Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-17 / 39. szám
4 A NOGRAD MEGYE 2009. FEBRUÁR 17., KEDD Selyemre festett vallomás Gyarmatra járnak az építkezni vágyók Szabó A. Balassagyarmat. Tó'zsér Zsolttal, a város jegyzőjével arról beszélgettünk, hogy idén január 1-jé- től bővül a balassagyarmati polgármesteri hivatal feladatköre.- A legutóbbi képvisel&testüle- ti ülésen arról tájékoztatta jegyző ára testületet, hogy több település fog építésügyi hatósági szempontból Balassagyarmathoz tartozni. Mit jelent ez?- Az elsőfokú építésügyi hatósági jogkört általában a városi jegyzők látják el, de a kisebb települések, még inkább az önkormányzatok társulásai is vállalkozhattak korábban a feladatellátásra, ha a jogszabály által előírt feltételeket teljesítették. Sajnos, az ezeknek a feltételeknek való megfelelés az utóbbi időszakban egyre nehezebb, a feladatellátásra vállalkozó önkormányzatoknak egyre nagyobb anyagi áldozatot kellene vállalniuk a működési feltételek teljesítéséhez, ráadásul ez számukra nem is kötelező feladat. Az állam normatív módon támogatja az építéshatósági feladatellátást, de a támogatás nem elég a törvényes működéshez, ezért saját forrást is kell biztosítani, amit a települések, illetve a társulásban résztvevő önkormányzatok már nem tudnak vállalni.- Ez azt jelenti, hogy Balassagyarmatnak is ki kell egészítenie a kapott pénzt?- Igen, ez azt jelenti, azzal a különbséggel, hogy a kijelölt építésügyi körzetközpont településének ez az államigazgatási feladatellátás kötelező, így mérlegelési lehetősége sincs. Az új települések építésügyeinek átvétele a balassagyarmati költségvetésnek mintegy négymillió forint többletkiadást jelent.- Mely települések és mikor kerültek építésügyi hatósági szempontból Balassagyarmathoz?- Ez év január elsejétől a magyarnándori székhellyel működő társulás tizenhárom települése, (Magyarnándor, Becske, Bércéi, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Debercsény, Galgaguta, Herencsény, Mohora, Nógrádkövesd, Szanda, Szécsénke, Terény), illetve az eddig érsekvadkerti székhellyel működő társulás két települése (Érsekvadkert, Dejtár), így ösz- szesen tizenöt település hatósági ügyintézése került Balassagyarmatra.- Létszámbővülés is lesz a gyarmati hivatalban?- A magyarnándori és az érsekvadkerti kolléga átvétele történt meg, így a balassagyarmati hivatal létszáma is bővült két fővel a feladatellátás bővülésével.- Milyen változástjelenteza tizenöt település lakóinak, ha építésügyben kívánnak eljárni?- Január elsejétől minden elsőfokú építéshatósági ügyben (például építési vagy bontási engedély) be kell utaznia az ügyfélnek Balassagyarmatra, a polgár- mesteri hivatalba, mert csak itt tudja ügyét elintézni. Arra törekszünk, hogy a feladatok növekedése után is mihamarabb döntés szülessen minden ügyben. Idősek farsangja Szenográdi Ferenc Szécsény. A salgótarjáni származású, Budapesten élő Újhelyi Eszter textiltervező iparművész alkotásai tetszenek. Ha két szóban kellene összefoglalnom, hogy miért, akkor azt mondanám: mert művésziek, szépek. Szépek, mert harmóniát, derűt, nyugalmat árasztanak, megérintik lelkünket. A szín és a formavilág tökéletes egységét közvetítik felénk. Újhelyi Eszter gazdag színvilága felerősíti az igen széles skálán mozgó formaviláÚjhelyi Eszter gát, ez fordítva is igaz. Teszi mindezt úgy, hogy a színek és formák nem külön-külön, hanem együtt az anyaggal közösen élik azt az életet, amit alkotójuk elképzelt, megvalósított, életre keltet. Ez az, ami mesteri, művészi rangra emeli őt. Munkái az alkotás belső egységét megteremtve esztétikai töltettel hatnak ránk. Véleményem szerint a textiltervező iparművész küldetése kettős, még akkor is igaz ez, ha sokan csak a praktikus, gyakorlati, funkcionális alkotót látják. Egyfelől olyan munkadarabokat terveznek, amelyek életünk szerves részévé válnak azzal, hogy viseljük őket. Másfelől olyan munkadarabok kerülnek ki a kezük alól, amelyek lakásukban, kiállításokon, vagy épületek díszítő elemeként gyönyörködtetnek. Ami az első kategóriát illeti, Eszter textiltervező iparművészként megtervezi a motívumokat, színeket, az így elkészült anyagból a divattervezők „megálmodják” a „ruhakölteményeket”. 1996-tól S. Hegyi Lucia nevével fémjelzett, rangos Lucia Stúdió munkatársaként dolgozik. Az athéni olimpiára az általa tervezett textilanyagokból készült ruhákban vonultak fel a hölgy olimpikonjaink. Egyedi, ruha-kiegészítő kendők, sálak, nyakkendők kerülnek ki a keze alól. Ezek az anyag kiválasztásától a tervezésen át a megvalósításáig az ő munkái. Minden hölgy örömmel viselné, viseli a leheletfinom, gyönyörű selyemsálait, kendőit... Egy cég felfigyelt a szép, esztétikus kiegészítő ruhadarabokra, s megkérte őt, hogy számukra is készítsen ilyeneket. Ő igent mondott. Alkotásai közül minden bizonnyal kedvenc munkái közé tartoznak az egyedi, különböző nagyságú selyem textilképek. Jogosan lehet büszke Budapesten, az Izabella rezidencián látható monumentális alkotására, amely öt darabból, egyenként 3x1,4 méteres vegyes technikával készült képekből áll, s a rezidencia lépcsőházát díszíti. Eszter művészeti tehetségét génjeiben, a Salgótarjánban élő szüleitől örökölte. Édesanya, Újhelyiné Csincsik Orsolya művész-tanár. Édesapja építészmérnök. Általános iskolás korában építészmérnök szeretet volna lenni, tucat számra gyártotta a lakásterveket. Gimnazista korában Czinke Ferenc volt a rajztanára, aki az általános iskolai tanítónője, Lukácsi Dezsőné, majd rajztanára, Lórántné Presits Lujza mellett nagy hatással voltak rá. Eszter már diákkorában imádott rajzolni, festeni. Életét, hivatását a művészeti pályán tudta elképzelni. Az érettségi után Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán (ami ma már egyetem) textiltervező, valamint rajz- és vizuális kultúra szakon középiskolai tanári diplomát szerzett 1993-ban. Munkái, amelyek közízlésünket formálják, alakítják, a selyemre festett vallomásai. Több helyen volt önálló kiállítása. Többek között Pécsett, Budapesten, a Hilton Szálló dominikánus-kerengő- jében, a Hotel Corvinus Campinskiben. Önálló kiállítása volt a budapesti divatnapokon. Többször bemutatkozott szülővárosában, Salgótarjánban is, ahol két alkalommal az édesanyjával közösen volt kiállításuk. ’ Most Szécsényben, a gimnázium Benczúr-galériájában láthatók alkotásai, amelyek március 20-áig tekinthetők meg. Szenográdi F. RiniG€„ A községben hagyomány, hogy farsang táján köszöntik az ott élő idős embereket. így lesz ez az idén is. Február 22-én a sportcsarnokban tartják az idősek farsangját, amelyre a Rimócon élő kétszázharminc hetven évnél idősebb embereket hívják meg. A megjelenteket Beszkid Andor polgármester köszönti. Az iskolások, a rimóci hagyományőrző csoport műsorral kedveskedik a munkában megfáradt idős embereknek. Az önkormányzat ajándékcsomagot készít valamennyi meghívott részére. Azok, akik egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt a délután három órakor kezdődő összejövetelen, nem tudnak megjeleni, a következő napokban az ÖNÓ dolgozói helybe viszik a csomagokat. Az összejövetel estebéddel, baráti beszélgetéssel, nosztalgiázással ér véget. A zenét a helyi rezesbanda szolgáltatja, s minden valószínűség szerint az idén is többen táncra fognak perdülni. „Amíg Magyarországon élet van, addig a cigányzenének szólni kell!” Immáron negyvenedik alkalommal rendezték meg a magyar filmszemlét a fővárosban. A négy budapesti helyszínen zajló mustrán 335 alkotást tekinthettek meg a látogatók, amelyek között a „Rajkók voltunk és vagyunk” című színes magyar dokumentumfilm is szerepelt. A 96 perces alkotásban a Talentum Művészeti Iskola karancssági tagozatának növendékeivel is találkozhatunk. Csuka Enikő Budapest/Karancsság. A filmet - amelynek rendezője és forgatókönyvírója Baráti Éva, operatőre pedig Petovári Tamás volt - január utolsó napján vetítették a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. A riportdokumentum- filmből megismerhetjük az idén ötven- hét éves Rajkó zenekar múltját és jelenét, annak tagjait, valamint a művész- együtteshez tartozó Talentum Művészeti Iskola karancssági tagozatának diákjait is. Betekintést nyerhetünk a családok otthonaiba, a gyerekek mindennapi életébe. A filmben Constantino Zsaklinnal és Csonka Fruzsinával, a két nívódíjas karancssági tanulóval, valamint azok családjával is találkozunk. Baróti Éva alkotása jól mutatja, hogy kitartó munkával, szorgalommal és kellő alázattal mire is juthat az ember. Felmerül azonban a kérdés: vajon van-e jövője a cigányzenének? A 96 perces alkotás láttán erre, s még hasonló kérdésekre is választ kaphatunk. A filmbemutatót Kállai Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának osztályvezetője nyitotta meg:- Boldog vagyok, büszke és elégedett, hogy a napokban látható filmek közé ez az alkotás is bekerült. A zenekar egy olyan művészeti iskola és program gazdája, amely egész Európában egyedülálló - jelentette ki. A film azt a kemény munkát mutatja be, amely az egyes produkciókat megelőzi. A Rajkó zenekart általában színpadon, televízióban szoktuk látni, a filmnek köszönhetően viszont betekintést nyerhetünk az együttes mindennapjai is. Gratulálok a Rajkó Művészegyüttesnek és a film készítőjének, Baróti Évának, akinek munkája magáért beszél - mondta Kállai Katalin.- A film elkészítéséhez nagy türelem és kitartás kellett - tudatta Baróti Éva, rendező, forgatókönyvíró. Ha a sorsokat és egymást figyeljük, akkor sok izgalmas és mély mondanivalóval rendelkező dologgal találkozhatunk. Remélem, lesz még alkalmam együtt dolgozni a zenekarral. A népes vendégsereget Gerendási István, a Rajkó Művészegyüttes igazgatója is köszöntötte, aki dióhéjban elmesélte, hogyan is született a filmkészítés ötlete, valamint ismertette a zenekar jelenét, mindennapjait is.- Egy napon bementem az Oktatási és Kulturális Minisztériumba, hogy elpanaszoljam a Rajkó Művészegyüttes gondjait - mesélte. Kállai Katalinnál éppen látogatóban volt Baróti Éva is. Beszélgetésbe elegyedtünk és a két hölgynek az a felvetése támadt, hogy készítsünk egy filmet Magyarország legrégebbi, 57 éve fennálló cigány művészeti együtteséről, vagyis a Rajkóról. Az ötlet mindenkinek tetszett, nem vetettük azt el, sőt mi több, magvalósítottuk. Nagy öröm ez számomra, s köszönöm mindazok munkáját, akik a film létrejöttében segítettek - mondta Gerendási István. Mint minden együttes életében, a Rajkóéban is akadnak gondok. így volt ez a közelmúltban is, amikor a művészek és a pedagógusok nyolc hónapon keresztül nem kaptak fizetést. Ennek ellenére nem adták fel és bíztak a vezetőség ígéretében s egymásban: pénz nélkül ugyan, de időt s energiát nem kímélve fáradoztak az együttes további fennmaradásán. A hosszan tartó nehéz időszak.után enyhülés következett, a pártok félretették az egymással való tusakodást és mindenki egyetértett abban, hogy a Rajkó Művészegyüttesnek és a Száztagú Cigányzenekarnak segíteni kell, anyagi támogatást kell nekik nyújtani.- Örömmel mondhatom, hogy a közelmúltban megkaptuk azt az épületet, amit ötvenkét évig béreltünk, vagyis a Rottenbiller utcai székházat - tudatta a művészegyüttes igazgatója. Meg kell említenem Kállai Katalin nevét, aki az életét tette rá arra, hogy segítsen a cigány kultúrán és a rajkózenekaron. Sok olyan barátunk van, akik önzetlenül, bármiféle anyagi juttatás nélkül támogatnak minket. Mezei István nagyon sokat tett az együttes érdekében. Zenei tagozatokat hozott létre az ország több pontján, ezzel is ösztönözve a gyerekeket a tanulásra és a zene megismerésére. A Talentum Művészeti Iskola karancssági tagozata is akkoriban jött létre - közölte az igazgató. Tóth Tihamér, Karancsság polgármestere és Takácsné Édes Katalin, a karancssági iskola volt igazgatója mindent megtettek azért, hogy ez a kezdeményezés működőképes legyen, a tehetséges gyerekeket fel tudjuk fedezni, példát mutassunk nekik és pályára állítsuk őket. Véleményem szerint, amíg Magyarországon élet van, addig a cigányzenének szólni kell, mert ez éppen olyan értékes, mint bármelyik kultúra a világon - vélelmezte Gerendási István, majd hozzátette: - Ez az ország csak akkor tud előre jutni, ha mindannyian összefogunk, nem gyűlölködünk és nem irigykedünk. Ezek után Tóth Tihamér, Karancsság első embere köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy hosszú időre nyúlik vissza a község és a Rajkó zenekar kapcsolata. Mezei István, Gerendási István és Takácsné Édes Katalin nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a településen létrejött és mindmáig jól működik a Talentum Művészeti Iskola tagintézménye. Mezei István pedig - aki a „Karancsság község díszpolgára” címmel is büszkélkedhet - a helyi sportélet fellendítésében és a Rehabilitációs Központ létrehozásában is kivette a részét. Tóth Tihamér örül annak, hogy a gyerekek igen szép számban vesznek részt a zene- és táncórákon és büszke a diákok teljesítményére. Tóth Tihamér (balra) köszöntötte a népes közönséget fot&suxi andrás
