Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-24 / 19. szám

4 2009. JANUÁR 24., SZOMBAT KULTÚRA Szakmai kihívás volt a múzeumigazgatás- Úgy éreztem, hogy negyedszázados múzeumi ta­pasztalat és reális önismeret birtokában vehetem ma­gamnak a bátorságot a megmérettetésre, megpróbál­kozhatok az adódó lehetőséggel. Tisztában vagyok ve­le, hogy e feladat komoly szakmai kihívást jelent, de nagy lelkierőt adott és ad az a tudat, hogy kollégáim is bíznak az alkalmasságomban - nyilatkozta lapunk­nak 2004 januárjában dr. Kovács Anna, akit nem sok­kal azelőtt neveztek ki megyei múzeumigazgatónak. Most, hogy a ciklus lejárta után új vezető került a mú­zeum élére, arról beszélgettünk Kovács Annával, hogy miként értékeli az elmúlt öt évet és mit tervez megva­lósítani a Mikszáth Kálmán Társaság új elnökeként.- Nagyon szép, izgalmas idősza­kot tudhatok magam mögött. So­kat tanultam, rengeteg új ismeret­tel gyarapodtam. Az igazgatói megbízatással járó összetett fel­adatok kapcsán foglalkoznom kel­lett az egész szervezet tevékeny­ségével és betekintést nyerhettem a gazdálkodás, illetve a napi műkö­dés folyamatába is. A felelősség nyilván egyszemélyi volt, de jó kol­legiális és emberi együttmunkál- kodás nélkül nem sikerülhetett volna terveinket megvalósítani. Számomra egyértelműen bebizo­nyosodott, hogy a múzeumügy te­rületén csak összehangolt, közös munkával valósíthatók meg a cél­kitűzések. Az úgymond kézzel fog­ható eredményeink sorából a szécsényi múzeum új állandó kiál­lítása, a nagy értékű Mihályfi- gyűjtemény önálló, e célra kialakí­tott korszerű képtárban való elhe­lyezése és a salgótarjáni bányamú­zeum föld alatti részlegének meg­újítása emelhető ki. Ennek is betudható, hogy az unikális jelle­gű bányászati emlékeket egyre na­gyobb létszámú - főként távolabb­ról érkező - közönség tekinti meg. Ugyancsak fontosnak tartom mindazt, ami Balázs János képző- művészeti és irodalmi munkássá­nik. Úgy gondolom, hogy e terüle­teken sem voltunk sikertelenek, s mindezek alapján sokat javult a megítélésünk a megyei múzeu­mok között elfoglalt helyünket il­letően. Szépen alakultak a határa­inkon túli kapcsolataink is. Meg­erősödött együttműködésünk a lo­sonci múzeummal és a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­umával s részesei voltunk az úgy­nevezett visegrádi négyek által szervezetett kiállítás-sorozatnak is. Nem bántam meg, hogy annak idején elvállaltam a múzeum veze­Dr. Kovács Anna, a Mikszáth Kálmán Társaság új elnöke mondott beszé­det id. Szabó István salgótarjáni Mikszáth-szobrának minapi koszorúzá­sánál FŰTŐ: GYURIÁN TIBOR gának bemutatása, népszerűsítése terén történt. Az ő életútja azt iga­zolja, hogy nehéz körülmények kö­zött is lehet teljes életet élni s arra is példa, hogy a tehetség minden körülmények között utat tör magá­nak. Bár a múzeumok esetében lé­nyeges a látogatói szám, szerintem ez csak az egyik mutató. Figyel­met érdemel az is, ami a műtár­gyak gyűjtése, gyarapítása, gon­dozása és a szűkebben vett szak­mai - ha úgy tetszik, tudományos - munka vonatkozásában törté­- Ahogyan mondani szokás, a léc nagyon magasan van, hiszen társaságunk 1993-as megalaku­lása óta, azaz 15 éven át dr. Praznovszky Mihály töltötte be ezt a funkciót. Az ő neve összeforrt a társaságéval, nagy élvezettel, sok ötlettel, közmegelégedésre, a tag­ság szeretetétől övezve végezte munkáját. Nem véletlen, bogy örökös tiszteletbeli elnöknek vá­lasztottuk. Én magam nagy di­lemma előtt álltam, hogy elvállal­jam-e az utód szerepét. Egyrészt azért döntöttem az igen mellett, mert Praznovszky Mihály is egyetértett azzal, hogy én köves­sem az elnöki székben, másrészt pedig az motivált, hogy egy olyan - különböző korú, végzettségű és lakóhelyű embereket tömörítő - civil szervezetről van szó, ame- j lyik az én szakterületem, az iro- j dalomtörténet mentén jött létre j és működik. Mikszáth tart össze I bennünket. Szeretném megőriz­ni a társasági munka eddig fel­halmozódott értékeit és céljaink érdekében törekszem jól kihasz­nálni Mikszáth halálának 2010- ben esedékes századik évfordu­lóját. Jó lenne egy olyan országos konferenciát szervezni, amely ke­retében fiatal főiskolai, egyetemi oktatók, kutatók új szemléletű, még nem ismert mondanivalóval rukkolhatnának elő. Kívánatos az is, hogy a „nagy palócaként tisz­telt író alakja mellett jobban kiraj­zolódna a nagyvárosi, közéleti Mikszáth figurája is. A jövőben talán kevesebb lesz a kirándulás, de keressük azokat az új formá­kat, amelyekkel ugyancsak akti­vizálhatók lesznek tagjaink. Sora­ikat a történelmi Nógrád területé­ről is szeretnénk gyarapítani. Csongrády Béla Gelencsér János: Kékszakállú herceg vára „.4 szemünk előtt formálódik egy jelentésgazdag egyéni arculatú fes­tői világ” - mondta - többek között - Laczkó Pál író, a Palócföld fő­munkatársa Gelencsér János kiál­lításának megnyitóján. E szavak azonban nem valamelyik Nógrád megyei helyszínen hangzottak el, hanem Budapest kellős közepén, a Dob utca és a Hársfa utca sarkán, az Unió Galériában, ahová a mű­vész a Lírikusok Irodalmi Műhely vendégeként kapott meghívást. Gelencsér János pécsi születé­sűként pannon művészeti aurá­ban nevelkedvén került Észak-Ma- gyarországra, egy teljesen más táj­hazába. A Dunántúlon Lantos Fe­renc személye és hírneves paksi alkotóköre volt rá nagy hatással, Salgótarjánban pedig Földi Péter tanítványának tudhatta magát Ér­dekes, hogy mindkét mestere 2007-ben kapta meg a legmaga­sabb állami művészeti kitüntetést a Kossuth-díjat. Gelencsér János saját karakterének kialakulásá­ban szerepet játszott - ahogyan Laczkó Pál is rámutatott - európai otthonosságtudata is. Talán ennek is betudható, hogy a fővárosban is látható több képe („Vándor a táj­ban", „Éjszaka a vándorral”, „Ván­dor” ) is amolyan modernkori ga­rabonciást mutat Művészetének középpontjába tartósan az embe­rek egymás közti kapcsolata és a környezethez fűződő viszonya áll. Ábrázolásmódja azonban nem szokványos, ha úgy tetszik, nonfi­guratív, bizarr formákkal és egye­di, visszatérő színvilággal fejezi ki gondolatait, a valóságban tapasz­talt feszültségeket, konfliktusokat A vendégkönyv bejegyzései sze­rint alkotásai elnyerték, elnyerik az Unió Galéria közönségének ro- konszenvét is. Az elvárás, a művé­szi ízlés végletes különbségeire utal, hogy amíg az egyik látogató „lenyűgözőeknek” nevezi a képek­kel harmonizáló kereteket, a má­sik szerint „ nagyon tehetséges ez a művész, de igénytelen, ami a kere­teket illeti. ’’Ehhez - ahogy monda­ni szokás - nem szükséges kom­mentár.- csébé Meditativ, Jarjáni hangulat''-ok Nem is olyan régen még a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ konferencia-termében láthatták a látogatók Fancsikné Csaba Mária remekül megfor­mált portréit, kifejező emberarcait. A minap ugyanan­nak az intézménynek az előterében - amely egyre in­kább betölti egy új, korszerűen installált kisgaléria szerepét is - megnyílt kiállításán az alkotó többet is mutat önmagából, repertoárjából. A „Pécsi utca" például dunán­túli, pannon gyökereire, a „Ba­rokk Eger” tanulmányainak egyik színhelyére és a klasszi­kus művészet iránti elkötelezett­ségére utal. Képeinek főszerep­lője, legalábbis egyik éltető for­szabadban töltött órák, napok során. Nem véletlen, hogy több alkotásán is megjelenik a pano­rámát uraló, mintegy megkoro­názó Palóc Olimposz fenséges, mégis emberközeli, bejárható, átfogható hegyvonulata. Szíve­F. Csaba Mária festményeinek gyakori témája Salgótarján rása - mint az embernek általá­ban - a természeti környezet, amelyben - ugyancsak egész családjával együtt - oly ottho­nosan mozog. Járatos a Karancs- Medves egész térségében, e cso­dálatos vidék minden zegét- zugát, látnivalóját megismerte a hosszabb-rövidebb kirándulá­sok, a sok kilométernyi túrák, a sen jeleníti meg a fákat, erdő­ket, a nap- és évszakokról - a „Hajnal”-ról, a „Tavaszváró er- dő”-ről, a „Nyárutódról - is van megörökítendő mondanivalója. E képei láttán Szilágyi Domo­kos, a tragikus sorsú erdélyi köl­tő sorai juthatnak eszünkbe: „Hegyek, fák, füvek, erdők, ha­rag-zöld, azúr mennyi, szívem ro­konai / kedvesek, emlékeimben látlak szelíden bólintani, /szelí­den - ti vagytok a jóság - meghit­ten - ti vagytok a csönd -jobbik felem tibennetek önmagát isme­ri fel”. E versben - csakúgy mint Csaba Mária meditativ ké­pein - a földközeliség alkalma­sint elvezet erkölcsi, etikai kér­désekig. A sötét tónusú buja ve­getáció azt is sugallja, hogy ho­vatovább a természet öle az egyedüli mentsvár, ahol a meg­annyi veszélynek konfliktus­nak - ha úgy tetszik, válságnak - kitett ember még jól érezheti magát. Persze csak akkor, ha megőrzi élettere tisztaságát, ha nem háborítja s nem teszi tönk­re felelőtlenül. F. Csaba Mária munkáinak további karakterisztikus cso­portját alkotja a Salgótarján sokarcúságát bemutató képek sora. A befogadóból kedveltté lett városának főként a változá­sai érdeklik, szívesen veti össze az újat és a régit, el-elidőz a „Baglyasi temető”-ben éppúgy, mint az egykori „Cigányhegy”- en és a már csak szintén emlék „Acélgyári jegenyefák” között. A „Tarjáni hangulat” az, ame­lyik magával ragadja, és ame­lyet festői eszközökkel igyek­szik „jellemezni”. Bizonyára örömmel vette, hogy tárlata be­illeszkedett, része volt a magyar kultúra napja helyileg is gaz­dag rendezvénysorozatának. Annál is inkább, mert így saját műveire is vonatkoztathatja a jeles magyar író, Németh László gondolatát: „Egy élő kultúra lé­nyegét nem határozhatod meg anélkül, hogy ne alkosd... ” Cs. B. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Mi járatban, szegénylegény, ahol az adóellenőr sem jár?" Sze­rencsés nyertesünk: Balog Katalin, Balassagyarmat, Rózsavölgyi út 8. Kérjük, mai rejtvényünk meg­fejtését január 23-áig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forin­tos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. El CL GŐG, ÖN­TELTSÉG VÉGTELEN RŐF ! fi SALAMON, FIZIKAI BECÉZVE FOGALOM SZÍNÉSZ (PÉTER) !F SAKKOZÓ (PÉTER) L A RÉNIUM VEGYJELE tr GOMBA SZAPORÍ­TÓSEJTJE BÁCS- KISKUN M KÖZSÉG ..CAFÉ; ITAL BUDD­HISTA LÁMÁK HAJTJÁK ____ —— * Z­► KÖZIGAZ­GATÁSI TERÜLET AGY... MIRIGY; HIPO­FÍZIS ÁRKOT KÉ­SZÍTTETŐ HORVÁT SZIGET A MÁV ÜGYFELE ... KÓBÓ; JAPÁN ÍRÓ VOLT ÉN EGYEDÜL KARENINA T” Állatnak római SZÁZ fiókos SZEKRÉNY DO, RE, ... SZÓ LM I- ZÁCIÓS HANG ~T~ T~ ...ÉDES; FINOM­KODÓ ...GAZ; VEGYES GYOM FILM: A .. VISSZA­TÉR SORSZÁM­NÉVKÉPZŐ APRÓ­SÜTEMÉNY I h h-T KÍNAI SÚLY­MÉRTÉK EGYFAJTA NÉGY­SZÖG „Vándor a tájban" tését, köszönöm mindenkinek, akik támogatták tevékenysége­met Tudom, hogy a múzeum mint intézmény mindenütt komoly át­alakulás előtt áll. Kulcskérdésnek tartom, hogy e folyamatban a szak­mai értékrendet mennyire sikerül szem előtt tartani.- Önt a Mikszáth Kálmán Társa­ság a közelmúltban elnökének vá­lasztotta. Mik a tervei e tisztségében és hogyan igyekszik eleget tenni az elvárásoknak?

Next

/
Thumbnails
Contents