Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
2009-04-10 / 84. szám
2 2009. ÁPRILIS 10., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Keresztit a Medvesalján Cered. Kezükben égő gyertyával kísérték a hívek Jézus keresztjét a nagyböjti keresztúti áj tatosságokon. Nyolcvannégy család vállalta, hogy hétről hétre megjeleníti valamelyik stációt, a hívek pedig vállukon kereszttel járták be a falut énekelve, imádkozva és éltek át mély, meghitt órákat Dóka Tamás plébános Benne lesznek a tévében Mj._______________________________________________________ Hollókő. A világörökségi falu a leglátogatottabb eseményére, a húsvét megünneplésére készül. Milyen érdekességekkel lepik meg az idei szezonnyitó alkalmával a vendégeket - kérdeztük Szabó Csabától, a település polgármesterétől, aki az alábbi ünnepi előzetessel ajánlotta a programot:- A Hollókőért Közalapítvány és a községi önkormányzat idei ünneplésének egyik különlegessége az lesz, hogy a vasárnapi szentmisét a Duna Televízió élőben közvetíti. Számos híradás van községünkről az év folyamán, de élő adásban szerepelni, hírt adni magunkról rendkívüli, egyedi lehetőség. A Duna tévé nemcsak belföldön, de a világ számos pontján fogható. Elsősorban az anyaországiak és a határainkon túli magyarok (Erdélytől a Vajdaságig) követik figyelemmel az adásait, de ünnepeken Ausztráliától az Egyesült Államokig számos magyar család nézi ezeket - mondta a faluvezető. A húsvétvasárnap 10.00 órakor kezdődő misét - melyet dr. Beer Miklós váci püspök fog bemutatni - ezúttal is ételszenteléssel és a feltámadási körmenettel egybekötve tartják meg. A helyiek közül sokan népviseletbe öltözve vesznek részt ezen. A tévé segítségével 11.45 óráig követhetik figyelemmel az ünnep egyházi részét, mert 12 órakor már Rómát kapcsolják, ahol a pápa „urbi et orbi” áldását közvetítik. - Nemcsak a katolikus ünneplést láthatják a Duna Televízió nézői Hollókőről, hanem a csatorna kívánságműsorát, a Kívánságkosár című összeállítást is - jelezte Szabó Csaba. - Ez utóbbi 15 óra után kezdődik, négy riporter négy helyszínről többször bejelentkezik majd falunkból, s természetesen várják - hogy teljesítsék - a húsvéti kívánságokat. A műsor alkalmi stúdiója a falumúzeumban lesz. Néma harangok napja Nagyszombati passió NÓgrádsipek. A Balás-kúria előtt idén is megrendezik a nagy- szombati passiót, április 11-én 15.00 órától Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek misztériumjátékkal, korhű ruhákba öltözött szereplőkkel. A szent kísérlet NŐtiilCS. A művelődési házban április 12-én 15 órakor látható Fritz Hochwälder és Kovács László „A szent kísérlet” című drámája. A nőtíncsi kulturális egyesület színtársulata immár másfél éve húsvétvasárnap olyan színdarabot ad elő, amely illeszkedik a húsvéti ünnepkörhöz. Húsvétkor a hotelben IpOlytaniÓC. Húsvétolást rendez április 12-én, vasárnap és 13- án, hétfőn a Christina Park Hotel. A gyerekeket tojásfestéssel, locsolkodással, versmondóversennyel és állatsimogatóval várják, a felnőtteket a Pitypang néptánccsoport és a Kármán József Színkör szórakoztatja, de az ősmaradványokat is meglátogathatják. A rendezvény belépőjegy ellenében látogatható. A somoskői vadaspark és a salgóbányai erdészház együttes vállalkozásban történő üzemeltetésére vállalkozót keresünk. Jelentkezni lehet 2009. május 1-jéig a salgótarjáni erdészet alábbi email címén: ipert_st@globonet.hu Nagypéntek van. Hallgatnak a harangok, ahogyan a mondás tartja, Rómába mentek a nagycsütörtöki szentmisék után. Jézus jelképes kereszthalála után némultak el a templomtornyok magasában, várva a fény kigyulladását, az alleluját, ami majd nagyszombaton este hirdeti szerte a keresztények lakta földeken: fóltámadt Krisztus, örvendjetek! De hát ez csak holnap lesz. Ma még azt mondjuk: keresztények, sírjatok. Jézus meghalt a kereszten - a templomokban passiókon emlékeztek meg erről, s a mély gyász kifejezésére még a csengettyűk sem szólnak ilyenkor a szertartásokon. Az ember az eszével tudhatja jól: a kereszthalál után a feltámadás következik. A lékek együtt érez Jézussal, ha hangosan nem is mondja ki, de legalább csendben köszönetét fejezi ki a megváltásért. Nagypéntek szigorú böjti nap, amikor is a keresztény ember imádság és templomlátogatás mellett önmegtartóztatással is emlékezik Isten fiának áldozatára - pedig milyen csekélység ez ahhoz képest, amit ő tett és szenvedett értünk! Nagypéntek van, a néma harangok napja. A nagyvilág köny- nyen elvonja a figyelmet, ezernyi színt és szórakozást, örömöt és élvezetet kínálva. Ember, akárhogyan is van, gondolj azért a megfeszített Jézus Krisztusra: hidd el, nem válik károdra... Húsvét a várban Fülek. Idén negyedik alkalommal rendezik meg a „Palóc húsvét a füleld várban” elnevezésű programot április 13-án 10 és 17 óra között. Az ide látogatók a palóc népi hagyományokkal és a magyar történelmi harcművészettel is megismerkedhetnek. Az érdeklődőket a szervezők, az előző évek nagy érdeklődésére való tekintettel, idén gazdagabb programmal várják. A kézművesek és hagyományőrzők sátraiban és asztalainál a látogatók bekapcsolódhatnak többek között a hímestojás-festésbe, bőr karkötők készítésébe, drót ékszereket készíthetnek, molnárkalácsot süthetnek, nemezelhetnek. A gyerekek felülhetnek a kézzel hajtott körhintára, lovagolhatnak, gólyalábon egyensúlyozhatnak, részt vehetnek íjász- és más ügyességi versenyeken. A résztvevők finom palóc ételeket kóstolhatnak. A nap folyamán kétszer tart íjászbemutatót a Szarvasűzők csoport és a helyi együttesek - a Kis Rakonca gyermek-néptáncegyüttes, a Rakonca ifjúsági néptáncegyüttes és a Palóc Táncműhely - szórakoztatják a nagyérdeműt Vendégként a nagymegyeri Megyer néptáncegyüttes és a Kis Megyer gyermek-néptáncegyüttes Emlékképek című műsorukkal mutatkozik be, valamint két ismert füleki származású, Magyarországon élő művész, Szvorák Katalin népdalénekes és Agócs Gergely népzenész is színpadra lép. A rendezvény a Füleki Vármúzeum és a Szülőföld Polgári Társulás, valamint több helyi civü szervezet és intézmény összefogásával valósul meg. A nap folyamán a vár Bebek- tornyában megtekinthető lesz a múzeum állandó kiállítása és a Játékország című nemzetközi játékkiállítás anyaga is. A vár alatt álló Magyar Közösségi Ház udvarán hagyományos palóc disznóölésbe kapcsolódhat majd be az érdeklődő közönség. Pilátus a krédóban.. Belekerült, mint Pilátus a Credóba. Ismert a közmondás, amit akkor használunk, ha valakinek egy ellentétes környezetben való, szinte véletlenszerű szereplésére utalunk. De Pilátus neve tényleg véletlenül került a hiszekegybe? Püátust, a római helytartót a ma ismert, Jézusról szóló források között elsőként Márk evangélista említi meg, akinek passiótörténete a szentírástudósok szerint már Krisztus halála után néhány évvel megszülethetett. Ez azzal bizonyítható, hogy Szent Márk nem nevesíti a Jézust elítélő főpapot, Kaifást, hanem úgy beszél róla, mint a főpapról (ha azt mondjuk, hogy a pápa, a köztársasági elnök, mi is egy konkrét, ma élő személyre - XVI. Benedekre,. Sólyom Lászlóra - és nem elődeikre gondolunk). Kaifás pedig Krisztus után 37-ben halt meg, vagyis ez a részlet ennél az évnél korábban keletkezett. Az időben Jézushoz legközelebb álló evangélium szerzője számára ugyanis központi kérdés a történetiség. Hiszen legfontosabb célja, hogy bemutassa: a keresztények Istene nem mitikus, távoli időben, fellegek feletti létben tevékenykedő valaki, hanem az emberért cselekvő Teremtő, aki Jézusban, egy konkrét időpontban vérével átitatta a történelem szövetét, és ezzel Jelet hagyott az emberiségen. Ennek a történetiségnek külső, elhagyhatat- lan koordinátája Pilátus uralkodása (Kr. u. 26- 36), amit más korabeli források is bizonyítanak. Személye ezért is meghatározó sarkpontja a keresztények hitvallásának. Jelenléte nem kényszeredett vagy passzív dolog a Credóban, hanem szándékolt és pótolhatatlan. A megváltás történetiségének, tér- és időbeliségének külső „garanciája.” Szent Márk evangéliuma nem is vállalkozik többre, minthogy a tényeken - pontos földrajzi leírásokon, konkrét személyeken keresztül - bemutassa Jézus életét, és rámutasson arra, hogy kivégzésével nem ért véget a történet Húsvét hajnalától kezdve ugyanis egy történelmen túli esemény, a feltámadás átalakította néhány jelentéktelen ember életét, majd pedig a birodalom, valamint a vüág minden szegletét De miért is hisznek a tanítványok a Feltáma- dottnak? Ezt Szent János evangélista Péter és János sírhoz futásában (Jn 20,1-10) foglalja össze legszemléletesebben. Az író ezen a rövid úton háromszor, három értelemben említi meg a látást. János elsőként ér a sírhoz, ahová nem lép be, csak látja/észleli a tényeket: nincs ott a test amelynek temetésénél segédkezett Péter azonban már megérkezésével is továbbmegy, nem csak nézi, ami történt hanem belép a sírba, és ennek alapján lálja/felismeri, hogy a látottak és Jézus korábban mondott szavai között lehet valami összefüggés. Ezután János is belép a sírba: (be)látta és hitt - állapítja meg az evangélista Ráébredt hogyha Jézus minden eddig előre megmondott szava (önmagáról, elfogatásáról, tanítványai és mások viselkedéséről, egyéni életük kérdéseiről, megoldásairól) igaznak bizonyult lehetetlen, hogy arra vonatkozóan hazudott volna, amire mindezeket a kijelentéseket felépítette: saját feltámadásának eseményére. János Nagyhét a kegyhelyen Mátraverebély-Szerrtkút a nagyhét még hátralévő napjain a szertartásokat a következők szerint tartják a nemzeti zarándokhelyen: április 10-én, nagypénteken reggel 7.30 órakor lamentáció keretében énekes imádság, 17.00 órakor keresztúti ájtatosság lesz. 18 órától Jézus szenvedésére emlékeznek, amely szent- sír-látogatással zárul. Április 11-én szombaton 7.30 órától énekes imádságra jönnek össze a zarándokok, s a nap folyamán a szentsírt látogatják. Este nyolckor kezdődik a vigília-szertartás, azután szentmisét mutatnak be, s ehhez körmenet kapcsolódik. Április 12-én vasárnap 11 órakor, 13-án hétfőn pedig 9 és 11 órai kezdettel miséznek. apostol már Jézus megjelenése előtt felismeri, hogy ő, aki a Mester mellett volt mindvégig, tanúja nemcsak halálának, hanem feltámadásának is. A nagyhét folyamán az egyház liturgiája időbeli, történeti eseményeket tár elénk. Á pap ugyanazokat a gesztusokat, mozdulatokat teszi, mint amelyeket Jézus vitt végbe ezekben a napokban (ünnepélyes bevonulás, lábmosás, kenyértörés). Az egyház ugyanazokat a szavakat ismétli, amiket Krisztustól megőrzött a Szentírás, sőt még időben is igyekszünk mindezt akkor, azon a napon, azokban az órákban végezni, amikor megtörténtek. Történeti tények, amelyek rámutatnak Jézusra, Isten köztünk művelt csodájának valóságára. A rítus azonban nem csak láttat, hanem Krisztusban részesít, ráállít arra az útra, amely a feltámadásba vetett hithez vezet Bemutatja az eseményeket és arra ösztönöz, hogy kapcsolatot teremtsünk azok, valamint a világ és saját életünk kérdései között. Ennek a kapcsolatteremtésnek a gyümölcse a hit, azaz az a bizalom, amely kimondja: ha mindenben igaza van, akkor lehetetlen, hogy a feltámadás, amire szavait építi, hazugság legyen. Vagyis keresztény módon hinni annyit jelent, mint hitelt adni Isten igazmondásának, és erre építem az életet A hívő ember ezen a ponton ismeri fel, hogy nemcsak a történelem Krisztusának tanúja, hanem annak a Jézusnak is, aki Feltámadottként megmutatja magát az egyházban, a szentségekben, és akinek „megjelenése”, szeretetének kinyilvá- nulása kell, hogy legyen minden keresztény élete a tér és az idő világában. Pilátus a krédóban, a hit realitása, a megváltás külső kerete, amelyben kinyüvánul, és amelyet új közegbe helyez a kereszthalál és a feltámadás. A remény jele, hogy az ember ítélőbíróból tanúvá is lehet, ha elindul azon az úton, amelyre Jézust Pilátus állította, de ahol az Urat mindvégig az Atya vezette önmaga felé, a feltámadásra. fr. Kálmán Peregrin ofm
