Nógrád Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 279-303. szám)
2008-12-15 / 291. szám
2008. DECEMBER 15., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Elismerték Ságlíjfalli, Budapesten az angyalföldi József Attila Művelődési Központban rendezték meg az első hazai szociális expót. A szociális földprogramot működtető önkormányzatok országos szövetségét megyénk képviselte. A kiállításon bemutatták a szociális földprogram keretében előállított termékeket. Többek között gabona, gomba, bogyós gyümölcsök, zöldségfélék, kecskesajt, tojás stb. A látogatók körében nagy sikere volt a ságújfalui Csonka Ervin anyanyúljának és ó kicsinyének. A politikusok közül többen, így például Lamperth Mónika és Kiss Péter is érdeklődtek a faluban folyó szociális földprogramról. Nyuszisimogatás közben elismerően nyilatkoztak a ságújfalusi kisállattenyésztők projektjéről. Nyugdíjasok karácsonya Tar. Az önkormányzat december 19-én 16 órakor a nyugdíjasok karácsonyát szervezi meg a kul- túrházban a település nyugdíjas lakóinak, hogy együtt ünnepelhessenek. Az ünnepi műsorban közreműködik a mátraszőlősi néptánc- és majorette-csoport, valamint a helyi művészeti csoportok, az iskolások pedig betle- hemes játékokat adnak elő. Tervezés és pályázás Kutasó. Hamarosan elkészülnek a turistaház tizenötmilliós fejlesztésének a tervei. Az önkormányzat mint az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesülete nevet viselő Leader-közösség tagja, pályázati támogatással kívánja megvalósítani az elgondolását. Kiállítás nyílt Balassagyarmat Kovács Bernadett alkotásaiból nyílt kiállítás a helyi Szerbtemplomban a közelmúltban. A tárlat egészen január végéig látogatható. „Múlt köde őrzi a füstfalakat” Emléktáblát avattak a mártírok tiszteletére H. B. Salgótarján. „Nem voltál ott, néha hallottál róla, múlt köde őrzi a füstfalakat, tankönyvek őrzik a dörgő halálízt, nem tudtál róla, de van ki még őrzi a Rákóczi úton sziszegve égő ablakkeretet, a jajgatást, a sírást, a romok közt játszó gyermekeket” - szavalta a halálról és a halhatatlanságról írt versét Dózsa László színművész, a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével kitüntetett 1956-os forradalom és szabadságharc hőse, Hadady Rudolf és Hargitay Lajos mártírok emléktáblájának avató ünnepségén december 13- án. Dózsa László a forradalom és szabadságharc egyik túlélője részt vett a legsúlyosabb Rákóczi úti harcokban, 1956-ban tömegsírba lőtték, de jó szándékú emberek megmentették. dolfot és Hargitay Lajost gépkocsival vigye el a budapesti katonai bíróságra - mondta a város vezetője. Menetközben azonban betértek Hugyagra, ahol egy ház pincéjében kegyetlenül összeverték, összerugdosták őket. A pufajká- sok nem ismertek határt a kínzások mértékében és fajtájában, áldozataikat szinte a felismerhetet- lenségig meggyötörték, és mivel félholt állapotukban nem vihették el őket Budapestre, a hugyagi Ipoly-parton azt a látszatot keltve, hogy foglyaik el akartak menekülni előlük, brutális módon több lövéssel kivégezték őket - Mi is volt a bűne a két salgótarjáni nemzetőrnek, miért kellett meghalniuk - tette fel a kérdést Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki szerint a válasz látszólag egyszerű, mégis elfogadhatatlan, hiszen az acélgyári fegyveres nemzetőrAz érdeklődő közönség A színművészt követően Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester mondta el avató beszédét. Mint ismeretes, 1956 decemberében letartóztatták és a megyei rendőrkapitányságra vitték Hadady Rudolfot és Hargitay Lajost, az acélgyári nemzetőrség parancsnokait.- Úgy tudjuk, december 13-án hajnalban néhány pufajkás azt a parancsot kapta, hogy Hadady Ruség parancsnokai tisztességesen ellátták azt a feladatot, amellyel az üzemi és lakótelepi közösség, a helyi államhatalmi szervek, a rendőrség vezetője megbízta őket.- Nekik köszönhető az, amire máig büszke lehet Salgótarján, hogy a forradalom ideje alatt nyugalom és rend volt a városban - fogalmazott Székyné. A megtorló hatalom pribékjei, a pufajkások szemszögéből azonban megboAz emléktábla leleplezése csáthatatlan volt, hogy Hadady és Hargitay a kommunista hatalom szovjet tankokkal történt megszilárdítása után is kiállt Nagy Imre kormánya és politikája mellett, nem volt hajlandó külön alkura, az általuk képviselt munkásság feje fölötti megegyezésre. Számlájukra írták továbbá, hogy amikor a pufajkások tiszti százada elfoglalta a megyeháza épületét és nem engedték a forradalom által megválasztott képviseleti szerveket dolgozni, az acélgyári nemzetőrség elkergette a pufajkásokat. Bűnükül rótták fel, hogy november 14-én a Hadady-Hargitay féle fegyveres nemzetőrcsoport megkísérelte a Karancslapujtőn tartózkodó kar- hatalmisták lefegyverzését.- Soha nem adhatunk felmentést a politikai indulatból elkövetett gyilkosság elkövetőinek - hangsúlyozta a polgármester. Majd hozzátette: a december 8-ai salgótarjáni sortűzhöz hasonlóan titok és homály fedte a két forradalmár és hazafi halálának körülményeit is. A Kádár-rendszer 1956 utáni megfélemlítő csöndjében eltűntek azok a dokumentumok, amelyek lehetővé tennék, hogy megtalálják a két mártír temetési helyét, hogy legalább méltó, emberi módon adhassunk nekik végtisztességet- A történelem újra és újra bizonyítja, hogy a magyar hazáért, annak függetlenségéért vívott harc hőseit és mártírjait nem lehet kitörölni az utódok emlékezetéből. Sírjuk, nyugvóhelyük ma még ismeretlen számunkra, emlékük azonban bennünk, lelkűnkben talált őrző, befogadó örök hazára. A város önkormányzata kötelességének tartotta, hogy a POFOSZ megyei szervezetével együtt emléktáblát állítson a mártíroknak annak a háznak a falán, ahonnan naponta elindultak és ahol letartóztatásukig laktak - zárta beszédét Székyné. Az avató ünnepségen Hadady Rudolf és Hargitay Lajos özvegye, valamint Bérezési Mihályné, a POFOSZ megyei szervezetének vezetője és Székyné dr. Sztrémi Melinda leplezte le az emléktáblát, amelynél koszorúkat és virágokat helyeztek el a jelenlévő intézmények, szervetek képviselői, valamint magánszemélyek. Köszöntöttek Etes. Hagyománnyá vált, hogy december elején az önkormányzat köszönti az idősebbeket. Idén a Közösségi Ház és Könyvtárban 157 fő hetven éven felüli szépkorút ajándékozott meg az önkormányzat műsoros összeállítással, uzsonnával és ajándékcsomagokkal. A rendezvény Lénárt Dezső polgármester köszöntőjével kezdődött, majd a helyi napközi otthonos óvoda óvodásai kedveskedtek kis műsorral, őket az iskolások meglepetésműsora követte. Fellépett még az etesi mo- derntánc-csoport kis- és nagycsoportja. Később Teplán Sándor magyarnóta-énekes lépett színpadra, aki a közönséget is dalra fakasztotta. Szünetel a látogatás Nógrád megye. A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet múzeumai és kiállítóhelyei Salgótarjánban, Szécsényben, Balassagyarmaton, Pásztón, Csesztvén, Horpácson és Bánkon december 21-étől január 5-éig nem fogadnak látogatókat. Január 6-ától ismét a megszokott nyitvatartási rend szerint fogadják az érdeklődőket ezek az intézmények. Még látogatható Balassagyarmat. Schrammel Imre szobrász, keramikus kiállítása még december 18-áig, csütörtökig látogatható a helyi Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre Galériájában. Játszóház karácsonyra Balassagyarmat, jézus születése alkalmából karácsonyi játszóházat tartanak a helyi Mikszáth Kálmán Művelődési Központban december 19-én, pénteken 16.30 órai kezdettel. A szervezők kicsiket és nagyokat egyaránt szeretettel várnak. Százharminc év: kincsként őrzött múlt (Folytatás az 1. oldalról.)- Szívesen jártunk ide, ahol nemcsak tartalmas programokban, élményekben volt részünk, de összetartó közösségekre is találtunk. Itt azt is megtanultuk, hogy a másik ember a legfontosabb. A jelenlegi állapotok láttán ugyan szomorúak vagyunk, de bízunk a jövőben - fejtegette a műsorvezető, majd átadta a szót Gálné Horváth Mária igazgatónak, a Kohász Művelődési Központ Egyesület titkárának, aki lévén tősgyökeres acélgyári, érzelemgazdagon, érzékletesen tekintette át a százharminc esztendős múltat, amellyel országosan is kevés művelődési központ büszkélkedhet. A kiegyezést követően alapított salgótarjáni, majd később rimamurányi vasfinomító főként német ajkú szakmunkásai körében jött létre az olvasóegylet, illetve a tekézők csoportja. E két képződmény 1878-ban egyesült altiszti és munkás olvasóegyletté s - noha a tiszti kaszinót néhány évvel később, 1882- ben hozták létre - ez számít alapítási évnek. A fúvószenekar már 1879-ben megszerveződött, a színjátszók 1887- ben, a dalárdisták pedig 1892-ben kezdték meg tevékenységüket. A későbbiekben e tradicionálisnak tekinthető műkedvelő csoportokhoz újak (szimfonikus és tánczenekar, néptánc, balett, társastánc) is csatlakoztak. A könyvtár értelemszerűen mindig szerves részét képezte a háznak, amely néhány évtizeddel ezelőtt fontos bázisa volt az ismertterjesztésnek, filmforgalmazásnak és a klubmozgalomnak is. Az ünnepi Az ünnepi est műsorában többször is fellépett a művelődési központtal csaknem egyidős, Boros Sándor vezényelte fúvószenekar beszéd méltatta az alapítás folyamatának fő szereplőit - mások mellett Unger Gusztáv, az első elnök, Borbély Lajos műszaki igazgató, Wabrosch Béla főmérnök - a korábbi igazgatók - Kovács József, Illés Pál, Bolyós Lászlóné dr. AblonczyLászlóné - és a volt munkatársak érdemeit, illetve kiemelte azokat a személyiségeket is - köztük a színjátszás területén maradandót alkotott Vertich Józsefet, Csics Györgyöt, Somoskői Istvánt, Brunczel Tibort, a karnagy Krajcsi Lajost, Péczeli Istvánt, Boros Sándort, a néptáncos Székely Istvánt, Polaneczky Gizelláit, a táncoktató Hűlik Andrást, Kovácsné Juhász Irént, a könyvtáros Heckenberger Gyulát, Vonsik Ernőnét, Merlákné Juhász Ildikót és másokat -, akik egy-egy szakterületen örökítették meg nevüket. A rendszerváltásig az intézmény a helyi kohászati üzemek juttatásai mellett élvezte a szak- szervezetek anyagi és erkölcsi segítségét is. Az új gazdasági és politikai helyzetben lényegesen leszűkült nemcsak a terület, hanem a tevékenységi kör is. A legszükségesebb anyagi forrásokat elsősorban a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete pályázatok révén biztosítja. A támogatók közé sorolható az épülettulajdonos Sólyomi Zoltán, a közhasznú egyesület tagsága és a város vezetése is. Ugyancsak számíthattak, illetve számíthatnak a gyártelep önkormányzati képviselőre, dr. Kúti Istvánra, dr. Szabó Lajosra és Czene Gyulára is. Gálné Horváth Mária joggal hangsúlyozta, hogy a mára alaposan megöregedett épület 1922-ben színhelye volt Salgótarján várossá nyilvánításának és nemcsak az acélgyári köryetyhnnem az egész település életébe h^pŰIföNap* jainkban nehéz küzdelmet folytatnak a létükért, de a kitartásban, a múlt kincseinek megőrzésében több erőforrásra is támaszkodhatnak: - Egy ütt munkál bén-\ nünk a nagy elődök iránti tisztelet, a biztpF nyitási vágy, az utolsó mohikán szerepkör romantikus felvállalása és nem utolsósorban a szakma és a nagybetűs közönség szeretete - mondta az egyesületi titkár s a Krajcsi Lajos által komponált városi szignál hangjai mellett az idősebb nemzedék tagjai átadták a fiataloknak az 1902-ben felavatott egyleti zászlót. Sándor Zoltán kulturális főtanácsos, a kulturális és sportiroda vezetőhelyettese Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester megbízásából a városi önkormányzat nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Gratulált az elért eredményekhez, de azt sem hallgatta el, hogy a Kohász Művelődési Központ - amelyik évtizedeken át Salgótarján kulturális életének egyik meghatározó, patinás intézményének számított - múltjához, rangjához méltatlan állapotba került. A város vezetése támogatja azokat a terveket, amelyek segítik életben tartani, felújítani e fontos közösségi színteret, amely a jövőben akár a Vertich Színpadstúdió otthonaként is funkcionálhat. Dr. Szabó Lajos jelenlegi egyesületi elnök a dalkör rímekbe szedett köszöntését tolmácsolta, a közönség pedig élvezte az egymás után fellépő zenekarok - a kibővített fúvószenekar, az Akkord Fúvós Kisegyüttes és a vendég, Salgótarjáni Rézfüvós Kvintett - színvonalas, a karácsony közeledtét is érzékeltető műsörát. Az irodalmat/u/tósz Istvánná versmondása képviselte, aki Juhász Gyulai Himnusz az emberhez” című költeményét mondta tj. Művelődési Központ sorsa, az elmúlt hét végi ünnepség emlékezetes eseményként íródik be az intézmény emlékkönyvébe. Csongrády Béla
