Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
2009-04-24 / 95. szám
2 2009. ÁPRILIS 24., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Erdősíteni úgy kell, hogy a tőke megmaradjon! Haraszti Gyula (képünk jobb szélén) beszédét mondja fotó: faragó zoltán Erdőtelepítés céljára fordítják az állami tulajdonú gazdasági társaságok felsővezetőinek elmúlt évi prémiumát Magyarországon: Nógrádban és Pest megye a börzsönyi részein is az Ipoly Erdő Zrt. szakemberei végzik el ezt a komoly szakmai felkészültséget és előrelátást igénylő feladatot. Az erdőtelepítések ez évi, első tavaszi ütemében mintegy 600 hektár erdőt telepítenek az országban, idén ősszel és jövő tavasszal pedig - ha a szükséges források rendelkezésre állnak - még mintegy 4500 hektárt. Szőkébb pátriánkban idén és jövőre az Ipoly Erdő Zrt. mintegy 120 hektár erdőtelepítést tervez, ebből az elmúlt időszakban 32 már megvalósult Hont, Drégelypalánk, Diósjenő, Romhány, Bércéi és Kishartyán környékén, őszre pedig újabb 49 hektárt terveznek, amelynek már előkészítése is megtörtént. Faragó Zoltán Kishartyán. Salgótarján délkeleti csücske, a Zsidó-hegy és a Ménes-patak völgyében fekvő község között 7,5 hektár, ez év tavaszán telepített erdő ünnepélyes átadása zajlott le tegnap. A hosszú évek óta parlagon lévő területet az Ipoly Erdő Zrt. kisterenyei erdészete fásította újra, a várható vadkár miatt előbb be is kerítve a területet. A tegnapi ünnepélyes átadón Lengyel László Zoltán, a cég kommunikációs vezetője köszöntötte a mintegy harminc megjelentet - a meghívott vendégeket, a munkában résztvevőket, az Országos Erdészeti Egyesület tagjait, a sajtó képviselőit, majd Borenszki Ervin országgyűlési képviselő mondott beszédet a rendezvényen.- Az erdő egy olyan nemzeti érték, amelyre minden nemzedéknek szüksége van. Az emberek többsége csak a közjóléti funkciót látja meg benne, pedig a gazdasági jelentősége is felmérhetetlen! Környezetvédelmi jelentőségéről, a levegő minőségének javításától pedig még csak szó sem esett. Szólt ezután a 2004-es nemzeti erdőprogramról, ami az akkor már 20 százalékos hazai erdősültség mintegy hat-hét százalékos emelését, mintegy 800 000 hektár újraerdősítését tűzte ki célul. Elmondta, hogy Nógrád 40 százalékot közelítő erdősültsége kétszerese a hazai átlagnak, de még emellett is érdemes a másra nem alkalmas területeket újrafá- sítani, akár hosszan növekedő, de őshonos fajokkal is. Zagyi László, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács titkárságvezetője, egyben az Ipoly Erdő Zrt. igazgatóságának elnöke az elképzelhető legjobb célnak nevezte a mintegy 4500 hektár erdősítését.- Ükunokáinknak szól ez a beruházás, egyben emberek, helybeliek megélhetését szolgálja - mondta. - Háromszáz vezető felajánlott prémiumából két év alatt 4500 hektár új erdő lesz, ősszel és jövő tavaszra folytatódik a munka. A megvalósításhoz persze szakemberek együttműködésére és az erdészek tudására volt szükség. Haraszti Gyula, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgató-helyettese beszédében kifejtette: az itt létrehozott erdő remélhetőleg fák generációinak sokaságából áll majd, és egyfajta állandóságot is jelent.- A történelem során az embernek mindig szüksége volt az erdőre. A Magyar Királyság megalakulásakor még csak erdőélés folyt, de már az Árpádkorban megjelent az erdő, azaz az erdőóvó foglalkozás. Az ő feladatuk volt, hogy az illetékteleneket távoltartsák az erdőtől és annak haszonvételi javaitól. A Felvidék már viszonylag korán iparosodni kezdett, a bányászat, a kohászat pedig rengeteg fát emésztett fel. Werbőczy István híres Hármaskönyve - amelyet a források szerint szűkebb hazánkban, Alsópetényben állított össze - rendelkezik először törvényi szinten az erdők kezeléséről. Ez megkülönbözteti a makkos erdőket - az erdei legeltetés, főleg a sertések makkoltatása nagy jelentőségű volt - és a bárdos erdőket, ami építőfa termelésére volt alkalmas. A török időkben, amikor az ot- tomán birodalom északi határa Nógrádon keresztül húzódott, szintén rengeteg fát feléltek a végvári harcok idején. Erre az időszakra esik a kis jégkorszak, amikor a csapadékos, hűvösebb nyarakat rendkívül hideg telek követték, ez pedig óriási faigény- nyel járt együtt. A török idők után is megillette a jobbágyokat a faizás joga, valamennyi haszonvétel lehetőségével együtt, de a gyarapodó népesség miatt a mezőgazdálkodás is mind nagyobb területeket igényelt. Ekkor jelentek meg a kenézek, akiknek az volt a dolguk, hogy az erdőterületeket alkalmassá tegyék a mezőgazdálkodásra - nos, én személy szerint remélem, hogy a kenézfoglalkozás kihalt... Szólt ezután a tervszerű erdő- gazdálkodás gyakorlatáról, arról, hogy az 1700-as évek végétől már a korszerűnek mondható törvények léptek életbe. Az ország tragédiái között említette az első világháborút lezáró trianoni diktátumot, ami a magyar erdőterületek 88 százalékának elvesztését okozta.- Az 1921-es erdőtörvény már felismerte, hogy amennyiben az ország önellátó akar lenni, akkor erdőtelepítésbe kell kezdeni. A trianoni diktátum utáni egymillióról 2008-ra lett kétmillió hektár erdőnk, az előttünk álló feladat pedig újabb 800 000 hektár erdősítése, ami az ország területének mintegy 27 százalékát tenné ki 35-50 év múlva. Még számos terület alkalmas erdősítésre, de a művelés költséges, elsősorban az állami cégek tudják megoldani, hiszen nem csak a szakértelem, de a szükséges eszközök is rendelkezésre állnak. Az Ipoly Erdő Zrt. vállalja magánbirtokosok területeinek újratelepítését is, egészen a munkálatok elvégzésétől a szak- tanácsadásig. Az erdőgazdálkodás célja az, hogy a lehető legtöbbet úgy vegyük ki az erdőből, hogy - a pénzügyi értelemben vett - a tőke megmaradjon, azaz csak any- nyit használjunk fel, amennyi újra is termelődik. Végül Bajnai Csaba, a kisterenyei erdészet vezetője beszélt a kishartyáni terület újraerdősítésének nehézségeiről. Amint megtudtuk tőle, a telepítést csak kézi munkával lehetett elvégezni az adottságok és az időjárás miatt.- így azonban helyi vállalkozóknak és helyi szociálisan rászorultaknak adtunk munkát - mondta. - A talaj állapota azonban nem a legjobb, a cserebogár pajorjának fertőzése óriási, emiatt lassú hatású fertőtlenítőszert is kellett alkalmaznunk - mondta. - A terület egyelőre inkább szántóföldnek látszik, majd öt-tíz év múlva lesz igazán látványos! Jelenleg 80-20 százalék arányban csert és ko- csánytalan tölgyet ültettünk ide, körbe pedig, tájesztétikai okokból, nyírfákat. Végül iskoláséveinek egyik szép gondolatát idézte, amit tanára minden év elején beíratott diákjaival á füzetbe, s így hangzik:- Aki fát ültet, erdőt telepít, az bízik a jövőben. Bizonyára így igaz! Az ünnepség faültetéssel ért véget: a meghívott vendégek két kőris- és egy juharfát ültettek el a bejárat közelében. Erdei apróságok- Őshonos fafajok, kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, cser, illetve egyéb keménylombos elegyfajok alkotják a programban telepítendő erdők állományát.- Az Ipoly Erdő Zrt. szakemberei helyi erdőművelési vállalkozók és szociális alapon rászoruló közmunkások bevoifásával végezték el az eddigi telepítési munkálatokat.- Az új erdők nem a legjobb termőföldek helyére kerülnek, hanem az elbo- zótosodott legelők, nehezen művelhető, kötött talajú, meredek oldalakba ültetik őket. A könyv utóélete Szabó A. Balassagyarmat a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ költészet napi ünnepségén Mizser Attila költő, író, a Palócföld című folyóirat főszerkesztője „Köz” című verseskötetét mutatták be április 17-én. Elsőként a Gyarmati Színkör tagjai mondták el legkedvesebb verseiket a Hegedűsné Jusztin Gizella által szervezett esten, majd Nagy Csilla irodalomtörténész beszélgetett a Füleken élő, Móricz- és Márai-díjas, Ma- dách-nívódíjas szerzővel, aki a lózsef Attila Kör sorozatszer- kesztőjeként is tevékenykedett. Prózaíróként egy antológia és egy regény fűződik nevéhez. Első verseskötete 2000-ben jelent meg Pozsonyban „Hab nélkül” címmel, ezt követte a 2003-as „Szakmai gyakorlat külföldön” című verseskötet, majd 2008- ban született meg a „Köz”, amelyet a Kalligram adott ki, akárcsak az előző verseskönyvet. A szerző központozás nélkül, sajátos nyelvi játékokkal, rejtett sorát hajlásokkal aknázza ki a klasszikus szonettforma poétikai lehetőségeit - mindeközben a létről, morális, filozófiai kérdésekről elmélkedik izgalmasan, több értelmezésre lehetőséget adva, személyiségét kissé elvonatkoztatva, elidegenítve önmagától. „Közben kikacsintás, angolos humor és sportkommentátorokat megszégyenítő szakmai szóhasználat, filozófia, önemésztés, háború és béke, viharok és mély csendek, állandó útonlevés érzésének vetítése, állandó otthontalanság és bizonytalanság tudatos megélésének sugárzása. Absztrakt, szürrealista film, reneszánsz képi világgal” írja róla Szászi Zoltán költő. Az izgalmas beszélgetésből kiderült: Mizser Attila nem tudja „határon túli magyar költőként” értelmezni önmagát, s beszélt arról: a Palócföld szerkesztése során megpróbálja a folyóiratban az országos áramlatokba bevonni Nógrád megyét, egyúttal a helyi szerzőket is bekapcsolva az országos vérkeringésbe. Cs.E. NéZSa. Már-már hagyomány a helyi iskolában, hogy a Föld napja alkalmából természetismereti vetélkedőt rendeznek a környékbeli iskolák tanulói számára. Nem volt ez másképp idén sem: a szép számmal érkező csapatok között - a nézsaiakon kívül - Nógrádsáp, Alsópetény,' Felsőpetény, Nőtincs és Bércéi képviseltette magát A nagy érdeklődést jól példázza az is, hogy az egyik iskolából több csapat is érkezett. A megmérettetésre pedig minden csoportnak egy-egy természet- vagy környezetvédelemmel kapcsolatos plakátot, képet kellett készíteni belépőként, amelyeket a versenyre is magukkal hoztak. Az ötletes alkotások egyaránt elnyerték a zsűri tetszését. Az alsósok (3-4. osztály) és a felsősök (5-6. osztály) külön kategóriában mérhették össze tudásukat: minden korcsoportnak a számára megfelelő nehézségű feladatokat kellett megoldania. Kitűnő hangulatban zajlott a verseny, amelynek végén - amíg a zsűri kiértékelte a feladatlapokat, majd megállapította a sorrendet - a versenyzők egy kis uzsonnával pótolhatták a megmérettetésben elvesztett energiát. Mint az az eredményhirdetésből is kiderült, a nézsaiak egyértelműen taroltak: a 3-4. osztályosoknál a Kékvércsék csapata érte el az első helyezést, a felső tagozatosok esetében pedig a Mosómedvék csoportja győzedelmeskedett. A szervezők ezúton is köszönik a versenyzők részvételét és a felkészítő tanároknak, lebonyolítóknak az áldozatos munkát. A Föld napján vetélkedtek
