Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-02 / 26. szám

2009. FEBRUÁR 2.. HÉTFŐ 5 Gyurcsány: Eurómenetrend legkésőbb szeptember 30-ig Legkésőbb szeptember 30-ig el­készülhet az euró bevezetésének magyarországi forgatókönyve - közölte Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök a tegnapi soron kí­vüli kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján. A kormány­fő szerint ehhez a következő hó­napokban széles körű egyezte­tés szükséges, de a határidő tart­ható. A válság rámutatott arra, hogy mielőbb szükség van egy hiteles eurómenetrendre, annak érdekében, hogy a lehető leg­gyorsabban bevezethető legyen a közös európai deviza - hangsú­lyozta a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc közölte azt is, szerdán a kormány ismét tár­gyal arról, hogy miként lehetne segíteni a bajba jutott devizahite­leseken. Rendkívül aggasztó a há­romszáz forint körüli euró­■ A devizahiteleseknek 20-30 százalékkal is nőhetett a törlesztőjük árfolyam - indokolt a miniszter- elnök, hozzátéve, hogy a gyenge forintnak messze ható következ­ményei lehetnek, hiszen a deviza­hiteleseknek húsz-harminc szá­zalékkal is megnőhetett a törlesz­tőrészletük. A kormányfő emlé­keztetett: a devizahitelesek meg­segítéséről a múlt hétfőn már egyeztetett a pénzügyi felügyelet, valamint a Gazdasági Versenyhi­vatal vezetőivel. Mint ismert, a pénzügyi válság őszi kirobbanását követően a fo­rint mélyrepülésbe kezdett, és az árfolyam azóta sem tudott stabi­lizálódni. Sőt, nemzeti devizánk a múlt héten újra történelmi mély­ségbe süllyedt, egy euróért csak­nem 300, egy svájci frankért pe­dig több mint 200 forintot kellett adni a bankközi piacon. A forint a nyár végi csúcshoz képest csak­nem harminc százalékot esett az euróhoz képest, a svájci frankkal szemben pedig 45 százalékkal értékelődött le. ■ M. S. Jövő keddtől már elérhető a céges „jó adózók listája” Február tizedikétől, vagyis jövő keddtől már elérhető lesz az adóhivatal honlapján a „jó adó­zók listája”. Az adatbázisban valamennyi olyan céges adózó szerepel majd, amely megfelel a feltételeknek (nincs adótartozá­sa, nem áll végelszámolás alatt), és időben kérte felkerülé­sét a „dicsőséglistára”. A szakértők szerint az adat­bázis nagy könnyítést hoz majd a cégek életében. Az idei évtől ugyanis közbeszerzéseken a nyertes ajánlattevő csak akkor fizethet ki kétszázezer forint­nál nagyobb nettó összeget al­vállalkozóinak, ha azok vagy hivatalos APEFl-papírral (úgy­nevezett nullás igazolással) bi­zonyítják, hogy nincs adótarto­zásuk, vagy szerepelnek az adatbázisban. A listára kerülés­sel a cégek megszabadulnak a nullás igazolás beszerzésének a nyűgétől. Aki eddig nem neszelte meg a kedvező lehetőséget, a február 10-i közzétételről már lemaradt. Ennek az adózónak azonban a következő „turnusban” már újra lesz esélye a bejutásra. ■ VG GAZDASÁG Népszerűtlen előtörlesztés válság A kedvezmények ellenére nem nyúltunk a kölcsöneinkhez Nem volt népszerű a ked­vezményes devizahitel­előtörlesztés a banki ügy­felek körében. Az elem­zők szerint nem véletle­nül, milliókat is bukha­tott ugyanis az, aki a hi­telfelvételkor érvényes ár­folyamnál jóval gyengébb forint mellett fizette visz- sza kölcsöne egy részét. Europress A várakozásokkal szemben csak kevés devizahiteles élt a kedvez­ményes előtörlesztés lehetőségé­vel az elmúlt hetekben-hónapok- ban - tudta meg lapunk. Mint ismert, a Pénzügyminisztérium és a bankok tavaly őszi - nem kötelező jellegű - megállapodá­sa értelmében a pénzintézetek kedvezményt nyújthatnak a de­vizaadósoknak, ha hiteltartozá­suk egy részét idő előtt ki szeret­nék fizetni (ennek elméletileg lenne értelme, hiszen ezáltal csökkenne a havi törlesztő­részlet). Amúgy az előtörlesztés díjai igen magasak, a költség egy tízmillió forintos devizakölcsön esetében akár a 200-250 ezer fo­rintot is elérheti. Ennek ellenére lanyha érdek­lődésről számoltak be a lehető­ség iránt lapunknak a bankok. „Január közepéig bankunk nem tapasztalt kiugró növekedést a kedvezményes lehetőségek irán­ti igényekben” - közölte lapunk­kal az OTP sajtóosztálya. A bank január végéig elengedte az ügy­feleknek az előtörlesztési díjat mind a jelzálog-fedezetű, mind a fedezet nélküli kölcsönök ese­tében, sőt, még a forintalapú hi­teleket is díjmentesen lehetett visszafizetni. Szórványos érdek­lődésről számolt be a december végéig díjmentes előtörlesztést biztosító Erste Bank, K&H Bank és MKB Bank is. A lakossági hitelállomány megoszlása (százalék) Összesen: r' ' :' ■ 2008. december31-én FOBSjlS: EUBOPRBSSOYCJTSS Ul KOpki sí | Fonni in Sv ,u" sí Elemzők szerint a lanyha ér­deklődés fő oka, hogy nem fel­tétlenül éri meg a kölcsönöket éppen olyankor előtörleszteni, amikor a hiteldevizák - vagyis az euró, a svájci frank, vagy éppen a japán jen - árfolyama erős a forinthoz képest. Ezek­ben az időszakokban ugyanis a' devizában nyilvántartott tőke- tartozás (vagyis a még ki nem fizetett kölcsönrész) forintban számolt értéke is nagyobb, te­hát komolyabb összegű kölcsön visszafizetésekor akár több millió forintot is bukhat az ügy­fél. Hogy ez a veszteség mekko­ra lehet, mutatja, hogy az a de­vizaadós például, aki tavaly ké­ső tavasszal-nyáron vett fel köl­csönt, huszonöt százalékot bu­kott egy eurós, harmincötöt egy frankos, és közel hetvenet egy jenes hitelen. Ennyit gyengült ugyanis a forint az adott devizákhoz képest. Kérdés persze, hogy mi lesz a forinttal. Ha ugyanis nem kö­vetkezik be egyhamar jelentős erősödés, a megemelkedett tör­lesztőrészleten keresztül a devi­zaadós könnyen elbukhatja ugyanazt az összeget, amelyet most az előtörlesztésen veszí­tett volna el. Ez ügyben egyelő­re nincs sok okunk derűlátásra: nemzeti devizánk gyengélkedé­se az elemzők szerint tartós maradhat. A megállapodást aláíró pénzintézetek díjai* CIB Bank 1%, min. 50 000 Ft Erste Bank 1,5%, min. 30 000, max. 150 000 Ft FHB 5%, min. 120 CHF** K&H Bank 10 000 Ft MKB 1%, min. 75 000 Ft*** OTP 1,7%, min. 220 CHF Raiffeisen Bank 35 000 Ft Takarékbank takarékszövetkezetenként eltér UniCredlt 1,5%, min. 35 000, max, 175 000 Ft * Svájci frankalapú lakáshitelek előtörlesztésénél ** A felvételt követő harmadik évtől 3%, min. 120 CHF *** Az utolsó évben 0,5%, min. 25 000 Ft FORRÁS: PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Nem mindenki tartja be számos olyan panasz érkezett az elmúlt időszakban a pénz­ügyi felügyelethez, amelyben az ügyfél arról számolt be, hogy a bank a díjkedvezmény­megállapodás ellenére díjat számított fel a szerződésmódo­sításért, például az előtörlesz­tésért - értesült lapunk a PSZÁF-tól. Flogy a reklamáló ügyfelek szerint mely bankok nem tartották be a díjkedvez­mény-megállapodást, a fel­ügyelet nem árulta el. Itthon láss csodát! 2009 a kulturális turizmus éve <? MAGYARORSZÁG www.itthon.hu Egy kisváros főterén fényképez­ni a kovácsoltvas kandelábereket vagy inkább mézeskalácsot pin- gálni a skanzenben? Egy boros­pincében ücsörögni vagy inkább elmélyülten hallgatni Haydn ze­néjét egy kastélykoncerten? A Kulturális Turizmus Évében bár­mikor is indul útnak itthon, min­dig talál valami érdekeset. A hazai kulturális kínálat nemcsak a látnivalók sokszínű­sége miatt vonzó. Két tekintet­ben túl is szárnyalja a külföldit. Megspórolhatjuk az utazásra fordított idő és pénz nagy részét. És miközben megcsodálja Eger­ben a működő camera obscurát, Komáromban az abszolút 21. századi magyar találmányból, az üvegbetonból készült emlékmű­vet, esetleg ámuldozik a pászto­rok főzőtudományán a Hortobá­gyon vagy a vidám művészeti al­kotások terepszemléjén, a Vidor Fesztiválon, Nyíregyházán, eltöl­ti Önt a büszkeség. Most már csak arra van szükség, hogy mindezen sokan elgondolkodja­nak. Éppen erről szól a „Kulturá­lis Turizmus Éve”. Kerekedjen fel tehát, és ismer­je meg hazánk kulturális érté­keit! A Magyar Turizmus Zrt. és a kampányhoz csatlakozott szol­gáltatók kedvezményes kulturá­lis csomagokkal segítik az úti cél választását. Idén hazánk turisztikai kíná­latát olyan fesztiválok színesítik, mint a miskolci operafeszti­vál, A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉ­KOK, VAGY A DEBRECENI VILÁGKAR­NEVÁL csak hogy néhányat em­lítsünk. A BOR- ÉS GASZTRONÓMI­AI programok közül bőségesen válogathatnak majd az ínyencek. Ilyen például a közkedvelt mis­kolci Kocsonyafesztivál, a Nyi­tott Pincék Napjáról nem is be­szélve. Az új évben az élő népi hagyományok is főszerepet KAPNAK, GONDOLJUNK Csak a BU­SÓJÁRÁSRA, A TÉLBÚCSÚZTATÓK­RA, VAGY A SKANZENEK, TÁJHÁZAK PROGRAMKÍNÁLATÁRA. További információért tekintse mega www.itthon.hu honlapot, hívja a 06/1/438-8080-as tele­fonszámot vagy keresse a közel 150 Tourinform irodát ország­szerte. .^hluKurálisf2*1*?^ •%=T|]RIZMUSLve^ RSÁV További esés várható a Danske Bank szerint A VÁRTNÁL is keményebb időszak előtt állnak a kelet­európai gazdaságok - állít­ja legfrissebb elemzésében a Danske Bank. A dán pénzintézet szerint a tér­ségbeli devizák további gyengülése elkerülhetetlen, és az érintett országok GDP-je is nagyobbat zuhan­hat, mint ami a jóslatokban szerepel. A bank szerint a gazdasági visszaesés öt-tíz százalékos is lehet. Merkel-javaslat: ENSZ Gazdasági Tanács a biztonsági tanács mintá­jára létrehozná az ENSZ Gazdasági Tanácsot Angela Merkel. A német kancellár a davosi fórumon vetette fel a javaslatot. A tanács a vi­lággazdaság aktuális prob­lémáira keresne megoldást, többek között kidolgozná a nemzetközi pénzügyi ügy­letekre vonatkozó egységes szabályokat. Merkel megoldaná a válságot Jogpont Hálózat: hathatós segítség országos jogsegély-hálózat indul öt hazai munkaadói és munkavállalói szervezet együttműködésében. A Jog­pont Hálózat 141 helyen lesz elérhető az országban; a betérők munkajogi, társa­dalombiztosítási jogi, vala­mint cégjogi kérdésekre kaphatnak majd díjmente­sen választ a szakértőktől. A kezdeményezés uniós for­rásból valósul meg. Kevesebb volt tavaly a csoportos leépítés az előző évinél mintegy öt­ezerrel kevesebb foglalkoz­tatottat tettek utcára tavaly csoportos létszámleépítés keretében a cégek - derül ki a szociális tárca legfrissebb jelentéséből. Igaz, a kedvező statisztika még alig tükrözi a válság hatásait. Az ősszel kirobbant pénzügyi krízis negatív munkaerő-piaci ha­tásai október-decemberben kezdtek érezhetővé válni. „Brit munkahelyek brit munkásoknak" A külföldi munkavállalók elleni fellépésre szólította fel a londoni kormányt több brit szakszervezet. A „brit munkahelyek brit munká­soknak” gondolat mind népszerűbb a szigetország munkavállalói között, külö­nösen, amióta a válság pad­lóra küldte a gazdaságot. A hét végén kéttucatnyi üzemben léptek sztrájkba a munkások, béremelést és a külföldi dolgozók elbocsátá­sát követelve.

Next

/
Thumbnails
Contents