Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-16 / 62. szám
2009. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ 3 NÓRGÁD MEGYE Vagonkiállítás a vészkorszakról Salgótarján. Az Élet Menete Alapítvány holokauszt-yándorkiállításá- nak megnyitójára március 16-án, azaz ma délelőtt 11 órakor kerül sor Salgótarjánban, a Külső pályaudvaron (Nagyállomás). A holokauszt megtörtént. Mi más akadályozhatja meg, hogy újra megtörténjen, ha nem az oktatás és felvilágosítás. Fontos, hogy a fiatal korosztály is hiteles képet kapjon a vészkorszak pusztításairól, s megismerve a tényeket, az antiszemita és rasszista érzelmeket kirekessze a szívéből. Ezt a célt szolgálja azoknak a relikviáknak a bemutatása, amelyek mától egy hétig egy vasúti vagonban lesznek megtekinthetők. A megnyitón emlékbeszédet mond Radnóti Zoltán rabbi, Juhász Tibor, Salgótarján megyei jogú város alpolgármestere, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Novák Ilona múzeumpedagógus és egy holokauszt-túlélő. Gyermekfesztivál Király Viktorral Salgótarján. Hangulatosnak ígérkező rendezvény színhelye lesz március 20-án, pénteken 15 órától a salgótarjáni sportcsarnok. A Gyermekekért Baráti Kör és a Nógrádi Grund Klubhálózat általános iskolásokat tömörítő tagszervezetei mutatkoznak be kulturális és sportprodukciókkal, de a „Gyermekfesztivál sztárparádéval“ címet viselő programnak rangos vendégei is lesznek. Az ingyenes rendezvényen a romhányi művészi kerékpárosok, Gigi és zenekara Endrefalváról, valamint a megasztárgyőztes Király Viktor is fellép. Csendes alkotómunka kell ide! Szabó A. Bátonyterenye. A városban a Kossuth-szobor előtti parkba várták az ünneplőket, akik az irodalmi műsort követően Lavajné Dóka Éva polgármester ünnepi beszédét hallgathatták meg.- Március 15-én mindnyájunknak van egy szívszorító, szavakba nem foglalható érzése. Minden magyar ember leg- belül érzi az ünnep jelentőségét, tudja, hogy az akkori sorsfordító események megalapozták mai életünk mindennapjait - kezdte beszédét a városvezető; aki az ünnepet az állami függetlenségért vívott évszázados harcaink szimbólumának és a polgári jogegyenlőség jelképének nevezte.- Ez az ünnep mítosszá vált. Évtizedeken át mindig ellenzéki ünnep maradt. Hivatalosan többször nemzeti ünneppé emelték, de jelentését átértelmezték, a tizenkét pont liberális-demokratikus tartalma zárójelbe tétetett, Petőfi, Kossuth és Táncsics képmását a felvonulók együtt vitték Lenin, Sztálin képmásával. A magyar társadalom átnevelése azonban nem sikerült, hiszen március idusa a magyar fiatalok számára az ötvenes években is megmaradt népünk legfontosabb és egyetlen igazi nemzeti ünnepének - fogalmazott a polgármester, aki felidézte: az 1980-as években a csöndes ünneplések után már több tízezren hömpölyögtek a pesti Petőfi-szobortól a budai Bem-szoborig, s március 15-e ezzel visszanyerte régi jelentését: a szabadság és függetlenség ünnepe lett újra.- 1848-ban fogalmazták meg a magyar nemzet társadalmi, politikai , nemzeti és gazdasági újjáépítésének programját. Ritka pillanat, amikor egy nemzet minden tagja igazán összefog, s egy cél motivál mindenkit. Az áprilisi törvények, melyeket alkotmányként is értelmezhetünk, fontosak voltak a haladás szempontjából, ami e korban óriási léptékben történt meg, tanúbizonyságot adva arra, hogy a magyar nemzet méltó a fennmaradásra és nem fog nyom nélkül eltűnni - hangsúlyozta Lavajné Dóka Éva, aki nemzeti öntudatra ébredésünk korszakának tartotta az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot, melynek ünnepe apró gyermekkortól végigkíséri életünket. A polgár- mester szerint viszont csak a történelmi események felidézésével elveszik a lényeg, s elfelejtjük, hogy a hangsúly a reformokon van - Meg kell értenünk a világ változásait, nekünk kell alkalmazkodnunk a világhoz ebben a megváltozott helyzetben. Nincs más támaszunk, mint őseink szellemi öröksége. Magunknak kell talpra állni, mert nem számíthatunk külső segítségre itt, Bátonyterenyén sem. Most a hétköznapok küzdelmeire, kitartó, csendes alkotómunkára van szükség. A mi dolgunk az, hogy mindenki megtalálja a helyét ebben az építő munkában- szögezte le a város vezetője, aki beszéde végeztével átadta a Bátonyterenyei márciusi ifjak vándordíját is. Béke, szabadság, egyetértés Legyünk őrzők a strázsán! Kerekes L. Pásztó. Ünnepi szentmisével kezdődött a március 15-ei megemlékezés a Szent Lőrinc-templomban. Ezt követően az emlékparkban a Himnusz elhangzása után Sisák Imre, Pásztó város polgár- mestere mondott ünnepi beszédet. Részletes történelmi áttekintést adott az 1848-49-es szabadSisák Imre ünnepi beszéde ságharc és forradalom kitörését megelőző eseményekről, valamint az események lefolyásáról. Több költő verseiből idézett az események kapcsán. Beszédének befejező szakaszában feltette a kérdést. „Mit üzen a mai magyar embernek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc itt, Pásztón és szerte e hazában? Mit kívánt 161 évvel ezelőtt a magyar nemzet? Hogy legyen béke, szabadság és egyetértés.”- 1848. és 2009. március 15-én is ugyanazt üzente és üzeni Szent Pál Efezusi levele Pásztón és Magyarországon - mondta. - Az Istenben való hi^ ad reményt számunkra, a remény szerete- tet szül, s így válhatunk új emberré. Szent Pált idézve tehát: „Azt mondom tehát, és kérve kérlek titeket az Úrban, hogy most már ne éljetek úgy, ahogy a pogányok élnek, akik hiúságokon járatják az eszüket. Sötétség borult az értelmükre, az istenes élettől elidegenedtek a bennük lévő tudatlanság miatt, amely szívük megátalkodottsá- gának következménye. Érzéketlenné váltak, átadták magukat a fajtalanságnak és haszonlesésből mindenféle tisztátalan tettet elkövetnek. Ti azonban nem így tanultátok Krisztustól, ha valóban őt hallottátok és róla kaptatok oktatást annak az igazságnak megfelelően, amely Jézusban van. Vessétek le a korábbi életmód szerint való régi embert, aki romlásba rohan megtévesztő kívánságok miatt. Újuljatok meg gondolkodásotok szellemében és öltsétek magatokra az új embert, aki Isten képére igazságban és valódi szentségben teremtetett.” Az ünnepi megemlékezés után a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium diákjai Farkasvölgyiné Bottyán Kinga tanárnő rendezésében egy nagyon színvonalas irodalmi műsor keretében elevenítették fel a 161 évvel ezelőtti eseményeket, majd az emlékművet megkoszorúzta a Nógrád Megyei Közgyűlés nevében Becsó Zsolt elnök, a polgármesteri hivatal nevében Sisák Imre, valamint a pártok és intézmények képviselői. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Később a polgármesteri hivatal nagytermében ünnepi képviselő-testületi ülésre került sor, ahol a Himnuszt követően a Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjai műsorral emlékeztek az 1848-49-es szabadságharc hősi halottaira és arra a pásztói kisfiúra, aki a napokban hunyt el súlyos betegség következtében és ma lett volna tízéves... Az ünnepi ülés keretében Sisák Imre adta át az önkormányzat által alapított Pásztó sportjáért-dí- jat Juhász Istvánnak, a Pásztói Labdarúgó Utánpótlásklub elnökének, a Pásztói Shotokan Karateklub és a Pásztói Asztaliteniszklub kollektívájának. Az ünnepség itt is a Szózattal fejeződött be. (Folytatás az 1. oldalról.) Medvácz Lajos címszavakban felelevenítette a korabeli eseményeket egészen a vüágoSi fegyverletételig.- Soha nem értékelődött fel úgy a 12 pont, mint ma! Legyen béke, szabadság és egyetértés! - kezdte meg beszédének radikális részét a polgármester, aki a hatalmi bűnszövetkezetről, a sajtószabadság mai sárba tiprásá- ról, a felelős minisztériumok és a haza becsületét szem előtt tartó államférfiak hiányáról, a nemzeti értékek kiárusításáról, a törvény előtti egyenlőség semmibevételéről beszélt.- Fehérgalléros politikai bűn- szervezetek maradnak büntetlenül, a bérből és fizetésből élők megsarcolása tartja fenn a roskadozó nyugdíjrendszert, az egészségügyi ellátás szűkül, iskoláinkat bezárják, az óriás cégek busás jövedelmét éhbérért termelik meg a dolgozók. Eladósodott az ország, ellehetetlenül a gazdaság, katonáink idegen földön harcolnak - sorolta a polgármester, aki arról is szólt: a határon túliak állampolgárságot sem kaptak.- Polgári Magyarországot szeretnénk építeni, melynek útjáról nyolc éve letérítettek minket. Legyen őrláng 1848, s mi legyünk őrzők a strázsán! - fejezte be beszédét a város vezetője, kinek szavait követően a pártok, civil szervezetek, intézmények megkoszorúzták Petőfi szobrát.
