Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-19 / 41. szám
4 Az én falum A Szécsény - Salgótarján útról balra fordulva található a Várhegy tövében fekvő község, Piliny. Házai a régebben is meglévő jómódűságról árulkodnak, és inkább polgárosodó kisvárosias, mint hagyományos palóc parasztházak. Volt tulajdonosa a Pelényi, a Báthory, a Kubinyi család. Kubinyi Andrásnak tudományos értékű helyben gyűjtött természetrajzi anyaga volt a múlt században Pilinyben. Báró Nyáry Jenő tartott itt először ásatásokat, akkor kerültek elő a szakirodalomból ismert bronz-, illetve kőkori letétek, amelyeket „pilinyi kultúraként” emlegetnek. Néhány háznál még ma is dolgoznak az asszonyok a régi szátvás szövőszéken a szécsényi Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek. Feltűnően színesek, fantáziadúsak az itteni dűlőnevek. Ismerik ezeket a fiatalabbak is: Holló, Másistenbérc, Teknőpuszta, Nyúzó-völgy, Köpő-völgy, Finkő- hegy. Érdemes bejárni valamennyit, hiszen gyönyörűek és rengeteg érdekességet láthatunk. A falu szélét pincék zárják. A nagy peronoszpóra-válság előtt igazi jó bornak való szőlő termett a pilinyi határban. A római katolikus templomáról a szakemberek megállapították, hogy a középkori eredetű falmaradványok felhasználásával újjáépült 1745-ben. A múlt században, 1912-ben „barokki- zálták”. A középkori eredetre utal az is, hogy a szentély formája nyolcszögletű, harangja a XV. századból származik. A templomnak eredetileg festett állatalakokat ábrázoló famennyezete volt. A harangtorony egykori kovácsoltvas keresztjét ma a temetőben felállítva láthatjuk. A ma itt élő emberek szívesen gondolnak vissza a régmúltra, ápolják a fennmaradt emlékeket. Sokan építkeznek itt, a régi parasztházakat megvásárolják, amiket a távoli idegenek nyaralóként használnak. A falubeliek örömmel fogadják őket, segítik a beilleszkedésüket Piliny egy nagyon szép kis falu, s nem csak azért, mert a miénk... Lehoczki Eszter II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, 12. a Bulifotók, Nap lánya: > Hírek oieíreJt MP0RT.hU NÓGRÁD MEGYEI 1NFOPORTÁL Az Óperenciás-tengeren innen, még az Üveghegyen is túl van egy varázslatos falu. Ebben a mágikus községben igéző emberek laknak, akik minden nap egy-egy csodát visznek véghez. Sokan közülük e fantasztikus hely mitikus kincséből éldegélnek. Itt élek én is, bőven tudok mesélni róla! A számomra mágikus hely nem más, mint Mátramindszent, a varázslatos emberek nagyon is hétköznapiak, akik erejükön felül munkálkodnak nap mint nap a megélhetésért, a mágikus kincs pedig a termőföld, az erdő. Aki nem hiszi, jöjjön ide és járjon utána! Mielőtt azonban felcihelődnénk e látogatásra, nem árt néhány információ útravaló- ul. A mi kis varázslatos helyünk egy kilencszázas lélekszámú település a Mátra lábánál. Meg se forduljon a fejünkben semmiféle vásárlási szándék, itt se egy pláza, se egy hipermarket, de még egy zsúfolt síparadicsom sem terem! Mindezek ellenére én itt lakom immár 18 éve. Nem tagadom, csípem ezt a helyet. Megesett már, hogy azon gondolkodtam, vajon milyen százalékban alakítja az ember személyiségét az, hogy hol tölti a gyermekkorát? Sokkal másabb lennék, ha egy nagyváros közepén, egy „panelakropoliszban” nőttem volna fel, ahol a kerítést és az udvart helyettesítve áruházak épülnek a lakóhelyem köré? Ha minden nap a saját magunk által kreált halálos mérget kéne belélegeznem, ha nem tudnám a szomszédjaim nevét és amerre nézek, csak üres tekintetekre lelnék? Esetleg jobb nekem itt, ahol még egy hamburgert se kap az ember, ahol folyton idős hölgyek vigyázó szemei lesik tetteim és várják, hogy hibát ejtsek, majd ezt, mint futótűzként terjedő hírt kürtöljék tova a falu végtelenébe? Kellemesebb-e itt, ahol még hisznek a boszorkányokban, ahol kötelességszerűen előbb ki kell ásni a krumplit a szomszédénál, nehogy szégyenben maradjunk? Ez csak egy megválaszolatlan kérdés marad, mint az is, hogy meddig tart még a gazdasági válság? Azonban azt határozottan nevetségesnek tartom, amikor arról vitatkozunk egy nyelvvizsgán: a falu, vagy a város a jobb. 2009-ben ez A mágikus Mátramindszent egyik varázslatos részlete fölösleges. Ma már nem húzódik a falu-, illetve városlakók között olyan mély szakadék, mint 50 éve. Most már nem szégyen, ha az ember „faluról gyütt”, kérem szépen! A falusi emberek is tisztában vannak mindennel, amivel a városi népség. Napjainkban nehéz lenne megmondani, ki honnan származik, pont úgy, mint ahogy sok fiúról nehéz eldönteni, hogy fiú vagy lány? Ami még érdekesebb, hogy a két lakóhelytípus közkedvelt dolgai kezdenek a másik helyen is népszerűsödni! Nem is gondolnánk, hogy hány városi szeret erdőt járni, nyársalni, esetleg két pofára tömni a szalon- nás katonákat hagymával! A falusiak meg kedvelik a divatot, a világi életet. Mindezek ellenére mindenki ott van igazán otthon, ahol felnőtt. Úgy, mint a ponty a vízben, a giliszta az áporodott földben, Petőfi az Alföldön, a tüdőrák a dohányosban és József Attila a „város peremén", a kormos gyárnegyedben. Ahogy az Elégiában írja: „Igazán/ csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz./Magaddal is csak itt bírhatsz/ óh lélek! Ez a hazám.” Kiss Eszter Bolyai János Gimnázium, 12. d Szécsény: büszkeségem Szécsény Nógrád megye északi részén, az észak-északkeleti és a keleti Cserhát metszéspontjában, az Ipoly völgyében fekvő kisváros. Már az elhelyezkedéséből is sejthető, hogy előnyös földrajzi adottságok biztosítják a város és környezetének nyugalmát. Szeretem ezt a csendes, békés környéket. Reggel, amikor iskolába tartok, nem a járdát bámulom, s nem is az előttem közlekedőket, hanem átnézek a város fölött, látom a dombokat, hegyeket, erdőket és máris jobban érzem magam, mintha arra a pár másodpercre a természetben lennék. Persze ezeket a pillanatokat megszakítja valami, mondjuk, a látványt eltakaró autóbusz, amelyről az osztálytársaim integetnek. Mégis oly jó, hogy nem egy zsúfolt utcán kell közlekednünk, ahol emberek tapossák egymást. Amikor barátaimmal találkozni szeretnék, akkor nem a plázában bámészkodunk, hanem egy ligetet, vagy parkot keresünk, ahol lefeküdhetünk a fűbe és gyönyörködhetünk a táj szépségében. Ilyen hely a Forgách- kastély kertjében a tó mellett van, ahol nem érezni az autókból kipufogó gázok szagát. Ebben a kastélyban található a Kubinyi Ferenc Múzeum. Az iskola szüneteiben, ha a természetbe vágyunk, számos lehetőség közül választhatunk. Kirándulhatunk a hollókői várhoz kerékpárúton, barangolhatunk a Fehér-hegy erdeiben, sétálhatunk az Ipoly partján vagy horgászhatunk a környékbeli tavaknál. Büszkeséggel tölt el, hogy ebben a szép és tiszta városban lakhatok. Jó érzés látni a turisták arcán az ámulatot, ahogy a sétálóutcánkban fényképezőgéppel a kezükben csodálják a templomaink, kastélyunk épületeit, régi várunk romjait. Ebecz Diána II. Rákóczi, 9. a 2009. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Volt egyszer a „Körösi" Az iskolám, ahová ötödik osztálytól tizenkettedik osztályig járnak a tanulók, Szécsényben található. Eredetileg Körösi Csorna Sándorról kapta nevét, de másfél éve II. Rákóczi Ferenc nevet viseli. Az idejáró gyerekek szívében mindig Körösi marad. Mikor reggel elindulok az iskolába, várom, hogy találkozhassak a barátaimmal. Az iskolakapuhoz érve megpillantom a suli előtti szép kertet, a nagy fűzfát, a sok színes virágot és a puha füvet. Az ajtón belépve elém tárul a Benczúr- -galéria látványa, aminek falai tele vannak gyönyörű képekkel. Bal oldalt a büfé van, amit minden szünetben rengeteg gyerek vesz körül. Sok szórakoztató programmal teszik a tanárok érdekesebbé a tanévet: néhány órán már az internet segítségével tanulunk újabb anyagot. Minden második évben szervez az iskolám külföldi úgynevezett minikörutat Anglia, Brüsszel, Párizs útvonallal, s minden évben van karácsony előtti bécsi kirándulás is. Mócsány Petra II. Rákóczi, 9. a Hagyományok, műemlékek Sokan jönnek megnézni különféle rendezvényeinket városunkba, Szécsénybe. Legtöbben a városnapot kedvelik, minden évben más-más sztárvendég látogat el hozzánk. Minden évben megrendezi városunk is a szüreti felvonulást, amely iránt szintén nagy az érdeklődés. Sok kiránduló, turista is jön kis városunkba, akik a Forgách-kastélyt, á Tűztornyot és a ferences plébániát tekintik meg elsősorban. A plébánia nagyon híres, hisz egy országos weboldalon két kép található a ferences plébániákról, s az egyik a szécsényi. Egyéb nevezetességek a vár maradványai, a Szentháromság-szobor, a Kézművesház, a Haynald-kapu és a Szentháromság gyógyszertár épülete, amely a XVIII. századból maradt ránk, ez Nógrád megye legrégebbi gyógyszertára. Városunk nemrégiben gazdagodott egy újabb emlékművel, a Szent Erzsébet-szoborral. László Gabriella II. Rákóczi, 9. a Iskolánk hagyományai Salgótarján - más szemmel írni a városomról? Első nekifutásra könnyűnek tűnő feladat. A száraz tényanyagoknak bárki utánanézhet az interneten, akit érdekel. Ám a kötelesség azt diktálja, hogy néhány alapvető információt megosszak olvasóimmal. Salgótarján Nógrád megye székhelye 1950-től és 1922-től beszélhetünk róla, mint városról. Megyénk legnagyobb települése, mintegy negyvenezer fő lakja. Jelenlegi polgármestere a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola volt igazgató asszonya, Székyné dr. Sztrémi Melinda. Városunkat leginkább ipara, bányászata és gyárai miatt ismerhetik. Híresek vagyunk az üveggyárunkról, acélgyárunkról és tűzhelygyárunkról, valamint Zsuzsiról, a bányalóról. Csodálatosak a kirándulóhelyek és itt van a közelben a Mátra is. Van két szép várunk (na jó, az egyik éppen Szlovákia területén). Eny- nyit bevezetésképpen. Tíz éve élek Salgótarjánban, volt már jó és rossz tapasztalatom is, de most inkább a jó dolgokról írok. A zeneiskolánk nagyon jó, kiváló tanárok tanítanak, ajánlom mindenkinek, aki kedvet érez magában és elég kitartást. Ez azonban egy nagyon sokoldalú intézmény, ahol nemcsak zenei, hanem más művészeti ágak képzése is magas szinten folyik. Továbbá ott van a József Atilla Művelődési és Konferencia-központ, amely sok szórakozási lehetőséget ígér. Általános iskolás koromban, alsó osztályban az egyik kedvenc időtöltésem volt beülni a „Józsi” mozijába és együtt megnézni egy filmet. A Vertich Színpad, ahol egy kedves ismerősöm is színészkedik, gyakran szórakoztatja a nézőközönséget, s ugyancsak a „Józsiban” tépnek fel a vendégművészek is, akik az ország különböző pontjaiból látogattak el hozzánk. Ezt az épületet nevezném a város kulturális (mint ahogy a nevében is benne van) központjának. A másik központ a könyvtár. Megyénk főkönyvtára a Balassi Bálint Megyei Könyvtár, ahol rengeteg házi olvasmány és szép- irodalmi kiadvány, valamint enciklopédia és újság áll rendelkezésünkre. Ne feledkezzünk meg a moziról sem, amelyet szépen felújítottak, s a Józsi” előtti térről sem, amely szintúgy új külsőt kapott. Vannak szórakozóhelyek, edzőtermek, uszoda, ifjúsági (segély)központok és pezsgő diákélet. Városunk ifjúságának életéről egy egész cikket lehetne írni. Miért vágyom el innen mégis? Ennek hosszú története van. A kisgyermekkorom nagyvárosban telt. Nagyobb térhez, nagyobb kiterjedéshez szoktam, persze a magam módján ezt a várost is élvezem. Aki szereti a kisvárosok nyugalmát és békéjét, lassabb élettempóját, a gyönyörű természeti környezetet, annak melegen ajánlom. Umeh Annamária Bolyai, 10. d AII. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Szécsény központjában található. Az iskolánknak természetesen vannak hagyományai: ilyen a gólyaavató, ahol az új diákokat köszöntjük azzal, hogy megkapják iskolánk jelképét, a kitűzőt. Délután a nyolcadik osztályosok szerveznek vetélkedőt az új ötödikesek részére. Minden évben megrendezzük a Christmas Party-t, ami az idegen nyelvi karácsony. Itt a vállalkozó szellemű diákok mérhetik össze tudásukat. Tavasszal kerülnek sorra a TÉT-napok, ekkor az iskolában előadások és rendezvények követik egymást. Ezeket a napokat egy színvonalas gálaműsorral szoktuk lezárni. Ezt követi a sulinap, ahol all. osztályosok különböző témákat találnak ki a többi évfolyam számára, amit majd egyesével be kell mutatni az egész iskolának. Ezt vetélkedők követik, majd a nap végén eredményt hirdetnek, itt értékes ajándékokat kapnak a nyertes osztályok. Sok tehetséges diák jár iskolánkba, akik hírnevet szereztek iskolánknak különféle versenyeken. Nekem különösen tetszik a számítástechnikai terem, amelyet nemrégiben új eszközökkel láttak el. Ha esetleg valaki ellátogatna iskolánkba, aki még nem volt, ajánlani szeretném neki a Benczúr- -galériát. Iskolánkban minden évben megszervezik a filharmóniai koncertsorozatot is, évente három alkalommal. László Gabriella II. Rákóczi, 9. a Ahol a kurta farkú kismalac túr