Nógrád Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 279-303. szám)
2008-12-19 / 295. szám
-_______I 2008. DECEMBER 19., PÉNTEK Civilek a civilekért és a városért V. G. Salgótarján. Ismét megrendezésre került a civil kavalkád, amelyet a Salgótarjáni Civil Kerekasztal, a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központ és a József Attila Művelődési és Konferencia-központ szervezett meg Salgótarjánban november 27-28-án. Céljuk az volt, hogy lehetőséget teremtsenek a város civil szervezetei számára egymás tevékenységének megismerésére, a hasznos ötletek és módszerek vásárára, az együttműködés erősítésére a városlakók érdekében. Érték és közélet Az első napi rendezvényeknek a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet adott helyet. A BányászKohász Dalkör tréfás dalcsokra és a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulóinak műsora után Fenyvesi Gábor, Salgótarján alpolgármestere megnyitotta a kulturális és művészeti tevékenységet folytató civil szervezetek kiállítását. Elismeréssel szólt arról, hogy a városban száznál több civil szervezet működik és a város polgárosodásával új közösségek születtek, újfajta kapcsolatok kötődtek, erősödtek. A közösség megtartó erejét pedig az élhetőbb városért végzett közös munka adja. Az önkormányzat figyelemmel kíséri munkájukat, és partnerséget ajánl a közösségeknek, bővíti lehetőségeiket a közéletben való részvételhez és támogatja működési feltételeik javítását. Ezt követően pódiumbeszélgetés kezdődött, amelyet dr. Diósiné Taracsák Judit, a civil kerekasztal elnöke vezetett. Elöljáróban elmondta: több civil szervezet is kezdeményezte a beszélgetés megszervezését, hogy szót válthassanak közös dolgaikról. Beszélgetőtársai voltak: dr. Csongrády Béla, a Madách-ha- gyomány Ápoló Egyesület elnöke, Szűcs Marianna, az Északmagyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ Alapítvány igazgatója, Brunda Gusztáv, a Salgótarjáni Polgári Kör elnöke, Orbán György, a Balassi Bálint Asztaltársaság elnöke, Molnár Imréné, a Rónafaluért Baráti Társaság elnöke, Szilasi András, Baglyasalja Barátainak Köre képviselője, Bódi Györgyné dr., az Elet és Tudásfa Egyesület vezetője, a Nyitott Könyv Olvasókör Egyesület képviselője Répásiné Szabó Katalin, Serfőző Imre, a Salgótarjánért Nagyvárosi Polgárőrség Egyesület képviselője. A beszélgetésnek Szlovákiából érkezett vendégei is voltak. Szvorák Zsuzsanna, a füleki Magyar Házat képviselte, Homoly Erzsébet és Vörös Attila, a rimaszombati Bástya Egyesületet, Galcsik Károly, a CSE- MADOK elnöke Losoncról érkezett. A beszélgetés résztvevői elmondták tapasztalataikat szervezetük közéleti szerepéről, a civilek részvételéről a város életében, és szót váltottak arról, hogyan lehet erősíteni együttműködésüket az itthoni és a határon túli szervezetekkel. A közéleti szerepüket olyan cselekvésként értelmezték, amely- lyel hasznára válnak közösségüknek, a városrésznek, a városnak. Példaként említették a múlt örökségének feltárását, a hagyományok ápolását, továbbadását a következő nemzedéknek. Valamennyien olyan kötőelemnek tartották ezt a tevékenységet, amely a helyieket, de az elszármazottakat is a városrészhez, a városhoz fűzik, esetleg visszahozzák. Szóba kerültek a helytörténeti kutatások, kiadványok, a Madách-kultusz, az emlékhelyek ápolása, amelyekkel a város történetét gazdagítják, igényesebbé, érdeklődőbbé teszik az embereket jelenük és a város jövője iránt is. A kirándulóösvénnyel, amelyet építenek, a parkosítással, vagy az illegális szemétlerakók felszámolásával, a számítógépes tanfolyamokkal, amelyekkel ablakot nyitnak a világra a lakóhely szellemi és tárgyi értékeit gyarapítják. A beszélgetés során több, megszívlelésre alkalmas javaslat is elhangzott. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti partnerséget, az egymás iránti kölcsönös bizalmat erősítené, ha bizonyos közfeladatok ellátását, arra felkészült civil szervezetekre bízná a város. Hasznosnak bizonyulna az is, ha az örvendetesen felpezsdült civil életbe, a rendezvények sokaságába valamiféle rendszert vinnének, amely eligazítaná a szervezeteket, amelyek most sokszor a bőség zavarával küszködnek. Elismeréssel említették a Civil Ház segítőkészségét, de - ahogy elhangzott - annak szakmai erősítése mindannyiuk hasznára válna. Vannak civil szervezetek, amelyek az érdeklődő értelmiségi rétegek jelentős körét fogják össze és igényt tartanak arra, hogy részesei legyenek a város jelenét és jövőjét, a lakosság életét meghatározó terveknek, véleményt mondhassanak róla. Kritikájuk miatt a mindenkori városvezetéssel azonban nem mindig felhőtlen a viszonyuk. Elhangzott a beszélgetésen az is, a politika gyakorta „rátelepszik” a civil szervezetekre, amely kisebb fajta vitát váltott ki. A politikusok ott vannak az önkormányzatban és dolgoznak a civil szervezetekben is. Önmérsékletükön múlik, hogy felelős állampolgárként és képviselőként, különösebb csetepaték nélkül dolgozzanak a reális várospolitikai célok kialakításán és megvalósításán. A szomszédos Szlovákiából érkezett civil szervezetek képviselői arról a szép, de nehéz munkáról adtak tájékoztatást, amelyet a határon túli magyar közösségek, az anyanyelv és a kultúra értékeinek megmaradásáért végeznek. Beszámoltak arról a sokoldalú kapcsolatról is, amelyek a magyarországi civil szervezetekhez fűzik ezeket a közösségeket. Az együttműködés formái is igen változatosak. Magukba foglalják a hagyományok ápolását, nemzeti ünnepeik megülését, közös népművészeti-népzenei fesztiválokat. Mindezek mellett jó néhány hazai és határon túli civil szervezet között van többéves munkakapcsolat, van példa a közös pályázatokra is. Stratégia a civilekről November 28-án a József Attila Művelődési és Konferencia- központban folytatódott a programsorozat. Az üvegcsarnokban civil szervezetek adtak betekintést tevékenységükbe. Sokszínű kiállításukat Eötvös Mihály alpolgármester nyitotta meg. Többek között elmondotta: a civil szervezetek és a város önkormányzata közötti kapcsolatokban 2007 óta minőségi változás ment végbe. Az együttműködés a partnerségen alapul, elfogadták a civil koncepciót, létrejött a Salgótarjáni Civil Kerekasztal, és az együttműködési megállapodásuk értelmében a kerekasztal delegáltjai tanácskozási joggal részt vesznek az ön- kormányzati bizottságok és a közgyűlés munkájában. Méltatta a kiállító 18 civil szervezet bemutatkozását, mert munkájuk hasznos, a civil szervezetekben rejlő értékek megmutatása, a módszerek vására mellett a szervezetek és az emberek közötti kapcsolatok is erősödtek. A színházteremben az érdeklődők előadásokat hallgathattak a civil szervezetek helyéről, szerepéről a közéletében, sikereikről és gondjaikról, pályázati lehetőségeikről. Nemoda István, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója, a Társadalmi Párbeszéd Koordinációs Iroda vezetője „A civil szervezetek helye, szerepe a közéletben, a kormányzati civil stratégia” címmel -tartott előadást. Egyebek között arról szólt, hogy az országban mintegy 60 ezer civil szervezet munkálkodik és közel kétharmaduk közéleti feladatokat lát el az érdekvédelemben, a kultúrában, az oktatásban, vagy a sportban. Önzetlenül dolgoznak településük, a lakosság érdekében. Közvetlenül élik meg a demokráciát, a nyilvánosság erejével kontrolt gyakorolhatnak a helyi döntések és végrehajtásuk fölött. A továbbiakban részletezte azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek által a civil szervezetek partnerségét erősítik, biztosítják működésük feltételeit. Szablics Bálint, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium civil kapcsolatok osztályának megbízott vezetője a szervezetek anyagi forrásairól, pályázati lehetőségeiről adott tájékoztatót. Közöttük sorolta a települési önkormányzatok támogatását, amelyet akkor nyerhetnek el a szervezetek, ha feladatot vállalnak településük fejlesztéséből. Az NCA pályázati lehetőségek az idén már lényegében lezárultak, de vannak olyan alapítványok amelyek - ha viszonylag szerényen is - támogatási lehetőséget kínálnak a civileknek és a személyi jövedelemadó is forrást jelent. Ma már vannak olyan civil szervezetek, amelyek megfelelnek az uniós pályázati feltételeknek is. Erősödő kapcsolatok Bárdos Ferenc, az Életfa Környezetvédő Szövetség elnöke ismertette annak a felmérésnek a tapasztalatait, amelyet 5 városban végeztek. Általános tapasztalatként említette az önkormányzatok és a civil szervezetek erősödő együttműködését, a civilek részvételét a pénzügyi alapok elosztásában, valamint a működési feltételek biztosításában. Erősíti az együttműködést az egyenrangúság a partneri kapcsolatokban, a bizalom, a közös értékek, a kezdeményezőkészség, a nyitottság. A civil szervezetek dilemmái között mondta a politikai semlegesség megtartását, a vezetői utánpótlás biztosítását. Hangsúlyozta: gátolja az eredményes munkát az együttműködési készség hiánya, továbbá az alapelvek tisztázatlansága. A határon átnyúló együttműködési lehetőségekről Szántó Zoltán, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. igazgatóhelyettese tartott előadást. Szólt a 2007-ben indult és 2013- ig tartó Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Programról. Mint mondotta, hét magyar és öt szlovák megyére terjed ki, de magába foglalja a civilek pályázati lehetőségeit is, amelyben sokat jelent a közösen benyújtható pályázat, az összefogás, a közös rendezvények, konferenciák szervezése. Prioritást olyan pályázatok élveznek, amelyek a környezetvédelem, a turisztika, az idegenforgalom fejlesztését, a kutatás-fejlesztést szolgálják. Az előadásokat szekcióülés követte az előadók részvételével. Díjak Salgótarjánért A délutáni programban Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, a civil kavalkád védnöke köszöntötte a résztvevőket. Méltatta, hogy a civil szervezetek évről évre összejönnek, ismerkednek egymással, számot adnak arról, mit végeztek, hogyan gyarapították értékeiket, és megvonják munkájuk mérlegét. Hangsúlyozta a civil szervezetek szerepét a város életében, munkájukat a salgótarjániakért, a rászorulók támogatásáért, megköszönve önkéntes tevékenységüket. Salgótarján önkormányzata az elmúlt évben díjat alapított a civil szervezetek tevékenységének elismerésére. A „Salgótarján civil társadalmáért”-díj átadására első alkalommal került sor a civil kavalkádon. A díjat - amely évente egyszer adható és 200 ezer forinttal jár - a Szent Lázár Lovagrend Szent Ilona Jószolgálati Alapítványának adta át Salgótarján polgármestere. Áldozatos munkájukat ismerte el a város, amelyet 17 éve végeznek a rászoruló családokért, a hátrányos helyzetű emberekért, a fogyatékkal élőkért és a hajléktalanokért. „Salgótarjánért”- emlékplakettet olyan embereknek adományozott az önkormányzat, akik több évtizede sikeresen tevékenykednek a civil mozgalomban. így elismerésben részesült Nagy Ferencné, a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület elnöke, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal alelnöke, dr. Horváth Emilné, a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületének elnöke és Szilasi András, Baglyasalja Barátainak Köre titkára. Ezt követően színes kulturális műsor szórakoztatta a szépszámú közönséget, amelyre a régióból és a szomszédos Szlovákiából is érkeztek szereplők. A műsor háziasszonya Nagy Ferencné volt. Dr. Diósiné Taracsák Judit, a rendezvény háziasszonya, a kétnapos programot összegezve elmondotta: a korábbi évekhez viszonyítva ez a rendezvény más volt tartalmában, formájában és céljaiban is. Hagyományként megmaradt a civil szervezetek bemutatkozása a kiállításon és a színpadon. Új igényként jelentkezett a civil szervezetek részéről a pódiumbeszélgetés - amely lehet egy induló sorozat nyitánya - önmagukról, munkájukról, eredményeikről, gondjaikról. Arról, hogy milyen terveik vannak, hogyan erősíthetik az együttműködést egymással, és hogyan kapcsolódhatnak a város feladatainak megoldásához. Sok információt adtak számukra az előadások, a szekcióülés is. A jövőben meg kell találni a módját, hogy a szemnek tetszetős, tartalmas programok mellett hogyan lehet növelni a rendezvény látogatottságát. Civilek kiállítása - nagy érdeklődés mellett zajlott „Pódiumon” a salgótarjáni civil szervezetek Salgótarján első díjazottja a Szent Lázár Lovagrend Szent Ilona Alapítványa
