Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-22 / 17. szám
2009. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK 5 KÖZÉLET&GAZDASÁG Nincs is költségvetésünk? útkeresés Orbán új bankot akar, Gyurcsány válságtanácskozik ■2 Orbán Viktor a bécsi gazdasági konferencián újra az adócsökkentés lehetőségeiről beszélt. A háttérben Richard Ensor, az Euromoney vezérigazgatója. A kulcsfontosságú autóiparban minél több munkaerőt meg kell tartani Nagy slamasztikában van a ha- -sai járműgyártás (is), de a kormányzat azon van, hogy húzóágazat maradjon. így foglalható össze az autóipari versenyképességi munkacsoport tegnapi ülésének lényege. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban Bajnai Gordon szerint azt tekintették át, hogy miként lehetne akár a gazdasági válság folyamataival szembe menve is erősíteni az iparágat. ■ A válság kezdete óta 5-8 ezer munkahely szűnt meg a járműiparban. Hiszen - miként a miniszter emlékeztetett rá - Magyarországon 100-110 ezren keresik a kenyerüket a jármű-, illetve alkatrészgyártásban, vagyis ez adja az ipari termelés 17, az export 25 százalékát. Ugyanakkor ez az iparág a válság állatorvosi lova: a krízis minden tünete megmutatkozik rajta. Mivel a hazai üzemek elsősorban exportra gyártanak és beszállítók, azonnal érezteti hatását, ha - mondjuk - Németországban leállnak az összeszereléssel. A válság kezdete óta már öt-nyolc ezer munkahely szűnt meg itthon a járműiparban, s idén további 15-20 ezres elbocsátás sem kizárt. A kormány a már meghirdetett 16 milliárdos pályázati kerettel, illetve további tervezett támogatási konstrukciókkal szeretné segíteni a munkahelyek megtartását (ez jobbára a három- és négynapos munkahét bevezetésével jár együtt). Emellett támogatott kamatozású, illetve garantált banki hitelekhez segíti a vállalatokat, ösztönözni akarja a keresletet, és csökkenteni a járműipari cégek adó- és járulékterheit. Ám mivel a költség- vetési hiány nem szabadulhat el - a 3 százalék kőbe van vésve -, ez csak a kiadások további csökkentésével, illetve más adók növelésével képzelhető el. Lepsényi István, a munkacsoport társelnöke, a fékrendszereket gyártó kecskeméti Knorr- Bremse vezérigazgatója szerint idén 30-40 százalékkal is visszaeshet a nyugat-európai jármű- gyártás. A válságnak azonban egyszer vége lesz, tehát a cégeknek nem érdekük a szakképzett munkaerőt szélnek ereszteni. Ezért is kell a segítség a munkahelyek megtartásához. ■ K. Gy. A Pénzügyminisztérium szerint nem kell új költségvetés, amíg a bevétel elmaradása nem haladja meg a 250 milliárd forintot. A Fidesz szerint viszont nincs is költségvetése az országnak. Vég Márton Bár január közepére kilyukadt az idei költségvetés, a Kóka János SZDSZ-frakcióvezető által kezdeményezett parlamenti költségvetési bizottság tegnapi ülésén Veres János pénzügyminiszter korábbi ígéretei ellenére nem jelent meg. így a Pénzügyminisztérium (PM) szakállamtitkára próbálta meg virágnyelven elmondani, hogy nagy a baj. „Akkor kell Magyarországon új költségvetést készíteni, ha a bevételek két százalékkal elmaradnak az előirányzattól, az idei költségvetésben ez az összeg 250 milliárd forint, s ma nem látszik ekkora bevételelmaradás esélye” - mondta Kovács Álmos. A PM szakállamtitkára szerint ma a költségvetésben 125 milliárd forint tartalék van, ami a GDP 0,5 százalékával egyenlő. Kovács Álmos emlékeztetett arra, hogy ugyan a közszférában idén hétszázalékos nominálbér-csökkentés lesz, viszont a közszolgák a 13. havi bér helyett 180 ezer forintig kompenzációt kapnak. „A kormányzat"akkor tudja módosítani a 2009-es költségvetést, ha tisztább képet kap a megváltozott gazdasági helyzetről, valamint az ország külkereskedelmi mérlegéről” - fogalmazott a szakállamtitkár. A fideszes álláspont viszont tömören úgy foglalható össze, hogy az országnak már nincs is költségvetése, a Gyurcsány-kormány már csak trükközik a számokkal, és próbálja elhallgatni az igazságot „Az világos, hogy több mint 200 milliárdos hiánytúllépésre lehet számítani, ha nem történik kormányzati intézkedés, ezt azonban a Fidesz már tavaly őszszel jelezte, így a poliükai felelősség mindezért a költségvetést megszavazókat terheli” - hangsúlyozta Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke. Míg Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője szerint mivel a gazdasági visszaesés könnyen lehet 3 százaléknál nagyobb is, ezért a kormánynak olyan tartalékokat is be kell terveznie, hogy a költségvetés alkalmazkodni tudjon egy rosszabb forgatókönyvhöz is. „A miniszterelnök a következő hetekben válságtanácskozás-sorozatot indít útjára” - közölte tegnap a kormányszóvivő. Budai Bernadett bejelentette: szombaton a válság kezelésében leginkább érintett tárcák vezetőivel ül tárgyalóasztalhoz. Csak ezután konzultál a civü szféra képviselőivel és a szakszervezetekkel. Orbán Viktor az idei bécsi nemzetközi pénzügyi rendezvénynek, az Euromoney konferenciának volt tegnap a díszszónoka. Itt a Fidesz elnöke Lengyelországtól Horvátországig terjedő közös közép-európai stratégiai szövetséget és Közép-európai Bank mielőbbi felállítását sürgetette. Orbán a gazdasági helyzet javításának egyetlen eszközét továbbra is az adócsökkentésben látja. Zálogban a Korona? „LE KELLENE MONDANIA annak, aki aláírta az Európai Unióval novemberben kötött 6,5 milliárd euróról szóló hitelszerződést, és ezzel zálogba adta a Magyar Köztársaság minden vagyonát” - mondta Balsai István. A Fidesz országgyűlési képviselője kifogásolja a megállapodás azon pontját, amiben a magyar garanciavállalások között szerepel, hogy egy esetleges lefoglalással szemben sem a hitelfelvevő - vagyis az állam -, sem annak bármely tulajdona - így például a Szent Korona, a Parlament, vagy az Aggteleki-cseppkőbarlang - nem élvez védettséget. Ferihegy: szakaszos sztrájkot ígérnek A SZERDAI EGYEZTETÉS ÍS eredmény nélkül ért véget Ferihegyen, a Budapest Airport szerint a szakszervezetek meg sem hallgatták a munkáltató kompenzációs javaslatait, megérkeztek, majd kirohantak a tárgyalásról. A repülőtéren sztrájkot hirdetett két érdekképviselet reggel 6 órakor függesztette fel a sztrájkot, de jelezték: szakaszos munka- beszüntetéssel, a sztrájkfenyegetés fenntartásával kívánnak nyomást gyakorolni a munkáltatóra. A döntő többség maradt a patikáknál a lakosság mindössze 12 százaléka vásárol gyógyszert patikán kívüí hipermarketben, drogériában vagy benzinkútnál -, a többség továbbra is gyógyszer- tárban szerzi be a recept nélküli pirulákat - derül ki a webbeteg.hu egészségportál és a Szinapszis Kft. kutatásából. Leginkább az idős nyugdíjasok hűek a patikához, aminek az lehet az oka, hogy sokkal gyakrabban váltanak ki csak itt elérhető vényköteles gyógyszereket. Több mint 80 milliárdot kapnak a póluskórházak „az egészségügy történetének legnagyobb fejlesztése valósulhat meg azzal, hogy a kormány megemelte a póluskórházak pályázati keretét” - jelentette be tegnap Vojnik Mária, az Egészség- ügyi Minisztérium államtitkára a kabinet szerdai ülése után. A 75 milliárd forintos pályázaü keretet a kormány 10,2 milliárd forinttal egészítette ki, így az 85,2 milliárd forintra nőtt. Vojnik Mária most elégedett Mit szól a kiadáscsökkentési elképzelésekhez? c* «-• CSIZMÁR GÁBOR „Nem akarunk hozzányúlni a 13. havi nyug- és a közszférával kötött bérmegállapodáshoz. Máshol kell keresni a kiadások csökkentését” - mondta a államtitkára. kóka János „A munkahelyek megőrzéséért a pénzkiáramlás megelőzése szükséges. A kormány 200 milliárd forintos többletkiadásról döntött a parlament nélkül” mondta az SZDSZ frakcióve-' jf zetője. Összehangolt munkával a vidék hatékony fejlesztéséért országos koordináció Megalakult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tanácsa és elnöksége Hosszú, több hónapig tartó előkészítő munka után, a szervezeti kiépítést követően december elején megalakult Budapesten a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, az MNVH tanácsa és elnöksége. Az MNVH célja: a vidékfejlesztésben érdekelt és érintett kormányzati, önkormányzati és civil szereplők, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek információs és együttműködési hálózatba szervezése. Az MNVH életre hívásával tehát nem egy új szervezet jött létre, hanem a már meglévő hálózatok tevékenységét összehangoló, koordináló szervezet kezdte meg tevékenységét. A különböző vidéki hálózatok munkájának öszszehangolása a vidék társadalmi, gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása érdekében történik. Nem kevésbé fontos cél a gyakorlatorientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek nemzetközi képviselete sem. Az MNVH tevékenységének eredményeként az Európai Vidék- fejlesztési Hálózatban együttműködő huszonhét uniós tagország megismerheti a magyar fejlesztési elképzeléseket és a megvalósult projekteket, de a szakértők ugyanilyen fontosnak tartják, hogy a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból. A hálózatba eddig már több mint ezernégyszáz vállalkozás, önkormányzat, egyesület és más civilszervezet, valamint magánszemély is regisztráltatta magát. A hálózatnak nincs formális tagsági viszonya és tagdíja sem. Az MNVH által működtetett szervezet munkájába minden érdeklődő bekapcsolódhat, és igénybe veheti a fokozatosan kiépülő szolgáltatásokat. A tanács a hálózat legfőbb érdekegyeztető, véleményformáló és javaslattevő szerve. A testület kiemelt feladata, hogy véleményt alkosson a nemzeti, az európai és nemzetközi vidékpolitikáról. A tanácsnak 171 egyéni és szervezeti tagja van. A tanács, összetételéből adódóan, nemzeti szinten közvetíti a vidékpolitikában érintettek érdekeit, továbbá javaslatot tehet az MNVH éves cselekvési tervére is. A tanács egyéni tagjai: az MNVH elnöke, Glatz Ferenc akadémikus, az MNVH főtitkára, Pásztohy András miniszteri biztos, továbbá a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Gráf József által felkért tíz, a vidékfejlesztésben kiemelkedő munkát végzett közéleti személyiség. A tanács szervezeti tagjai lehetnek: az FVM és öt további - a vidékfejlesztésben érintett - tárca képviselője, továbbá az ÚMVP monitoring bizottságának a földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter által felkért tagjai. Ez összesen 32 főt jelent. Emellett testületi tagsággal bírnak még Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FÖVÉT) tagjai (23 fő), és a LEADER helyi akció- csoportok egy-egy képviselője (96 fő), valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal (MgSzH) és az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (FVM-VKSZI) képviseletében egy-egy szakértő. Állandó meg- Jiívottak a tanácsülésekre a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI-k) megbízottai is. A tanács ülései nyilvánosak. A tanács létrehozása után az elnökségi alakuló ülésre került sor. A 31 fős testület felelős az MNVH céljainak és feladatainak megvalósításáért. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013
