Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-23 / 18. szám
2 2009. JANUÁR 23., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Koszorúztak, emlékeztek a Madách- szobornál (Folytatás az 1. oldalról.) Tiszteletünket fejezzük ki DL Rákóczi Ferenc és az egykori hősök előtt - mondta. Ezután elsőként Termán István polgármester és Kiss Tibor alpolgármester helyezte el az emlékműnél a hála és megemlékezés virágait. Koszorúzott a Rákóczi Szövetség helyi szervezete, a n. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Óvoda, a Szociális Szolgálati Központ, a helyi Polgárőrség Egyesület, a Fidesz helyi szervezete. A művelődési házban fél kettőkor kezdődött „Börzsöny- Cserhát Iskola Társulás” - amelyhez 18 iskola tartozik - diákjai részvételével az a vetélkedő, amelynek témája D. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc volt. A jó hangulatú, végig pörgős szellemi megmérettetés forgatókönyvét Kovács Nikolett állította össze. A feladatok megoldása tárgyi tudást, leleményességet, kreativitást igényelt a gyermekektől. Első helyen a magyarnándori iskola Recsó Bettina, Barna Kinga, Koplányi Gábor összetételű csapata végzett, felkészítő tanáruk Kovácsáé Daróczi Andrea volt. A második helyet Rétság, a harmadikat Nőtincs szerezte meg, különdíjas lett a helyi iskola Hugyecz Balázs, Szőcs Andrienn, Virág Alexandra ösz- szetételű csapata, felkészítőjük Molnár Sándorné. A díjakat Termán István polgármester adta át. Az ünnepség este az ünnepi önkormányzati üléssel folytatódott. (Erre és a másnapi eseményre későbbi lapszámunkba visszatérünk) (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarjánban 1998 januárjától - Madách Imre születésének 175. évfordulója óta - hagyomány, hogy az önkormányzat, a Madách-hagyományápoló Egyesület, valamint a Madách- és a Bolyai-gimnázium iskolaközössége szervezésében megemlékeznek a költő január 21- ei születésnapjáról, amely egybeesik a Himnusz 1823. január 22-ei megírásával is. Erre az alkalomra minden évben ünnepséget szerveznek, amelynek elmaradhatatlan része a Madách-szobor előtti tisztelgés. A koszorúzáson Pálfalvai Zoltán, a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója mondott emlékező beszédet, aki magáról Madách Imréről, fő művéről, „Az ember tragédiájáéról, valamint a Ma- dách-kultuszról is beszélt.- A költő életműve és a Himnusz megléte egyaránt meghatározói a magyar kultúra számára. Naponta használjuk a kultúra szót, de vajon elgondolkodunk-e jelentésén? Az emberi társadalmak által létrehozott anyagi és szellemi javak, értékrendszerek és viselkedésformák összessége, amely az emberek egy csoportját megkülönbözteti a másiktól. Minden kultúra közös vonása, hogy nem veleszületett, hanem tanult és az adott közösség tagjaira egyaránt jellemző. Egyik kultúra sem állíthatja magáról, hogy magasabb szinten lenne a többinél. A legnagyobb kérdések felvetése is azt igazolja, hogy az egész emberiség kultúrájának részei voltunk és vagyunk - mondta Pálfalvai Zoltán. Nincs könnyű dolguk a mai világban, hiszen a silány filmsorozatokkal, a beszélgető- és „valóságshowkkal”, valamint a különböző sztárcsináló műsorokkal nehéz felvenni a versenyt. Nekünk, felnőtteknek a hagyományok ápolása, az értékek átmentése azért is a legfontosabb feladatunk, hogy Madách Imre klasszikus műve ne csak érettségi tétel legyen, hanem teljen meg tartalommal minden generáció számára. Nekik is rá kell lelniük az örök kérdésekre, s az önmagukban rejlő válaszokra. Az ünnepi beszéd után koszorúzás következett: Salgótarján önkormányzatának nevében Eötvös Mihály alpolgármester és Sándor Zoltán kulturális főtanácsos rótta le tiszteletét. A Madách- hagyományápoló Egyesülettől dr. Csongrády Béla, lapunk nyugalmazott felelős szerkesztője és Básti Istvánná koszorúztak. A Madách Imre Gimnázium nevében Varga Judit, Erősné Liptai Csilla és Kubovje Anikó helyezték el a kegyelet virágait. A Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola nevelőtestülete és diáksága részéről Pálfalvai Zoltán igazgató és Horváth Lili diák koszorúztak. A Nógrádi Történeti Múzeumot dr. Szirácsik Éva, az intézmény igazgatója, Sípos Ákosné és dr. Fodor Miklós Zoltán képviselték. A Balassi Bálint Megyei Könyvtárból és a „Palócföld” szerkesztőségéből Gecse Zsuzsa és Handó Péter vettek részt az ünnepségen. (A József Attila Művelődési és Konferencia-központban lapzárta után megtartott kultúra napi rendezvényről tudósításunk holnapi lapszámunkban.) Nem felejtik a hősöket i^pKflÉrfor. A község önkormányzata a doni áttörés 66. évfordulója alkalmából koszorúzá- si ünnepséget rendezett a hősök emlékművénél január 16-án. A megjelenteket Bőgős Tamás polgármester köszöntötte.- A hősök szobrán, ahogyan mi nevezzük az emlékművet, amit 1933-ban eredetileg az első világégés helyi áldozatainak emeltek, 1947-ben 26 nevet tartalmazó emléktáblát helyeztek el. 26 áldozatot gyászolunk ma is, akik a II. világháború magyarnándori áldozatai, a hozzátartozókkal, leszármazottakkal együtt - fogalmazta meg gondolatait a település vezetője. Bőgős Tamás ismertette néhány áldozat történetét. Bolla Gyula leventeoktatótanítóval és fiatal várandós feleségével a szügyi őrháznál végeztek az oroszok. Kőszeghy László, Kőszeghy Albert középső fia a fronton halt hősi halált. Mezővári Jánosnét fegyvertisztítás közben, Kiss Gábort betegágyában lőtte le egy orosz katona. Nagy Józsefet a pincéből kifelé jövet találta el egy szilánk. Varga Kálmán fogságban szerzett betegségbe halt bele. Tamás János és id. Tamás János a 23. balassagyarmati honvéd gyalogezred n. zászló- aljának katonái a doni áttörésnél tűntek el. A többiek halálának, eltűnésének körülményeit homály fedi. A magyarnándoriak azonban minden évben visszaemlékeznek rájuk, a hősökre, Benkó Istvánra, Hajdú Jánosra, Juhász Andrásra, Kajzinger Jánosra, Lakatos Mártonra, Lőcsös Gáborra, Maglódi Jánosra, Medvegy Lászlóra, Megyeri Józsefre, Mezővári Jánosra, Mizera Ferencre, Racka Jánosra, Seres Kálmánra, Sisa Istvánra, Sramó Józsefre, Szabó Józsefre és Tánci Károlyra, akik a világháborúk ideje alatt vesztették életüket, ám emlékük örökké megmarad. Pásztón tovább él a „nagy palóc” szellemisége Az igazgatónő beszéde A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium legnagyobb és legszemélyesebb ünnepére került sor nemrégiben, amikor a Mikszáth-nap keretében emlékeztek az iskola névadójára. 162 éve ezen a napon született Mikszáth Kálmán, aki először adott irodalmi létjogosultságot a szülőföldjén élő embereknek, Nógrád megye, a Palócföld lakóinak. Az iskola közössége számára minden Mikszáth-születésnap fontos, hiszen a „nagy palóc” szellemiségével, bölcsességével, emberi történeteivel, emlékezetes alakjaival nap mint nap jelen van az iskola életében. Herczegné Varga Ilona, az intézmény igazgatónője a rendezvényről a következőket mondta:- Az idei ünnepség fényét két jeles évforduló is emelte: a Pásztói Általános Gimnázium 50 évvel ezelőtt vette fel Mikszáth Kálmán nevét és 40. alakalommal emlékezik névadójára az író születésnapján szép- prózamondó-versennyel, irodalmi és történelmi vetélkedővel, diákköri ülésekkel, kiállításokkal, irodalmi beszélgetésekkel és filmvetítésekkel. A rendezvények minden évben kiemelkedő eseménye a Mikszáth szépprózamondóverseny, melynek döntőjébe az idén 29 prózamondóból 13 tanuló jutott be. Közülük a legjobban Forstner Ágnes szerepelt, aki a zsűri - melynek tagjai Simon Mária, Bognár Bea, Csohány Kálmánné, dr. Praznovszky Mihály és Herczegné Varga Ilona voltak - első díja mellett a közönségdíjat is elnyerte. A második helyezett Toldi Lilla, a harmadik Szita Rebeka lett. A „Szép magyar beszéd” különdíjat Molnár Evelyn érdemelte ki, míg Bogdán Dalma a művész-tanár, Perényi Anna díját nyerte el. Elsősorban a fiatal olvasókhoz - a diákokhoz - szóltak A szépprózamondó-verseny zsűrije dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész szavai, aki felvillantotta Mikszáth azon értékeit, erényeit, amely miatt napjainkban is érdemes olvasni írásait, novelláit, regényeit, gondolatait. Előadásában megelevenedett az író gyermekkora, diákévei, tanárai, az őt segítő felnőttek, pedagógusok és iskolák. Herczegné Varga Ilona az iskola emlékparkjában álló, Andrássy Kurta János szobrászművész által készített Mikszáth-szobor koszorúzásakor mondott köszöntőjében kiemelte az emberi értékek és erkölcsi normák fontosságát, melyek megfogalmazásához követéséhez helyes irányt mutat mindenki számára Mikszáth Kálmán élete és munkássága. es/a Tisztelegtek Rákóczi és kurucai előtt Koszorúzás a csata emlékművénél
