Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-17 / 63. szám
4 2009. MÁRCIUS 17., KEC Szakmai nap a válságról Salgótarján. Mint arról lapunkban már beszámoltunk a BGF- PSZF salgótarjáni intézetében a Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági tagozata szakmai napot szervezett. Dr. Rozgonyi József a főiskola igazgatója, a társaság megyei elnökeként köszöntötte a jelenlévőket. A konferencián Németh Tornász a Polfa Richter Gedeon Gyógyszertár Rt. lengyelországi leányvállalatának vezérigazgatója, a főiskola egykori hallgatója a gyógyszeripar különleges helyzetéről tájékoztatta a résztvevőket. Ezt követően Oleg Volotov, az Oroszországi Föderáció Nagykövetség kereskedelmi képviseletének osztályvezetője arról beszélt, hogyan hat a válság az orosz gazdaságra, valamint ismertette a magyar-orosz kapcsolatok helyzetét. Majd Kovács Richard az Állami Számvevőszék munkatársa „Gazdasági válság - kényszer a költségvetési politikára” című előadásában az Állami Számvevőszék feladatait, javaslatait és a költségvetési gazdálkodásra gyakorolt hatását, követelményeit mondta el. Később pedig dr. Takács Imre a Gazdasági Versenyhivatal tanácsadója a versenyszabályozás aktuális kérdéseiről tartott előadást. Dr. Rozgonyi József elmondta: valamennyi előadást átszőtte a gazdasági válság valamint annak hatásai. Fotó: Gócs Éva NÓGRÁD MEGYE A felvételen az első sorban balról jobbra Tóth Fanni, Nagy Dolóresz, Ocsovai Ramóna, Csemer Evelin, Csemer Olivia, Balázs Dalma, Csemer Beáta, Bada Melinda; a hátsó sorban balról jobbra Ulviczki Marianna, Vizoviczki Lolita, Péter Gabriella, Kormány Dávid, Péter Petra, Vanya Bernadett, Erdélyi Anita, Hadzsi Enikő látható. :»V Az idősebbek emlékezetében még élénken élnek a mozdulatok, a szokások, a ládafiák mélyén pedig ott lapulnak a díszesebbnél díszesebb népviseletek. Bár Rimócon évtizedes múltja van a hagyományőrzésnek, a helyi gyerekekből eddig még soha senki sem kovácsolt csoportot. Most megtették az első lépéseket... Schveiczer K. RímÓC. Már a múlt század harmincas éveitől létezik Rimócon hagyományőrző csoport, jelenleg kettő is működűt, de gyermekegyüttest mindeddig nem szerveztek a településen. A Kukorgós - a fogalom egyébként egy tánclépést fed - megszületését a Sztárpalánta tehetségkutató verseny salgótarjáni elődöntőjének köszönheti. A helyi általános iskola igazgatója, Kiss Józsefné ugyanis szerette volna, ha intézménye is képviselteti magát a régiós megmérettetésen. Megkereste tehát Paluch Norbertét, a Nógrád táncegyüttes művészeti asszisztensét, hogy állítson össze egy kisebb csoportot. S miért éppen őt? Mert a tán- cos-táncpedagógus - aki az elmúlt évben éppen Rimóc táncairól írt munkájával érdemelte ki „a népművészet ifjú mestere” címet - anyai ágon rimóci, s ma már a magánélete is ide köti kedvese, Percze Piroska révén, aki a műsor összeállításában is segédkezett számára.- Nem számít kuriózumnak, hogy egy amatőr táncos - mint én - egy hagyományőrző együttes segítségére siet. A Nógrád és a Palóc táncegyüttesek tagjai például folyamatosan segítik a helyieket, nagy szerepük volt abban is, hogy tavaly kiválóra minősült a Gyöngyösbokréta - fogalmazott Paluch Norbert. A Kukorgós létrejöttében és fellépésében az említettek mellett még Beszkid Andor polgár- mesternek, a szülőknek és a nagyszülőknek, valamint a rimóci Rezesbandának és Kiss Istvánná „Irénke néninek” volt nagy szerepe. Előbbi a talpalá- valót, utóbbi pedig a táncosok negyedének öltözékét biztosította. Az első „tisztán” rimóci gyermekcsoportnak nem volt köny- nyű a dolga: egy hónap alatt kellett elsajátítani a tánclépéseket, s persze magát a koreográfiát, amelyet ráadásul tizenöt lány, s mindössze egyetlen fiú alkotott. Bár a zsűri szerint is j< úton járnak, a továbbjutás szá mukra nem sikerült - nem úg; a salgótarjáni Ifjú Nógrádnal és a karancslapujtői Tekergő nek, amelyek a csoportos nép tánc kategóriában a fővárosi fi nálé részesei lehetnek.- A legfőbb célunk egyelőre az, hogy a gyerekek megsze ressék a táncot, megszokják £ viseletét és megtanulják a2 énekeket. Mindehhez időseb bek segítségét fogjuk kérni Az már biztos, hogy a Kukorgós további fellépések elé néz, s úgy vélem, a faluve zetés minden segítséget megad ahhoz, hogy létezzen és fennmaradjon ez a csoport - fejtette ki Paluch Norbert, hozzátéve: szeretnék, ha a néptáncoktatás előbb-utóbb Rimócon is iskolai kereteket kapna. Szabó Jenő: mindenkit megvéd a rendőrség- Hiába a megerősített szolgálat, a romák is „járőröznek” Tatárszentgyörgy óta félelemben élnek a roma közösség tagjai, akik saját védelmük érdekében szűkebb hazánk egyes településein is „járőr-szolgálatokat” szerveztek: csoportosan, olykor „közbiztonságra veszélyes eszközökkel” felszerelkezve járják az utcákat. Mindez azon a tanácskozáson hangzott el a minap, amelyre a cigány szervezetek képviselőit hívta meg Szabó Jenő dandártábornok, a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője. S. K. Salgótarján. Szabó Jenő dandár- tábornok, rendőrségi főtanácsos, megyei főkapitány meghívta az értekezletre Rácz Dezsőt, az Országos Cigány Önkormányzat Nógrád megyei elnökét, Jónás Gábort, a megyei közgyűlés kisebbségi tanácsnokát, Szomora Szilárdot, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége elnökét és Berki Juditot, a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program szécsényi mintaprogramjának munkatársát. A főkapitányságon tartott megbeszélés egyik célja az volt, hogy szűkebb hazánkban elejét vegyék a tatárszentgyörgyi esethez hasonló, súlyos bűncselekményeknek. (Mint ismeretes, a Pest megyei községben ismeretlen tettesek egy cigány származású édesapát a kisfiával együtt lőttek le, miután rájuk gyújtották a házukat - a szerk.) A tanácskozáson részt vettek a megyei rendőrkapitányok is, akik korábban szintén megbeszélést kezdeményeztek az általuk felügyelt területeken működő helyi kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. Szabó Jenő arra kért minden jelenlévő roma képviselőt, hogy amennyiben a kisebbséghez tartozó állampolgárok a lakóhelyükön gyanús körülményeket, személyeket észlelnek, akkor késedelem nélkül értesítsék a helyi rendőrkapitányság ügyeletét. A rendőrök azonnal a helyszínre vonulnak, s a jogsértés, vagy a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében az ott tapasztalt körülményeknek megfelelően teszik meg a szükséges intézkedéseket. A megyei főkapitány tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a rendőrkapitányságok vezetői feltérképezték a veszélyeztetett területeket és azokon a településeken megerősítették, illetve rendszeresebbé és gyakoribbá tették a járőrszolgálatot. Kiemelt figyelmet fordítanak például Szátokra és Mátraverebélyre. A tanácskozás másik témája az volt, hogy a rendőrség információi szerint a roma kisebbség egyes csoportjai félelmükben - ahogy az ország több pontján - Nógrád megye egy-egy területén is megszervezték a saját védelmüket szolgáló „járőrözésüket”. Ezek során a közterületen csoportokban, olykor „közbiztonságra veszélyes eszközökkel” felszerelkezve járják a települések utcáit. Amennyiben azonban a rendőrség ilyennel találkozik, az szabálysértési feljelentést von maga után. Szabó Jenő kijelentette, hogy a jogsértések esetén akkor sem hunyhat szemet a rendőrség, ha mélyen megérti a cigányság félelmét. Kérte a meghívott vezetőket, hogy nyugtassák meg a roma lakosságot, hívják fel a figyelmet arra, hogy a Magyar Köztársaság területén a rendőrség megvédi valamennyi állampolgár biztonságát és nincs szükség az önbíráskodásra. Ez utóbbi ugyanis - bármelyik fél részéről - veszélyezteti a települések nyugalmát, legyen szó akár a „köz- biztonságra veszélyes eszközökről”, akár az esetleges konfliktushelyzetekről. A roma vezetők javasolták, hogy a helyi polgárőr szervezetekbe kerüljenek be a cigány közösségek köztiszteletben álló képviselői. Mivel a főkapitány ez év március 19-én a megye polgármestereivel találkozik, megfogalmazódott az is, hogy az Út a Munkához Program keretében, a Nemzeti Társadalmi Bűnmegelőzési Stratégia alapelveit követve alkalmazzanak falu- és városőröket. A jelenlévők szorgalmazták azt is, hogy alakuljanak újjá a közbiztonsági és etnikai munkacsoportok, s ezekhez a helyi közélet szereplői is csatlakozzanak. A megjelentek kiemelten fontosnak tartották, hogy a közterületen dolgozók számára is legyenek belső állományi képzések. Szomora Szilárd, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségének vezetője pedig az antidisz- kriminációs jelzőrendszerhez kapcsolódó, eddig Bátonyte- renyén és Szécsényben megtartott képzésekről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság végezetül arra tett javaslatot, hogy a fórum a jövőben rendszeresen ülésezzen, illetve szükség esetén a legrövidebb időn belül kész legyen az együttműködésre. Kukorgós: az első lépések
