Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

2009-04-15 / 87. szám

2 2009. ÁPRILIS 15., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Országos döntősök Díszpolgári cím Drégely megmentőjének Ha valaki néhány évtizeddel ezelőtt Drégely romjait ke­reste, nemigen volt könnyű dolga. A fák, bokrok elta­karták azt a kevéske falmaradványt, mit az évszázados múlt meghagyott. Már-már úgy tűnt, hogy a természet lassan visszaveszi, ami századokkal ezelőtt az övé volt. A vár ugyanis - miután 1552. július 6. és 9. között el­esett a sokszoros túlerőben lévő török támadók roha­mai következtében - nem épült fel újjá. A régészeti fel­tárások ugyan igazolták, hogy egyes részeit még hasz­nálták, de régi pompájában nem épült fel ismét soha. Teszári Károly &écsé#y. Több mint 200 iskola adta le nevezését a 2009 január­jában kezdődő „Polgár az euró­pai demokráciában” országos ta­nulmányi versenyre. A szécsé- nyi gimnázium - Bélák Gábor, Kuszi Viktória, Telek Szabina és Vankó Lilla 11. osztályos tanu­lókból álló csapata - sikeresen vette az eddigi akadályokat. Már­cius közepén Egerben a regioná­lis döntőn a szécsényiek a házi­gazdák mögött a második helyen végeztek, ami azt jelenti, hogy bejutottak az április 21-22-én Budapesten sorra kerülő orszá­gos döntőbe, amelyen tíz csapat méri össze tudását. Első napon rendezik meg magát a versenyt, a második napon „demokrácia séta” lesz, amelyen a diákok ellá­togatnak az Alkotmánybíróság­ra, a Legfőbb Ügyészségre, az ombudsmani hivatalba. A szécsényi diákokat Szabó Ferencé és Gergelyné Pétervári Mária készítette fel a versenyre. Bódéból a rács mögé Rétiág. Kétszeri sikeres kísérlet után - az első alkalommal pél­dául 260 ezer forint értékben tulajdonított el különböző áru­kat, elsősorban cigarettát - a közelmúltban harmadszor is megpróbálkozott ugyanazon új­ságosbódé feltörésével egy húszéves rétsági férfi, ám meg­zavarta a riasztó. Bár a rendőrök ezt követően kihallgatták, ez nem tántorítot­ta el attól, hogy nem sokkal ké­sőbb a szomszédja lakásába is betörjön, ahol húszezer forintot talált, majd egy magára hagyott lakóház következett, ahonnan mindössze kétszáz forintot tu­dott elvinni. Innen azonban a nyomkereső kutya egyenesen hozzá vezette a rendőröket. A fiatalember már előzetes le­tartóztatását töltötte, amikor újabb feljelentés érkezett: egy la­katlan családi házból mosógé­pet, színes televíziót és vasalót vitt el ismeretlen tettes. Vélhető­en ez a bűncselekmény is a 20 éves rétsági férfi nevéhez köthe­tő - közölte Szabó Attila had­nagy, a rétsági rendőrkapitány­ság nyomozója. Végh József Nagjnresii. Pusztította viszont tovább az idő, rombolták a csa­tározások résztvevői, hogy az ellenséges kézre jutva ne le­gyen alkalmas a védelemre, s a kor szokása szerint kőbányá­nak használván hordták belőle az építésre alkalmas anyagot, hogy aztán templomként, lakó­házként nyerjen új funkciót. Ha a drégelyi példa, mint a haza- szeretet és hősiesség jelképe nem él máig Tinódi, Czuczor, Kölcsey, Arany János és még számos szerző tolla által, s nem dolgozzák fel oly sokan képző- művészeti alkotásaikban, talán ma már nem is emlékeznénk Szondi Györgyre és hűséges várvédő katonáira. Pontosab­ban szólva mindez mégsem vol­na elegendő. Kellett hozzá egy ember, ki élete egyik fő művé­nek könyvelheti el Drégely vára megmentését, kinek erőfeszíté­seit elismerve Nagyoroszi köz­ség önkormányzata díszpolgári címet adományozott. Teszári Károly 1938. május 31- én született Nagyoroszi közigaz­gatási területén a deszkási er­dészházban. Később - miután édesapja a Wenckheim grófi ura­dalomnál volt vadőr és erdész, a kőemberi kastély szolgálati szár­nyába költöztek. Az iskolától va­ló távolság miatt az alsó tagoza­tot 1947-ig magántanulóként kezdte, majd a Fenyves alá való költözés után a község iskolájá­ban fejezte be tanulmányait. Az élete indulása örökre meg­határozta a pályáját. Az általá­nos iskola befejezése után a Sop­roni Erdőgazdálkodási Techni­kumban tanult, majd 1955-től erdész lett a diósjenői erdészet­nél. Nagyorosziban akkor az édesapja volt erdészi beosztás­ban. 1969. december 1-jétől a diósjenői erdészet vezetője volt, s így saját elmondása szerint éle­te nagy vágya teljesült ezzel. Idő­közben tovább tanult, s 1970-ben erdőmérnöki okleve­let kapott. 1985-től az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal börzsönyi tájvédelmi körzeté­nek vezetőjévé ne­vezték ki. Az ezt kö­vető változások elle­nére a nemzeti park börzsönyi tájegysé­gének vezetője ma­radt, egészen 2005. június 30-án történt nyugállományba vo­nulásáig. A nyugdíjasélet számára nem jelen­tett visszavonulást. Legfeljebb egy újabb lehetőséget arra, hogy energiáit az ál­tala szeretett táj vé­delmére, kutatására, megismertetésére fordítsa. Fáradhatat­lanul keresi a to­vábblépés lehetősé­geit, előadásokat tart, s hívja, várja a várra érkezőket. Szü­lőfaluján kívül lakó­helye is elismerte munkáját, mi­kor két évvel ezelőtt neki ítélte a Diósjenő Szolgálatáért kitünte­tést. Tudjuk róla, hogy az elis­meréseket követően sosem az volt a következő lépése, hogy hátradőlve elégedetten szemléli a művét, hanem, hogy új erővel áll neki az új feladatok, nehézsé­gek leküzdéséhez. Teszári Károly a „Börzsöny embere”, az erdő állt egész pá­lyafutása során a figyelme kö­zéppontjában, s így jutott el a Börzsöny gyöngyszemének szá­mító Drégelyvár megmentésé­nek gondolatához. Emberfeletti erővel, sokszor a környezet és a bürokrácia min­den buktatóját le­küzdve, óriási sikert ért el a drégelyi rom állagának megóvásá­ban, a falak felépíté­sében. A pályázati úton megszerzett for­rások segítségével az elmúlt évek alatt több mint ezer köbméter falat húztak fel, oly­kor sokszoros erőfe­szítést igénylő körül­mények között. Kimondhatjuk, hogy a Drégelyvár megmen­tésért alapítvány elérte a célját. Bár még na­gyon sok teendő van hátra - hiszen szeren­csére Teszári Károly is kifogyhatatlannak tű­nik az újabb ötletekből - számos hely van még, melyet fel kellene tárni, be kellene mu­tatni, meg kellene óv­ni. Teszári Károly letet­te a névjegyét a vár - s ezzel a környező települések - évszáza­dos történetében. Kívánjuk neki, hogy még sok sikeres pályázat­nak örülhessen, hogy mindannyi­an örülhessünk, s hogy unoká­inknak is elmesélhessük a drége­lyi hősök történetét. Tízéves a Tiborc egyesület Szécséqr. Idén februártól már közhasznú szervezetként tevékenykedik a Tiborc Egyesület a Diákokkal a Diákokért (TEDD) amely tíz éve alakult meg a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban az azóta elhunyt magánszemély - Szentpéteri Béláné Má­ria néni - által adományozott alaptőkével. Alapszabálya értelmében a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányainak segí­tése és az iskola diáksága által szervezett programok támogatása a legfőbb felada­ta. Tagjai és tisztségviselői önszorgalom­ból, meggyőződéssel dolgoznak a közös célokért. A középiskola tanára, Faludi László el­nökletével működő szervezet az alapítás 10. évfordulója alkalmából tiszteletbeli tagjainak emléklapot adományoz: első­sorban Szentpéteri Klárának, az alapító Mária néni lányának, aki jelentős ado­mányával járult a szervezet létrehozásá­hoz, valamint az iskolából időközben el­távozott, a Tiborc életében részt vállalt pedagógusoknak. Mivel a tanulók jelen­tős része családi, anyagi vagy egyéb okok miatt hátrányos helyzetű, sokuk számá­ra nyári üdülésre, kikapcsolódásra, csak az egyesületen keresztül nyílik lehetőség. A törzstőke éves kamatából rendszere­sen hirdetnek pályázatot tanulmányi ösz­töndíj elnyerésére. Ezzel a lehetőséggel számos tanuló élt már. Az évek során egyebek mellett ballagás, szalagavató, karácsonyi ünnepély, farsan­gi és jótékonysági bál, „palántaavató”, eu­rópai uniós nap, kultúra napja, nemzetkö­zi diáktalálkozó megrendezését támogatta. Nevezési díjak finanszírozásával segítette a tanulók tanulmányi versenyre való bene­vezését Nemzetközi kapcsolatai széleskö­rűek, sport, kulturális és szakmai csereutakat valósít meg a csehországi bystricei, illetve a szlovákiai ipolysági ha­sonló képzési szerkezetű szakintézmé­nyekkel. A straubingi ifjúsági körrel aktív kapcsolatban áll, segíti a diákok kétéven­kénti németországi kirándulását Közhasz­nú szervezetről lévén szó, jogosult az egy­százalékos támogatás felhasználására, az elmúlt évek során több mint 1,5 millió fo­rintot kapott támogatóitól. Művészetre hívás napja Nögrad A tavalyi évhez hasonlóan idén április 17-én, illetve 19-én is több településen rendezik meg a művészetre hívás napját. Drégelypalánkon a művelődési házban 10 órától „Edit néni könyvespolca”, azaz Patakiné KemerEdit előadóművész vár mindenkit, majd Balog István „Az állatvilág a koponyáik tükré­ben” rendhagyó órát tart az iskolásoknak, majd rajzóra kezdődik Micsei László festőművésszel, aki festőpalántákat keres. 14 órától a látogatók megismerkedhetnek a csuhézás, a mézeskalács díszítés, az agyagformázás, a korongozás és a gipszöntés fortélyaival, valamint Nagy „Sárga” Gáborral bepillanthatnak az airbrush (szóró- pisztolyos művészet) kulisszatitkaiba. 1Ó.30 órakor kezdődik a népzenei táncház, népi gyer­mekjátékokkal. 19 órakor pedig „Cigány mes­terségek” címmel megnyílik Sztajkó József nép­művész kiállítása. 19.30 órától látható a „Szép álom szálljon a szívemre” operett- és nótamű­sor, közreműködik: Szóka Júlia, Ócsaijuli, Szán­tó Gabriella, Pásztorka Sándor és Kamarás Sán­dor. 21.30 órakor rockbulival záródik a rendez­vény, fellép a helyi Deadline és a környékbeli rockzenekarok. Dejtáron a Mikszáth Kálmán Általános Isko­lában 14.30 és 17 óra között üvegfestéssel, ma­kett készítéssel, origamival, népi játékokkal, zenés rejtvényekkel, festészettel és sporttal vár­ják az érdeklődőket. 17.30 órától látható „A mi kis falunk Dejtár” című film a művelődési ház­ban, ugyanitt helyi alkotók, kismesterség-mű­velők kiállításai is láthatóak. 18 órakor kezdő­dik a „Művészetek kavaikádja” című gálaműsor a művelődési házban. Az érsekvadkerti helytörténeti emlékházban 16 órától kézműves-bemutatót szerveznek a gyermekeknek. 19 órakor pedig megnyitják Lukács Katalin Odett „Természetünk” című ki­állítását az ifjúsági házban. Az ipolyvecei programok egy részét a balas­sagyarmati művelődési házban rendezik meg: 9 órakor „Rákóczival a labancok ellen” címmel történelmi játszóház várja a kisiskolásokat, 13 órakor versmondó verseny kezdődik, 14 és 17 óra között pedig kézműves foglalkozásokat szerveznek. 18 órakor a napközi otthonban „Ér­dekességek falunk és környékünk múltjából” címmel Végh József vetítéssel egybekötött hely- történeti előadása látható. Április 19-én 16.30 órakor a római katolikus templomban dr. Bednarik Anasztázia orgonaművész hangver­senyével záródik az ipolyvecei rendezvény. A nagyoroszi felső iskolában 8 órakor vers­mondóverseny kezdődik, 10 órától kézműves­foglalkozásokkal várják az érdeklődőket 14 óra­kor indul a mesemozi magyar népmesékkel. 15 órától lehet kézimunkázni, hímezni, varrni, fol­tozni. 18 órakor pedig a Volfram a rockzene klasszikusaival szórakoztatja a jelenlévőket. Nógrádiak végeztek az élen „Adózóig könyvelők, adóbevallást készítők figyelmébe” AfÄvStVIr Anó kftwu L.LJÍ.L 1.» M nAA-rJAr fim ,«1,,. id v/fti, nogy niv]OK rét az aaozoK ngyeimeT, hogy a törvényváltozások következtében 2009-től nnuitni ■ ____It. 1. __ ÁCA fí»r.ti^«rifirn »-*?A- • -■ , ,,, , 1>. . - « az egyem vaiiaiKozoK es az ata Tize»esere Koretezen maganszerneryeK ez évben először május 20-ig rendelkezhetnek adójuk 1%-ról. Lényeges változás továbbá, hogy ez évtől az 1%-ról való rendelkezést bárki -az odóbevallásától független módon is rendezheti, akár elektronikusait, akár postai utón. Segítsen, hogy odónk 1%-a eljusson minél több Nógrád megyei civil szervezethez. Adószámukat megtalálja www.nport.hu weboIdolon és tevékenységükről tájékozódhat. Ja adó 1%-a is szupemagy segítség.” NMH-információ Az észak-magyarországi régió 29 iskolájából ne­veztek ötödikes diákok az ÁNTSZ régiós intéze­tének nemrégiben meghirdetett internetes vetél­kedőjére. Nógrádból hét, Borsodból tizenkettő, Heves megyéből tíz csapat versenyzett. A tiszti- orvosi intézet a legjobb eredményt elért három csoportot jutalmazta. Első helyezést értek el az Etes-Litke Általános Iskola versenyzői.

Next

/
Thumbnails
Contents