Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)

1122009-05-16 / 112. szám

2009. MÁJUS 16., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Védjegy, Közel-Kelet és a varrógép... Mit jelent a siker a jogásznő, a műsorszerkesztő, valamint a cégvezető életében? Salgótarján polgármestere (balról az első) és a kamara elnöke (jobbról az első) a hölgyek társaságában tárom nő, három nem mindennapi, színes egyéniség, mégis, a jogász, ötgyerekes családanya, a külpoliti- ai műsor szerkesztője és a ruhaiparba véletlenek so­rán keresztül bekerült cégvezető közös vonásokat is mutat. Például azt, hogy mindhárman kötődnek vala­hogyan Salgótarjánhoz, s a sikert értékek teremtésé­ben mérik. Sokféleségüket, életszemléletüket, női sze­repeiket villantotta fel az a jó hangulatú kamarai ren­dezvény, melynek tegnap délelőtt a József Attila Mű­velődési Központ konferenciaterme adott helyet. '•gótarján. Egy európai uniós píogram alapötletét sajátossá téve a Nógráci Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (NMKIK) sikeres, ismert arcokat invitált reflektorfénybe, hogy érzékel­hesse, ki mit is ért valójában si- .cer alatt, s ki mit ért el, mit tett le az asztalra, eddigi pályája so­rán. A megtelt konferenciate­remben nemcsak nők kísérték figyelemmel a portrék kirajzo­lódását. Ezt megelőzően Székyné dr. Sztrémi Melindá­nak, a város polgármesterének köszöntőjét, bevezetőjét, mely­ben egyebek mellett a meghí­vott vendégek tarjáni kötődését emelte ki. Majd röviden bemu­tatta a három hölgyet, elsőként Lévai Anikó jogászt, Orbán Vik­tor volt miniszterelnök felesé­gét, ötgyermekes családanyát, a nemzetközi gyermekmentő és más segélyszervezet aktivistá­ját, akinek otthon a kertre is jut ideje. Hogyan tudja összeegyez­tetni mindezt - hangzott a kér­dés. A megoldás kulcsa eseté­ben a hozzáállás lehet: Lévai Anikó mindegyik feladatát egy­formán nagyon komolyan veszi. 1986-ban Salgótarjánban kezd­te jogászi munkáját, egy évig dolgozott itt, sok szakmai és élettapasztalatra tett szert ez­alatt. Dolgozott külföldi magán­banknál, aztán a csemeték ér­kezése és újabb tanulás után döntött úgy, hogy egyetemi ta­nárként folytatja. Ötéves a leg­kisebb, húsz a legnagyobb gye­reke és nem merné saját magá­ra azt mondani, hogy sikeres. Meglátása szerint majd 20-30 év múlva, ha a fia és a lányai „eljutnak oda, ahová szeretné­nek” lesz időszerű beszélni er­ről. Szülők esetében - úgy véli - a gyerek helytállása a sikeres­ség védjegye. Azt azonban en­nek kapcsán elmondta még, örül, hogy, „mindenfajta szirén­hangnak ellent tudott állni." Egy magyar nő arab gyökerek­kel: ő Al-Ghaoui Hesna, aki a tarjáni Gagarin iskolában kezdte tanulmányait, Szolnokon, majd Soros-ösztöndíjjal Amerikában folytatta. Jogi diplomát szerzett, bár vonzódott a képzőművészet­hez és az újságíráshoz is. Egy ab­szurd novellájával kopogtatott be az egyik országos napilap szer­kesztőségébe, s a férjét felfaló nősténysáska történetével elsőd­legesen, majd a szíriai hadügy­miniszterrel készített első inter­jújával ténylegesen elindította új­ságírói pályáját. Ma tévés külpo­litikai műsorszerkesztő, és to­vábbra is sűrűn forgat a közel-keleti összecsapásokról. El­ve, hogy óvatosnak kell lenni, de félni nem szabad. Al-Ghaoui Hesna elmesélte, hogy nem tart­ja magát haditudósítónak, mert nemcsak az effajta feladatokat csinálja: sok időt tölt a televízió Szabadság téri székházában. Igyekezett eloszlatni az olyan té­ves feltevéseket, melyek általá­nosítanak a muszlimokkal kap­csolatban. Példákkal érzékeltet­ve mondta, az arab világban egy­aránt megvan a merevebb és a korszerűbb felfogás, vagyis a fej­lődés nem rekedt meg. Mint nőt sem érte soha hátrányos megkü­lönböztetés arab országokban, Végül az ugandai kőbányában a saját iskolázásához szükséges anyagiakat rendre megerőltető kőaprítással előteremtő lány pél­dájával arra igyekezett rávilágí­tani, milyen mértékű a szegény­ség az afrikai országban. S mire készteti ez az orvosi pályára ké­szülő, a nagy fizikai terhelés mi­att máris koravén fiatalt. Pedagógus szeretett volna len­ni, de a ruhaiparba sodorta a sor­sa, melyben része volt szülei ta­nácsának is. Szabó Imréné, a kazári Axamo Kft. vezetője an­nak idején, lányként nem hitte volna, hogy a részéről szúrós szemmel méregetett varrógép, édesanyja szerzeménye - s még inkább, az amire használják - egyszer majd fontos szerepet kap az életében. Szívesen és jól tanult, fiatal felnőttként a Váci Kötöttárugyár kazári egységénél kezdett dolgozni, ahol aztán kü­lönböző vezetői beosztásokban is kamatoztatta tudását. Mikor évtizedek múlva a ruhaipar igen komoly nehézségekkel nézett szembe, s az vált a legégetőbb kérdéssé, hogy megmarad-e a kazári varrodások munkahelye, Szabó Imréné úgy döntött, bele­vág a vállalkozásba. Ma már el­mondhatja: 42 éve van varroda a falujában. Szavai szerint jó kol­lektíva, jó szakemberekkel, és hozzá kell tenni: jókor, jó dönté­seket hozó vezetővel, aki ötven­évesen is szakvizsgázott, mert ezt kívánta a német piac, ahová öt éve termelnek. A napi megfe­lelés felelőssége, munkaügyi pá­lyázat, minőségi munka, s a hát­térben a családja támogatása, ezek segítették és segítik a het­ven főt foglalkoztató cég talpon maradását. Jóérzés, hogy munkát tudunk adni” summázta az utóbbiakat szerényen az asszony, akinek két felnőtt családos lánya a me­gyeszékhelyen él. Napjait a hat unoka teszi még szebbé, tartal­masabbá, de a közösségi hagyo­mányőrzés, az önkormányzati képviselői munka is fontos elem az életében. A vendégekről többet is meg­tudhatott a közönség az NMKIK elnöke, dr. Tordai Péter sikerrel, családdal, karrierrel, női prakti­kákkal kapcsolatos kérdéseire adott válaszokból. illegális iskolák? Csuka Enikő Salgótarján. Négyszáz iskola mű­ködik napjainkban illegálisan Magyarországon, mivel ennyi helyen tömörítik egy intézmény­be a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket - közölte Mohácsi Viktória, a Sza­bad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) európai parlamenti (EP) képviselője sajtótájékoztatóján, amelynek központi témája az in­tegráció, haladás, szegregáció, valamint a bűnözés volt. El­mondta, hogy ez a tömörítés an­nak ellenére működik így, hogy az esélyegyenlőségi törvény tilt­ja az iskolai szegregációt és 2003 szeptemberétől érvényben van a közoktatási törvény deszegregá- ciós passzusa is.- Az iskolai szegregáció kér­dését Salgótarjánban még nem sikerült rendezni - vélelmezte. Állítása szerint illegálisan mű­ködik önkormányzati fenntartá­sú iskola egy megyeszékhelyen, az olyan tény, amit helyre kell hozni: ha nem megy politikai rá­hatással, akkor jogi eszközökkel kell kicsikarni. Mohácsi Viktória elmondása szerint az ország több pontján is elindított perek megalapoz­zák a jogbiztonságot, 12 ügyben pedig már elsőfokú elmaraszta­ló ítélet is született. Arra a felve­tésre viszont, hogy az integrá­ció kérdésében eltérő az okta­tással foglalkozó szakemberek véleménye, a roma származású EP-képviselő így válaszolt:- Ez nem vita kérdése, az APEH-nál sem kérdés, hogy be­fizetjük-e a személyi jövedelem- adónkat, vagy sem. Ezt mondja ki a közoktatási törvény, a tör­vényt pedig be kell tartani. Munkajogról Salgótarján. Munkajogi és fog­lalkoztatáspolitikai kérdések­ben szakember várja az érdek­lődőket május 19-én, kedden 15 órától az MSZP városi irodáján (Május 1. út 4L). Egészségmegőrzés Salgótarján. Az Egészséges Éle­tért Klub soron következő ösz- szejövetelét május 19-én, kedden 16.30 órai kezdettel tartják a Jó­zsef Attila Művelődési és Konfe­rencia-központban. A rendez­vény címe: „Soha ne engedd ma­gad lelassulni!”. A program kere­tein belül Szarvas Józsejhé szék­tornával várja az érdeklődőket. Jó úton, Palóc Úton Gyöngyöspata. Közgyűlést tar­tott a Palóc Út Egyesület má­jus 15-én. A hevesi település jó vendéglátónak bizonyult, Mol­nár József, a község polgár- mestere köszöntötte a megje­lenteket. Ráhangolásként egy rövid történelmi áttekintést adott: a résztvevők megtudták, hogy Gyöngyöspata Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott. Érdekes módon a jele­ne is az igazságos királyhoz köthető, miszerint itt vívta el­ső győztes csatáját, majd ezt követően a várat elbontatta. Ennek köszönhető a portyázó török csapatok megelégedtek a messze földön híres gyön­gyösi bor fogyasztásával. Bózvári József salgótarjáni mérnök, az egyesület elnöke szólt arról, hogy het­venkét tagja van a szer­vezetnek: települési ön- kormányzatok, vállal­kozások és magánsze­mélyek. Kívánatosnak tartja további magán- személyek és civil szer­vezetek jelentkezését, felvételét az egyesület­be, annak érdekében, hogy a társadalom minden cso­portja képviselje magát. Ki­emelte, hogy Salgótarjánban, az Alkotmány út 16. szám alatt ki­alakult egy közösségi helyük, ahol minden tag otthon érezhe­ti magát. Mint mondta, gazdál­kodásuk terveiknek és a köz­hasznúsági elvárásoknak meg­felelően alakult, ezt erő­sítette meg a felügyelő­bizottság elnökének je­lentése is. A jövőt illetően Bózvári József bizakodó hang­nemben folytatta. Közel 1 millió eurós nyertes pá­lyázatuknak számos fon­tos szereplője van - töb­bek között Kazár, Kozárd, Rimóc, a Felvidékről Fülek, Kalonda - és lényege a turisztikai termékek és vonzerők közös fej­lesztése, együttműködés a terve­zésben, a végrehajtásban és a fi­nanszírozásban egyaránt. Ka- londán például a palóc múzeum Bózvári József korszerűsödik, Füleken a mester­ségek udvara, Terényben csipke­központot hoznak létre, palóc há­zak épülnek és további húsz hely­ségben úgynevezett szekrényga­lériák alakulnak. Terveik között szerepel webáruház létrehozása a kéz­művesek és a csatlakozott ter­melők portékáinak értékesíté­sére. Az egyesületet három nyel­ven megjelenő prospektusban mutatják be, amelyet tízezer példányban terjesztenek. A közgyűlést követően a résztvevők megtekintették Gyöngyöspata ezeréves góti­kus templomát, a Jézus család­fáját bemutató Jesse faoltárt és a Nekcsei Bibliát. Aki tehette, finom bort kóstolhatott, de mindenki láthatta a majd ezer vájatból álló, a községet behá­lózó pincerendszer egy-egy részletét. Munkában az egyesület tagjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents