Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-23 / 18. szám
NOGRAD MEGYE 2009. JANUAR 23., PENTEK Nulla óra, nulla perc, plusz egy másodperc Egy másodperccel hosz- szabb az esztendő, az órák átállításánál ugyan- j is elsején nulla óra nulla percet megelőzően plusz egy szekundumot be kellett iktatni. S ez szoros összefüggésben van azzal, hogy Földünk egy kissé lassabban forog. Az esztendő atomórával mért hossza az atomidő és a londoni idő közti eltérés kiigazításáról van szó. S mert a pontatlanság sok elektronikai berendezést megzavarna, a tudósok úgy döntöttek, hogy időnként be kell iktatni plusz egy másodpercet. Mi történt az univerzummal ? Az amatőr csillagász szerint semmi rendkívüli. Arról van szó, hogy egyre többet tudunk meg planétánkról, olyan jelenségekről is, amelyeket korábban, megfelelő eszköz híján nem észleltek. Mj. ' A világmindenség változott és változik és ma már tudjuk, hogy ezek óriási időtávlatok alatt mennek végbe. Könnyű József salgótarjáni amatőr csillagász, az Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló kezelője mutatott rá egyebek közt arra, hogy természetes folyamat áll az egy másodperces időkülönbség mögött.- Bolygónk évmilliárdok során egyre távolabb és távolabb kerül a Naptól. Évmilliárdokkal ezelőtt majdnem ott keringett, ahol most a Vénusz. Tehát, mivel távolodik, hosszabb utat kell megtennie a Nap körül, s az időbeni különbség lassan felgyülemlik egy másodpercre. A Földnek a tengely körüli forgása is lassul, de nem érzékeljük, nagyon-nagyon sok időnek kell eltelni ahhoz, hogy mérhető legyen. Az ilyen és ehhez hasonló, újdonságnak tűnő észlelések, jelenségek széles körben nem ismertek, sokak számára ezért meglepőek.- Azért tudjuk észlelni, mérni ezeket, mert egyre fejlettebbek a műszerek. Hozhatunk más példát is erre: időnként felröppen szenzációszámba menő hír ilyen és ilyen nagyságrendű napkitörésről. Ezek sem mai jelenségek, régen is megtörténtek, csak nem tudtuk észlelni. Ha megnézzük a középkori erdélyi krónikákat, azokban is ott van, hogy láttak sarki fényt. Pedig ahhoz nagyon nagy napkitörésnek kell lénni, hogy Európának ezen a részén észlelhető legyen. A sarki fény önmagában egyénként nem ritka, a sarkkörön élők szinte naponta látják. Mikor azonban nagyobb mértékű, a délebben élők is megcsodálhatják. Az egy másodperces eltérés egy természetes dolog, mint ahogy az is, hogy vannak szökőnapok. Ha megnézzük a naptárakat, nem véletlenül vannak például szökőnapok. mert a Hold sem pontosan huszonnyolc nap alatt kerüli meg a Földet. Tény az is, hogy naponta ötven perccel később kel, ezért nincs mindig holdas éjszaka. Könnyű József további példákkal érzékeltette, hogy az univerzum mozgásban van, s az ember egyre jobban ismeri.- Az elmúlt évtizedekben ismét óriásit fejlődött a technika, tökéletesedtek a műholdakra felszerelt műszerek. Ezek segítségével derült ki egyebek mellett, hogy bolygónk nem szabályos gömb, hanem kicsit körtefbrma. így tudhattuk meg azt is: a csillagok egymáshoz nagyon kicsit elmozdulnak. Ezért lehet az, hogy a nagy Göncölszekér képe más ábrázolású, más alakzatot mutat a piramisok képein. * Néhány ezer év múlva ismét változni fog, ezt számítógépen a csillagok saját mozgásából le lehet modellezni. Megvalósult a gázberuházás Beérett a hatéves munka gyümölcse: már Karancsságon is gázzal fűthet- nek az emberek. A beruházás összköltsége negyvennyolcmillió forint. A község minden ingatlanjára bekerült a csonk, ötven háztartásban pedig be is kötötték a szolgáltatást. Az általános iskola fűtéskorszerűsítésére pályázatot is nyert az önkormányzat. A kazánház ünnepélyes átadását pedig január végére tervezik. gázzal való fűtése kétszáz ember napi komfortjáról gondoskodik. Ez nagyon fontos, hiszen a gyerekek és a dolgozók jóléte mindennél előbbre való. A község első embere elmondta, hogy az iskola új kazánházának ünnepélyes műszaki átadását - előreláthatólag - a hónap végén tartják meg. Csuka Enikő Karancsság. Valóra vált a település álma s véget ért a hat éven át húzódó tortúra: az elmúlt év december 9-étől már a község lakói is gázzal fűtenek. A beruházásnak köszönhetően teljes az infrastruktúra a településen. Tóth Tihamér, Karancsság polgármestere elmondta, hogy a 2002-es önkormányzati választáson ciklusprogramja első helyén szerepelt a gázberuházás megvalósításának terve. Az elmúlt hat év kemény munkával telt: az önkormányzat számtalan pályázatot írt és több kilóra tehető azoknak az iratoknak a tömege is, amelyek a beruházással kapcsolatos levelezésekből származnak. A településnek negyvennyolcmillió forintjába került a beruházás, amelyre az önkormányzat hitelt vett fel.- Örömmel mondhatom, hogy révbe ért a gázberuházás hajója - vélelmezte Tóth Tihamér. A községben ötven háztartás állt át gázfűtésre. Az önkormányzati fenntartású intézmények közül az iskolában már gázzal fűtünk, a óvodakonyhán és a polgár- mesteri hivatalban pedig folyamatos az átállás. A kivitelező a Diamit Kft. volt, szerződést pedig - a tulajdonjoggal is rendelkező - TIGÁZ DSO Földgázelosztó Kft.- vei kötöttünk - közölte. A beruházás első és legfontosabb állomása az iskola fűtéskorszerűsítése volt. Az addigi, szénnel való tüzelés nagyon sok pénzbe került és a rendszer sem tudta leadni a teljes hatásfokot. A kibocsátott füstnek és fennmaradó salaknak pedig környezetszennyező hatása volt.- Az iskola fűtéskorszerűsítésre tizenhatmillió forintba került - tudatta a polgármester. A kivitelezésre a leghátrányosabb kistérségek számára kiírt pályázaton tizenhárommillió forintot nyertünk. Ebben nagy segítséget nyújtott BorenszkiErvin, a térség országgyűlési képviselője is. Munkáját ezúton is köszönöm. A fennmaradó hárommillió forintot pedig önrészből pótoltuk - tudatta. A kazánház műszaki átadását december 8-án tartottuk, amelyen a bányakapitányság is jelen volt és engedélyezte annak használatba vételét. A téli szünetben, december 23-án megtörtént a gázfűtésre való átállás, amikor a szakemberek kiiktatták a hagyományos fűtést. A iskola A vezeték elkészült, s már Karancsságon is fűthetnek gázzal a lakók (Képünk illusztráció) Újabb hat évig elnököl Csillikné dr. Velenczei Katalin már második ciklusát tölti a gyarmati bíróság élén Szabó Andrea Balassagyarmat. Csillikné dr. Velenczei Katalin immár a második ciklusát tölti a városi bíróság élén. Az elnöknőt jogi pályafutásáról és a Nógrád Megyei Bíróság székhelyén lévő városi bíróság speciális feladatairól kérdeztük.-Hogyan került a jogi pályára? Esetleg öröklődött-e hivatás a családban?- A családban én vagyok az első jogász. A szüleim a szécsényi bútorgyárban dolgoztak. Szécsényben jártam általános iskolába, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban pedig Hégely Györgyné osztályába kerültem. Az ő kiváló magyartanításának is köszönhetem, hogy a humán tárgyak, a magyar nyelv és irodalom - s mellette a történelem - szinte „adottak voltak” a felvételimen. 1989-ben végeztem az ELTE jogi karán.-Aztán hazakerült Balassagyarmatra. Hogyan született meg a döntés, hogy otthagyja a fővárost?- Sokkal jobban, nyugodtabban lehet egy kisvárosban élni, pláne, ha családot is tervez az ember. Budapest amúgy is olyan közel van hozzánk, hogy bármikor odautazhatunk, ha kedvünk tartja. Akkoriban nagyon örültek nekünk a városi bíróságon, mert kevés volt a bíró a városban. Először fogalmazó lettem, majd 1992-ben büntetőbíró. Valahogyan a habitusom, az észjárásom erre az ügyszakra predesztinált. 1999-től egy fél éven át megbízott elnökhelyettesként tevékenykedtem a városi bíróságon, majd 1999- ben a megyei bíróságra kerültem beosztott büntetőbíróként. 2002-ben pályáztam meg először a városi bíróság elnöki posztját, s el is nyertem hat évre. Tavaly augusztus elsejétől ismét én tölthetem be ezt a pozíciót újabb hat évig.- A Balassagyarmati Városi Bíróság a Nógrád Megyei Bíróság székhelyén működik. Jelent-e ez valamilyen többletfeladatot?- Többféle ügyet tárgyalunk, mint más városi bíróságok. Hozzánk tartozCsillikné dr. Velenczei Katalin nak a foglalkozás körében elkövetett bűncselekmények csakúgy, mint a gazdaságiak, a közlekedésiek, a fiatalkorúak ügyei, a kiskorúak veszélyeztetése, a közveszélyokozás. Velem együtt 14 bíró dolgozik nálunk, 7 büntető és 7 polgári ügyszakos. A kialakult gyakorlat az, hogy az elnökhelyettes más ügyszak felett tart igazgatási felügyeletet, mint az elnök. így tavaly október elsejétől a polgári ügyszakos, dr. Tatár-Kis Péter az elnökhelyettes, kinek pályázatát a bírák többsége támogatta. Felkészült, ambiciózus, közgazdász másoddiplomával rendelkező fiatalemberről van szó, akinek komplex látásmódja nagy segítséget jelent az igazgatási feladatok ellátásában.-Milyen a bírói kar átlagéletkora?- Fiatalok a bíráink, a többségük a harmincas éveiben jár. A szülési kedv nagy volt a közelmúltban, jelenleg hárman is szülési szabadságon vannak a hét büntetőbíró közül. A 18 és 14 éves nagylányaim mellett nekem is négy éve született meg a kisfiam. Most négy bíró végzi hét munkáját, s az igazgatási feladataim jó része éppen ebből adódik. A polgári bírák teljes létszámban dolgoznak, ott naprakész az ügyintézés, viszont a büntető ügyszakban egy kis ügyhátralék halmozódott fel. Az ügyintézés lelassult, különösen a bonyolultabb, nagy terjedelmű ügyek befejezése nehézkes. Elhúzódó ügynek a két éven túliakat nevezzük. Nálunk a büntető ügyszakban most tizenhárom két éven túli ügy van, amely arányaiban nagyjából megfelel az országos átlagnak.- Az elnöki munka mellett rendszeresen tárgyal is. Hogyan lehet a figyelmét maradéktalanul összpontosítani a tárgyalásokon?- Először is: az írásos anyag alapján van már előismeretünk az ügyekről. Aztán meg: a bírónak szinte megszűnik a külvilág tárgyalás közben. Csak a dohányos kollégák figyelmeztetnek, hogy tartsunk már egy tízperces szünetet Én nem vagyok se éhes, se szomjas tárgyalás közben, annyira bűvkörébe kerülök egy-egy ügynek.
