Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-18 / 40. szám

2___________________________________________________________________________NÓGRÁD MEGYE ___________________________________ 2009. FEBRUÁR 18., SZERDA Me ghányták-vetették, majd elfogadták Költségvetés szintjén is startolt a város éve. A közgyű­lés pár nappal ezelőtt több mint hétórás vita után ' nyomta meg a képzeletbeli startgombot azzal, hogy 13 igen, 10 nem szavazattal és egy tartózkodással elfo­gadta a tervezetet. M. I. Salgótarján. A városvezetés 2009-re tizenkétmilliárdos ki­adást, csaknem tíz és fél milli­árdos bevételt tervez, a hitellel fedezett hiány megközelíti az 1,7 milliárd forintot. Egyensúly, a színvonal megtartása: kulcs­szavak legyenek ezek az idei gazdálkodás során - fogalmaz­ták meg a város tisztségviselői a javaslat megvitatása, mérle­gelése során. Egyre több fel­adat, egyre kevesebb központi forrással - részletezve a mun­katerületeket, egyebek mellett erre mutatott rá bevezetőjében Székynédr. Sztrémi Melinda pol­gármester a költségvetési ren­delet megalkotásáról szóló na­pirend tárgyalásakor.- Ha összeadjuk: 117 millió fo­rint, 390 millió forint, 177 plusz 120 millió forint, igen gyorsan összejön és így döbbenti meg igazán az embert a szám: Salgó­tarján vonatkozásában 2008-hoz képest nyolcszázmillió forintot jelent a központi források kivo­nása, illetve meg nem jelenése - mondta, s azzal folytatta: számí­tásba kell venni, hogy a dologi kiadásokra nincs központi támo­gatás. Ráadásul elérte a várost is a válság hatása, aminek kö­vetkeztében a saját bevélek nö­vekedése nem várható a későb­biekben sem. Mindezen tények, kedvezőtlen folyamatok nehezí­tették a költségvetés megterve­zését. A polgármester ezután arról szólt, hogy a gazdálkodási egyensúly érdekében milyen lé­péseket kellett megtenni a mű­ködési oldalon a hiány megszün­tetésére. Ezek kapcsán jegyezte meg, hogy 527 millió az elmúlt évi pénzmaradvány, ami komoly eredménynek tekinthető a ko­rábbi évek gazdálkodásához vi­szonyítva. Hiszen egy olyan fe­szes, felelősségteli gazdálkodást jelent minden egyes ágazatban, amely arról tanúskodik, hogy nem felélő, rövid távra berendez­kedő gondolkodást érvényesíte­nek. Ebből 341 millió forint fel- használását tervezik. A hiány szorítása dilemma elé állította a tervkészítőket, intézménybezá­rások, jelentős létszámleépíté­sek helyett közös teherviselést jelenítettek meg intézményi szinten a tervezetben. Székyné dr. Sztrémi Melinda annak érzékeltetésére, hogy mi­ért, mennyiben, s milyen mérték­ben jelent nehézséget a gazdálko­dás egyensúlyának megteremté­se és megtartása, az Állami Szám­vevőszék tanulmányának önkor­mányzatokra vonatkozó megállapításait idézte. így a többi között azt, hogy fokozatosan keve­sebb állami hozzájárulással kell működtetni a várost, s hogy a he­lyi hatóságok számára a legna­gyobb kockázati tényezőt a forrás- szabályozás jelentette és jelenti. További nagy dilemma kap­csán megfogalmazta a polgár- mester: még ha elkerülhetetlen is a hitelfelvétel, élni kell az uni­ós források adta lehetőségekkel, s kiemelte azokat a fejlesztése­ket, amelyek idén indulnak, illet­ve valósulnak meg. A két legna­gyobb a Kodály iskola felújítása az Arany iskolánál tervezett munkálatokkal, illetve a város- központ rehabilitációja lesz. Je­lezte: a fejlesztések céljaira sem tartják jó megoldásnak a köt­vénykibocsátást, mert az „nem előremenekülés, hanem a jövő felélése”. Összegzésében hangot adott annak, hogy felül kell vizs­gálni a száz százalékban önkor­mányzati tulajdonú cégek mű­ködésének hatékonyságát, s szintén ilyen célú mérlegelés szükséges a közgyűlés testületé­inél. Megjegyezte: nehéz lesz a végrehajtás, felelősségteljes, fe­gyelmezett munkát kíván meg. Kérdésekkel, hozzászólások­kal folytatódott a téma tárgyalá­sa. Fekete Zsolt egyrészt azt tuda­kolta, hogy a keresztény óvoda tervezett bővítésével összefüg­gésben miért éppen a Pitypang óvoda épülete jött szóba? Más­részt arra várt választ, hogy a ki­fizetendő segélyek és egyéb jut­tatások folyószámlára utalása nem fogja-e nehezíteni a rászoru­lók helyzetét? Dr. Kádár Zsombor jegyző elmondta, hogy a váci egyházmegye kereste meg ezzel az igényével az önkormányzatot. Hozzátette: az ide vonatkozó tár­gyalásoknak még az elején tarta­nak. A folyószámlázás bevezeté­se kapcsán elhangzott: a házi­pénztár működtetése költséges, s tekintetbe kell venni annak té­nyét is, hogy a segélyezettek egyik csoportja ténylegesen rá­szoruló, a másik pedig megfelel a jogszabályi feltételeknek. Simon Tibor hozzászólásában - a helyi költségvetés megterve­zésének nehézségeire utalva - arra hívta fel a figyelmet: az ön- kormányzati kötelező feladatok­ra az idei központi büdzsé nem biztosít elegendő forrást. Bakos Sándor kérdésére került szóba, hogy a tóstrandi sporttelepet to­vábbra is a Tarjánhő Kft. működ­teti, s az önkormányzati támo­gatást - bár fontolgatták - egy­előre félretették. Fenyvesi Gábor alpolgármester országos és helyi problémákról, politikai kérdé­sekről mondott véleményt. Mol­nár Károly a jelentős mértékű hi­telre vonatkoztatva úgy fogalma­zott: hány önkormányzati év kell ahhoz, hogy elérjék az adósság- spirált? Telek László irodavezető erre azt válaszolta, hogy megíté­lése szerint a jelenlegi hitelállo­mány kezelhető, de mint a pol­gármester közölte, a továbbiak­ban nagyon átgondoltan kell ez­zel foglalkozni. A téma kapcsán megfogalmazódott, hogy nem egyszerűen pénzügyi, hanem politikai kérdés is a szóban for­gó. Szalai Erika a hitelállomány mértékével kapcsolatos megíté­lések kialakításához mondott adatokat, információkat, így pél­dául jelezte, hogy a hazai önkor­mányzatok hitelállománya az utóbbi időben nagyobb mérték­ben növekedett, mint a Horn- és az Orbán-kormány ideje alatt együttvéve, s összességében több százmilliárdra tehető a he­lyi hatóságok költségvetési hiá­nya. Szavai szerint elég szomor rú, hogy gondolkodni kellett azon: „idehozzanak-e” uniós for­rásokat, vagy sem, hiszen az ön­erő biztosítása komoly nehézsé­geket jelent. Czene Gyula a lakos- ságszám-csökkenés és a közpon­ti támogatás egymásra hatása iránt érdeklődött. Dóra Ottó je­lezte, hogy a cégek átvilágításá­nak eredményéről szeretne tájé­kozódni, s módosító javaslatot tett pályázatfüggő beruházásra. Dr. Juhász Tibor alpolgármester külsős bizottsági tagok számá­nak csökkentésére tett javasla­tot, Molnár Károly játszótér ki­alakításával, illetve iskolai re­konstrukció indításával össze­függésben közölte javaslatait. Gyurián Tibor kérdésére a pol­gármester válaszolta, hogy ne­mes, humánus célra továbbra is felhasználható a képviselői alap. Ercsényi Ferenc hangsúlyozta, hogy harminchat pontból álló költségvetési javaslatcsomagot adtak át korábban a polgármes­ternek, s örül, hogy abból egy­két pont beépült a tervezetbe. Újra szélesedik a 21-es Horváth B. „Tovább tart a süllyedés" H. B. Salgótarján. - Az elmúlt hetek­ben a Közlekedési Operatív Program keretében a 21-es szá­mú főút négynyomúsításának kivitelezésére kiírt újabb köz- beszerzési eljárás jelent meg, amely Heves megyében két to­vábbi szakasz megépítését teszi lehetővé - tájékoztatta lapun­kat Boldvai László, az MSZP or­szággyűlési képviselője. El­mondása szerint 2009. február 23-áig a Nemzeti Infrastruktú­ra Zrt.-hez kell benyújtani a terv-, illetve a pályázati doku­mentációt. Az országgyűlési képviselő elmondta: a két sza­kasz összesen újabb négy kilo­méter négynyomúsítását jelenti a 21-es számú főúton, így a Job­bágyit követő Heves megyei egyenes szakaszon, s Lőrinci térségében közlekedhetünk négy nyomon a közeljövőben.- A beruházás becsült költ­sége meghaladja a hárommilli- árd forintot - fogalmazott Boldvai László, hozzátéve: a becslés alapja a korábbi szaka­szok már megépült fajlagos ki­lométer ára. A tervek szerint az eredményhirdetést követően azonnal megkezdődnének a ki­vitelezési munkálatok, a szer­ződéskötés tervezett időpontja 2009. április 9. Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a két szakasz átadása 2010 júni­usában várható.- Folyamatban vannak a fenn­maradó, négynyomúsítással még nem érintett 36 kilométer tervezési munkálatai - mondta az országgyűlési képviselő, aki az elmúlt hetekben Pásztón ön- kormányzati egyeztetést kezde­ményezett, amelyen az érintett polgármesterek, a Nemzeti Inf­rastruktúra Zrt., mint beruházó és a tervezésre kiírt közbeszer­zési eljárást megnyerő tervezői csapat vett részt. Mint kiderült, az érintett önkormányzatok joga és törvényben biztosított lehető­sége az építészeti engedély ki­adása, emiatt az egyeztetésen mindhárom oldalról felmerültek igények, alapvetően a csomó­pontok kérdésében. Valamennyi önkormányzat minél komforto­sabb, azaz minél drágább cso­mópontot szeretne építtetni, il­letve terveztetni. Utóbbiaknak azonban gátat szab a forrás, amit az uniós forráson belül el lehet különíteni.- Szeretném megköszönni a polgármestereknek és a beruhá­zóknak a kompromisszumkész­séget, amelynek köszönhetően az egyeztetés sikeresen zárult - hangsúlyozta Boldvai László, majd hozzátette: a lezárt tervezés után lehet megfogalmazni, majd benyújtani az európai uniós pá­lyázatot. Utóbbi sikeres elbírálá­sa esetén a becsült költségek sze­rint több, mint huszonötmilliárd forintból 2010-ben tovább folyta­tódhat a négynyomúsítás immár a teljes szakaszon és legkésőbb 2011 végére, illetve 2012 közepé­re Salgótarjántól egészen a hat­vani M3-as csomópontig négy nyomon lehet közlekedni a 21-es számú főúton. Salgótarján. - A megyeszékhely költségvetése előre jelzi, hogyha nem változik semmi, akkor 2011-ben jó eséllyel csődhelyzet alakul ki a városban - mondta el Dóra Ottó szo­cialista frakcióvezető, akinek a salgótarjáni közgyűlésen elhangzott állítását dr. Kádár Zsom­bor jegyző is megerősí­tette. Salgótarján vezeté­se 1,7 milliárdos hitelfel­vételre készül, amelyből a működési hitel megkö­zelíti a hatszázmillió forintot. A frakcióvezető hozzátette: ezzel a lépéssel a város elérte hitelfelvé­teli korlátját, de Dóra Ottó szerint nem kizárt, hogy a korláton túl sokkal drágábban újabb hitele­ket vesz fel az önkormányzat.- A több mint egymilliárd fo­rintos fejlesztési hitel a Kodály Zoltán tagiskola felújítását és a Fő tér rekonstrukció II. ütemét fedezné - fogalmazott a frakció- vezető. Hozzátéve: a fejleszté­sekhez szükséges valamennyi önerőt a város csak hitelfelvétel­ből tudja biztosítani, annak elle­nére, hogy a költségvetésben szereplő száz-kétszáz millió fo­rintot akár a hiány csökkentésé­re, akár a beruházások fedezeté­re lehetne átcsoportosítani.- Emelkedik azonban a Székynédr. Sztrémi Melinda pol­gármester által osztogatható összeg, így több mint ötvenmil­lió forintot osztogathat szét a vá­ros vezetője elsősorban a ke­gyelteknek - hangsúlyozta Dó­ra Ottó. A polgármesteri alapba integ­rálódott a képviselői alap, amely- lyel több tucat civil szervezet ren­dezvényét segítették. Olyan ügye­ket támogattak fideszes és szoci­alista képviselők, amelyek fonto­sak a város érdekében. Megszűnt a bérlettérítés, amelyet szintén civil szervezet támogatására ajánlottak fel a frakciók. Dóra Ot­tó úgy véli: ezek az összegek most eltűnnek abban a bizonyos nagy kalapban.- Az önkormányzat intézmé­nyeitől és cégeitől több mint két­száz embert elbocsátottak, a vá­rosháza létszáma azonban húsz fővel gyarapodott és az elbocsátások által kelet­kezett elvi megtakarítá­sok sehol nem jelentkez­nek - fejtette ki a frakció vezetője, aki szerint fon­tos elmondani, hogy a költségvetés szinte sem­mit nem szán a külön­böző egészségügyi, szo­ciális és oktatási intéz­mények elemi karbantartására. A szocialista frakció módosí­tó csomagot nyújtott be, amely egyebek között 12 útfelújítását, Zagyvapálfalván új óvoda épí­tését, a Beszterce tér felújításá­nak tervezési költségeit, a Besz- terce-lakótelepi tagiskola nyí­lászáróinak cseréjét, a Pécskő út és Kistarján út összekötésé­nek megtervezését és megépí­tését, a salgóbányai csatornahá­lózat megépítését, valamint ját­szóterek felújítását, illetve épí­tését tartalmazza. A módosító javaslatok nem jelentettek vol­na egyetlen forint többletki­adást sem, hiszen átcsoportosí­tással megvalósíthatóak lettek volna. A módosításokat a fideszes többség elutasította. Ezzel szemben az egyetlen fideszes módosító indítványt, amely ötszázezer forint átcso­portosításáról szólt, támogatta a szocialista frakció.- Salgótarján süllyedése to­vább tart, úgy vélem, derékig va­gyunk már a mocsárban, ráadá­sul a felénk nyújtott ágakat, amelyek segítségével ki lehetne jutni, ellökdössük magunktól, így tovább süllyedünk - hangsú­lyozta Dóra Ottó, akitől megtud­tuk: olyan ötletek is elhangoz­tak a közgyűlésen, amelyek a Dornyay tagiskola bezárásáról, valamint a Pitypang óvodának a római katolikus egyház javára történő átadásáról szólnak. Télen is irány az erdei iskola! S. K. Salgótarján. Közel nyolcvanmillió forint vis­sza nem térítendő támogatással válik lehe­tővé, hogy a tarjáni gyermektábor erdei is­kolája a jövőben a téli időszakban is fogad­hassa a látogatókat. Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere el­mondta: a megyei jogú város önkormány­zata és százszázalékos tulajdonában lévő cége, a Létesítmény és Sport Kht. konzorci­umi formában nyújtotta be pályázatát. En­nek oka, hogy a támogatásért folyamodó­nak rendelkeznie kellett ingatlannal, már­pedig a tábort a társaság csak működteti, annak tulajdonosa a város. A minősített er­dei iskola szolgáltatói tanúsítványt - amely a másik pályázati feltétel volt - még az el­múlt év végén megkapta a gyermektábor.- Az erdei iskola infrastrukturális fejlesz­tésére a Környezet és Energia Operatív Prog­ram keretében elnyert összeg 79,3 millió fo­rint, amelyhez nem kell a városnak önerőt biztosítani. Az ország különböző pontjairól több mint félszáz támogatási kérelmet fo­Székyné dr. Sztrémi Melinda és Diószegi István gadtak be, de ezek közül csupán nyolc bizo­nyult nyertesnek - közölte Székyné dr. Sztrémi Melinda, hozzátéve: a közbeszerzé­si eljárás idén tavasszal indul, s várhatóan egy év múlva elkészül a beruházás. Ennek keretében megvalósul például a gyermektábor bejáratánál fekvő kőépület teljes téliesítése, hőszigetelése és nyílászárócseréje, továbbá belső vizesblokk­rendszer létesül, s az akadálymentesítés is megtörténik. Mintegy 60 fő - köztük négy mozgáskorlátozott személy - befogadasara válik alkalmassá az ingatlan. Az energiagaz­dálkodás mellett nagy szerep jut a környe­zettudatos magatartás más területeinek, így a szelektív hulladékgyűjtésnek is.- A nyertesek legnagyobb felelőssége, hogy a lehető leghasznosabban költsék el a támogatást - hangsúlyozta Diószegi István, a Létesítmény és Sport Kht. ügyvezető igaz­gatója. Mint mondta: a diákok számára szer­vezett nyári táborok évek óta rendszeresek, nagy szükség van azonban a tábor területén egy olyan épületre, amely az őszi, a téli és a kora tavaszi időszakban is képes látogatókat fogadni. A nyertes pályázat egy része lehetőséget nyújt arra is, hogy az erdei iskolai program feltételrendszereit bővítsék. A rendelkezésre álló eszközök mellé további kiegészítőket vá­sárolhatnak, így lehetővé válik például a GPS- szel való kirándulás. Maga a tábor az ország bármely területéről érkezőknek a rendelkezé­sére fog állni, s természetesen a város lakói számára is, akár hétvégi programok szerve­zésével, akár más rendezvényekkel. Dóra Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents