Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-17 / 13. szám
2009. JANUAR 17., SZOMBAT 11 SPORTTÜKÖR RÓLUNK SZÓL Taps Eia/rat a tapök".í,próbálom megosztani gondolataimat a tisztelt olvasókkal. Egy közelmúltban lezajlott sportesemény inspirált e jegyzet megírására. Mielőtt azonban a konkrét rendezvényről szólok, érdemes vázlatosan feleleveníteni a tapssal - a sporttól talán távolinak tűnő - ismereteinket Azt tudjuk, hogy a taps évezredek óta a tetszés szokásos kifejezése különösen a színházakban. Az viszont nálunk nem annyira ismert, hogy a régebbi időkben, de a déli országokban, különösen Spanyolországban ez ma sem szokatlan. A történelemben búvárkodók bizonyára olvastak arról is, hogy a rómaiaknál a szórakoztató rendezvényeken a tógalengetés éppen úgy az elismerés jele volt, mint a modem korban a kalap-, kendő- és zászló- lengetés. Aurelius császár alatt a szalagok lobogtatása jött divatba a taps helyett, majd a hüvelyk és középső újakkal való pattogtatás. Napjainkban azonban a taps nyert vüágszerte leginkább polgárjogot A KIMÉINEK EZ AKUEtermészetesen csak akkor igazán megtisztelő, ha nem csinált, nem erőltetett, nem fizetett, hanem önkéntes. Rfr gebben is előfordult, hogy különböző céllal szerveztek egyesek tapsoló vagy fujoló, füttyögő csoportokat, napjainkban viszont szervezett, iparszerűen működő sereggel is találkozhatunk. A kereskedelmi televíziók egyes műsoraihoz például rendszeresen szerveznek tapsoló, fizetett közönséget olyan céllal, hogy a tévénéző érezze: a stúdióban jó a hangulat. Tapsolni persze akkor is kell, ha ez nem így van, s lámpák felvillanása jelzi még a taps erősségét, ütemességét is. Megjelentek a szervezett véleménynyilvánítók a különböző sportversenyeken, politikai rendezvényeken, állami ünnepségeken, akik olykor tapssal, ovációval, máskor kereplővel, sípolással, esetenként durvábban adnak nyomatékot álláspontjuknak. A TAPSSAL, a véleménynyilvánítás hatásmechanizmusával ma már több területen is tudományos igényességgel foglalkoznak. A taps rendkívül változatos formái ismertek. Akiknek szól, azokat képes a tartalékerők mozgósítására is serkenteni, ugyanis a taps az egyik legjobb motiváló, teljesítményfokozó tényező. A debreceni focisták panaszkodtak egy időben, mondván gyengébb teljesítményükhöz az is hozzájárult, hogy noha sokan ülnek továbbra is a stadionban, újabban alig-alig tapsolnak. Elmondhatjuk, hogy bizonyos rendezvényeken legfájdalmasabb a tapshiány. Olykor előfordul a nem kívánt szónok „kitapsolása”, s beszélünk a vagyon, az egyéni, vagy közösségi pénz „eltapsolásáról” is. Álomfejtők szerint, aki tapssal álmodik, jelentős sikereket ér el, esetleg hatalomhoz jut... és folytathatnánk tovább. Visszatérve napjaink valóságához, úgy érzem: a tapssal üzenni is lehet. A BEVEZETŐBEN JELSTTSPORTRENDEZVÉNYENa salgótarjáni sportcsar- nokban, január 3-án rendezett immár 17. nemzetközi Gabora-gálán jutott taps mindenkinek. Természetesen kinek-kinek érdeme szerint A legnagyobb tapsot a magyar labdarúgás egykori nemzetközi klasszisai, Nyilasi Tibor, Détári Lajos és barátai kapták. De őszinte és szívesen látott vendégnek kijáró taps fogadta Salgótarján szlovákiai testvérvárosának sportolóit, a besztercebányai focistákat már a bemutatkozáskor is, akik a két nép között meglévő - bizonyos erők által mesterségesen szított - feszültségek ellenére is eljöttek hozzánk és a végső győzelmet is megszerezve kiváló, sportszerű játékkal leptek meg bennünket. Nem véletlen, hogy egyetlen füttyszóval, vagy bántó megjegyzéssel sem illette őket a szépszámú nézősereg. Annál többször hangzott fel egy-egy látványos góljuk kapcsán és az eredményhirdetéskor az elismerő taps. A besztercebányai focisták a salgótarjániak révén tapasztalhatták - s bizonyára elmondták odahaza is -, hogy a magyar emberek nem vevők az ellenségeskedésre. Kimondhatjuk: a tarjáinak tapsának üzenetértéke volt Nem is akármilyen... Köszönet a rendezőknek és a remek szervezőnek, Gabora Jánosnak. Czene Gyula Három csapat képviseli megyénket Budapest-Bamako, 2009 Idén keményebb verseny és lazább túrakategória Január 17-én, azaz ma, szombat reggel mintegy 200 különböző (műszaki állapotú és felkészítésű) két-, négy-, vagy még ennél is többkerekű járgány (busz tűzoltóautó, kamion stb.) indul el Budapestről, hogy két hét alatt Mali fővárosába, Bamakóba érkezzenek meg. Idén három Nógrád megyei csapat vág neki a - versenyzők navigációs ügyességétől függő - jó 8000 km körüli távnak. Laza túra-kemény verseny Ebben az évben a Budapest - Bamako két teljesen különböző útvonalon halad, mert verseny- és a túrakategóriában indulók külön utakon járnak majd. A versenykategóriában igen kemény, látványos afrikai terep vár, melyet csak jól felkészített terepjárókkal lehet teljesíteni, túrában viszont valamivel lazább tengerparti útvonalon halad, és bár itt is lesznek rizikósabb szakaszok, bármilyen járművel teljesíthető. Ami a nógrádi alakulatokat illeti, az érsekvadkerti-legéndi BB veteránok - akiknek ez a negyedik Bamakójuk, azaz a kezdetek óta ott vannak - Szabó Tamás és Hegyi Viktor most külön-külön „mancsafttal ”, de a versenyzők között indulnak, bár nekik elsősorban nem az eredmény számít, hanem a rendezők és résztvevők megsegítése. A tarjáni SBTCS (Salgótarján-Bamako Túra Csapat) - ugye, milyen ismerős a frappáns név! - kétharmadban új legénységgel vág neki a rövid európai és a „végtelen” afrikai útnak, a két évvel ezelőtti Rózsaszín Párducok frontemberének, és mindig mindent megjavító ezermesterének, Halász Péternek irányítása alatt. COOP-ÉK és Renegátok Az érsekvadkerti BB veterán, Szabó Tamás most negyedik alkalommal vág neki Afrikának, viszont eddigi társa, a legéndi Hegyi Viktor nélkül, azaz nem nélküle, csak külön autóban. Bár sokáig úgy nézett ki, hogy Tamást párja fogja elkísérni a hosszú kalandra, de végül egy névrokona társult hozzá: földije, és támogatója, Farkas Tamás, aki bamakós újonc, de mivel általában felváltva fognak vezetni, már elsőre alaposan belehúzhat. COOP-ÉK néven a versenykategóriába neveztek, fő feladatuk az ellenőrző pontok biztosítása és a rendezők, versenyzők segítése lesz. Egy zöldre festett, teljeseb felújított és előreláthatóan 406-os rajtszámot viselő Nissan Terranoban bíznak, mellyel nemcsak Bamakóba kell eljutni, hanem haza is kell jönni vele. Viktor a tavaly Afrikát megjárt ugyancsak Nissan pick-upot szedte darabokra, és még péntek este is dolgoztak a 401- es jelzést viselő „vason”, hogy minden rendbe legyen. Rájuk, a „Renegátokra” is fontos, de tavalyról már ismert feladat vár: a mezőny orvosát kell szállítania, de azért ők is a versenykategóriába neveztek. Az első nógrádi BB-hölgy Ugyancsak az utolsó pillanatokban, péntek este ragasztgatták a szjionzormatricákat a Salgótarján- Bamakó Túra Csapat (SBTCS) Jeep Cherokee 2.1 turbódízeljére, pedig Halász Petimár fél éve „mo- lyozott” rajta. Természetesen mindent (futómű, váltó, kormányszerkezet stb.) kicserélt újra,és a fontos alkatrészekből külön bespájzolt, hogy útközben is tudjon javítani - ha kell. Határ Pista igencsak igyekezett megbízható motort építeni a Renault erőforrásból, hogy ez a gép is haza tudjon gurulni, miután a túrások között teljesítette a távot. A különleges kárpitozás Fülöp Krisztián keze nyomát viseli, az autót Szabó Szabolcs mázolta le feketére, és akadt még egy-két más támogató is, például a megyei önkormányzat, vagy az Árkád cukrászda és az Est-Média. Míg a főleg gyerekeknek szánt ajándékokból alaposan, élelemből vizből, benzinből a tavalyelőtti misszióhoz képest csekély mennyiséget raktak be, okulva a múlt tapasztalataiból. A csapat különlegessége, hogy náluk található az első nógrádi hölgy, Tóth Hajnalka, aki részt vesz a Budapest-Bamakón és erősíti még a csapatot Pilinyi Gábor. így néz hát ki a nógrádi armada, mely a BB-k történetének legnépesebb megyei küldöttsége, s melynek kalandjait a következő hetekben megpróbáljuk végigkövetni lapunkban is. Márton (Satis) István A legrövidebb szakasz volt a legnehezebb Csillaghullás: Sainz elátkozott a Dakaron - Palikákat megfogta a homok - Szalay hajrázik Mindenkinek megvan a maga baja a dél-amerikai Dakaron: a szerdai szakasz törlése után csütörtökön navigátora sérülése miatt kiállni kényszerült a magasan vezető, és a végső siker kapujában álló „el Matador”, azaz Carlos Sainz, (nálunk csak „Sanyi bácsi”), a hihetetlenül előkelő helyen álló Palikékat (és még vagy 30 kocsit) először, de alaposan megfogta a homok, a motoros Dési visszaesett, Szalayék pedig azon bosszankodnak, hogy miért törölték a 11. szakaszt, hisz így megtörték lendületüket, és nem volt lehetőségük tovább javítani egyébként igen tisztes helyezésükön. Pokolként aposztrofálták az idei Dakar legrövidebb, 220 kilométeres szakaszát, melyet 6 óra 42 perc alatt tettek meg Szalayék, és három defekt, váltóprobléma, motormelegedés, valamint némi navigációs zavar is akadt benne, de mégis a 14.-ek lettek. De hol van mindez a toronymagasan vezető Sainz tragédiájától, aki navigátora sérülése miatt sírva szállt ki a versenyből. Palik szerencsétlensége is fájdalmasabb a magyar Dakar-veterán problémájától, mert a problémák miatt rövidített táv céljától nem messzire többedmagával bent ragadtak a homokdűnék fogságában, és csak az 50. helyen végeztek a szakaszon, de nem tudni, hogy utólag kapnak-e (a többiekkel együtt) büntetést. Dési csak araszolt, Lisziéknek eltört a féltengelye és szereltek, Szallerék pedig „főnökük”, Palik autójánál vesztegeltek kiváló helyen álló kamionjukkal a segítség- adás miatt. Az élboly is átrendeződött, Robby Gordon „elfogyhatat- lan szörnyén” (Hummer Monster) már a harmadik helyen áll, a de Villiers megelőzte vw-s csapattársát, az amerikai Millert íme, az ösGordon Hammerje előtt nincs akadály szetett állás a csütörtöki 12. szakasz után. Autók: 1. de Villiers (dél afrikai, VW Race Touareg) 43:46,58 óra, 2. Miller (USA, VW ) 2,35 perc hátrány. 3. Gordon (USA, Hummer) 1:18,52 ó h. ...12. Palik 16:50,48 ó. h.... 27. Szalay 28:02,21 ó h.... 55. Liszi 60:35,44 ó.h. Motorok: 1. Marc Coma (spanyol, KTM),47:51,30 óra, 2. Cyril Despres (spanyol, KTM) 1:23,48 ó. h.), 3. David Fretigne (francia, Yamaha) 1:33,5 ó. h. ... 65. Dési 22:38,17 ó. h. Quadok: 1. Machecek (cseh, Yamaha) 63:12,11 óra,Kamionok: l.Csagin, Szavosztyin, Nyikolajev (Kamaz) 44:41,21.óra, ...11. Szaller, Pécsik, Csitári (MAN) 19:59,12 ó.h. • ■ (satis) ■Hl Vasárnap futóverseny A szorospataki téli hegyifu- tóverseny-sorozat második fordulóját január 18-án, azaz most vasárnap rendezik 11 órai kezdéssel, az erdei iskolánál. A távok: 12,2 km, 6,7 km, 2,1 km, és 700 méter. A három futamból a két jobbik eredménye számít bele az összetett értékelésbe, így, aki elmulasztotta a decemberi indulást, vagy nem tud részt venni a februári versenyen, annak most okvetlenül ki kell látogatnia Szorospatakra. A futóversenyt hóval borított utak esetében is megtartják a szervezők, jege- sedés esetén azonban érdemes érdeklődni a 30/850-9731-es telefonszámon. Ha nyerünk, felezünk Játékunkban pénteken Angyal Szabolcs salgótarjáni olvasónknak kedvezett a szerencse, így az ő szelvényét játszottuk meg. Tippjei: 2, 1, x2, lx, 1, 1, 2, lx, 12, x2, 1, 1, x2, x. Az utolsó simítások és állítások péntek délután az SBTCS autóján
