Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
2009-04-25 / 96. szám
4 2009. ÁPRILIS 25., SZOMBAT KULTÚRA Nemcsak a vendeg, Garaczi László, hanem a szerkesztő- műsorvezető Sándor Zoltán és a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház közönsége számára is meglepetés volt, amikor a salgótarjáni Impro Színpad fiataljai - nevükhöz híven - mintegy improvizálva pódiumra léptek a „Plazma” című Garaczi-darab egy részletének szellemes, jó hangulatú interpretálásával. A váratlan „közjáték” nyomán a szintén a Szépírók Társaságát képviselő Kőrössi P. József megváltoztatta a sorrendet és a színházzal kapcsolatos kérdésekkel indította a beszélgetést. Garaczi László elmondta, hogy a „Plazmáit 2007-ben Veszprémben mutatták be, később Budapesten műsorára tűzte a KoMa színtársulat és a játszották a székesfehérvári színházban is. Mindegyik más jellegű volt, eltért a rendezői koncepció és változott a szöveg is. Ő maga híve a variációknak, úgy véli: tanul a különböző megoldásokból. Húsz évvel ezelőtt, amikor drámákat kezdett írni, szinte kizárólag a nyelvet tartotta fontosnak, mostanában azonban nagyobb figyelmet fordít az úgymond klasszikus színpadi funkciókra, a konfliktusokra, karakterekre és magára a történetre (ha van egyáltalán). Olyan szerepeket kell írni, amelyekben a színész - mint alkotótárs - jól érzi magát. A szerzőnek is a végső célt, az előadást kell szolgálnia. A filmművészet területén is otthonosan mozog Garaczi László, sok filmbe „bedolgozott”, néhányat kifejezetten ő írt. Kőrössi R József arról faggatta, hogy milyen érzés volt a kor- és pályatárs Bartis Attila „Nyugalom” című, külföldön is nagy sikert aratott regényéből forgatókönyvet készítenie.- Bizalmi kérdésnek tekintettem és úgy igyekeztem megoldani e feladatot, hogy „partitúrának” jó legyen bárki is rendezze, bárki is játsszon benne. Végül is Alföldi Róbert rendezésében valósult meg s bár sok tehetséges ember - köztük Udvaros Dorottya - működött közre az életre hívásában, valami ritmuszavar vagy egyéb miatt mégsem lett igazán sikeres film belőle - válaszolta Garaczi László. Szüleiről, gyermekkoráról szólva azt a kettősséget emelte ki, ami a lipótvárosi, a Honvédelmi Minisztérium környéki lakótömbi létből és a kecskeméti kötődésekből, nyári vakációk emlékeiből fakadt. A pesti élményekre gondol vissza szívesebben. Nyomasztónak érezte viszont a csepeli tanárképző főiskolán eltöltött éveket, annak ellenére, hogy - mintegy kompenzációként - akkor kezdett el tudatosan verset írni. 1982 óta szabadfoglalkozású írónak számít. Első próza-, illetve verseskötete gyors egymásutánban a nyolcvanas évek közepén jelent meg. Azóta jó néhány díjban, ösztöndíjban is részesült. 1996/97-ben egy évet Berlinben tölthetett, s Orchidea Sass Sylviának Azért ír, hogy ne kelljen hazudnia ez az időszak több szempontból is hasznosnak bizonyult részére. Először is nyugodt munkalehetőséget biztosított, másodszor megismertette egy másik kultúrával, gondolkodásmóddal, harmadszor pedig onnan jobban rálátott Magyarországra, megértőbb, elfogadóbb lett Budapesttel szemben. A beszélgetés során Kőrössi P. lózsef szóba hozta a család (feleség, após) muzikalitását és Magvető Kiadó felkérésére ő írta a meglehetősen provokatív szövegű kötet fülszövegét. Szerinte e női név valószínűleg egy kezdő - egyébként nem tehetségtelen - írót takar, aki talán jobban járna inkognitójának felfedésével. Az est folyamán Garaczi László előadóként is szerepelt, amennyiben nagy sikert aratava olvasta fel a „Hogyan lett a feleségem vegetáriánus?” című szarkasztikus írását. A Szerdatársaság Irodalmi Kávéház vendége legutóbb Garaczi László író, költő (balra) volt. Beszélgetőtársa a pályatárs, Kőrössi P. József volt. Garaczi László rockzenészként, a KÉM együttesben kifejtett próbálkozásait is. Ugyancsak kikerül- heteüen téma volt a tavalyi ünnepi könyvhét egyik szenzációja, a Spiegelmann Laura álnév felbukkanása. Annál is inkább, mert Garaczi László igencsak belesodródott a gyanúsítottak körébe. Pedig mindössze annyi igaz, hogy a A Szerdatársaság Irodalmi Kávéház legutóbbi irodalmi estjén a kortárs magyar irodalom egyik markáns személyisége mutatkozott be Salgótarjánban. Egy olyan tollforgató, aki - mint a „Plasztik” című kötetében már 1985- ben leszögezte - azért ír, hogy ne kelljen hazudnia. ■ Csongrády Béla Boldog lehet az a város, ahol három napon belül fellép Sass Sylvia és Varnus Xaver, ahol valamivel korábban önálló estet adott Eszenyi Enikő, s ahol hamarosan ismét gitározik Snétberger Ferenc. Saját művészeti águk kiemelkedő - nemzetközi szinten is jól ismert, elismert - képviselői ők, nem nekik ad rangot, hogy Salgótarjánban szerepelnek, hanem fordítva... Sass Sylvia a ’70-es évek eleji Kodály Zoltán-énekverseny első és különdíja és a szófiai operaverseny nagydíja óta van jelen a művészeti közéletben. Évekig a Magyar Állami Operaház magánénekese volt, s egymás után lépett fel a világ legrangosabb zenei színpadain, hangversenytermeiben híresebbnél híresebb karnagyok vezényletével. Számos lemez, hanghordozó fűződik a nevéhez, 1976-ban Liszt Ferenc- díjjal tüntették ki, 1978-ban érdemes művész lett. Bár évek óta Franciaországban él, időről időre hazalátogat, énekel és gyakran vezet mesterkurzusokat is. Salgótarjánba a zeneiskola meghívására látogatott, ária- és dalestje megszervezésében azonban nagy szerepe volt egyik helyi ra- j ongójának, Kaszás Istvánná nyugalmazott tanárnőnek is. Ugyancsak - mint Tóth Tibor, a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója is megemlítette a műsor előtt - köszönet illeti a városi önkormányzatot és számos más támogatót is. Sass A neves drámai szoprán nagy átéléssel adta elő az áriákat Sylviával színpadra lépett egy francia tenorista, Thierry Pillon és természetesen egy zongorakísérő, Harazdy Miklós is, akivel éppen huszonöt éve koncerteznek együtt. A salgótarjáni esten mások mellett Bizet, Donizetti, Gluck, Mascagni, Ravel, Verdi dalaiból, operáiból hangzottak el nagy felkészültséget, szakmai tudást igénylő, zömében sötétebb felhangú szólószámok és duettek. A drámai szoprán énekhangban és előadásmódban azt nyújtotta, amire számítani lehetett, az elegáns megjelenésű Thierry Pillon viszont kellemes meglepetést okozott: méltó volt a főszereplőhöz. A nagy tetszéssel fogadott hangverseny végén Sass Sylvia elmondta: nagyon jól érezte magát a zeneértő salgótarjániak között. „Megsúgta” lapunknak, hogy a virágcsokornak azért is örült nagyon, mert az orchidea a kedvence. ■ Cs. B. Szobrokká nemesült drótszálak „Persze a világ olyan, amilyen, / az élet meg annyi, amennyi”, / Csemniczky szobrain meg átfúj a szél...”/ Él, eleven a gondolat, / a teremtő, a teremtett, a szobrász és a szobor. / Isten éltesse őket sokáig!” - írta hat évvel ezelőtt Földi Péter festőművész a Csemniczky Zoltán születésének ötvenedik évfordulójára megjelentetett kiadvány „Köszöntő”-jében. E sorok a minap a Pásztói Múzeumban is elhangozhattak volna, hiszen a 2007 óta Munkácsy-díjas balassagyarmati szobrászművész kiállítása éppen április 16-án, születésnapján nyílt meg. A közönséget a házigazdák nevében Hír János múzeumigazgató köszöntötte. Kiemelte: az intézmény sorozatban ad helyet a kortárs művészet kiemelkedő képviselőinek bemutatkozására. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke egy ígérettel kezdte a beszédét: „A Pásztói Múzeumot is fenntartó megyei közgyűlés - közvetlenül és intézményein keresztül - a továbbiakban, a válság közepette sem feledkezik meg a Nógrádban élő emberek művelődési igényeinek kielégítéséről. Nem feledkezik meg országszerte, sőt a határainkon túl is elismert művészeiről, akiknek nagyra tartja teljesítményét és büszke rájuk. ” Csem- niézky Zoltán közéjük tartozik. Alkotásaiból sugárzik az elhivatottság és a művészi alázat. Közvetlenül, érzékien hatnak lelkünkre, erőt meríthetünk belőlük. A forrasztott drótszálak segítenek a „lényegtelenség feneketlen tavából kiemelni a lényegeset” - mondta Becsó Zsolt. Szakmailag Csach Gábor művészettörténész, Balassagyarmat alpolgármestere méltatta Csem-niczky Zoltán tárlatát. Minden szaván érződött, hogy régóta közelről kíséri figyelemmel, jól ismeri a művész pályaképét, munkásságát. 1999-ben a Palócföldben jelent meg sajátos stílusú és hangulatú, mindkettőjüket jól jellemző interjúja az 1976 óta Balassagyarmaton élő és alkotó szobrásszal, 2003- ban pedig az említett kiadványban „Végtelen szobrok” címmel írt tanulmányt Csemniczky Zoltán klasszikus alapokra, a görög-latin kultúra ismeretére épülő művészetéről. Pásztón felidézte azokat az évszázadokat, történeti, művészettörténeti korokat, amelyekben ellehetetlenült, majd az ókeresztény gyökereken újra virágzásnak indult az európai szobrászat. Csemniczky Zoltán lebegő szerkezetű, burjánzó drótszobrait a makro- és mikrokozmosz összefüggésrendszerében illetve az euklideszi és nem euklideszi geometria kontextusában értelmezve elemezte. Csach Gábor véleménye szerint a rendező, Shah Gabriella művészettörténész jól helyezte el a műveket, amennyiben az előtérben az el- vontabb, filozofikus témájú szobrok kerültek, a belső teremben pedig inkább az erotikus tartalmú kompozíciók kaptak helyet. Csemniczky Zoltán aszszociatív, alapos mesterségbeli precizitást igénylő szobrászatéhoz Kovács Bodor Sándor „ Autó- Freud-mobil” című, korábban készült filmje is segített közelebb kerülni. A művészt, illetve a vendéglátókat megtisztelte részvételével MedváczLajos, Balassagyarmat polgármestere is. A kiállítás május 20-ig tekinthető meg a Pásztói Múzeumban. ■ - csébé Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke is méltatta Csemniczky Zoltán szobrászművész (balról a második) munkásságának jelentőségét. Balról az első Csach Gábor, a harmadik Hír János. fotó: oroszi andrásné JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heü rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem érdekel Pétiké a hóember, de most már bekapcsolom a fűtést!" Szerencsés nyertesünk: Miklós Lndréné Karancslapujtő, Rákóczi út 156. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését április 30-ig juttassák él szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. j íj i Whir,,..S\\ íl £_ SÁMSON KEDVESE JANUÁRB w AN ÜDÜL r 1 ____ BA LATONI ÜDÜLŐ- HELY EGYES ! r MEGFIGYEL IPARI NÖVÉNY SZENT, RÖV. SrZ?IzA¥ “Y ► KERESZTÜL MACSKA, ANGOLUL FESTŐTÁBLA LANDOL, FÖUJETÉR ~v~ ► ~1 ' Q ©- 0- Á Cffr .---Tv c ^ ÜL © ű 1 • I jLÄ few i _JL "ÜL i 3» - V-<.y 1 w u \V1—--_U----^-y O O © °-~f~. -jj ”+ 1 Ife 1 jp / ' 1, A X 1 » ~ a -r~ ’' A ' AMERIKA ¥ r~ TÁRS, PÁR r~ ATOMVÁR ŐSÜNK KÖNNYED T~ HOLNAPIG ¥ KÉSŐBBI 1 IDŐKRE 1 MEGŐRIZ 1 HUMOROS W. ÚJSÁG ^ DUPLÁN: CUKORKA FLASTROM r IDŐKÖZBEN TÖRTÉNELMI KÖZ ! ► f ¥ ¥ .... MÓDDAL NŐI NÉV AZ A BIZONYOS ► GYERMEK- VÁROSUNK ^ A NAGY VARÁZSLÓ TETŐ PEREME r ITT-... ►¥ SÍRDOGÁL ► ¥ TENISZJÁTSZMA HADTÁP LENDÜLET LONGITUD w. ö.növ. ► ÜDVÖZÜLT ¥ NEMESFÉ M ► ...-JAVA HAJLIK, GÖRBÜL r _ ORDÍT, ÁRULKOCXK ► ¥ NAPSZÁLL TA ► NÁSZ KEZDETE! TALLINN LAKÓJA VILÁGSZERVEZET ¥ HAJÓS, CSÓNAKOS ► ¥ A SUGÁR JELE ► TUDTÁRA JW AD (NÉPIES) ^ VILÁGRA JÖN VAKCINÁL . C__ ¥ HALK ZAJ ► A SZOBÁBA ►¥ ORVOSSÁG ALKOTÓ NIZÁLAS ZSOLTÁR, RÖV. ► ¥ LAOSZ HATÁRAI ! ► SPORTKUP A, RÖV. ► ¥ FAO ► HOZZÁFOG DÉLUTÁN, RÖV. OSZTÁLY- VEZETŐ, R. r HARCOL BUSA EGYNEMŰ BETŰI ► T ¥ A NYAK RÉSZE CSIGAVÉR ! ► ¥ LÁM ! MEGELÉGELI ► f ¥ TÁRSASÁGÁBAN ► BELGA .W. AUTÓJEL TANULÓ, NEBULÓ ENNIVALÓ. RÉGIESEN r ¥ KÖZÉPEN GYÉR ! ► ¥ ATLÉTIKA, RÖV. ► SPORTÖLTÖZÉK AZ ARZÉN VEGYJELE ELJÁRÁS ROMAI 101 PÁROS ADAT! ► LÁTNI ENGED ► ¥ ¥ HOSSZÚ MORZEJEL ¥ ■ KILOMÉTER, RÖV. DÁRIDÓ KEZDETE! r I ¥ AGGASZT, IZGAT RÉGI, ÓDON ► ¥ ¥ RÖNTGEN, RÖV. L NAGYOBB m TASAK ► ¥ ERŐDÍTMÉ NY ► ~¥~
