Nógrád Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 279-303. szám)
2008-12-30 / 302. szám
4 2008. DECEMBER 30., KEDD Ünnepek a BEBESÉ-nél Dr. Horváth Emilné átveszi a BEBESE közösségének ajándékát „...karácsonyokvarázsát/szíved mélyén rejtsd el. ” (Gyarmati Viktória: Karácsonyi varázs) Ünnepre készülünk - ezzel a címmel jelölte meg a BEBESE aktuális félévi programjában az egyesület 2008. december 15-ei „foglalkozásának” tartalmát. A foglalkozás szó azért kívánkozott idézőjelbe, mert - bár az előkészületek természetesen munkát is adtak többek számára - valójában inkább ünnepelni jöttek össze a vendégekkel együtt kerek hatvanan, hogy hagyományaiknak megfelelően karácso- nyozzanak. Feldíszített kis karácsonyfa, csillogó dekoráció, ünnepi teríték, ünnepi öltözék és az ünnepvárásnak megfelelő gondolatok jellemezték az együttlétet. Dr. Horváth Emilné egyesületi elnök megnyitó szavait követően Csampa Krisztina alkalomhoz illő szavalatát hallgatták meg, majd Ócsai Tamás lelkész érzelmekre ható beszéde következett, a biblia karácsonyi történéseit, az ünneplésről, a szeretetről, a békességről szóló gondolatokkal összekapcsolva. Rózsahegyi Éva gyönyörű énekével zárták az ünnepi műsort. Pontosabban: csak zárták volna. Spontán folytatás következett ugyanis, melyben néhány ismert karácsonyi dal közös eléneklése jelezte, hogy jól sikerült az ünnepi hangulat megalapozása. Három hölgy is szót kért: egy-egy szép verssel fejezték ki ünnepi gondolataikat, s ezúttal is kedves kis ajándékokkal lepték meg többen is az egyesület tagjait és az est vendégeit. A vendégek valamennyien olyan személyek köréből kerültek ki, akik több év óta ismerik és nagyra értékelik a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületének munkáját, maguk is jelentősen segítve az egészséges élet propagandáját, a közösségépítést, a közhasznúság sokszorosan bizonyított valós gyakorlatát. Jóleső érzést váltottak ki Eötvös Mihály alpolgármester köszöntő, méltató szavai, Deák Piroska, a füleki Vis Vitális elnöke kapcsolataikat értékelő mondatai. A szívesen látott többi vendég - Kerekesné Vörös Erzsébet vezetőgyógyszerész, dr. Ferkó Attila háziorvos, Ócsai Tamás lelkész, Tari Ottó TESZ- elnök, - úgyszólván „haza jön”, amikor hozzájuk látogat, de újabb barátjuk a rendezvénynek otthont adó Bolyai-gimnázium igazgatója, Pálfalvai Zoltán is azt jelezte: munkája, jó híre alapján látja szívesen az ünnepség résztvevőit. Az önköltséges, finom vacsora a gimnázium konyhai dolgozóinak szaktudását, jó ízlését dicsérte, míg az üdítőket, süteményeket „hozott anyagból” kínálták a BEBESE mindig segítőkész aktivistái. Dr. U.l. Eltéphetetlen kötelék A gyökerek, amelyek Dániel Józsefnét, vagy ahogy ismerik, Ponyi Nusikát Baglyasaljához kötik, mélyek. S múlhatnak fölötte az évek, ez a kötelék erős, eltéphetetlen. Mert nem tud kitörölni éveket az életéből. Itt született, itt járt a falusi, majd a rakodói iskolába, itt tatáit rá a szerelem, s párjával itt nevelték Panni lányukat és Öcsi fiukat. S a baglyasi temetőben alusz- szák örök álmukat szülei, közelebbi és távolabbi rokonai. Talán három évtizede is van már annak, hogy Balassagyarmaton él, de nem szűnik meg emlékezni arra, mennyi mindent adott neki Baglyas. Jó tanítókat, akiktől nem csak a világot kitágító ismereteket gyűjthették. Megmutatták azt is, hogyan lehet kicsit szebbé, derűsebbé tenni a hétköznapokat. Erőssé tenni már a gyerekemberkékben meglévő készséget, tehetséget, hogy ne tékozolják el haszontalanul. Segítettek, hogy használják azt önmaguk és mások örömére, épülésére. Baglyasalján híresen jó kul- túrcsoport működött már a 30- as években. Tanítók hozták létre, vezették és jó szemmel válogatták ki a színpadra termett fiúkat, lányokat. Hamarosan tag-. ja lett Ponyi Nusika is. Szép hangjára hamar felfigyeltek és a gyereklány egy-kettőre ott találta magát a felnőtt színjátszók között. Játszottak népszínműveket, vígjátékokat, operetteket, de elgondolkodtató, komoly darabokat is. Félt, reszketett a színfalak mögött, de a színpad, a nagy varázsló valósággal átalakította. Ott már nem a szorongó Ponyi Nusika volt, hanem a Falu rosz- sza Finum Rózsija, vagy az Én és a kisöcsém fiú-lánya. Örült a tapsnak, mert megerősítette, sikerült egy-egy szép élmény örömét ajándékozni az embereknek. Nem csak kapott, adott is. A szaporodó sikerek növelték önbizalmát és a színjátszás mellett rendezéssel is megpróbálkozott, értő társsal, sikerrel dolgoztak. Később ő lett a kultúrotthon igazgatója. Ennek az idén éppen 50 esztendeje. Nem indult készületlenül a „vállalkozásnak”. Kultúrtörténetet, rendezői alapismereteket tanult Salgótarjánban, népművelő-könyvtár szakot végzett Budapesten. Közben kifordították sarkaiból a kultú- rotthont. Úgy is, hogy felújították és úgy is, hogy minden napra kínáltak a fiataloknak, az időseknek valamilyen hasznos időtöltést, szórakozást. Mozit, szakköri foglalkozásokat, író-olvasó találkozót, színelőadást, bált. lói érezték magukat együtt. Aztán bezárták a bányákat, a támogatás elmaradt, a kultúrotthon elcsendesedett. Ponyi Nusika Kisterenyén, a bánya személyzeti osztályán kapott munkát, majd nyugállományba vonult. Életük úgy alakult, hogy Nyíregyházára, majd Balassagyarmatra költöztek, ahol ma is él. Több mint 10 éve, hogy a férjét gyógyíthatatlan betegség vitte el. Gyermekei, unokái, dédunokái igyekszenek pótolni hiányát, sok-sok örömet szerezve neki. Az egyik legszebb napja volt, a 85. születésnap. Együtt voltak mindannyian, s törékeny alakját körülölelték szeretetükkel. Megköszönve neki küzdelmes, de tartalmas, szép életét és azt, hogy értük volt, azt, hogy van. V.G. Az egyik legszebb napja volt a születésnap, a nyolcvanötödik András-napi vigadalom Az ünnepre - aZ András-napi vendégségre és a Zagyvarónán élő idős emberek köszöntésre - Rider Katalin, Salgótarján önkormányzati képviselője invitálta a helyi lakosokat. Hívott vendégeket is, akik között ott volt Jászberényi Lászlóné, a Nyugdíjasok Nóg- rád Megyei Képviseletének elnöke és Szendrődi György, a Nyugdíjasok Nóg- rád Megyei Szövetségének vezetője. Köszöntőt a képviselő asszony mondott. Méltatta az András-nap jelentőségét a település életében, majd arról szólt, ez a második ilyen ünnepi alkalom. A szándék azonban az, hogy hagyománnyá teszik. A továbbiakban meleg szavakkal üdvözölte az asztalok körül ülő idős embereket Hangsúlyozta: van mit köszönni az ezüsthajú asz- szonyoknak, férfiaknak, hiszen eddigi életükben már megtették a magukét. Dolgoztak hosszú-hosszú éveken át, ö'sszefogták a családot, felnevelték a gyerekeket, az unokákat A településrészen 4, többnyire nyugdíjasokat összefogó klub van és a közösségek sokat tesznek az itt élő emberekért Szép színfoltja volt az ünnepnek, amikor az Egészséges Életmód Klub vezetője, Varga Gyuláné virággal, ajándékkal köszöntötte a 83 éves Kadlótjánosnét, a közösség egyik alapító tagját. A másikhoz, a 78 éves Molnár Károlynéhoz másnap mentek köszöntőbe, mert megbetegedett. A délután további részében megelevenedett a kultúrház színpada. Ünneplőbe öltözött óvodások derűs, játékos műsorát a diákok, a Nőklub, a Zagyvarónáért Klub, az Egészséges Életmód Klub, valamint a Kisterenyei Nyugdíjasklub és Karcskesziből az Őszirózsa nyugdíjasklub szereplése követte. Színes, szép műsorukban elhangzott Szent András története, a hozzá kötődő hagyományok is „megelevenedtek”. Elhangzott a nyugdíjasok himnusza, „Legyen minden együtt töltött óra, békesség és öröm hordozója”- szólt a dal. „Megszólalt” az Estharang, amely a szülőfaluhoz való hűséget, szeretetet idézte, mély, igaz érzelmeket keltve a jelenlévőkben. A műsor után „vendégség” következett, majd az idős emberek elindultak hazafelé, a téli ruhába öltözött, havas utcán. -vgBorbála-ünnep, államtitkári látogatással Bányatörténeti kiállítás Salgótarjánban Bányabejárat és aknatorony, marógép és lánctalpas rakodó, dízelmozdony Ménkesről, kolóniák Székvölgyről, a salgótarjáni bányakastély épülete, ahol az 1946-os széncsatát szervezték, a 8 nógrádi Kossuth-díjas bányász egyike: Kovács László. Idős Szabó István Kossuth-díjas és Vasas Károly szobrászművész „vájárjai”, iskolák, kórházak, élelemtárak, munkába hívó és vészt jelző harang Mizser- fáról. A Bányászélet fotóban című kiállítás résztvevői idézhették a múltat Salgótarjánban, a SKÁID Dornyay Béla Tagiskolában, a forgáchi városrészben. Ahogy Bakos Sándor, a városrész önkormányzati képviselője elmondotta, a kiállítással a Borbála-ünnep és Forgáchakna megnyitásának közelgő 150 éves évfordulója előtt tisztelegtek. A Somlyóért, Forgáchért Egyesület és az iskola fontosnak tartja, hogy a bányászmúlt emlékei, értékei megmaradjanak és azt minél többen megismerjék. A hagyományőrző civil szervezetek és az iskola vezetése ezért vállalt oroszlánrészt a kiállítás megrendezéséből. A kiáll ítást Rákos József, a bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjas bizottságának elnöke nyitotta meg, aki a bányászok egyik legrangosabb elismerésében, Borbála-emlékérem miniszteri kitüntetésben részesült a közelmúltban. Beszédében „végigjárta” a bányászkodás történetét az első táró megnyitásától a nógrádi bányák bezárásáig. Méltatta a bányák szerepét az ország energiaellátásában, a települések fejlődésében. Forgáchakna munkát adott sok száz embernek, megélhetést a családoknak és élénk kulturális, sportéletet is teremtett a településrészen. Nógrád megye valamennyi bányász alapszervezetében megemlékeztek a bányászok védőszentjéről, Borbáláról. Salgótarjánban az 1-es alapszervezet vendége volt Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára és Dóra Ottó, az Észak-magyarországi Területfejlesztési Tanács társelnöke. Az államtitkár többek között elmondotta: a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben a kormánynak nehéz döntéseket kell hozni. A legnagyobb kihívást és az intézkedések sikerét az jelenti, hogy az ország politikai erői képesek-e összefogni az ország érdekében. A legfontosabb tennivalónak a stabilitást, a nyugalmat, a munkahelyek védelmét, a foglalkoztatás biztosítását mondta. A kormány 1400 milli- árdot szán a foglalkoztatás biztonságára, a munkahelyek szintjének fenntartására. Szólt a nyugdíjasok helyzetéről is, a nyugdíjemelés mértéke 3,1 százalék lesz januárban és megmarad a méltányossági nyugellátás lehetősége is. Dóra Ottó a város fejlesztésének tapasztalatairól és fejlesztési lehetőségeiről beszélt. Mint mondotta, az eddig megvalósult nagyobb fejlesztések a korábbi megyei és városi önkormányzatokhoz kötődnek. Azt is szóvá tette, hogy az idei régiós pályázati lehetőségeket nem eléggé használta ki a városi önkormányzat, még az olyan fejlesztési lehetőségek esetében sem, mint az idegenforgalom, a turisztika. Lonsták Vilmos, az alapszervezet elnöke a Borbála-ünnepet, a Borbála-kultusz kialakulásának történetét méltatta. Magyar- országra a cseh és szlovák bányászok hozták még valamikor a 13. században, de ma is ápolják a hagyományokat híven őrző szakszervezeti alapszervezetek, a hajdani bányászok. V.G.
