Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-21 / 43. szám
6 GAZDASAG 2009. FEBRUÁR 21., SZOMBAT A BUX index 2009. február 20-án 10800 10600 Nyitóérték: Záróérték: '10347 10381 Magyarország GDP-változás (2009, százalék, várt) Lengyelország Előző napi záróérték: 10650 ▼ 1 ............................(■ ........ Cs ehország 15.30, I íNewYork-i—9...... tő zsde nyitása í\ Magyarország Románia vS0 ^ -1,0 L J Lengyelország j teg embere k A nemzeti deviza árfolyamának alakulása (százalék, eur^Val szemben, az elmúlt fél évben) Lengyeiországv, j" -50 ' , NYERTESEK m*6á<iR; vtofo) Wtofi Forrás/T 1077 +9,67 0,1 Forrás/OE 865 +8,12 0,7 AAA 70 + 7,69 0,1 Bwa 2528S Graphlsoft P. 526 f 1,14-0,19 55 1 VESZTESEK FORRÁS: RÉT Vátoré(%) Richter 24450 -5,96 2154 Egls 10 745 -2,31 108 Mól 8905-1,81 1875 MTelekom 539 -0,55 1204 OTP 1800 -0,55 12 643 A BUX index az elmúlt napokban 10 ooo 9C 10353 02.12 02.13 02.16 02.17 02.18 02.19 fORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. február 20-án. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró; 02.20.) inniillái!« Allianz Bank 297,30 312,54 Budapest Bank 294,84 313,08 CIB Bank 292,80 317,20 Citibank 293,64 318,12 Erste Bank 296,45 313,53 K&H Bank 293,50 310,40 MKB Bank 295,91 311,09 OTP Bank 296,40 311,60 Raiffeisen Bank 297,54 310,92 Mo.-I Volksbank 294,89 313,13 Dollár-valutaárfolyamok (forint dollár, 02 20.) IBI Vételi Eladási! Allianz Bank 235,19 247,25 Budapest Bank 233,75 248,21 CIB Bank 232,47 251,85 Citibank 233,27 252,71 Erste Bank 234,55 250,05 K&H Bank 233,24 246,68 MKB Bank 234,98 247,04 OTP Bank 234,66 246,70 Raiffeisen Bank 237,24 247,92 Mo.-i Volksbank 234,42 248,92 /Ft $/Ft CHF/Ft f f f 304,95 241,85 203,75 +4,92 Ft +4,86 Ft +2,23 Ft Forintbetéti* (%, 02.20.) kamatok 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 Mo.-i Volksbank 4,25 2,55 * Alaptermékek, 1 millió forintra ** 3 hó helyett 6 hó Külső adósság (aGDPszázakéka) Lengyelország 50 Csehország 40 Magyarország 130 Románia 50 (százalék, az elmúlt fél évben) VJ Lengyelország Csehország ;grr Magyarország -50 Románia -65 Zuhanórepülésben a régió válság Az elemzők szerint azonnali sokkterápiára van szükség Megállíthatatlannak tűnik a kelet-európai devizák értékvesztése. A forint esetében az elemzők szerint már csak drasztikus intézkedések segítenének. Molnár Sándor Nincs megállás - a megelőző nap emelkedése után tegnap újra lefelé vették az irányt az árfolyamok a kelet-európai térség devizapiacain. A forint csütörtökön még a 300-as szint körül ingadozott az euróval szemben, tegnap ismét 305-306 körül jegyezték. Hasonló folyamat zajlott az egész régióban, amelynek helyzetét immáron drámainak tartják az elemzők. A külföldi befektetők mind reálisabbnak látnak ugyanis egy az egész régióra kiterjedő csődhullámot - menekítik hát a pénzüket A térség kormányai és jegybankjai eddig jobbára csak a szavak szintjén léptek fel országuk devizája érdekében, ám az elmúlt napokban felerősödött a diskurzus a gazdaságpolitikai irányítók körében az erőteljesebb beavatkozásról. Varsó zlotyt venne A lengyel kormány a hét közepén felvetette az országba beáramló uniós támogatások közvetlen, a piacon történő zlotyra váltásának a lehetőségét. Ez, tekintve, hogy eurómilliárdokról van szó, jelentősen erősíthetné az elmúlt fél évben 50 százalékkal leértékelődő lengyel nemzeti devizát. Ötletként merült fel emellett az is, hogy Varsó gyorsítsa fel a csatlakozási folyamatot az euróövezethez. Prága kamatot emelne Fokozott aktivitásra szánta el magát a korona miatt eddig látványosan nem aggódó cseh központi bank is. A pénzintézet al- elnöke, Miroslav Singer kijelentette: kizárt, hogy a nemrég végrehajtott 0,5 százalékpontos csökkentés után újból mérsékeljék az 1,75 százalékon álló kamatlábat, sőt, szerinte az a kérdés, mikor és mennyivel emelik azt. A korona 20 százalékot gyengült az elmúlt fél évben. Moszkva korlátozná a piacot Oroszországban adminisztratív eszközök is szóba kerültek annak fényében, hogy a rubel gyengülése a beavatkozásra fordított dol- lárszázmilliárdok ellenére megállíthatatlan. Vlagyimir Jakunyin, az állami vasúttársaság vezér- igazgatója szerint a devizaforgalom korlátozásával kellene elérni, hogy a jegybanki tartalékokból piacra dobott deviza ne hagyja el az országot. A rubel tavaly nyár óta 30 százalékát esett. Nálunk sokkterápia kellene Ami hazánkat illeti, a forint további lecsúszásának a megállítására eddig sem a kormány, sem a jegybank nem szánta rá magát markáns intézkedés formájában. Igaz, Gyurcsány Ferenc meglebegtette, hogy „nem szokványos” piaci módszerekkel operálnának, ám hogy ez mit jelentene, nem tudni. Ami pedig a jegybankot illeti, piaci pletykák szerint történtek ugyan kisebb forintvételek a piacon, az alapkamat emelésétől ugyanakkor eddig húzódozott a pénzintézet. Az elemzők egy része szerint viszont ezek a lépések már nem segíthetnek. Ők úgy látják: radikális intézkedésekre, sokkterápiára van szükség. Az állami kiadások azonnali és drámai megnyirbálására, a nagy elosztó rendszerek (nyugdíj, egészségügy, ön- kormányzatok) radikális átalakítására. Ha ez nem történik meg, hazánk csődbe megy - állítják. Brüsszel is aggódik, de kész segíteni aggodalmának adott hangot a térség fizetőeszközeinek gyengülésével kapcsolatosan Joaquin Almunia uniós pénzügyi biztos. Arra nézve ugyanakkor semmit sem árult el, hogy milyen módon segítene a trend megfordításában és általában véve a térség pénzügyi, banki nehézségeinek a megoldásában Brüsszel Almunia szóvivője a minap mindenesetre kijelentette, hogy ha valamely tagállamnak finanszírozási problémái vannak, akkor az EU kész segíteni, ahogyan tette azt Magyarország és Lettország esetében is. Új kérés azonban egyelőre nem érkezett Brüsszelbe - tette hozzá a szóvivő. Ötletek a stabilizálásra Csehország: a kamatláb jelenlegi szinten tartása, esetleg emelése LENGYELORSZÁG: gyorsított csatlakozás az ERM II-höz, zlotyvásárlás Magyarország: „nem szokványos” piaci módszerek Oroszország: a devizaforgalom ideiglenes korlátozása Drámai: tízezer alatt járt a BUX, 8 éve nem látott mélyben az OTP Vérengzés volt tegnap a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy halomra lőtték egymást az ott dolgozó brókerek: a szakzsargon nevezi így azt, amikor a tegnapihoz hasonló hihetetlen mértékben zuhannak a részvényárfolyamok. A BÉT irányadó indexe, a BUX napközben több mint 5 százalékos zuhanással a tízezer pont alá is benézett, sőt kora délutánra a 9900 alá is. Igaz, zárásra visszakapaszkodott. További aggodalomra adhat okot, hogy az elemzők szerint a „lélektani” tízezres határ áttörése azt jelentheti, hogy további erős esés jöhet, egészen addig, amíg egy újabb lélektani határ nem áll ennek útjába, vagy főleg, amíg nem változik meg gyökeresen a befektetők hangulata. Félelmetes belegondolni, hogy a válság hazai begyűrűzése előtt, október első napjaiban a jelenleginek még több mint a dupláját, 22 ezer pontot mutatott az index. A BUX tegnapi zuhanásának egyik motorja ismét az OTP volt, amely hétfő óta naponta dönti meg a negatív rekordokat, és a hét eleje óta közel 25 százalékot veszített az értékéből. Már a tőzsde reggeli nyitását követő órában fel kellett függeszteni pár percre a kereskedést a bank papírjaival, annyira esett az árfolyam. A kora délután elért 1583 pontos minimumnál nyolc éve nem volt alacsonyabban egy OTP-részvény értéke. ■ N. M. Esnek a bankpapírok az otp-n kívül a régióban több bank részvényeinek árfolyama mélyponton volt a napokban. Az Erste folyamatosan döntögeti a negatív csúcsokat, és a Raiffeisen papírjai is erőteljesei buktak. Ennek egyik oka, hogy többek szerint a leminősí- tés sorsára juthatnak azok a bankok, amelyeknek leánybanki hálózatukon keresztül jelentős a kitettségük a régiónkban. Az OTP gyengélkedése mögött az is szerepet játszik, hogy a bank lényegében az ország lakmuszpapírja, árfolyama azt is mutatja, hogyan értékelik a befektetők hazánk gazdasági, pénzügyi állapotát. Egyelőre nem nyúl a kamatfegyverhez az MNB várakozások Hétfői ülésén még nem emeli az alapkamatot a jegybank - vélik az elemzők Nem változtat 9,5 százalékos alapkamatán hétfői ülésén a jegybank - állítják az elemzők. A Reuters hírügynökség 23 szakértőt kérdezett meg; 16-an közülük tartásra számítanak. A tartást indokolja, hogy a régiós fizetőeszközök gyengülése a pénzügyi stabilitást prioritásként kezelő jegybankot a kamatvágások szüneteltetésére kényszeríti - vélik az elemzők. Többségük szerint ezenkívül ezúttal nem a forint elleni támadásról van szó, a befektetők nem azért fordulnak el a magyar eszközöktől, mert túlságosan alacsony az alapkamat, így még egy 1-2 százalékpontos kamatemelésnek sem lenne hosszabb távon hatása a piacra. A jegybanki alapkamat alakulása (százalék) Közös fellépés? a kelet-közép-eurőpai pénzügyi eszközöktől szinte válogatás nélkül menekülő befektetők miatt a piaci szereplők egy része már arról beszél, a magyar, cseh és lengyel jegybank közösen lép fel. A várakozások szerint a három bank összhangolt kamatemelésre készül. A cél az lenne, hogy tompítsák azoknak a válságfolyamatoknak a hatásait, amelyek leglátványosabban talán a régiós devizák gyengülésében érhetők tetten. Eppich Győző, az OTP Bank elemzője szerint ugyanakkor Magyarország egyes mutatókat tekintve most is a negatív irányba lóg ki a térségből, annak ellenére, hogy a külföldi tőkekivonás valóban az egész térséget érinti. Utoljára tavaly októberben szaladtak meg hasonló módon az állampapír-piaci hozamok, a magyar eszközök nemfizetésre köthető biztosítási felárai, valamint a forint árfolyama, mint most - hangsúlyozta az elemző, aki szerint az ország helyzete azóta csak romlott. Emiatt egyre nő a kamatemelés esélye, jóllehet fél százalékpontnál nagyobb növelésre a hétfői ülésen Eppich Győző sem számít. ■ VG
