehetne nyílt, tisztességes verseny, de nem karaktergyilkossággal, személyek lejáratásával, netán megvesztegetéssel vagy korrupcióval.- Üzen-e valamit az MDF a határon túli magyarságnak és a szomszédos országoknak?- Én, aki rendszeresen tanítok a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetemen mint díszdoktor, és aki Bukarestben a közgazdaságtudományi egyetemen már nyolcadik éve tanítom a román diákokat, azt az üzenetet tudom közvetíteni: egyrészt elengedhetetlenül szükség van a szomszéd népek megismerésére és egymás üszteletére, s ezen az alapon van mód és lehetőség azokat ■ Az Európai Parlamentben csak akkor tudjuk hatékonyan képviselni érdekeinket, ha nem a mi civakodásunktól hangos Strasbourg vagy Brüsszel. a sajátos magyar nemzeti érdekeket képviselni, melyek túlnyúlnak a határokon. Ha megértjük más népek érveit, s azokkal kulturáltan tudunk vitatkozni, akkor nincs az a probléma, ami civilizált viselkedéssel megoldható ne lenne. Mi nem vagyunk a hangoskodás, az asztalverés hívei, le tudunk ülni bármelyik szomszédos ország konzervatív, liberális erőivel egy asztalhoz. Szlovákiában az SZDKU, a Dzurinda-féle volt kormánypárt múlt októberben tartotl a programalkotó kongresszusát, a ki díszvendég közül az egyik én voltam, amikor 150 szlovák küldött állva tapsi egy magyarnak, az azért jó érzés. A acsarkodás helyett meg kell találni az ami összeköt bennünket.- Sokan hangoztatják ma azt: megva az esélye annak, hogy a jövő évi ország gyűlési választásokon csak két párt jut l a parlamentbe.- Én azért csatlakoztam az MDF-he: mert ez az egyetlen olyan párt, amel hosszú évek óta nem a pillanatnyi, o csó népszerűségszerzésre törekszil hanem a társadalom hosszú lejáratú é dekeit figyelembe véve, adott esetben rövid lejáratú népszerűségszerzés rí vására is, hajlandó nézeteit képviseln Az MDF nem volt népszerű, amikc 2002-ben egyetlenként nem szavazt meg a száznapos programot. Akko Medgyessy jóléti rendszerváltásról b( szélt, holott pontosan lehetett tudn hogy ennek meglesz a böjtje, s unok; ink csak a terheket fogják látni, melye azokból a külföldi hitelekből és adó: ságállományból fakadnak, amely finar szírozni akarta a jóléti rendszerváltás Magyarországon kialakult egy kóro: káros, koravén kétpártrendszer. \ kétpártrendszer lehet jele a stabil dt mokráciának, például az Egyesült Állt mok esetében. Az átmeneti országéiban, melyek húsz éve ugrottak ki kommunista rendszerből, nem mine egy, hogy az állam gazdaságpolitikája az állam szereplőinek a viselkedésmóe ja milyen mértékben rombolja szét társadalom alapszövetét. Itt két nag párt van, mely szeret osztogatni, szere ti a költségvetési hiányt, szeret ígérgei ni, szereti az állami beavatkozást, sok szór ostorozza a tőkéseket, a kapitaliz must, a külföldi tőkét, tehát hihetetlenü populista, s nagyon sok tekintetben kői rupt. Ehhez képest kell egy harmadil erő, melynek megjelenése történelm kihívás, mely a józan rétegek számár azt is mutatja: van választás, lehet m: bői választani. Ez a Magyar Demokrat Fórum történelmi hivatása. Szabó Andre Ipoly-völgyi túra margójára LA A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a mmm-r beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. 8*>f-9gJg A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Május 11-én, ragyogó napsütésben indult kirándulásra a polgármesteri hivatal elől a Balassagyarmati Honismereti Kör Kovács Ferenc, a kör elnökségi tagjának vezetésével. A Madách utcán befordulva megnézték az Ipoly régi medrét, s fölötte a vasbeton kishidat, az ún. Madách-hidat. Útjukat Ipolyszög felé folytatva elhaladtak az égerláp mellett, majd Dejtáron és Patakon keresztül elérték az első erőpróbát jelentő drégelyi várat Megemlékeztek Szondi György és katonatársai vitézségéről, s a várban megkoszorúzták a hősöknek állított emléktáblát. Urbán Aladár Ipoly- balogról és a drégelypalánki születésű Csegezi Tamásné Téglás Mária helyezték el a koszorút Kovács tanár úr elmesélte az ostromhoz kapcsolódó legendákat, az áruló varga történetét, s megnézték a gyönyörű panorámát, amely térképszerűen tárult fel szemük előtt. A Drégelyvár Alapítvány kitartó munkájának köszönhető, hogy ez a szép látvány ma már minden kiránduló számára hozzáférhető. A vártúra után a drégelyi hős Kő Pál szobrászművész alkotta szarkofágjánál tisztelegtek Drégelypalánkon. Következő megálló a Hont-csitári kápolna volt, ahol a kegyhely megtekintése után az árnyas ligetben hűsölt a társaság, megkóstolva a csodatévő forrás vizét, majd ellátogattak az alagút bejáratához , mely a legendák szerint a drégelyi, illetve a nógrádi várhoz vezetett. Kovács Ferenc tanár úr megemlékezett Németh József Krizosz- tom atyáról, a kápolna búcsújáróhellyé alakítójáról és a 100 éve született Kamarás Józsefről, aki kezdeményezte és szervezte az alagút feltárását. Elmesélte az utolsó nógrádi betyár, Kumpér Jancsi történetét, aki állítólag szintén itt húzódott meg üldözői elől. Az utat az Ipoly mentén Bernece- baráti - Kemence felé folytatva megérkeztek Nagybörzsönybe, a középkori bányavárosba, melynek szász lakosait a 15. században telepítette ide Zsigmond király az arany- és rézbányák művelésére. A gondozott, rendezett, tiszta településen végighaladva a kisvasút állomására jutottak, ahol asztalok és padok várják a turistákat. A kellemes szellő, az árnyas hely, s a jó levegő felüdítették a kirándulókat Visszaindulva jóérzéssel látták, hogy egy gépkocsivezető lefékezve, majd leállítva autóját, megkíméli egy sikló életét A falu túlsó végén lévő Szent István-templomnál Gyócsiné Évike ismertette a 13. századi román kori műemlék építésének és megóvásának történetét, s mai életét Ipolytölgyesen, Szobon keresztül Zebegénybe ért a társaság, ahol a Du- na-partról elsétáltak a Kós Károly tervezte katolikus templomba. Kapás István plébános úr, aki drégelypalánki származású, nagy szeretettel fogadta a csoportot, s bár vendégei voltak, alaposan bemutatta templomát, elemezve a tavaly felújított üvegablakokat, s a templomot díszítő freskókat A következő állomás Nógrád vára, amely az Árpád-korban királyi birtok volt, középpontja a róla elnevezett vármegyének. 1544-ben a török elfoglalja. Sok hányattatás után, amikor 1685-ben villám csap a vár tornyába, a törökök felgyújtják, majd kiürítik. Sok érdekes tudnivalóval gazdagodva, kicsit megfáradt izomzattal haladt tovább a csoport, a diósjenői tó mellett megemlékezve Marcus Aurelius császárról, aki 173-ban itt csatázott a markomannokkal és a kvádokkal. Rétságon a volt laktanyában tiszte legtek Mindszenty József emléktáblá jánál, melyet annak emlékére állítottak hogy a bíboros Felsőpetényből kiszaba dítva, 1956. október 30-31. éjszakáját: rétsági laktanyában töltötte. Dr. Kovác Győzőné és Chikán József helyezte el < honismereti kör koszorúját. A kirándulás befejezésekén Horpácsra látogattak, röviden megem lékezve Mikszáth Kálmán kúriájánál parkjában azokról a nagyságokról, akii e faluban éltek. Mikszáth Kálmán, Mik száth Kálmánná Mauks Ilona, Szontagt Pál és Nagy Iván szobrát megtekintve í temetőkert mellett elhelyezett Mik száth- Szontagh síremlékegyüttes Cseh Marcetiné és férje tisztelték meg í kör koszorújával. A napi élményekkel eltelve, jóleső fá radtság érzésével tagjaikban érkeztet haza a Balassagyarmati Honismeret Kör tagjai, megköszönve a kiváló veze tést Kovács Ferenc tanár úrnak . A kö vetkező kirándulást a Madách Imre Vá rosi Könyvtár szervezésében, Kovács Ferenc tanár úr vezetésével október 5 én tartják, amikor az Ipoly forrásvidé kéig tesznek meg hasonló utat. A Balassagyarmati Honismeret Kör vezetősége